Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
Kétszáz hektár gyümölcsös lehetne Nagyon jó gyümölcs- és bortermelést lehetne létesíteni a muzsali szőlőhegyen. A hegy területe körülbelül 200 hektár. Hazánk legdélibb pontján fekszik. Fekvése, talaja, éghajlata kiválóan kedvez a szőlőnek és a legtöbb fajta gyümölcsfának. Az EFSZ azonban majdnem semmit sem törődik vele. Dacára, hogy a falu szövetkezeti község, a szőlőhegy még mindig magántulajdonban van. A hegyen eddig még nem érvényesült, vagy csak nagyon kis mértékben a nagyüzemi gazdálkodás. Barázda barázda hátán hever, a szilvásokat felverte a gyom, a régi fák betegek és pusztulásra vannak Ítélve. A legjobb bor- és csemegeszőlő helyett a direkttermő fajtákat termesztik. A hatalmas területen a szövetkezeti tagoknak ugyanúgy megvannak a parcellái, mint magángazdálkodásuk idejében volt. Ez az állapot a szövetkezetre nem a legszebb fényt veti. Mindenki előbb saját szőlőjét gondozza, azután gondol csak a közösre. A hegyen Botskor Ödönnel találkoztam, aki azelőtt cselédember volt. Valakitől két holdnyi földet szerzett a hegyen és őszibarackost telepített bele. Megkérdeztem tőle, hogy érdemes-e az őszibarackos létesítése. Nem volna-e jobb, ha az EFSZ-nek telepítene? Dühösen kapta fel a fejét, szeme szinte szikrázott a méregtől. — Dehogynem! — felelte. — Mit gondolsz, ez kié lesz!? Nem a szövetkezeté? De, hát tehetek én arról, ha nem kellek tagnak és nem fogadják el ajánlataimat a gyümölcstelepítésre? Ültetem a barackfákat, mert nem tudok nyugodni nélkülük. Hajt a vágy, hogy jó gyümölcs és tüzes bor teremjen a muzslai hegyen. Nekem is benne lesz a kezem. Most két holdat betelepítek, majdcsak észreveszik, hogy itt is érdemes gyümölcstermeléssel foglalkozni. — Miért nem lép be a szövetkezetbe? — Én ma is belépnék! Nem rajtam, hanem rajtuk múlik. Az a baj, hogy megmondtam a vezetőségnek, nem kukoricát, hanem bort és gyümölcsöt akarok termelni. Aranybányát szeretnék csinálni a muzslai hegyből. Kétszáz hektár szőleje és gyümölcsöse lehetne a szövetkezetnek. Tudod mit jelentene ez? Mikor ezt megmagyaráztam a vezetőségnek, nem szóltak egy szót sem, csak a vállukat vonogatták. Nem kellettem tagnak! Kapálni kellenék, de gyümölcskertésznek nem! Félnek, hogy rendet teremtek a hegyen! Ezután haragosan bevágta a kapáját a földbe és erőszakoskodott a hegyoldallal, hogy megmutassa, mit lehet tenni a parlag földekkel. Botskorról mindenki tudja, hogy jő szakember. Sokszor megmutatta, hogyan lehet pénzt csikarni a gyümölcsfából és a méhészetből. Az egész falu becsüli. Igaza van, aranybányát létesíthetnének a hegyből. Munka közben mégegyszer visszanézett rám és a közeli parlagra mutatott, amit gyom és bozót nőtt be. — Látod, amott azt a parlagot? Becsukatnám érte a gazdáját, amiért enynyire tönkre engedte menni. Tudod mit lehetne kihozni ebből a három holdnyi területből? Annyit, mint a síkságon 30 holdból! Adnának csak hozzám 20 embert, majd megmutatnám! Facsemetéket már magunk is termelnénk. Olyan gyümölcsöst létesítenénk az egész hegyen, hogy párját ritkítaná és takarmány is teremne rajta bőven. A szép terveivel szemben a hegyet elcsúfítja a sok barázda. Ügy látszik a muzslaiaknak többet ér az egy-két hektoliter direkttermő bor, mintha aranybánya lenne az egész szőlőhegyből. Szőlőben töltik szabad idejüket, látástól vakulásig dolgoznak, hogy valamennyire rendbetegyék földjeiket. A kultúra terén elmaradnak, nem szórakoznak, és amellett az othello és százsoros szőlőfajták bora árt az egészségnek, tompítja az agyat, de erőt nem ad. Ha rendeznék a hegyet, megkétszereződne a munkaegységek értéke. A falu munkaerejének jó részét pedig lekötné a szőlészet és gyümölcsészet; ugyanis még mindig akadnak egyének, különösen a fiatalok között, akik időszakonként, főleg tavasszal kevés munkához jutnak. Nagy József, a helyi nemzeti bizottság elnöke nemrég szintén intézkedett a szőlőhegy rendezésének érdekében, de az EFSZ vezetősége azon van, hogy minden a régiben maradjon. A helyi pártszervezet szintén a helyes megoldást keresi, de a szövetkezet vezetősége valahogyi kitér a helyes útról. Nemrég Botskor Ödön hatalmas öklével megverte az asztalt az EFSZ irodájában, hogy vegyék már be tagnak. Majd a lelkét tette ki, amint magyarázta, hogy mennyi haszna lenne a szövetkezetnék a szőlőhegyből. De minden hiába, úgy látszik, a muzslaiaknak többet ér a szalagföld, mint a virágzó közös gazdálkodás. Botskor Ödön pedig mutatja a példát a maga módja szerint. Vajon mikor adnak neki igazat és mikor érvényesül Nagy Józsefnek, a helyi nemzeti bizottság elnökének a kezdeményezése? Kár lenne, ha Botskor Ödön tudását nem használnák ki, vagy más munkaszakaszon dolgozna. Tegyék meg gyümölcskertésznek, hadd ostromolja a szőlőhegyet, hadd gyűljenek a milliók! Bagota István Készüljünk a csemegepaprika kiültetésére Nemsokára itt a paprika kiültetésének az ideje. A kora tavasszal elkészített melegágyakban már szépek a palánták. Gondozásuk közben előkészítjük a paprika földjét, hogy a májusi fagyok elmúltával megkezdhessük a palánták kiültetését. A talaj előkészítését idejében és gondosan végezzük, hogy megőrizzük a talajnedvességet. így a palánták kiültetésekor kevesebb vízre lesz szükségünk, ami lényeges pénzmegtakarítást jelent. Kiültetés előtt a palántákat edzenünk kell, fokozatosan több fényhez és levegőhöz szoktatjuk és kevesebbet öntözzük. A beültetésre szánt területet hosszában és keresztben megvonalazzuk. Ezt a munkát végezhetjük lóvontatással vagy kézierővel. Azután pontosan kijelöljük az ültetés helyét. Kiültetésre mindig jól fejlett palántákat használunk, a gyengéket kiselejtezzük. A sor- és tőtávolság kijelölésekor tekintetbe kell vennünk, a talaj termöerejét, a palánták fejlettségét, a művelési eszközöket, az öntözés módját és főképpen a fajtát. Például a paradicsompaprika ritkább sor- és tőtávolságot kíván, mint a már nálunk is ismert Cecei E3 fajta. . Szlovákia területén általában az egyenlő sortávolságű ültetési módot alkalmazzuk, de ha meg akarjuk könnyíteni a gépi ápolást, ajánlatos lenne az ikersoros ültetési módra áttérni. Magyarországon eredményesek voltak az ikersoros ültetéssel végzett kísérletek. 1953-ban Soroksáron 50X20X20 ernes sortávolság mellett katasztrális holdanként Cecei édes-fajtából 178 mázsa termett. Hektárra átszámítva ez 296 mázsa. Ha azonban a gépi erőt nélkülözhetjük, mert elegendő kézi munkaerő áll rendelkezésünkre, akkor a 25X25 cm-es sortávolság ajánlatos. A magyarországi kísérletek azt bizonyítják, hogy a sűrűbb ültetés mellett nemcsak a terméshozam növekszik, de a tenyészidő is megrövidül. Ajánlatos lenne, ha termelőink a magyarországi eredményeket figyelembe véve nálunk hasonló kísérleteket végeznének. A Cecei E3 édespaprika kedveli -a tápanyagokban gazdag, televénydús középkötött talajt, kísérletezésre ilyen talajt válasszunk. Sok EFSZ és állami gazdaság kertészetében szívesen foglalkoznak ilyen összehasonlító kísérletekkel. Megéri a fáradságot, ha az eredmény nagyobb terméshozamban mutatkozik meg. Dr. Kaminszky János (Kosice) Korszerű borkezelés Tokajhegyalján Tokajhegyalja világhírű bortermő tájain nemcsak a szőlőtermesztésben, hanem a pincében érő borok kezelésében is korszerű módszereket vezettek be. Az édes és száraz szamorodni, valamint az aszúborok kezelésének különböző módszereit a magyarországi Tarcali Kutatóintézet pincészetében kíséretezik ki. Jelenleg húszféle kísérletet folytatnak a különböző minőségű borok kezelésével és tárolásával összefüggésben, s az intézet pincészete máris szép sikereket mutat föl. Főként a borok barnatörésének megakadályozására, valamint a palackállóság fokozására szolgáló kísérletek fontosak. Egyébként a hegyaljai pincegazdaságokban mindnagyobb mértékben gépesítik a munkát, éspedig a legszínvonalasabb borkezelés és tárolás követelményeinek figyelembevételével. Gépesítették a munkát például a Tarcali Állami Gazdaságban, továbbá a mádi, a tállyal és tolcsvai pincészetekben is, ahol főleg a borok lefejtését és áttöltését végzik gépek. Tarcalon és Mádon a borok derítésére, szűrésére és a palackozásukat megelőző fejtésre használnak különleges gépeket. A tapasztalatok vitathatatlanul igazolták, hogy a korszerű gépekkel végzett munka javítja a bor minőségét, a bor színe áttetszőbb és zamata is jobban érvényesül. 133 1960. április 27.
