Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-06-29 / 52. szám

A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELL ÉKLETE Kukorica, kukorica! Jó tanácsok a nagy kukoricatermés eléréséhez Már csak pár nap választ el a kuko­rica vetések megkezdésétől. A kukorica vetésterületének az idén már tekinté­lyes részét négyzetes-fészkes módszer­rel vetjük be. E vetési mód széleskörű elterjedése mindenképpen érthető, hi­szen az elmúlt évben azokban a szövet­kezetekben, állami gazdaságokban, ahol sikeresen alkalmazták, kiváló eredmé­nyeket értek el, mert a nyári esőzés és munkaerőhiány miatt a kukorica a kétirányú gépi művelés folytán nem szenvedett a gyomosodástól. A gyom­talanításnak, a talaj jó kultúrállapotának fenntartása mellett nagy a jelentősége a termés nagyságára és biztonságára. Ezt a célt akarjuk az idén is elérni mi­nél nagyobb területen. Ennek érdekében adunk néhány tanácsot olvasóinknak. A kukoricával bevetni szándékolt te­rületet gondosan válasszuk ki. Igazán nagy termést csak ősszel mélyen meg­szántott, lehetőleg ugyanakkor trágyá­zott, de legalábbis jó táperőben levő ta­lajon érhetünk el. Ezeknek az előfelté­teleknek tulajdonképpen már meg kell lenniük, mert ezek hiányában a termés eredménye mindig jobban függvényévé válik a tenyészidő alatti kedvező vagy kedvezőtlen időjárásnak. Ahol elmaradt az istállótrágyázás, ott minél korábban adott nagyobb adagú műtrágyával is segíthetünk. Ilyen esetben szórjunk ki hektáronként legalább 300 — 400 kg nit­­rogénes műtrágyát, valamint 200 kg szu­perfoszfátot és tárcsázzuk be a talajba. Kisebb adagok alkalmazása csak ősszel szervestrágyázott területen gazdaságos. Ha eddig nem tettük, most azonnal gondoskodjunk megfelelő vetőmagról. A helyesen megválasztott hibridkukorica­fajta minden esetben lényegesen többet terem, mint a legjobb helyi, nem hib­ridkukorica, ezért csak az illető vidékre legalkalmasabb hibridfajtát vessünk. A hibrid-vetőmagért kiadott többletpénz többszörösen megtérül a hibridből ele­gendő kevesebb vetőmagszükséglet és az általa elért jelentősen nagyobb ter­més által. Senkit ne tévesszen meg az a régi és ma már elavult felfogás, hogy az előző évi jó vagy éppen kiváló ter­mést adó kukoricából kell vetőmagot visszatartani. A hibridkukoricát ugyanis minden évben új vetőmaggal kell elvet­ni, mert a fajták leromlása egyik évről a másikra igen jelentős. Az évi rend­szeres vetőmag-felújítás nagy fontossá­gának köztudatba vitele alapvető fel­adata minden szakembernek. Helyes, ha egy üzemen belül két különböző érésű fajta bevezetésére megtesszük az első lépéseket, mert a nagy területek időbeni betakarításának gondját ilyen módon je­lentősen csökkenteni lehet. A kukoricatáblákat vetésig — szükség szerint többször is — kultivátorozni kell a megelőző gyomirtás érdekében. Ez a művelet igen fontos, mert a kukorica korai fejlődési szakaszában rendkívül érzékeny a gyomokra. A vetés előtti kultivátorozás olcsó munka, költségei • r ^ TARTALOM Kukorica, kukorica, kukorica! . 113 Harc a gyomnövények ellen . . 114 S z u h Kálmán (Vladimír Möl­­zer cikke nyomán): Hihetet­lennek tűnő kísérleti eredmé­nyek ..............................................115 Olgyay Ede: A víz jelentő­sége a növény életében . . 115 O tímár Lajos: A trágyalé felhasználása ...............................115 Állattenyésztés A szarvasmarha kiválogatásának jelentősége....................................116 Jobb gépesítést az állattenyész­tésben ..............................................117 Gépesített baromfihizlalás . . 117 Veress Vilmos: Korszerű ba­­romfifarm: szép eredmények . 117 KERTÉSZET SZŐLÉSZET Veneny Lajos, a Solaryi Nö­vénynemesítő Állomás dolgo­zója: Legújabb tapasztalatok a dinnye termesztésével . . 118 MÉHÉSZET Dr. Novacky Kálmán: A méhcsaládok értékelése . . 119 Art-e a viasznak az erős heví­tés? ................................................119 A méhek tájszólása.....................120 A gyomorvész................................120 V______ J jobb, korai fejlődésben többszörösen visszatérülnek. A drótféreg- és pajorfertőzöttség mértékének megállapítása fontos fel­adattá vált. A kártevőkkel erősen fer­tőzött területen nem lehet biztosítani a kellő növényszámot, tehát a megkívánt nagy termést sem. Közvetlenül a vetés előtt még egyszer vizsgáljuk meg tehát a tábla talajának fertőzöttségét és e vizsgálat eredményétől függően — ha négyzetméterenként 4 — 6 darabnál több kártevőt találunk — hektáronként 60 — 100 kg HCH-val kell a talajt fertőtle­níteni. Tudni kell azonban, hogy az így fertőtlenített táblán a kukorica után egy-két évig burgonya nem termelhető, mert a vegyszer szaga a gumókon érez­hető lesz. Vetésre a tábla talaját kerti minősé­gűre kell elkészíteni. Rögös, rosszul elő­készített, egyenetlen talajon nagy ter­mést nem várhatunk. A vetés mélysége 8 — 10 cm legyen, és akkor kell vetni, amikor a talaj felső szintjének hőmér­séklete már elérte a 8 — 10 fokot. A korai vetés igen fontos követelménye a nagy termésnek, de csak olyan érte­lemben, hogy azonnal kell vetni, amint az említett optimális feltételek már be­következtek. A magot lehetőleg négyzetes vető­géppel vessük, 70X70 cm- es kötésben. Az új négyzetbe vetőgépek megbízható és jó munkát végeznek. Gyakorlott ke­zelőink a gazdaság által kívánt tőszá­mot a gép helyes beállításával pontosan­------A KUKORICA—­• -LE6HAS2NO 5 AB 8 KULT UW NÖVÉNYÉ INR' &QYIKG -

Next

/
Thumbnails
Contents