Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-29 / 52. szám
Lerövidítjük a harmadik ötéves terv határidejét r^rr^fnrn-rr^rr«<gtgcetg|gmg««rtE^a«wtg«iemgg'«tg«t«tr«TPgft<g«r«:a!<gtr<Egga!igfr3KrgartgBi:gg|gign:tjnra O A pferovi járás földművesei már másodszor lettek egy nagy országos mozgalom elindítói. Ök kezdeményezték a második ötéves terv mutatóinak határidő előtti elérését s most szintén ők tettek elsőnek vállalást és felhívást a harmadik ötéves terv mutatóinak négy év alatti teljesítésére. Képünk Prosenicében, a járás egyik legjobb szövetkezetében készült, ahol az EFSZ könyvelője, zootechnikusa és egyik csoportvezetője ellenőrzi a terv, illetve a vállalás teljesítését. Országos mozgalommá növekedett a pferovi járás földműveseinek felhívása, melyben vállalták, hogy a harmadik ötéves terv mutatóit négy év alatt elérik. Szövetkezeteselnk, állami gazdaságaink dolgozói a felhívás megtárgyalásakor alaposan felülvizsgálták gazdálkodásuk eddigi menetét és rájöttek, hogy mezőgazdaságunkban sok még a rejtett tartalék a termelés emeléséhez. Éppen ezért földműveseink nyugodt szívvel, sőt örömmel vállalják a harmadik ötéves terv mutatóinak némely esetben két évvel korábbi elérését, hiszen a termelés tokozása, de főképp a munka termelékenységének növelése az ő életszínvonaluk emelkedését Is jelentL Hudák János a Szovjetunióban fejezte be főiskolai tanulmányait. Mint mezőgazdasági mérnök a galántai JHB mezőgazdasági osztályán kapott beosztást. Mindenki megelégedésére szorgalmasan és eredményesen végezte munkáját. Meg is kedvelték a járás szövetkezetesei. Zatko elvtárs, a KNB mezőgazdasági osztályának egykori vezetője akkoriban került a sládkoviéovoi EFSZ élére. Sládkovicovo akkor gyengébb lábon állt, mint a járás többi szövetkezete. Az új elnök úgy látta, hogy a helyzet gyors megjavításához elsősorban szakemberekre van szükség. Sokszor gondolt a járáson tevékenykedő fiatal mérnökagronómusra. Egyik alkalommal meg is szólította.- Te Jani, nem lenne kedved hozzánk jönni? Tudod, hogy nagy szükségünk van szakemberekre. Akkor csak ennyi volt a válasz:- Ezt még meggondolom, lehetne róla szó. Helyesen döntött A mezőgazdasági osztályon rövidesen jelentkezett a kérelemmel.- A sládkoviéovoi EFSZ-ben szeretnék dolgozni. Balulík elvtárs, a JHB mezőgazdasági osztályának vezetője hosszas fontolgatás után belátta a fiatalember igazát. Ügyes mezőgazdászt kapott a sládkoviöovoi szövetkezet. Az eddigi intézkedések és a további tervek azt mutatják, hogy Sládkoviéovo már nem lesz a járás kullogója a termelésben. Például cukorrépából már erre az évre is 360 mázsás hektárhozamot terveztek, mert bíztak abban, hogy a szükséges agrotechnikát száz százalékosan betartják. 1964-ben már 450 mázsa cukorrépát akarnak termelni egy-egy hektáron. Hagy gondot fordítanak az évelő takarmányok termelésére is. Idén az első kaszálást sikeresen betakarították. Az a tervük, hogy 1964-ben a földterület 25 százalékán 100 mázsás hektárhozamot érnek el évelő takarmányokból. A talaj táperejének fokozásáról egy pillanatra sem feledkeznek meg. Az istállótrágya és komposzt mellett a kender gyár szennyvizét is felhasználják. A fiatal mérnök most azzal akarja meggyorsítani az aratást, hogy 100 hektárról kétszakaszos módon takarítják be a termést. A sládkovicovoiak bizakodnak és örülnek a javulásnak, de megelégedett Hudák mérnök is, mert úgy látja, hogy helyesen döntött. Mert hisznek benne... Négyzetesen gazdaságossabb A Dolny Bár-i Béke szövetkezet májusi taggyűlése a többi között a kukorica négyzetes sikeres vetésével és további munkálataival is foglalkozott. A 160 hektár kukoricából 100 hektárt négyzetesen vetettek, sőt a balázsfaiaknak is segítettek 30 hektár kukorica négyzetes vetésében. A traktorosok jó munkájukért meg is kapták a megérdemelt jutalmat. Konkoly Ignác és Cafik Béla traktorosok 200 — 200, Görcs Antal és Bogyai József 100 — 100 koronás jutalomban részesültek. A szövetkezet vezetősége alapos számítások . után kimutatta, hogy a négyzetes kukorica vetése és növényápolása hektáronként 27,14 koronával olcsóbb mint közönséges módon. Ugyanakkor a vetésnél is megtakaríthatnak körülbelül 12 kg vetőmagot. Ez arra figyelmezteti őket, hogy a jövő évben már minden kukoricát négyzetesen vessenek, hiszen gazdaságosabb és munkaerő is kevesebb kell a növényápoláshoz. (Levelezőnktől) A Safarikovo-l Mezőgazdasági Tanonciskola udvarán jókedvűen játszadoznak a tanulók. A csengő éles hangja azonban félbeszakítja az udvar zsivaját, s pár perc múlva a nagy csendességben a tanteremből Kiszling János igazgató előadását hallom. Az igazgató az előadás közben nem engedi „lebzselni“ a diákokat, közbeközbe kérdez. — Hány centiméteres a négyzetesen vetett kukorica sorai között a távolság ? — fordul Koto Kati felé. — A kislány feláll, zavartan mond valamit: — No, eredj csak lányom, nézd meg a kertben! Ha még emlékszel, tudhatod, hogy ott négyzetesen vetettük a kukoricát — szól rá bosszúsan Kiszling elvtárs. Egymás után hangzanak a kérdések, feleletek. Közben a kiküldött kislány is visszajön. A csengő az óra végét jelzi, fellélegzik az osztály, mint már ilyenkor szokás. Az igazgató engedélyt ad a kivonulásra. A tanulók azonban ahelyett csoportokba verődve súgnak búgnak valamiről. Nem nehéz kitalálni, hogy mi lehet ilyenkor a főtéma, hisz nyakukon a záróvizsga. Megszólítom az egyik közelemben álló fiút. A fiúk a gabonát „tanulmányozzák" — Kalas és én a Strkoveei mesteriskolát választottuk. Mezőgazdászok akarunk lenni — mondja, majd egészen beletüzesedve folytatja, — mert nincs szebb a ringó búzatáblánál, a falusi nyári reggelnél, amikor a madarak vidám csicsergésére ébred az ember ... Aztán a ködfátyolként leszálló estnél... Falun minden olyan szép, olyan gyönyörű! Hirtelen elhallgatt. Szégyenkezve lesüti szemét, hogy talán ki is nevetik érzékenykedése miatt. De senki sem nevet, hiszen Elemér helyettük is beszélt. — Én is Strkovecre megyek, — zavarja meg a csöndet Ruszó Zoltán, aki a gömöri cigánysoron nőtt fel. Mezőgazdaságban dolgozó édesapjától tanulta szeretni a paraszti munkát. Nagy László gépjavítónak készül, a Safárikovoi Állami Gépállomás tanulója lesz, majd visszamegy a szövetkezetbe. Fábry Jóska azzal dicsekszik, hogy ő egy évet a szövetkezetben dolgozik, csak aztán iratkozik be az állattenyésztési szakra. A tanulók nagyobb része pedig már mindjárt az iskola befejezése után a szövetkezetbe megy vissza. Tarsolyukban tudással, szívükben nagy-nagy akarással. ők már szakképzett földművesek lesznek. Ha Csóka Pista bácsi, a jahodnái EFSZ munkaérdemrenddel kitüntetett elnöke elkezdi a beszédet, akkor őt már nem könnyű megállítani. Azt tartják róla. hogy nemcsak örökvidám, de örök beszélőkedvü is az öreg, bár ahogy ő mondja, nem Is olyan koros, hiszen még csak decemberben tölti be a 63 évet. Szóval szeret beszélni, agitálni. Talán még a süketet is meggyőzné igaziról. Bennünket is ügy ellátott az egyetlen kérdésre jegyezni valóval, hogy a végén már kevésnek bizonyult a Jegyzetfüzet. Bizonyosan azt akarta: értsük meg, hogy náluk az ötéves terv négy év alatti teljesítésének komoly és reális alapja van. Már az is azt mutatja, hogy erre az évre 37 koronát tervezhettek egy-egy munkaegységre. Hogy miért? Jelenleg 66,6 szarvasmarhát és 137 sertést, Illetve 27 tehenet és 15,1 anyakocát tartanak száz hektár mezőgazdasági területre számítva. Sertéshúsból már ezen az éven többet adnak piacra a jövő évre előirányzott mennyiségnél. 1964-ben baromfihúson kívül 164 kg hús lesz az egy hektárra eső piaci termelésük. Tejből az 1964-es évre minden hektárra csak 633 litert tervezhettek, mert a feltételezhető takarmány-Megtalálták A ki csak évekkel ezelőtt járt a polanyi legelőn, az most első látásra bizonyosan nem hinne a szemének. Már ott kezdődik a meglepetés. hogy a régi marhajáró út helyén most simára hengerelt kövesúton motorozhat ki az ember a valahai legelőre. Azért valahai, mert nincs már belőle csak ott fönt az erdő szélen egy darabka. A többi? Egyik része, melyet 2 éve szántottak fel, most súlyos búzakalászokat ringat. Tavaly több mint száz hektárt kimozgattak évszázados renyheségéböl. Ebben, őszszesen 139 hektárban kukorica zöldül haragosan. Hiába haragoskodik a kukorica, mégis megpihen rajta a szem. Csak éppen az emlékezet nem tud nyugodni, keresi a Szúnyogtót, Kányóckát, Mocsolyát, Dugonyát, meg a többi feneketlen mocsárt, melyekből még nem is olyan régen kötelekkel, ponyvákkal kellett kiemelgetni a sárba beledőlt állatokat Hová tűnt a víz, a sár, o süppedő iszap? Gátat húztak a Latorca balpartján Még éppen csak a múlt őszön fejezték be a nagy munkát, a pol'anyiak a közel 400 hektár rétbőt és legelőből már 260 hektárt felszántottak. Igaz, vagy 50 hektárt - a régebben felszántott területből - már vissza is állították legelőnek, de a művelt talajon már nem mételyes savanyúfii terem, hanem a réginek legalább háromszorosát adó nemes takarmány. Több mint 250 hektár legelője volt a polanyiaknak, a szarvasmarhatenyésztés még sem virágzott a faluban. mennyiségből és a meglévő állományból többet nem lehet kihúzni, bár a takarmánytermelésre nagy gondot fordítanak. A termelés emelése mellett elsősorban a gazdaságosságra törekednek. Ezt mutatják az alábbi számok: Az 1961-re tervezett 5820 koronás hektáronkénti bevételhez viszonyítva 1964-ben már 6450 korona fut be minden hektár mezőgazdasági földterület után a közös kasszába. És ne felejtsük el, hogy ezen idő alatt 100 korona bevételre eső kiadás 9,6 százalékkal csökken, vagyis 46,2-ről 41,6 koronára. — Na és még valamit — hozza tovább az érveket Csóka elvtárs. - Az idén jól állunk a növényápolással, az évelőtakarmányok első kaszálását már rég kazalba raktuk és ha 10-12 nap alatt az aratást Is elvégezzük, úgy gondolom, ezekkel Is teszünk valamicskét a vállalás megvalósításáért. Mindezt olyan lendülettel és anynyl meggyőzőerővel mondja el, hogy ml már csak azért is elhtsszük, mert ők is nagyon hisznek vállalásuk megvalósításában. ★ ★ ★ A mezőgazdasági termés minden szakaszán jól halad a munka. A szép eredmények oka nyilvánvaló. Most, amikor szövetkezeteink nagyobb része a harmadik ötéves terv mutatóinak négy év alatti elérését vállalta, földműveseink ésszerű munkával mindent megtesznek a siker érdekében.---------------- ★ ★ ★ ---------------a megoldást Hiszen a vízjárta legelőn tüdőgümőkórt vagy mételyt kapott az állat, s ha egész nap legelt, akkor sem bírt összekaparni egy félgyomorra valót. A téli takarmányozás sem volt sokkal- Sarabolunk annyiszor, ahányszor a növény megkívánja — mondják a traktorosok. zsírosabb mint a nyári, mert a főeledet, a földön szárított mocsárparti sás és az iszappal meghordott réti széna igen sovány tápértékét rejtett magában. Az ésszerű gazdálkodáshoz tehát először jó takarmányalap kellett. A szövetkezeti gazdálkodás első éveiben az évelő takarmányokra he-. Mennyi az „amennyit akarunk“? — Nekünk ugyancsak kijut a látogatókból — mondotta Forró Géza. a topofnlkyi EFSZ zootechnikusa, amikor a gazdasági udvarban megállítottuk. hogy mondjon néhány szót a szövetkezet állattenyésztésének jövőjéről. Azt hittem, bosszankodik a háborgatás miatt, de mipdjárt az első szavaknál, válaszoknál észrevettem, hogy büszkeségből fakadt az előbbi megjegyzés. És a topol'nlkyiak büszkesége nem is alaptalan, mert az ország kevés szövetkezetében gyönyörködhetünk olyan állatállományban, mint náluk. Mikor észreveszi tetszésemet, egy egészen merész véleménnyel rukkol ki: — Tudja mit, mi ettől az állománytól annyit produkálhatunk, amennyit csak akarunk. — Hát akkor csak akarjanak nagyon sokat — mondom én. — Az ám, de nem akarhatunk többet, mint’ amennyihez takarmányt adunk az állatoknak. Értelmes beszéd, az szentigaz. Furdal is a kíváncsiság, mire futja hát ebben az állattenyésztéséről híre* szövetkezetben. A zootechnikus szerint az 1960-as esztendőben: tehenenként évi 3000 literes tejhozamra, a hízósertéseknél napi 71, a hízőmarháknál napi 100 — 110 dkg-os súlygyarapodásra, hektáronként 190 kg húsra, stb. — És miért nem többre? — Például azért, mert a szarvasmarháknak 35 kg silónál vagy zöldtakarmánynál, 4,5 kg szálas- és 3 kg erőtakarmánynál többet nem tudunk adni. — Nem bizony, - lép hozzánk közelebb Szomolai István raktáros, és noteszát előhalászva mindjárt számolni is kezd, melyből kiderül, hogy a szarvasmarhák erőtakarmányát csökkenteni kell és ebből az következik, hogy keményítő érték híján csökken a tejhozam, vagy a súlygyarapodás. — Na látja, — mondja Forró zootechnikus - hát ezért nem akarhatunk többet. A noteszból kiderül, hogy az aratás megkezdéséig az erőtakarmány adagot csökkenteni kell lyezték a fő súlyt. A szántóterületnek kb. 25 Vo-án termelték a fehérjedús takarmány féléket. De csakhamar rájöttek, hogy a gyorsan emelkedő létszámú állománynak így nem győzik a takarmánytermelést. Az első évben alig 10 hektárnyi területen termeltek silótok ármány okát. Most csupán kukoricából 53 hektárt vetettek e célra s ebben még nincs benne a másodnövényként termesztett csalamádé. Szemeskukoricát 86 hektáron termelnek, így a csatornádén kívül szántóterületük 18,7 százalékát kukoricával vetették be. és érdemes megjegyezni, hogy nem csupán a vetésterület növelését tartják szem előtt, hanem a hektárhozamok emelésével is tőrödnek. Az elmúlt évben 44,5 mázsás hektárhozamot értek el. Ezidén 81 hektárról átlagosan 50 mázsás hektárhozamot akarnak elérni, a további 5 hektáron pedig 80 mázsa kukorica kitermelését vállalták. Tejesérésű kukoricából 800 mázsa zöldanyag lesilózását tervezték' minden hektárról. Természetes, hogy állati termékekből a takarmány alap bővülésével arányosan növelik a termelést. Már az elmúlt évben több mint 160 kg hús eladása jutott egy-egy hektárra. És 1965-ben? A polanyiak azt vállalták, hogy a harmadik ötéves terv mutatóit már 1963 végére elérik. Ehhez a kukorica teremtette meg a szilárd alapot. Haraszti Gyula y/xalrmj Földműves________ 3 1960. Június 29. rr Ok Is komoly tervekkel indulnak az életbe — Mi a terved a záróvizsga után? — Folytatom a tanulást — válaszol határozottan Molnár József, a drikovicei szövetkezet tanonca. Aztán azt is elmondja, hogy a gépesítési szakban akarja magát továbbképezni, mert gépesítés, modern technika nélkül el sem tudja képzelni a termelés emelését s a költségek csökkentését. Nagy Elemér veszi át a szót. Gyomlálnak a lányok
