Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-22 / 50. szám
A répafélék gombakárfevői A répa levélfoltossága, vagy levélragyája, amelynek okozója a Cercospora beticola nevű gomba, az idén — ha nem védekezünk — előreláthatólag komoly károkat okozhat mind a cukor-, mind a takarmányrépában. A betegség nem minden évben fordul eló. Száraz, nyári időjárásban nincs jelentősebb kár a termésben. Fertőzésre legkedvezőbb a 16 — 22 fokos hőmérséklet és a 70 14-ot meghaladó légnedvesség. A fertőzés járványszerű elterjedéséhez, a növény fogékonyságán kívül, az ismételten visszatérő nagy légnedvesség Is szükséges. Június második felétől szeptemberig támadhatja meg a cukor- és a takarmányrépát. A cerkospóra a répalcveleken csírázik és a légzőnyílásokon hatol ■ levelek szövetébe. Ila a fertőzés megtörtént, a leveleken 2 — 3 milliméter átmérőjű barna, majd szürkülő, vörös vagy barna szegélyű foltok keletkeznek és számuk több százra növedekhet, aminek következtében a répalevelek tönkremennek. A fertőzött és elszáradt levelek helyébe a nyár folyamán új levelek képzése többször megismétlődhet. A levelek pusztulásával természetesen a gyökerek fejlődésében és a cukorlerakódásban is zavar ált be. így a betegség nemcsak a répa mennyiségére, hanem minőségére is károsan hat. Ilyen fertőzés esetén az 1 %-os bordóiig permetezése június végétől szeptemberig általában 3 — 4 alkalommal elegendő. Igen fontos a beteg részek és tarlómaradványok megsemmisítése. Legjobb védekezés az ellenálld répafajok termesztése. Amikor a DDT-tartalmú rovarirtószert használni kezdték, már-már úgy vélték, hogy sikerül az emberiséget végleg megszabadítani a betegségeket terjesztő és általában kártékony rovarfajoktól. Sajnos, ma már világos, hogy e célt nem lehet olyan-könnyen elérni, mint eredetileg gondolták. Egyes „szúnyogtalannak" nyilvánított vidékeken — például a P6 torkolatának környékén vagy a Duna alsó, szakasza mentén elterülő réteken — ismét megjelentek a maláriaterjesztők. Hasonló hírek érkeztek Skandináviából és az Egyesült Államokból Is. Laboratóriumi kísérletek eredményeként kiderült, hogy bizonyos legyek is az eddig feltétlenül hatásosnak vélt DDT-rovarirtó szokásos adagjának még a többszörösétől sem pusztulnak el, mert a méreggel szemben védettséget szereztek. Az aranka irtásának új módszere Takarmányalapunk növelését nagymértékben előmozdítja pillangós takarmányvetéseink hozamának a fokozása. Lucernásainkban és lóheréseinkben nagy károkat okoz a nagyaranka. Az eddigi kátrányolajos és lángszóró védekező módszerek elavultak. Korszerűbb eljárások felkutatása során a Kipróbált készítmények közül legjobban a szelektív gyomirtőszerek váltak be. A 2 %-os Dinitroorthokrezol, illetve a 3 °/o-os Dinitrofenol hektáronkénti 800 liternyi vizes oldatban háti permetezőgéppel kipermetezve kitűnően bevált. A permetezést közvetlenül kaszálás után végezzük, amikor a tarlómaradványok is elpusztulnak, de a gyökérnyak rügyeiből a lucerna vagy a lóhere újból erőteljesen kihajt. Az arankás folt körül legalább félméteres körben kell permetezni, hogy az arankát maradéktalanul kiirtsuk. A szintetikus hormonbázisú szerek közül felhasználható szükség esetén a 0,3 %-os diklórfenoxiecetsav vagy a 0,5 %-os metilklórfenoxiecetsav is, bár átmenetileg kárt okoznak. Hektáronként 6 — 800 liternyi mennyiség permetezhető ki belőlük. Hüvelyestül ehető zöldborsó Hüvelyestül fogyasztható zöldborsó termesztését kezdték meg Magyarországon, a Kertészeti Kutató-Intézetben. Ez az új borsőfajta a Német Demokratikus Köztársaságból származik. Nincsenek tisztítási hulladékai, egész termése ehető, tehát nemcsak termesztése gazdaságosabb, hanem konyhai elkészítése is lényegesen egyszerűbb. Idén a Kertészeti Kutató-Intézet gazdasága még csak továbbszaporításra termeszti az új borsófajtát; szabadföldi termesztését a zöldségpiacok számára a következő esztendőben kezdik meg. 66,4 mázsa búza egy hektáron Szovjet kolhozok és szovhozok 40 mázsáig terjedő terméshozamot érnek el hektáronként a Lenin-dijas Lukjan e n k o által kitenyésztett „Bezosztaja L“ nevű új búzafajtából. Krasznodar vidékén egy kísérleti parcellán ebből a fajtából 66,4 mázsát termeltek hektáronként. Az új búzafajtát már nagyobb területeken termelik a Kaukázus északi részén, valamint Krím, Krasznodar és Sztavropol vidékén. Irtsuk a burgonyabogarat A burgonya legveszedelmesebb kártevője az amerikai burgonyabogár vagy kolorádóbogár (feptinotarsa decemlineata). Az utóbbi elnevezést onnan kapta, hogy őshazájából, Mexikóból a múlt század közepe táján az amerikai Kolorádó-államba jutott, ahol az előretörő gyarmatosítók körülbelül abban az időben meghonosították , a burgonyát. Itt találkozott a bogár a burgonyával, amely azóta is fő gazdanövénye. Átmenetileg megél a paradicsomon Is és néhány vadontermő növényen. Európába az első világháború idején jutott egy francia kikötőn keresztül. Rohamosan terjed nyugatról kelet felé. Hazánkba 1943-ban kerüjt. A bogár tojásdad alakú, élénk vörössárga színű, a fej körül sötét foltokkal, a szárnyain öt fekete sávval. Hossza 9 — 12 mm. Tojása sima, fényes, sárgás árnyalatú, 1,5 mm hosszú. A lárva felül domborodó teste középen vastag, ragadós, ritkás szőrzettel borított, sárgás színű. Feje, potroha fekete és oldalán is fekete pontok láthatók; 15 — 16 mm hosszú. A báb vörös vagy narancssárga. A bogarak áttelelnek, majd tavasszal előbújnak és rögtön táplálkozni kezdenek. Meleg, száraz években több száz méterre, esetleg néhány kilométerre is kirajzanak. Kibújásuk után egy hónappal megkezdik a tojásrakást és az egész tenyészidő alatt folytatják. A burgonya, paradicsom, dohány leveleinek fonákjára tojjék tojásaikat 20 — 30 db-os csoportokban. A nőstények 2—3 évig tartó életük folyamán 500 — 2000 tojást raknak le. Az időjárástól függően a tojásokból 5—15 napon belül kibújnak a lárvák és azonnal a burgonya leveleivel táplálkoznak. Háromszor vedlenek, utána a földben bebábozódnak. Nyolc-tíz nap múlva előbújnak a bogarak. Nálunk évente három nemzedék is kifejlődhet. 'Mind a bogarak, mind a lárvák károsak. A Szovjetunióban megfigyelték, hogy egy hónap alatt 100 lárva 80 gramm, 100 bogár pedig 424 gramm levelet fogyaszt el. A hosszú koplalást is tűrik; például az olyan bogarak, amelyek vízen kívül semmit sem kaptak, 11 hónapon keresztül is elviselték az éhséget. Az ellenük történő védekezés első 194 ^ tkm'fjtädAShfj 1960. június 22. "•v lépése, hogy megakadályozzuk a fertőzés továbbterjedését Ahol a kártevők megjelentek, ott a burgonyaföldeket nagyon gondosan átvizsgáljuk. összeszedjük a bogarakat, a tojásokat, a lárvákat és a bábokat is, és megsemmisítjük. A fertőzött parcellát hektáronként 4 kg Dynollal permetezzük, amelyhez 6 deka Lindant keverünk. Nagyobb területeken repülőgépről DDT-szerekkel permetezzük a fertőzött burgonyaföldeket. B. G. A lápos talaj meggyógyítja a burgonyát Amikor Liszenko professzor Magyarországon járt, azt javasolta, a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet dolgozóinak, hogy vegyék alapos vizsgálat alá a lápos talajokat. Ennek az volt a célja, hogy megállapítsák: vajon a magyarországi lápos talajok is alkalmasak-e burgonya termesztésére? A Szovjetunióban ugyanis a lápos talajokon termesztett burgonya tövéről fokozatosan eltűnnek a vírusok és gombák, s megszűnik a fertőzés. Sikerrel végződtek a magyarországi talajvizsgálatok is, amennyiben megfigyelések szerint a iápos talajok a' burgonya szanatóriumának minősíthetők. Többi között a nagyacsedi termelőszövetkezet is 1000 holdas lápot ültetett be étkezési burgonyafajtákkal, s az itt „meggyógyult" burgonyát további szaporításra használja föl. ★ * * * Megelőző védekezés a burgonyabogár ellen Többéves kísérletezéssel rájöttek arra, hogyan lehet legjobban ártani a burgonyabogárnak. A legelső bogár megjelenését is megelőzve, a kis, fiatal burgonyát porozzuk be Dynociddal, Lidykoilal vagy Gamadinnal. Ha ezt így mindenki idejében elvégzi, a bogár nem megy a burgonyára petézni. Ha pedig petézés nincs, nincs lárva, nincs újabb szaporulat. Ha a bogár a védőszer miatt petéit nem rakhatja a burgonyára, akkor kénytelen lesz bármilyen más fűre, gyomnövényre, <jabonaszárra rakni. Mivel ezek közül egyiket sem szereti a kikelt iárva, néhány nap alatt éhen pusztul. Növényvédelem Meddig tart a DDT hatása?