Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-06-22 / 50. szám
Tavaszi C-vitaminforrásunk: az újburgonya Irta: Dr. TANGL HARALD, a biológiai tudományok doktora Sok gondot, fejtörést okoz a tavaszi élelmezés, ha szervezetünket helyes arányban óhajtjuk ellátni különféle létfontosságú tápanyagokkal, például vitaminokkal. De még a vitaminok közül is megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a megfelelő C-vitaminellátásra. Hiszen ebből a vitaminból — a többihez viszonyítva — aránylag sok kell: felnőttnek naponta 50 milligramm. Aztán felettébb „kényes“ hatóanyag ez, nemigen tárolódik, és ételeink készítésekor, ha nem ügyelünk fokozott gonddal, gyakran semmibe vész. C-vitamin főként friss zöldségfélékben, zöld főzelékekben és gyümölcsökben található. .Viszont éppen ezekből van hiány a tavasz vége felé, s így a napi 50 milligramm C-vitamint csak nagy üggyel-bajjal tudjuk előteremteni. Az utóbbi években e téren javult a helyzet, minthogy egyre több mélyhűtött gyümölcs és főzelék kerül ez időszakban forgalomba. A mélyhűtött áru C-vitamintartalma, ha frissen tették el és a fölengedés után nyomban elfogyasztjuk, alig csappan meg. A C-vitamin ugyanis a fagyasztást kitünően bírja, s hűtve a tárolás folyamán is megmarad. Téli és tavaszi C-vitaminellátásunk dolgában' megbecsülhetetlenül hasznos élelmünk a burgonya. Évszázadokkal előbb, amikor Európában még nem ismerték, sokan szenvedtek a C-vitamin hiánybetegségében, a skorbutban, s kivált télen és tavasszal ezerszámra pusztultak el tőle az emberek. A régen járványszerűen jelentkező nyavalya ismeretlen manapság földtekénken. S ezt jórészt a burgonyának köszönhetjük. Az utolsó 15_ év vizsgálati eredményei kiderítették, hogy a tápláló és mindenki számára könnyű szerrel hozzáférhető burgonya nemcsak kalóriát, vagyis nemcsak fűtőanyagot tartalmaz, hanem tekintélyes arányban C-vitamint is. A burgonya kiválóan tárolja is a C- vitamint. Ez kevés élelmiszerünk tulajdonsága. A legtöbb zöldségféle és gyümölcs C-vitamintartalma a leszedés után rendszerint rohamosan megcsappan, s bizonyos idő múltán semmi sem marad belőle. A déligyümölcsökön — citrom, narancs — kívül nálunk termett élelmi anyagok közül csupán a burgonya, az alma és a savanyú káposzta, no meg a vadon termő csipkebogyó őrzi meg rövidebb-hosszabb ideig e fontos és szükséges hatóanyagot. A jól tárolt burgonyában március és április havában az őszi mennyiségnek még a fele megtalálható. Ősszel a főzött burgonya 10 dekájában általában 20 milligramm C-vitamin van, a tavasziban körülbelül 8 — 10 milligramm. Ez azt jelenti, hogy ha C-vitaminszükségletünket kizárólag burgonyával akarnók fedezni, akkor ősszel naponta 25 deka, tavasszal pedig legalább fél kilónyi főtt burgonyát kellene fogyasztanunk. Erre azonban, ha változatos étrendről gondoskodunk, nincs szükség, mert almával, savanyú káposztával, csipkebogyó levével vagy citrommal, naranccsal és még más egyébbel is hozzájuthatunk a kellő mennyiségű hatóanyaghoz. 2oo I960, június 22. Arra iparkodjunk, hogy tavasszal úgynevezett részleges C-vitaminhiányban ne szenvedjünk. Az ilyen résíleges C-vitaminhiány nem jelentkezik súlyos kórképek alakjában, hanem főként abban, s éppen ezért elég veszedelmes, hogy szervezetünk ellenállóképessége a különböző betegségekkel szemben csökken, s mind testi, mind szellemi munkabírásunk ellankad. Ezzel függ össze, hogy az emberek többsége tavasszal fáradékonyabb, és hogy sokan betegszenek meg általában influenzában. 20 dkg 50 mg Cvit. Az újburgonya 20 dekájában 50 milligramm C-vitamin van Felvetődik tehát az a kérdés, hogy melyek azok a könnyen hozzáférhető tavaszi élelmi anyagok, amelyek sok C-vitamint tartalmaznak. Magyarországon először e sorok írója kutatóintézeti munkatársaival végzett, majd mások is végeztek idevágó vizsgálatokat. Megállapítottuk, hogy az egyik fő tavaszi CA vírusbetegségek elleni közvetlen védekezési mód még nem ismeretes. Csupán megelőző védekezésre szorítkozhatunk. A kórokozó, a vírus csak élőlényekben szaporodik. A fertőzés forrása a vírusbeteg növény, tehát elsősorban a beteg növényeket kell megsemmisítenünk. Ezenkívül figyelemmel kell kísérni a vírus többi gazdanövényét, a rokonfajokat és a gyomnövényeket is. Minél tovább marad a vírusbeteg növény az egészségesek között, annál nagyobb a fertőzés veszélye. Egyes vírusfajták a kiszáradt növényeken is sokáig életképesek maradnak, például a dohány mozaikvírusa 50 évig is él. Külön gondot kell fordítani arra, hogy a beteg növény részei eltávolításukkor szét ne hulljanak. Ellenkező esetben a talaj is fertőződik, tehát a beteg növényeket gyökeresen el kell távolítani. Abban az esetben, ha a mag fertőzött továbbszaporításra nem szabad felhasználni. Az egészséges vetőmagvakat pedig csávázzuk. A vírusbetegségek elterjedése szoros összefüggésben áll a vírusterjesztő rovarok elszaporodásával. Leginkább a levéltetvek terjesztik. A rovarok irtása a gyakorlatban nehezen vihető keresztül. Ezt a célt szolgálják a korszerű, nagy teljesítményű permetező- és porozógépek. Vírusterjesztő lehet maga az ember is. A növényápolásra használt eszközö-. két, kapát, kést, ollót tanácsos időnként 2 %-os nátronlúgoldattal fertőtleníteni. vitaminforrásnak tekinthető az újburgonya. Az újburgonyában ugyanis jelentős, 10 dekánként akár 30 — 50 milligrammra is rúg a C-vitamin mennyisége, s a hazánkban termő fajták is 10 dekánként átlagosan 35 — 38 milligrammot tartalmaznak. Ez már kiadósán, s mi több, olcsón kielégítheti C-vitaminigényünket. Arra azonban gondosan ügyeljünk, hogy az újburgonya főképp friss állapotban kerüljön az asztalra. A benne levő C- vitaminmennyiség ugyanis már az első napokban tetemesen megcsappan. A szedés utáni második napon már csak 30 — 33 milligramm hatóanyagot tartalmaz, az ötödik napon pedig mindössze 25 — 28 milligrammot. » De vigyáznunk kell arra is, hogy az elkészítés közben se vesszen belőle sok kárba. A veszteségek elkerülése végett leghelyesebb, ha a főzés előtt a gumók héját nem kaparjuk le. Elég ha megmossuk, és csak főzés után húzzuk le róla a vékony bőrt, mert ha ezt a védőréteget előbb távolítjuk el, a burgonya húsából a C-vitamin kioldódik a főzővízbe, s így elveszítjük. Sajnos, ezt csak nagyobbszemű gumókkal tehetjük meg. A burgonyát mindig a lehető legrövidebb idő alatt készítsük el, mert a hőhatásra is sok tönkremegy a C-vitaminjából. Rövid ideig főzzük tehát, s még jobb, hacsak pároljuk. Ne hagyjuk állni a tűzhelyen, ne melegítsük fel, mert mindez csökkenti a C-vitamin mennyiségét. A gondos elkészítés után ügyelünk a mielőbbi tálalásra is, hogy ez az egyszerű és olcsó étel csakugyan dús vitaminforrásként szolgálja egészségünk, munkabírásunk megóvását. Hasonlóképpen fertőtlenítsük a melegágyak kereteit is. A vírusbetegségek megelőzésének legkézenfekvőbb megoldása: az ellenálló fajták termesztése. A gyakorlati növénytermesztés kénytelen olyan fajtákkal is megelégedni, amelyekben a vírus jelentéktelen kárt tesz. Az egyes fajták és egyedek igen különbözőképpen viselik az azonos mértékű fertőzést és ennek megfelelően betegségtűrésük is változó. A nemesítők átmenetileg megelégednek olyan betegségtűrő fajtákkal, amelyekben a vírus a külső kórtünetek nélkül van jelen, s jelenléte nem fenyegeti nagyobb mértékben a terméseredményt. Az ilyen állapotot lappang’ó fertőzésnek nevezzük, amely mindig magában hordja a további fertőzés veszélyét. Ezenkívül a betegségtűrő fajtákban gyakori a már meglevő vírus találkozása új vírussal. Előfordul olyan eset is, hogy ha valamely fajta egy gyengébb vírustörzzsel fertőződött és azt tűri, később az erősebb fertőzéssel szemben ellenálló marad. OTTMÄR LAJOS A Magas-Tátra vadállománya A Tátrai Nemzeti Park néven ismert természetvédelmi területen legutóbb állatszámlálást tartottak, amely szerint ezen a területen többi között 780 zerge, körülbelül 1000 mormota, 20 medve és 25 hiúz él. Védekezés a vírusbetegségek ellen
