Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-06-22 / 50. szám

Tavaszi C-vitaminforrásunk: az újburgonya Irta: Dr. TANGL HARALD, a biológiai tudományok doktora Sok gondot, fejtörést okoz a tavaszi élelmezés, ha szervezetünket helyes arányban óhajtjuk ellátni különféle lét­­fontosságú tápanyagokkal, például vita­minokkal. De még a vitaminok közül is megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítanunk a megfelelő C-vitaminellátásra. Hiszen ebből a vitaminból — a többihez viszo­nyítva — aránylag sok kell: felnőttnek naponta 50 milligramm. Aztán felettébb „kényes“ hatóanyag ez, nemigen tároló­dik, és ételeink készítésekor, ha nem ügyelünk fokozott gonddal, gyakran semmibe vész. C-vitamin főként friss zöldségfélék­ben, zöld főzelékekben és gyümölcsök­ben található. .Viszont éppen ezekből van hiány a tavasz vége felé, s így a napi 50 milligramm C-vitamint csak nagy üggyel-bajjal tudjuk előteremteni. Az utóbbi években e téren javult a helyzet, minthogy egyre több mélyhűtött gyü­mölcs és főzelék kerül ez időszakban forgalomba. A mélyhűtött áru C-vita­­mintartalma, ha frissen tették el és a fölengedés után nyomban elfogyasztjuk, alig csappan meg. A C-vitamin ugyanis a fagyasztást kitünően bírja, s hűtve a tárolás folyamán is megmarad. Téli és tavaszi C-vitaminellátásunk dolgában' megbecsülhetetlenül hasznos élelmünk a burgonya. Évszázadokkal előbb, amikor Európában még nem is­merték, sokan szenvedtek a C-vitamin hiánybetegségében, a skorbutban, s ki­vált télen és tavasszal ezerszámra pusz­tultak el tőle az emberek. A régen jár­­ványszerűen jelentkező nyavalya isme­retlen manapság földtekénken. S ezt jórészt a burgonyának köszönhetjük. Az utolsó 15_ év vizsgálati eredményei ki­derítették, hogy a tápláló és mindenki számára könnyű szerrel hozzáférhető burgonya nemcsak kalóriát, vagyis nem­csak fűtőanyagot tartalmaz, hanem te­kintélyes arányban C-vitamint is. A burgonya kiválóan tárolja is a C- vitamint. Ez kevés élelmiszerünk tulaj­donsága. A legtöbb zöldségféle és gyü­mölcs C-vitamintartalma a leszedés után rendszerint rohamosan megcsappan, s bizonyos idő múltán semmi sem marad belőle. A déligyümölcsökön — citrom, narancs — kívül nálunk termett élelmi anyagok közül csupán a burgonya, az alma és a savanyú káposzta, no meg a vadon termő csipkebogyó őrzi meg rö­­videbb-hosszabb ideig e fontos és szük­séges hatóanyagot. A jól tárolt burgo­nyában március és április havában az őszi mennyiségnek még a fele megtalál­ható. Ősszel a főzött burgonya 10 deká­jában általában 20 milligramm C-vitamin van, a tavasziban körülbelül 8 — 10 milli­gramm. Ez azt jelenti, hogy ha C-vita­­minszükségletünket kizárólag burgonyá­val akarnók fedezni, akkor ősszel na­ponta 25 deka, tavasszal pedig legalább fél kilónyi főtt burgonyát kellene fo­gyasztanunk. Erre azonban, ha változa­tos étrendről gondoskodunk, nincs szük­ség, mert almával, savanyú káposztával, csipkebogyó levével vagy citrommal, naranccsal és még más egyébbel is hoz­zájuthatunk a kellő mennyiségű ható­anyaghoz. 2oo I960, június 22. Arra iparkodjunk, hogy tavasszal úgy­nevezett részleges C-vitaminhiányban ne szenvedjünk. Az ilyen résíleges C-vita­­minhiány nem jelentkezik súlyos kór­képek alakjában, hanem főként abban, s éppen ezért elég veszedelmes, hogy szervezetünk ellenállóképessége a kü­lönböző betegségekkel szemben csökken, s mind testi, mind szellemi munkabírá­sunk ellankad. Ezzel függ össze, hogy az emberek többsége tavasszal fáradé­konyabb, és hogy sokan betegszenek meg általában influenzában. 20 dkg 50 mg Cvit. Az újburgonya 20 dekájában 50 milli­gramm C-vitamin van Felvetődik tehát az a kérdés, hogy melyek azok a könnyen hozzáférhető tavaszi élelmi anyagok, amelyek sok C-vitamint tartalmaznak. Magyarorszá­gon először e sorok írója kutatóintézeti munkatársaival végzett, majd mások is végeztek idevágó vizsgálatokat. Megálla­pítottuk, hogy az egyik fő tavaszi C­A vírusbetegségek elleni közvetlen védekezési mód még nem ismeretes. Csupán megelőző védekezésre szorítkoz­hatunk. A kórokozó, a vírus csak élőlé­nyekben szaporodik. A fertőzés forrása a vírusbeteg növény, tehát elsősorban a beteg növényeket kell megsemmisíte­nünk. Ezenkívül figyelemmel kell kísér­ni a vírus többi gazdanövényét, a rokon­fajokat és a gyomnövényeket is. Minél tovább marad a vírusbeteg növény az egészségesek között, annál nagyobb a fertőzés veszélye. Egyes vírusfajták a kiszáradt növényeken is sokáig életké­pesek maradnak, például a dohány mo­zaikvírusa 50 évig is él. Külön gondot kell fordítani arra, hogy a beteg növény részei eltávolításukkor szét ne hulljanak. Ellenkező esetben a talaj is fertőződik, tehát a beteg növé­nyeket gyökeresen el kell távolítani. Abban az esetben, ha a mag fertőzött továbbszaporításra nem szabad felhasz­nálni. Az egészséges vetőmagvakat pedig csávázzuk. A vírusbetegségek elterjedése szoros összefüggésben áll a vírusterjesztő ro­varok elszaporodásával. Leginkább a le­­véltetvek terjesztik. A rovarok irtása a gyakorlatban nehezen vihető keresz­tül. Ezt a célt szolgálják a korszerű, nagy teljesítményű permetező- és poro­zógépek. Vírusterjesztő lehet maga az ember is. A növényápolásra használt eszközö-. két, kapát, kést, ollót tanácsos időnként 2 %-os nátronlúgoldattal fertőtleníteni. vitaminforrásnak tekinthető az újbur­gonya. Az újburgonyában ugyanis jelentős, 10 dekánként akár 30 — 50 milligrammra is rúg a C-vitamin mennyisége, s a ha­zánkban termő fajták is 10 dekánként átlagosan 35 — 38 milligrammot tartal­maznak. Ez már kiadósán, s mi több, olcsón kielégítheti C-vitaminigényünket. Arra azonban gondosan ügyeljünk, hogy az újburgonya főképp friss állapotban kerüljön az asztalra. A benne levő C- vitaminmennyiség ugyanis már az első napokban tetemesen megcsappan. A sze­dés utáni második napon már csak 30 — 33 milligramm hatóanyagot tartalmaz, az ötödik napon pedig mindössze 25 — 28 milligrammot. » De vigyáznunk kell arra is, hogy az elkészítés közben se vesszen belőle sok kárba. A veszteségek elkerülése végett leghelyesebb, ha a főzés előtt a gumók héját nem kaparjuk le. Elég ha meg­mossuk, és csak főzés után húzzuk le róla a vékony bőrt, mert ha ezt a védő­réteget előbb távolítjuk el, a burgonya húsából a C-vitamin kioldódik a főző­vízbe, s így elveszítjük. Sajnos, ezt csak nagyobbszemű gumókkal tehetjük meg. A burgonyát mindig a lehető legrövidebb idő alatt készítsük el, mert a hőhatásra is sok tönkremegy a C-vitaminjából. Rövid ideig főzzük tehát, s még jobb, hacsak pároljuk. Ne hagyjuk állni a tűz­helyen, ne melegítsük fel, mert mindez csökkenti a C-vitamin mennyiségét. A gondos elkészítés után ügyelünk a mielőbbi tálalásra is, hogy ez az egy­szerű és olcsó étel csakugyan dús vita­minforrásként szolgálja egészségünk, munkabírásunk megóvását. Hasonlóképpen fertőtlenítsük a meleg­ágyak kereteit is. A vírusbetegségek megelőzésének leg­kézenfekvőbb megoldása: az ellenálló fajták termesztése. A gyakorlati növény­­termesztés kénytelen olyan fajtákkal is megelégedni, amelyekben a vírus jelen­téktelen kárt tesz. Az egyes fajták és egyedek igen különbözőképpen viselik az azonos mértékű fertőzést és ennek megfelelően betegségtűrésük is változó. A nemesítők átmenetileg megeléged­nek olyan betegségtűrő fajtákkal, ame­lyekben a vírus a külső kórtünetek nél­kül van jelen, s jelenléte nem fenyegeti nagyobb mértékben a terméseredményt. Az ilyen állapotot lappang’ó fertőzésnek nevezzük, amely mindig magában hordja a további fertőzés veszélyét. Ezenkívül a betegségtűrő fajtákban gyakori a már meglevő vírus találkozása új vírussal. Előfordul olyan eset is, hogy ha valamely fajta egy gyengébb vírus­törzzsel fertőződött és azt tűri, később az erősebb fertőzéssel szemben ellenálló marad. OTTMÄR LAJOS A Magas-Tátra vadállománya A Tátrai Nemzeti Park néven ismert természetvédelmi területen legutóbb állatszámlálást tartottak, amely szerint ezen a területen többi között 780 zerge, körülbelül 1000 mormota, 20 medve és 25 hiúz él. Védekezés a vírusbetegségek ellen

Next

/
Thumbnails
Contents