Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-06-19 / 49. szám

Molnár János hozzászól... • Több mutatóban három ér alatt teljesítik az ötéves tervet • Hatalmas hektárhozamokat ígér a határ • Az évi tejhozam tehenenként több mint 3000 liter Tekovské Luzany szövetkezetében mindig találunk valamilyen újdonsá­got. Molnár János elvtárs, a szövet­kezet elnöke most is alaposan tanul­mányoz, latolgat, a jövőbe néz. Előtte papírra vetve látjuk az ötéves terv négy év alatti teljesítésének vázlatát. Néhány kérdést intézünk hozzá: — Mennyi földterületen gazdálkod­nak?- összesen 472 hektárt tartunk nyilván.- Olvasták az alkotmány 7. cik­kelyét? # — Alaposan áttanulmányoztuk. A fő mondanivalója, hogy valamennyi dolgozó öntudatos együttműködése alapján biztosítsuk a termelés hatal­mas fellendülését, a dolgozók élet­­színvonalának állandó emelkedését. Válaszul szocialista alkotmányunkra, tegnap összehívtuk a nemzeti bizott­ság teljes ülését és megvitattuk az ötéves terv négy év alatti teljesíté­sének lehetőségeit. — Megvalósítható szövetkezetük­ben ez a hatalmas kezdeményezés?- A mi szövetkezetünk a második ötéves tervet is négy év alatt telje­sítette. A párt levelét örömmel üdvö­zöljük, és most azon törjük a fe­jünket, hogy két évvel érjünk előbb a célba. • — Milyen terményekből van kilá­tás az ötéves terv által kitűzött mu­tatók korábbi elérésére? — A növényfélékből már 1963-ban célba érünk; lehet, hogy előbb is. Sertéshúsból a darabszámot és a hústermelés mennyiségét három év alatt teljesítjük. — Az állattenyésztési termelés emeléséhez szükséges az elegendő abrak és szálastakarmány. Milyen hektárhozamokat érnek el? — Ezt legjobban a következő táb­lázat mutatja: Hektárhozam (q) Állami terv az 1965-ös évre Termény: 1964 Búza 35 31,5 Árpa 33 30 Kukorica 45 45 Cukorrépa 500 360 ''Kukorica tejes érésben 550 450 Széna 78 75 — Milyen lesz az állatsűrűség? — Mivel a növénytermelés hektár­hozamait lényegesen növeljük, biz­tosítva lesz a takarmányalap. Száz hektáronként 1964-ben 74 szarvas­marhát és 148 sertést tartunk. — Persze, a szövetkezet nemcsak a mennyiségi termelést tartja szem előtt. Emelkedik az állatok termelé­kenysége is? — igen. Egy tehén évi tejhozama 1964-ben már 3250 liter lesz. A tyú­kok darabonként 124 tojást tojnak, 14 malacot választunk el egy anya­kocától. — A célkitűzéseik nagyon szépek. De vajon gondoltak-e az alkotmány cikkely II. részére, hogy a termelés emelkedésével nagyobb legyen a ta­gok jövedelme? — Természetesen. Fő célunk, hogy az ember egyre jobban éljen. Mivel a harmadik ötéves tervben szövetke­zetünkben minden munkaszakaszon többet termelünk, emelkedik az áru­termelés is. Az egy hektárra eső pénzértéket a következő táblázat mutatja (Kcs): 1960 1964 Bevétel 7457,- 9193,­Termelési költség 2872,- 3145,­Tiszta Jövedelem 4585,— 6048,— — Ezzel párhuzamosan emelkedik a munkaegységekre jutó rész is. Amíg 1960-ban 26 korona egy munkaegy­ség pénzértéke, 1964-ben már 34 ko­rona jut rá. — Ha már ilyen gyönyörű tervei vapnak, nézzünk szét a gazdaságban és a határban. Molnár elvtárs lelkesen vezet bi­rodalmukban. Mindent meg kell néz­ni. Elragadtatással mutatja, a Cigány nevű tehenet, amely naponta több mint 24 liter tejet ad. Minden hízó­sertést, kocát egyenként meg kell nézni. — Mi megadjuk a földnek ami jár — mutat egy új berendezésre. — Az összes istállóból egy telepre szállít­juk a trágyát, és azonnal gyúratjuk. Nálunk van elég munkaerő, nem hord­juk azonnal a határba a trágyát, mert azt tapasztaltuk,'hogy kiszárad, sokat veszít értékéből. A határban nem kisebb meglepetés ért. Olyan a gabonájuk, hogy szinte nehéz a földnek tartania. — Ez a búzatábla 33 mázsát ad hektáronként. A tavaszi árpa, lehet, hogy eléri a 34 mázsát is. Szeretettel simogatja a gazdag termést ígérő kalászokat. Elmondhatjuk, hogy a mezőgazda­­sági termelés mesterei között vol­tunk. A szövetkezeti tagok kitűzték, hogy az ötéves tervet 4 év alatt teljesítik, ám a mostani termelési eredmények azt mutatják, hogy há­rom év alatt is célba érhetnek. Ahol a mostoha időjárás ellenére is ilyen gyönyörű a határ, szép az állatállo­mány és ezzel párosul az igyekezet, a siker nem maradhat el. Balta Józsel Molnár elvtárs Kakas Zoltánnal és Gulis Valikéval az alkotmány­­tervezetről beszélget. Űj alkotmányunk szemével Az állam, valamennyi polgárának öntudatos együttműködése alapján, biztosítja a termelés hatalmas fellendülését. (Az alkotmánytervezet 7. cikkelyéből) m M ■ i m m , A szocialista munkabrigád. Közepén malaccal a kezében Rezdovics Béla Köszönjük a munkához való jogot A jablonovcel szocialista munka­brigád épp a sertéseket eteti, ami­kor meglátogatjuk. Rezdovics elvtárs, a brigád vezetője jó ered­ményekről beszél. A büszke címért versenyző csoport még csak február­ban alakúit, de bátor tervei vannak. Egy anyakocától évenként több mint 14 malacot választanak el. A helyi kultúrházon 80 brigádórát dolgoznak le. Amikor szóba kerül az új alkot­mánytervezet, Rezdovics elvtárs így válaszol: — Köszönjük a munkához való jogot. Valamikor Sókszelöcén laktam, bizony nagyon sokat voltam munka nélkül. Keserű volt a béres-kenyér. Ha az ember dolgozott egy negyed­évre, akkor is csak 175 koronát ka­pott. Egész más most a világ. A múlt hónapban 1700 koronát kerestem. Csoportunk áttért az új bérezési rendszerre. A fizetést a munka ter­melékenysége szabja meg. Például, ha leadunk egy 13 kilós malacot, 23 koronát kapunk érte, a 15 kilósért viszont 29 koronát. A Jablonovcel Állami Gazdaság dol­gozóinak élete is megváltozott. A jól végzett munka után este televíziót néznek. Oj emberek születnek a régi urasági majoron. Ilonka szép fehér kötött szoknyát, pulóvert, néger babát, Karcsi és Béla nadrágot, szvettert, Róbert játék­autót, kockát kapott. Mindegyikükre gondolt édesanya. — Hét gyermekem van, hat fiú és egy kislány — mondja mosolyogva Múcskáné és szeretettel néz végig az új holmikkal elfoglalt, a boldogságtól kipirosodott arcú gyermekeken. Sanyi a legidősebb már elkerült a háztól. Mesterséget tanul. Múcskáék­­nak nincsen rá kiadásuk. A tanítás és a teljes ellátás ingyenes. — Ennyi gyermeket nevelni, biz nem könnyű dolog — csúszik ki aka­ratlanul a számon. — Mi csak né-: gyen voltunk ott­hon, mégsem volt egy pár cipőnél több a szekrény­ben — emlékezik Múcska Sándorné. — Azt is csak ak-i kor vehettem jel, ha iskolába kellett mennem. Édesapja ács volt. Andrássy gróf bir­tokán járt major-i ról majorra javít­gatni. Télen meg otthon ült. Nem volt munka. Most más. Férje szépen keres. Még e9V jó fizetésnek beillő családi pótlé­kot kapnak: 1470 koronát havonta. Ebben az összegben persze nincsen benne az ingyenes orvosi kezelés, a gyógyszerek. — Négy gyereket küldök szeptem­berben iskolába — folytatja a beszél­getést. — Enyhén számítva is nyolc­száz koronát takarítok meg, hogy nem kell könyveket, tanszereket vásárol­nom. Ezt az összeget az iskolaév folya­mán a további ingyenes tanszerjutta­­tással még ugyanannyival meg tehet toldani. Es ki gondol ma beíratási díjra, tandíjra! — Anyám négyünk közül egyet sem tudott iskoláztatni — folytatja Múcs­káné kissé fátyolos hangon - az én hét gyermekem pedig kedvére tanul­hat. Csak tólük függ, mert az alkot­mány gondoskodik jövőjükről. * * * Megeredt az eső. Az utcák üresek. Mucskáék békés családi fészkében hat boldog gyermek pihenőre téri. Polák Imre Jrtlfé _______Földműves 5 I960, június 19. Egy a hét közül Százak, ezrek szóltak már hozzá, vitatták meg az esztergapad, a trak­tor, az íróasztal mellett. Mindenkit foglalkoztat, hiszen új alkotmányter­vezetünk életünket rögzíti, jövőnket tükrözi. Vajda István is gondosan áttanulmányozta, meghányta-vetette minden sorát és akaratlanul is szem­besítenie kellett a múltat a jelennel. .......az egész szocialista gazdasági rendszer, amely nem ismér gazdasági válságot, munkanélküliséget.. — A burzsoá rendszerben — idézi élményeit Vajda elvtárs - a magam­fajta embernek leghűbb társa a mun­kanélküliség s ennek ikertestvére, a nyomor volt. A muzslai szegényparaszt öt gyer­meke közül István firtatta elsőnek életük kegyetlen kórokozóját. Amikor rádöbbent az igazságra, a kommunista pártban látta helyét. S azóta, 1922-től vállalta a harcot a kizsákmártyolök és lakájaik ellen, majd 1928-től mint területi párttitkár küzd a nép jogai­ért. Ö volt a hires muzslai kaszások megmozdulásának szervezője, önfel­áldozó, becsületes munkájáért nagy kitüntetés érte 1935-ben, amikor hallgatójává vált a Moszkvai Nemzet­közi Lenin iskolának. — Visszatértem után — jegyzi meg keserű gúnnyal - az akkori rendszer nagyon gyakran részesített „teljes ellátással járó üdülésben“. Hol egy hónapra, hol fél évre bür­­tönözték be Vajda elvtársat, s nem egy esetben verték félholtra. „Iskola kellett a rongyos kutyának, majd mi kiverjük a fejéből — ordítozták a. csendőrök káromkodással fűszerezve —, parasztnak a ganajon a helye!“ — így festett a valóságban az ak­kori alkotmány, amely a legmézesebb szavakkal hirdette a demokráciát — hangsúlyozza rekedtes hangján Vajda elvtárs. — S vizsgáljuk csak meg, milyen életnek, jövőnek a fedezete a mi új alkotmányunk. Példának ve­szem a művelődésről szóló cikkelyt. Ismét saját életén méri le enhek mély értelmét. Elmondja, hogy ides­tova ötvenéves fejjel kezdptt neki a középiskolai tanulmányoknak, leérett­ségizett és jó eredménnyel végezte cl a hároméves felsőbb pedagógiai iskolát. S ebben az időben családja nem szenvedett anyagilag, mert a népi demokratikus rendszerünk által nyújtott különböző kedvezmények biztosították a gondtalan életet. A volt zsellérfiú csupán a mai rend­szerben válthatta valóra vágyát, hogy tanító legyen. Immár kilenc éve végzi ezt a nemes munkát, s jelenleg a Stúrovói Középiskola Tlzenegyéves igazgatóhelyettese. IS W Ä M »S MM MM-MMMMMMMM MM MM M W MM M M M M M M M M M MM M ^MMM^MMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMMM. Szövetkezeti vagyon és társadalmi tulajdon vállalatok közti termelési kapcsolatok j kiszélesedését. Itt főként a talajja­vítási szövetkezeteket, az építkezési anyagellátás közös megszervezését, a * termelési feladatok egybehangolását; stb. említjük meg. Ezekben a közös vállalkozásokban nemcsak a termelési feladatok megfelelő megoldását kell ! észrevennünk, hanem azt is, hogy a szövetkezeti vagyon túlterjed a cső- l portvagyon szűkebb keretein, kialakul ! a szélesebb alapokra fektetett, sző- s vetkezetek közötti tulajdon, ami * ugyancsak a szövetkezeti vagyon és ’ társadalmi tulajdon fogalmának kö­zeledésére mutat. ’ Fontos lépés ezen az úton, hogy t — hasonlóképpen az iparban alkal- t mázott bérezési rendhez — a szövet- <­­kezetek is áttérnek a teljesítmény­normák szerint megállapított szilárd t bérezésre. Ennek bizonyára az lesz ; az eredménye, hogy fokozatosan el- ; tűnnek a különbségek a munkásosz- / tály és a szövetkezeti parasztság, ; valamint a város és a falu között, gyorsabban fejlődnek majd a terme­lőerők és szemlátomást emelkedik a munka termelékenysége. I Ezek a szövetkezeti gazdálkodás ( fejlődésében azok az új elemek, ame­lyek megjelölik a szövetkezeti vagyon és a társadalmi tulajdon közeledésé- * nek irányát. Dr. Dusán Kokavec, 0 a Szlovák Tudományos Akadémia jogtudományi osztályénak dolgo­zója. aanax ki a munxaegysegexre, viszont emelik a pénzjutalmakat. További új tényező a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésében, hogy a kisebb szövetkezetek egyesülnek, aminek eredményeként megerősödik a szövetkezeti termelés nagyüzemi jellege, jobban összpontosulnak a termelőeszközök és munkaerők, ki­alakulnak a munkamódszerek nagy­üzemi formái, következetesebb a tervmunka, céltudatosabban szakosít­ható a termelés, hatékonyabban ki­­használhatók a korszerű technika előnyei és gazdaságosabban használ­hatók fel a beruházásokra szánt ösz­­szegek. A szövetkezeti gazdálkodás sikeres és gyors fejlődésének döntő előfel­tétele, hogy jól osszuk föl a szövet­kezet által előállított termékeket, ugyanakkor a legfőbb figyelmet az oszthatatlan alap ellátására kell for­dítanunk. Az oszthatatlan alapnak kiemelkedő a jelentősége a szövet­kezeti vagyon szemszögéből, hiszen ennek az alapnak a jellege már meg­közelíti a társadalmi vagyon jellegét, s legalábbis mintegy átmenetet képez a szövetkezeti vagyon és a társadalmi tulajdon közölt. Éppen ezért az oszt­hatatlan alapot nemcsak a szövetke­zeti termelés anyagi alapjának kell tekintenünk, hanem döntő tényezőnek abban a folyamatban, amely a szövet­kezeti vagyont és a társadalmi tulaj­dont közelebb hozza egymáshoz. Ilyen vonatkozásban fontosnak kell tarta­nunk a szövetkezetek egymás kö/.iíttl, lyének 1. szakasza a kommunizmusbe történő fokozatos átmenet előfeltéte­leinek kialakításáról, főként pedig t város és falu közötti lényeges különb­ségek megszüntetéséről intézkedik Ezzel összefüggésben fokozott figyel­met kell fordítanunk azoknak a meg­felelő körülményeknek a kialakításá­ra, amelyek között a szövetkezet vagyon a társadalmi tulajdon szín­vonalára emelkedik. Ez idő szerin előtérbe kerülnek a mezőgazdaságba! azok az új, szocialista termelési vi­szonyok, amelyek elősegítik a szö­vetkezeti mezőgazdasági termeié: gyorsabb fejlődését, s egyúttal köze­lebb hozzák egymáshoz a szövetke zeti és társadalmi vagyon fogalmát Mindenekelőtt a közös szövetke­zeti termelés tökéletesebb megszer­vezésére gondolunk, amelynek ered ményeként fokozódik a szövetkeze árutermelése és háttérbe szorulna! a háztáji gazdaságok, holott ezei jelenleg a szövetkezeti tagok jőve delhiének átlagban több mint harma dát biztosítják. Ez az állapot kétség telenül egészségtelen, s a szövetke zelek némelyike máris meglette azo kai a hatékony intézkedéseket, eme lyek szerint a Háztáji gazdaságok i szövetkezeti tag jövedelmének bizto sílásáhan mérsékeltebb jelentőségűvé válnak. Ezek a szövetkezetek korlá tozzák a háztáji gazdaságok terjedel mét, csökkentik az ott tartható házi állatok számát, továbhmenóleg petli kevesebb természetbeni Járandóságo Hét gyermek édesanyja „Az állam és a társadalom gondoskodik arról, hogy a család az ifjúság fejlődésének egészséges alapja legyen. A többgyermekes csa­ládoknak külön könnyítéseket nyújt." — Édesanya elment - szavalják kó­rusban a gyerekek, amikor belépek Múcskáékhoz. — Bratislavába ment, de mindjárt otthon lesz - mondja az egyik fe­kete-csillogás szemű fiú. Mindannak ellenére, hogu a kony­hában hat gyermek játszik, rend és tisztaság van. Jóravaló gyerekek. Ki­söpörtek, rendet teremtettek. Kímélik édesanyjukat. — Mit gondoltok, hoz nektek va­lamit anyuka? — kérdezem töliik. A szemek felragyognak. A gyere­kek hallgatnak, arcukról azonban az ajándékvárás örömsugarait olvasha­tom le. A folyosón léptek zaja hal­latszik. A gyerekek körülfogják ér­kező édesanyjukat. — Nekem mit hoztál? — Es nekem? — Az embert leveszik a lábáról — mondja mosolyogva Múcska Sándorné. — Várjatok egy keveset! — Igazán mindenkinek megvan a lehetősége a továbbművelődésre — mondja elgondolkozva a pedagógus —, csupán az égyén akaratán múlik. Vajda Istvánnak négy gyermeke van. Lánya tanítónő, fia a bányászati ipariskola tanulója s a két kisebbik az általános iskolát végzi. — Az új alkotmányunkhoz csak annyit szólhatok — mondja végezetül /ajda István —, büszke vagyok arra, hogy olyan állam polgára lehetek, ímely a közeljövőben ilyen alkot­­nányt fogad el. Hazánkban a Vajda Istvánok sorsa, élete bizonyltja a legjobban szocia­lista alkotmánytervezetünk igazét és humanizmusát. Ezrek élete tanúsko­­lik arról, hogy minden szava a gya­korlatban is szilárd valóság. B. Sole Gita

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents