Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-01-20 / 6. szám

A szocialista faluért

Nőket is a vezetőségbe

Ezt az írást mindenekelőtt a szövetkezetek nőtagjainak 500-ezres táborához intézzük, akik köztársaságunk szövetkezeti dolgozóinak 55 %-os többségét teszik ki. De azért az elmondandókat megszívlelhetnék a 45 %-os kisebbséget kitevő szövetkezeti férfiak is.

S máris mondjuk meg egyenesen, hogy a kisebbségiek, a férfiak a szövetkezetek irányításában aránytalanul nagy képviselethez jutottak. Vegyük például a plzeni kerületet, amelynek 1122 szövetkezete közül mindössze kilencben tölti be nő az elnöki tisztet, az állattenyésztés irányítóinak sorából csupán 28 a nő, a mezögazdpsági feladatkörben pedig csak három aszszonyt találunk. De inkább hagyjuk ezt a furcsa statisztikát! Egyéb kerületekben sem jobb a helyzet. Szinte magunk előtt látjuk, amint a férfiak erre csak legyintenek egyet, mert hát így volt ez, amióta világ a világ.

Sok elméletet hallottunk már, amelyek megkíséreltek magyarázatot adni erre a visszás állapotra. Valamikor a burzsoá társadalomtudomány elismert szaktekintélyeinek többsége azzal indokolta a nők háttérbeszorítását, hogy a nö gyengébb, érzékenyebb, tehát fizikai és szellemi munkára egyaránt kevésbé felel meg. A politika teriüetén a nők alábecsülése a nyugati államok némelyikében még ma is előfordul. Ezekben az országokban megfosztják a nőket a választójogtól és eltiltják a közélettől. Sokelmélet látott napvilágot, de egyik sem győzhet meg bennünket.

A marxizmus-leninizmus bebizonyította, hogy a nők alsóbbrendűsége a történelemben anyagi, gazdasági alapokra vezethető vissza. S ez az igazság. Az asszonyt az kényszerítette háttérbe a múltban, hogy anyagilag a férjétől függött. Ebben a tényben kell keresnünk a nők jogfosztoilságának gyökerét. Hogy aztán ezzel a függőséggel mennyire visszaéltek mind a családban, mind a munkában, erről asszonyaink sokat beszélhetnének. Vajon a kulák vagy az uradalmi intéző egyforma bért fizetett-e a férfinak és nőnek? S hiszi-e valaki, hogy a kisebb bérért a nőtől kevesebb munkát követelték?

A szocialista társadalomban ez a jogfosztottság, ez a különbségtétel ismeretlen fogalom. A szövetkezetek a munkaegység értékét vagy a normát nem állapítják meg külön a férfiak és külön a nők számára. De a társadalmi életben sincs akadálya, hogy a nők részt vegyenek a nemzeti bizottságok és a tömegszervezetek munkájában. Utóvégre a nők általános egyenjogúságát alkotmányunk is magában foglalja.

Ám az egyenlőtlenség bizonyos csökevényeivel mégis találkozunk. Ennek az okát régimódi gondolkozásunkban, előítéleteinkben kereshetjük. Hányszor halljuk, hogy «u szövetkezeti dolgozó, talán csak tréfából, a tűzhelyhez, a mosóteknöhöz és a kapához küldi a nőket. Azt mondja a „teremtés koronája“, hogy az asszonynak ott a helye. Igaz, ami igaz, hogy az asszonyok

— a férfiakkal összehasonlításban

— eltérő hivatást töltenek be. Csakhogy ez a hivatás magasztos, hiszen rájuk vár az anyaság és a gyermekek nevelésének megalapozása. Viszont ez semmi esetre sem ok arra, hogy a férfiak kétségbe vonják a nők szervezőképességét, politikai rátermettségét és sok egyéb területen megmutatkozó tehetségét. De azt is valljuk be, hogy a mellőzésnek sokszor maguk a nők is okai, éspedig azért, mert indokolatlanul szerények.

Egyszóval, több rugalmasságot kérünk a szövetkezeti vezetőségek (Folytatás a 2. oldalon)

Ny. Sz. Hruscsov elvtársnak § ;

a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésén a leszerelésről U t tartott világraszóló jelentőségű beszédét kivonatosan la- =ü J punk 3. oldalán közöljük. é) t

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről

Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1960. január 13—14-én ülést tartott. Az ülés napirendjén az új területi átszervezés kérdései és az átszervezés megvalósítására vonatkozó intézkedések szerepeltek. Ezzel kapcsolatban Antonín Novotny elvtárs mondott beszámolót.

A CSKP KB az előterjesztett javaslatok helyességét teljes mértékben igazoló vita után egyhangúlag a következő határozatot hozta:

1. Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciájának egybehívása.

2. Az állam területi átszervezése és a szocialista demokrácia további elmélyítése a nemzeti bizottságok tevékenységében és fejlesztésében.

3. A kerületi és a járási pártszervek új területi megszervezése. Ebben jóváhagyták annak a levélnek szövegét, amellyel a CSKP Központi Bizottsága a párt valamennyi alapszervezetéhez és a nemzeti bizottságokhoz fordul.

A CSKP Központi Bizottságának határozata az állam területi átszervezéséről és a szocialista demokrácia további elmélyításárűl

A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA

Bratislava, 1960. január 20. Arii 40 fill 0T XI. évfolyam, 6. szám'.

törvény, amelyet minden szervnek behangzóan kapcsolja össze az elvi és szervezetnek, a párt, a nemzeti kérdésekben érvényesülő központi bizottságok, a központi állami szer- vezetést a helyi szervek széleskörű vek, a szakszervezetek és valameny- illetékességével és felelősségével az nyi társadalmi szervezet minden operatív irányítás területén, az egész funkcionáriusának feltétlenül tiszte- nép legszélesebb körű részvétele és leiben kell tartania. kezdeményezése mellett.

5. A kormány munkája irányítja és

biztosítja az ország tervszerű gaz- II.

dasági fejlődését; a kormánynak Az állam területi beosztása így

vannak alárendelve a minisztériu- rendezendő:

mok, a központi hivatalok és az ősz- 1 A köztársaság területe 10 kerüszes fokozatú nemzeti bizottságok. xetböl (területből) és 108 járásból, *

6. A nemzeti bizottságok minden továbbá Prága főváros 10 körzetre munkájának alapja a demokratikus oszló kerületéből tevődik össze; a centralizmus lenini elve, amely egy- járások községekre oszlanak.

A következő kerületek létesülnek (a kerület székhelyével):

1. Közép-csehországi kerület, Prága;

2. Dél-csehországi kerület, Ceské Budéjovice;

3. Nyugat-csehországi kerület, Plzen;

4. Eszak-csehorszáqi kerület, Üstí nad Labem;

3. Kelet-csehországi kerület, Hradec Králové;

6. Dél-morvaországi kerület, Brno;

7. Észak-morvaországi kerület, Ostrava;

8. Nyugat-szlovákiai kerület, Bratislava;

9. Közép-szlovákiai kerület, Banská Bystrica;

10. Kelet-szlovákiai kerület, Kassa.

Prága főváros területe önálló területi egységet alkot.

A közép-csehországi kerület 12 járásra oszlik, mégpedig:

1. Benesov 7. Mladá Boleslav

2. Beroun 8. Nymburk

3. Kladno 9. Prága-Kelet

4. Kolín 10. Prága-Nyugat

5. Kutná Hóra 11. Pribram

6. Melnik 12. Rakovník

A dél-csehországi kerület 8 járásra oszlik:

1. Ceské Budéjovice 5. Písek

2. Cesky Krmlov 6. Prachatice

3. Jindrichúv Hradec 7. Strakonice

4. Pelhíimov 8. Tábor

A nyugat-csehországi kerület 10 járásra oszlik:

1. Domazlice 6. Plzeií-Dél

2. Cheb 7. Plzen-Észak

3. Karlové Vary 8. Rokycany

4. Klatovy 9. Sokolov

5. Plzeií-város 10. Tachov

Az észak-csehországi kerület 10 járásból áll:

1. Ceská Lipa 6. Litomerice

2. Decin 7. Louny

3. Chomutov 8. Most

4. Jablonec nad Nisou 9. Teplice

5. Liberec 10. Üstí nad Labem

(Folytatás a 2. oldalon.)

és szervezetek, valamint a dolgozók is teljes egyetértésüket fejezték ki az állam új területi átszervezésének alapelveivel és azokkal az intézkedésekkel, amelyek célja a szocialista demokrácia további elmélyítése a nemzeti bizottságok felépítésében és működésében.

A CSKP Központi Bizottsága ezén jóváhagyja az állam területi átszervezésének végrehajtását, valamint a szocialista demokrácia további elmélyítését a nemzeti bizottságok felépítésében és munkájában, s a köztársaság kormányának kötelességévé teszi, hogy megfelelő javaslatokat dolgozzon ki és terjesszen a nemzetgyűlés elé a következő elvek szerint:

I.

1. Az eddigi kerületeket meg kell szüntetni és az új kerületeket úgy kell kialakítani, hogy területük a lehető legnagyobb mértékben egybevágjon azokkal a gazdasági körzetekkel, amelyek már léteznek, vagy a népgazdaság fejlődése alapján kialakulóban vannak. A járások területét lényegesen növelni kell, s ezzel kapcsolatban tekintetbe veendők a politikai és gazdasági, valamint a kulturális, területi, közlekedési, népsűrűségi stb. szempontok.

2. Meg kell hagyni a nemzeti bizottságok három fokozatú rendszerét: a helyi, járási és kerületi nemzeti bizottságokat. Tovább kell bővíteni a nemzeti bizottságok hatáskörét és felelősségét, mégpedig egységesen az egész állam területén. A nemzeti bizottságok rendszerének föláncszemévé a járási nemzeti bizottságokat kell megtenni.

3. Az egész ország számára fontos ipari vállalatokat továbbra is központilag, a minisztériumokból kell irányítani. A kerületek számára fontos gazdasági vállalatokat a kerületi nemzeti bizottságok irányítják; a járási nemzeti bizottságoknak a járási fontosságú vállalatokat, a helyi és városi nemzeti bizottságoknak azokat a vállalatokat kell alárendelni, amelyek túlnyomórészt a helyi lakosság szükségletét elégítik ki.

4. Az egész ország népgazdasági fejlődésének, valamint az egyes gazdasági ágazatok, szakmák, kerületek, járások és helységek fejlesztésének meghatározott tényezője az országos népgazdasági terv. Ez a terv kötelező

Csehszlovákiai Kommunista Pártja a politikai, gazdasági és kulturális munka valamennyi szakaszán megszervezi a XI. pártkongresszus kitűzte irányvonal sikeres valóraváltását: a szocializmus építésének befejezését.

A szocializmus győzelme lényegében valósággá vált, mégpedig a Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek nagyfokú politikai és munkás aktivitásának érdeméből. Megszilárdult a munkásosztály hatalma és a munkás-paraszt szövetség. Egyszer s mindenkorra győzedelmeskedtek a szocialista termelési viszonyok. Lényegesen kibővült a szocializmus gazdasági alapja. Jelentősen emelkedett népünk anyagi és kulturális színvonala, valamint szocialista öntudata. Mindez megnyilvánul az állampolgárok aktív viszonyában a szocialista rendhez és a rend fejlődéséhez.

Jelenleg újabb problémák merülnek fel, amelyeket meg kell oldani, hogy így szabaddá tegyük az utat a népgazdaság és a kultúra további fejlődéséhez, a fejlett szocialista társadalom további sokoldalú fellendüléséhez.

Csehszlovákia Kommunista Pártja az egész dolgozó nép kezdeményezésének széleskörű kifejlesztését szolgáló intézkedések következetes végrehajtásával, a szocialista demokrácia elmélyítésével és a demokratikus centralizmus elveinek érvényesítésével egyre jobb feltételeket teremt a harmadik ötéves terv által kitűzött nagy feladatok teljesítésére.

A párt a szocialista demokrácia további elmélyítésének főláncszemét jelenleg a nemzeti bizottságokban látja, amelyek a dolgozók szélesebb körű tömegszervezetei.

A nemzeti bizottságok fontos tényezőt jelentenek a maguk területén a gazdaság és a kultúra fejlődésének irányításában, ők a párt és a kormány kitűzte feladatok teljesítésének szervezői. A nemzeti bizottságok révén a dolgozók tömegei egyre nagyobb mértékben vesznek részt a gazdasági és kulturális építömunka megszervezésében és irányításában.

Társadalmunk fejlődése megkívánja, hogy tovább erősítsük a nemzeti bizottságok szerepét és felelősségét a szocialista építés feladatainak megvalósításában, tovább szélesítsük a nemzeti bizottságok hatáskörét, rájuk bízzuk a további gazdasági szervezetek, kulturális és társadalmi létesítmények operatív irányítását, s megszilárdítsuk községeinkben, városainkban, járásainkban és kerületeinkben a gazdaság fejlesztésének komplex tervezetét. Egyidejűleg szükséges, hogy politikailag és szakmailag fejlett káderekkel céltudatosan megerősítsük a helyi nemzeti )izottságokat és az EFSZ-eket,

> ugyanakkor általában gazdaságosabbá tegyük a kerületi és járási íemzeti bizottságok apparátusának működését, megjavítsuk minőségi összetételét.

Mindez megköveteli, hogy megváltoztassuk az állam eddigi kerületi szervezetét, amely a társadalmunk íejlődésében elért fokhoz képest már ;lavult. A párt Központi Bizottsága L959. szeptember 23-án és 24-én megtartott ülésén egyetértését fejezte ki Novotny elvtárs javaslataival és úgy döntött, hogy a javasatokat megvitatás céljából a párt szervei és szervezetei, valamint a dolgozók elé terjeszti. A pártszervek