Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-04-10 / 29. szám

A holnap földművesei Röpke két éve, hogy az iparhoz hasonlóan a mezőgazdaságban is be­vezettük a kellő szaktudással rendel­kező utánpótlás képzését a kétéves tanoncviszony formájában. S ma már a felső- és középfokú mezőgazdasági iskolázás mellett a kétéves tanonc­­oktatás is egyre nagyobb mértékben járul hozzá mind elméleti, mind gya­korlati téren szakavatott kádereink neveléséhez. Ez késztetett arra, hogy ellátogas­sunk két olyan központba, ahol a mezőgazdasági tanoncok képzésével foglalkoznak. 1. ipar színvonalára emelkedik. Meg­szűnik itt is a nehéz testi munka és a mezőgazdasági termelés idényjellé­­ge. A gépesítés szakképzett kádere­ket követel, amelyeket a kétéves tanoncviszony útján is igyekszünk mielőbb felnevelni. S végzett növen­dékeink előtt nyitva áll a továbbta­nulás útja. 2. A munkaérdemrendes Hlohoveci Állami Gazdaság aleksincei üzemegy­ségének lahnei farmja a mezőgazda­sági tanoncok második otthona. Leg­alábbis két évre. amíg itt tanulnak. Három különálló épület szolgálja az itLtanuló 32 fiú és leány szakmai Elkészült az ebéd, s a lányok itt is kitesznek magukért képzését. Az egyik épületben vannak a fiúk szobái, egy másikban a konyha, az étkezde és a lányok otthona, a harmadikban pedig a tanterem. A ta­nulók egészséges, pirospozsgás arca arról árulkodik, hogy ellátásuk kitű­nő, és a természet közvetlen közelé­ben fejlődnek emberré. Elbeszélgettünk a diákokkal, s ők szívesen nyilatkoztak munkájukról, szórakozásaikról. A hét egyik felét az elméleti oktatás tölti ki, amelynek keretében az általános műveltség fejlesztését elősegítő tantárgyak mel­lett szakismereteik bővítésén van a hangsúly. A hét három naDját a gya­korlati oktatás 'tölti ki, amikor V me­zőgazdasági termelés minden ágaza­tában a helyszínen gyarapíthatják szakismereteiket. Ezenkívül a lányok főzni, sütni, szabni és varrni tanul­nak. a fiúk pedig szakszerű vezetés mellett a kovács- és bognármunkák­­kal, gépjavítással és karbantartással ismerkednek meg. Szabad idejüket önművelésre használják, de a test­nevelésről sem feledkeznek meg. Időnként Nitrőra is ellátogatnak, a Területi Színház egy-egy előadáséra. Kérdéssel fordultunk Pucek elv­társhoz, az állami gazdaság káder­képzési előadójához. Kiváncsiak vol­tunk arra, miben látja okát annpk, hogy oly kevés a jelentkezők száma kétéves mezőgazdasági tanonckép­zésre.- Véleményem szerint még min­dig kísért a múlt átka, amely a föld­­müvesmunkában alacsonyabb rendű, szakmai képzettséget nem igénylő hivatást látott. A szülők és a tanítók némelyike még ma is dorgálásképpen mondja: ha rosszul tanulsz, mehetsz trágyát hányni! S ez helytelen felfo­gás. A mezőgazdaság hovatovább az NÉHÁNY SZŐ CELÁRYRŐL A őeláryi szövetkezet határában nagy a sürgés-forgás. Az egyik dűlő­ben vetnek, másutt műtrágyát szór­nak. A dohányszárítók mellett már kész ágyásokat láthatunk. Ifj. Babka János vezetésével jókedvű csoport gyomlálja a dohányt. A csoportvezető megelégedéssel néz végig az ágyáso­­kon. Elégedett lehet. A palánták szépen fejlődnek. Beszélgetni kezdek Babka elvtárs­sal. A szövetkezetről és munkájáról így beszél:- A szövetkezet megalakulásakor is dohánykertész voltam. Az első ne­hézségek visszariasztottak; elmentem a szövetkezetből. Természetesen — mondja most már mosolyogva - ha­marosan meggondoltam a dolgot, örömmel jöttem vissza. Igaz, hiányos­ságok vannak most Is. Kevés a do­hányszárítónk. Remélem, a vezetőség mindent megtesz, hogy az akadályo­kat elgördítse az útból. No, de nem­csak a vezetőség, hanem mi is azon leszilnk, hogy könnyítstink munkán­kon és szép eredményeket érjünk el. További jó munkát, sok sikert kí­vánva búcsúztam el a éeláryi dohány­­kertészektől. ADÁM RUDOLF, (Celáry) A Bánovce nad Bebravou-i járás egy kis falujában, Podluzanyban a szövetkezetek eljövendő szakemberei tanulnak. A kétéves tanoncviszonyra szerződött 51 tanuló itt egy hangu­latos park övezte, kastélyszerű épü­letben készül hivatására. A 33 fiú és 18 lány a helybeli szö­vetkezet földjein és gazdasági udva­rában szerzi meg a kellő szakmai gyakorlatot. Csinos szobáik, tágas tantermeik kellemes környezetet biz­tosítanak itt-tartózkodásuk idejére, hogy a tanoncidő leteltével vagy a felsőbb fokú iskolák elvégzése után mint szákképzett földművesek térje­nek vissza szülőfalujuk szövetkeze­tébe. A szakmai oktatáson kívül a fiúk itt is jártasságra tesznek szert a gépjavításokban, valamint a bog­nármunkákban, a lányok viszont minden házi munkához is értenek. A közösségi élet csiszolja, formálja őket, hogy az élet minden terén meg­állják helyüket. Szakavatott felügye­let mellett szívják magukba a tudo­mányokon kívül a föld, a termőrög szeretetét. Igazgatójuktól, Marko elvtárstól ugyancsak megkérdeztük, mi okozza azt, hogy oly kevés fiatal jelentkezik a kétéves mezőgazdasági tanonc­­viszonyba. — A földműves­munkát megállás nélküli robotnak tartó maradi fel­fogás még nem veszett ki teljesen. Ez a helytelen né­zet szerintem na­gyon befolyásolja a szülőket és a fiatalokat is, hogy ezt a szép hiva­tást válasszák. Az idén ehhez járul még az is, hogy a középiskolák újon­nan megnyitott IX. osztályában a ta­nulóifjúságnak több mint 80 %-a egy évvel tovább tanul. így, bár saj­nálatos, de meg-A tanoncok a gépek bonyolult szer­kezetével és szakszerű gondozásával is megismerkednek magyarázható tény az, hogy járá­sunkban a tervezett száz jelentkező helyett eddig csupán 34-et sikerült megnyernünk. Reméljük azonban, hogy ez a szám nem végleges és mi­hamarabb elérjük a kitűzött létszá­mot. / * * * A látottak után befejezésül csak annyit: ma a gépek korában a mező­­gazdaság sem • mostohagyerek. Szá­moljuk fel a még itt-ott felbukkanó maradi felfogást, s ne lássunk a földmüvesmunkában robotolést. A fa­lu élete egyre inkább a városi élet feltételeit veszi át. A gyárak gépzaja j a földeken tráktorzúgássá álakul, amelyhez a madárcsicSergés. a fel­szabadult természet adja a legszebb kísérőzenét. (ormay) (A szerző felvételei) A világ mexőgazdaságáből SZOVJETUNIÓ A Fehérorosz Szovjet Szocialista Köztársaság kolhozaiban naponta 100 új családi házat építenek fél. A hétéves terv Ideje alatt 400 000 család jut új lakáshoz. JUGOSZLÁVIA Az ez évi állami költségvetés a mezőgazdaság fejlesztésére 100 mil­liárd dinárt irányoz elő. Az összeg nagy részét az állattenyésztés fej­lesztésére fordítják, amely az utób­bi időben nagyon lemaradt. BULGARIA Az élelmiszeripar a múlt évben 145 000 tonna gyümölcsöt dolgozott föl és 105 000 tonna konzérvét ké­szített. Ez évben 50 000 tonnával több konzervet gyártanak, s ugyan­csak 50 000 tonnával több gyümölcs feldolgozását irányozták elő. NAGY-BRITÄNNIA Az utóbbi évek folyamán nagyban növelték a traktorkivitelt. A múlt esztendőben csúcseredményt értek el: 116 000 traktort küldtek külön­böző országoknak. Nagy-Británnia ezzel a világ legnagyobb traktor­­szállítója lett. USA 1950 óta a farmokat 4 millió em­ber hagyta ott. Ez a létszám az összes mezőgazdasági dolgozók 18 százalékát teszi ki. Az elköltözöttek nagy része kis- és középfarmer volt, akiket a nagyfarmerek juttat­tak a tönk szélére. Benson földmű­velésügyi miniszter kijelentése sze­rint az USA-ban még 2 millió kís- és középfarmer „fölösleges“. ROMANIA A múlt évben a szövetkezetekbe 765 000 földművescsalád lépett be. így a romániai földművesek három­negyed része már ez év elején kö­zösen gazdálkodott. A szövetkeze­­tcsített terület 1959-ben 1,9 millió hektárral szaporodott. ALBANIA A háború előtt 50 000 citrom- és narancsfát számláltak az országban. Nemrégiben félmillió csemetét ül­tettek ki. Az elkövetkező tíz évben, 1970-ig a távlati terv alapján 2 mil­lióra növelik a citrom- és narancs­fák számát. (Z, N.) p&föMgpp; A podluzanyi bognár műhelyben pöttömnyi gyerekek jó­kora szekérkercket készítenek Jó munkáéit jó szórakozást A Kómárnoi Mezőgazdasági Technikum harmadik osztályának növendé­kei a múlt év nyarán egészséges ötletet váltottak valóra. Kiss Ferenc osztályfőnök jóakaratú támogatásával önkéntes brigádmunkát végeztek az iskola gazdaságában. Mialatt a többi osztály növendékei szórakoztak és élvezték a szünidőt, a harmadikosok szorgalmasan dolgoztak. Munkáju­kért pénzjutalmat kaptak. A pénzt takarékba tették, s az év végén szá­mottevő összeg jött össze. Elhatározták, hogy a megtakarított pénzből egy hétig tartó kirándulást tesznek a Magas-Tátrában. A kirándulás valóra vált. A 38 diák sítalpakkal, saját zenekarukkal és egy kis hazai élelemmel felszerelve indult el. Útjuk Tatranská Lomnlcára vezetett. Innen StarJ és Novji Smokovecra, valamint Strbára rándultak ki. Élvezték a Tátra szépségeit, síeltek és kihasználták a hó nyújtotta lehetőségeket. A hetedik napon búcsúestét rendeztek: a zenét a saját zenekaruk szolgáltatta. A jól sikerült estén részt vettek a Magyarország­ból és Lengyelországból hozzánk érkezett üdülök is. A diákok egyhetes kellemes szórakozás emlékével tértek haza. Meg­kérdeztük tőlük, vajon ez éven is fognak önkéntes brigádmunkát végezni? Egyhangúan válaszolták:- Még többet fogunk dolgozni, mert legközelebb Magyarországra, a Balatonhoz szeretnénk ellátogatni. Fapp János (Komárno) Az idei tavasz nagy feladatokat ró a földművesekre. Mi min­dent kell ezekben a hónapokban jó­vátenni vagy pótolni! Az őszi száraz időjárás miatt az ősziek számottevő részét nem vethették el a legkedve­zőbb agrotechnikai időben, sőt a vetésterület egy része bevetetlen maradt. Az ősziek hótakaró hiányá­ban a téli száraz fagyokat is igen' megsínylették. Mindezek ellenére minden földműves becsvágya és kö­telessége kell, hogy legyen: teljesí­teni a növénytermesztés ezévi fel­adatait. Számokban kifejezve ez any­­nyit jelent, hogy az idén 12,7 %-kaI több növényi terméket kell földein­ken termeszteni, mint tavaly. Az előfeltételek megvannak A feladat teljesítéséhez megvan minden anyagi feltételünk. Mezőgaz­daságunk az idén 15 %-kal több mű­trágyát kap, mint tavaly. A mező­­gazdasági gépek túlnyomó része már a szövetkezetek tulajdonában van.s a mezőgazdasági géppark az idén to­vábbi néhányezer különféle géppel gyarapszik. S végül, szövetkezeteink­be már több ezer mezőgazdasági szakember érkezett, akik elnök*, zoo­­technikusi, mezőgazdászi vagy más vezetői minőségben a termelést egye­nesen a munkahelyeken szervezik meg. De az említett tényeken kívül más lehetőség is kínálkozik arra, hogy az idei igényes feladatokat lényegesen megkönnyítsük. Ez a le­hetőség a mezőgazdasági dolgozók­nak a feladatok teljesítésén és túl­szárnyalásán való fokozottabb anyagi érdekeltségében rejlik. Ebben az évben már nem szabadna egyetlen olyan szövetkezetnek sem lennie, amely tagjait a földeken le­dolgozott órák mennyiségének alap­ján fizeti. Az a gyakorlat, amely sze­rint a ledolgozott munkaórákat át­alányban munkaegységekre számítják át, ma már elavult, sőt kimondottan hátráltató tényező, s ezért nincs he­lye a szövetkezeti dolgozók fizetésé­nek kiszámításában. Hiszen ez a gyakorlat még a szorgalmas szövet­­kezetesek munkakedvét is elveszi, Mit tesz az anyagi érdekeltség? s fékezi a szövetkezet gazdasági és politikai megszilárdulását. Sőt, ma már szövetkezeteinknek a norma teljesítése alapján kiszámított fizetéseknél sem kellene megállniuk. Hiszen a szövetkezeteink 10 %-a ma már nem a norma teljesítése, hanem a növénytermesztésben az előirány­zott hektárhozamok teljesítésének százaléka után fizeti a munkaegysé­geket. A prémiumok jelentősége A szövetkezetekben az eddiginél sokkal nagyobb arányban kell alkal­maznunk a jő munkaeredményekért járó prémiumot, amely már eddig is igen sok szövetkezetben felkeltette a tagok érdeklődését a termelés to­vábbi növelése Iránt. Nézzük meg például a cukorrépa termesztésénél szerzett tapasztala­tokat. A cukorrépa háború előtti át­lagos hektárhozama 239 mázsa volt, s a felszabadulás utáni években is ezen a szinten mozgott. Csak 1954 óta állt be lényeges fordulat, amikor a szövetkezetek a répát tagjaik egyéni gondjaira bízták és a terven felül termesztett répamennyiségért pré­miumot fizettek. így cukorrépából 1955-ben szövetkezeteink hektáron­ként átlagban 292 mázsát, 1957-ben 286 mázsát, 1958-ban 297 mázsát és tavaly — a nagy szárazság ellenére — 279,7 mázsát termesztettek. A nö­vénytermesztésben az elmúlt évek­ben a cukorrépán kívül egyetlen ter­ménynél sem értünk el folyamatosan ilyen magas hektárhozamokat, s ezt elsősorban a cukorrépa termesztésé­nél bevezetett prémiumrendszernek köszönhetjük. Tovább a megkezdett úton A prémiumrendszert ebben az év­ben ki keli terjeszteni a többi ter­ményre Is. s a prémiumok kifizetésé­vel nem szabad várni a zárszámadá­sig. A prémium mozgósító ereje még nagyobb lesz, ha a dolgozók a pré­miumot a munka befejezése után a legrövidebb időn belül kézhez kapják. Ilyen tapasztalatokat szereztünk a Devinská Nova Ves-i szövetkezetben, ahol bevezették a szilárd pénzjutal­mazást. Amíg a szövetkezet tagjai a munkaegységek után csak előleget kaptak, például a takarmány fuvaro­zása igen lassan haladt és négy pár lófogatot foglalkoztatott. Most, ami­kor a szövetkezetben teljes fizetést kapnak és minden munkaegységért 17 koronát fizetnek ki, a szövetkezet dolgozói a munkában szinte versen­genek egymással, s azt a munkát, amelyet azelőtt négyen is alig tudtak elvégezni, most ketten is hajlandók elvállalni. íme, ilyen az anyagi érde­keltség mozgósító ereje. Arról van szó. hogy ezt az erőt helyesen használjuk fel a tavaszi munkák meggyorsításéra és minősé­gének javítására. Vannak olyan szö­vetkezetek is, ahol az idén erről sem feledkeztek meg. így például a pré­mium helyes alkalmazásában a szö­vetkezetek példát vehetnének a ga­­lántal járás sládkovicovői szövetke­zetétől. Ebben a szövetkezetben már nemcsak a tervezett hektárhozamok túlszárnyalásáért fizetnek prémiu­mot, hanem az agrotechnikai határ­idő betartásáért és a munka jó mi­nőségéért Is. A pillanatnyi helyzet­nek megfelelően most külön prémiu­mot fizetnek azoknak a traktorosok­nak és kocsisoknak, akik túlteljesítik a műszaki normákat. A sládkoviöovói szövetkezet főleg kukoricát és cukorrépát termeszt, s Így érthető, hogy kettőzött figye­lemmel dolgozták ki a gyors és jó minőségű növényápolásáért fizetendő prémiumok rendszerét. Például 10 ár kukorica Idejében elvégzett ritkítá­sáért a szövetkezet dolgozói a rendes fizetésen kívül még l korona pré­miumot kapnak. A cukorrépa hat napon belül elvégzett egyeléséért áronként 1 korona prémium jár, de enné! a prémiumnál figyelembe ve­szik a második kapálás minőségét is. Hasonlóképpen prémiummal jutal­mazzák a tervezett hektárhozamok túlszárnyalását Is. Például ha a nö­vénytermesztő csoport a tervezettnél hektáronként 50 mázsával több csö­veskukoricát termeszt, akkor minden 50 mázsáért 10 korona prémiumot kap. A 60 mázsás túlszárnyalásért 15 koronát és a 60 mázsán felüli túltel­jesítésért pedig 25 koronát fizetnek ki. A cukorrépánál a következőképpen járnak el: a 300 mázsánál nagyobb hektárhozamok esetében minden 300 mázsán felüli mázsa cukorrépáért 6 korona prémium jár, 400 mázsán felül pedig 9,50 korona mázsánként. De a többi termékeknél is bevezették a prémiumrendszert. Mindegyik nö­vénytermesztő csoport megkapta a saját nyerstermplési feladatait és a termelési költségek tervét. Ha a ter­melési költségek túllépése nélkül túlszárnyalják az előirt termelési tervet, akkor a csoport tagjai pré­mium formájában megkapják a ter­ven felüli mennyiség kereskedelmi árának 25 %-át. Már az idei tavaszon Ez a prémiumrendszer a sládkovi­­öovői szövetkezetben már tavaly be­vált, s lehetővé tette, hogy a szövet­kezet hihetetlenül rövid Idő alatt legyőzze többéves lemaradását. Ma már áttértek a szilárd pénzjutalma­zásra. Ezért a többi szövetkezetnek csak ajánlani lehet, hogy már az idei tavaszi munkálatoknál ők is hasonló megfontoltsággal érvényesítsék a prémiumrendszer elveit. J. I. Földműves J I960, április 10.

Next

/
Thumbnails
Contents