Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-30 / 26. szám
Ä XIX. század végén, de főleg a bécsi nemzetközi kongresszus határozata alapján Közép-Európában nagy természetvédelmi mozgalom indult meg. Kormányrendelettel is védeni kezdték a természet emlékeit, értékeit és ritka szépségeit. Ilyenek például a pusztuló, kihaló növényzet, emlékfák, őserdőmaradványok, sőt a jellegzetes tájak is. Ebben az időben született a „madarak és fák napjá“-nak hivatalos ünneplése, amellyel a természet megismerését és szeretetét óhajtották a gyermekek leikébe oltani. Ez a nagyon szép és fontos mozgalom azonban az első világháború idején lassan-lassan gyengült, s végre el is maradt. A Prágai Madárvédő Egyesület 1959- ben felújította ezt a gondolatot, amely az idén már országos jelleget öltött. Messze földről hazatérő madarak érkezésekor ismét ünnepelve köszöntünk minden madarat. Április 1-én örömünket és hálánkat fejezzük ki azért a sok gyönyörűségért és vidámságért, amelylyel az embernek örömet okoznak. Az erdőn, mezőn, gyümölcsösökben és kertekben végzett segítségért ezen a napon rójuk le adósságunkat. Kísérletek igazolják, hogy például a cinke naponta 5 grammnyi rovart pusztít, a fecske évente 1000 000 rovart fog, a kis aranyfejű cinke naponta 15 000 petét szed föl a fákról, a vörösvércse évente 500, a réti fülesbagoly 1000, az egerészölyv pedig 2000 mezei pocokot és egeret fogyaszt. A füleskuvik rovarevö. Főtápláléka a cserebogár, ganajtúró, szöcske, lepkék és apró csigák. A jó vadász tudja, hogy nem minden görbecsőrű és karmoslábú madár kártékony ragadozó. Bár minden élőlénynek, tehát a madárnak is joga van az élethez, mégis életéért örökösen harcolnia kell. A küzdelemből mindig az ügyesebb és erősebb kerül ki győztesen. Sok esetben látszólag egyenlőtlen küzdelem folyik támadók és megtámadott között, holott a természet bölcs elrendezése folytán mindkét félnek vannak jő fegyverei. Ha az egyiknek Madarak napja erőt és támadó fegyvert adott, akkor a másiknak az alkalmazkodás, alakoskodás és az éber figyelem képességét juttatta, s ezáltal kiegyenlítette az erőviszonyokat. Általában ennek az egyensúlynak a megtartására irányuló törekvés jellemzi a természet törvényeit. Az utolsó száz évben éneklő madaraink száma egytizedre csökkent, viszont a madarak némelyikének a száma szaporodott. Hogy a madarakat jól védhessük, ismernünk kell életüket és fontosságukat a természetben. A madárvédelem alapfeltételei: a fészek védelme, fészkelők alkalmazása, bokrok és csenderesek telepítése, itatok és etetők elhelyezése és a madár védelme. Legfontosabb azonban, hogy madarat nem lövünk, nem fogunk és nem is kereskedünk vele. Hazánkban ma 370 madárfajta él. A legkisebb cinkefaj súlya alig 6 gramm, a legnehezebb madár, a túzok eléri a 14 kg-ot is. A vadkacsa 120 km-es sebességgel repül, a támadósólyom eléri a 250 km-es sebességet. Tudósaink megfigyelése szerint a ragadozó madarak pusztításának arányában szaporodnak a verebek és varjak. Az utolsó két évszázad alatt nagyon sok madárfajta pusztult ki. Ilyen például a labradori és a dodom-kacsa, a moa strucc, nagyszalonka, vándorgalamb stb. Ezeket ma már csak múzeumokból, esetleg hírből ismerjük. A kártékony apró rágcsálók mezőgazdaságunknak évente egymilliárd, a kártékony rovarok pedig kétmilliárd korona értékű károkat okoznak. Védjük a madarat, mert nagy szükségünk van rá. Termesszünk cikóriát A cikória, akárcsak a cukorrépa, nagyon fontos ipari növény; leginkább az élelmezési ipar használja fel. A cikóriával leggyakrabban a mindennapi reggelinél találkozunk, amikor a Melta, Ermila kávénkat megízleljük. Ezt a kávét a Szeredi Kávégyár készíti. Termesztése. A cikória az egyik legrégibb növény Európában és Ázsiában. Hazánkban a ' XVII. században kezdték meg a termesztését. Jelenleg két fajtáját termesztjük. Elhelyezése a vetésforgóban. A cikóriát, éppúgy, mint a cukorrépát, a gabonafélék után vetjük. Egyes termesztők húzódoznak a termesztésétől, s ezt azzal indokolják, hogy a betakarítás után sok gyökér marad a talajban. A helyes vetésforgóban nem okoz akadályt. A cikória után ne vessünk őszieket, hanem egyéves takarmány féléket. A talaj előkészítése. Ez a növény a mélyen szántott és tökéletesen leülepedett talajt kedveli. A gabona után tráloo ] i * I960, március 30. gyázzuk és középmélyen szántsuk le a földet. A fagyok beállta előtt elvégezzük a mélyszántást, s tavasszal első a simítózás, ezt a boronálás és a kultivátorozás követi. A könnyű talajt vetés előtt hengerezzük. Trágyázás: Általában t istállótrágyával trágyázzunk. A műtrágya csak póttrágya. A műtrágyának egyharmadát ősszel (mésznitrogén, Thomas-salak), a többit tavasszal, vetés előtt dolgozzuk a talajba, vagy pedig nitrogénnel trágyázunk a levelekre. A trágyalevet mint póttrágyát 1:3 —1:5 keverési arányban használjuk. Vetés. Akkor vetjük, amikor a talaj 6 — 8 fokra felmelegedett. (A cukorrépa vetéséhez 5 — 6 fok is elegendő). Minél korábban vetjük el a cikóriát, annál jobban kihasználja a téli csapadékot, de viszont az említettnél alacsonyabb hőmérsékleten a mag sokat veszít a csíraképességéből, s a talaj hamar elgyomosodik. A vetés 1 — 2 cm mélyen 28 — 32 cm sortávolságra történik. Hektáronként 5 kg magot számíthatunk. Vetés után könnyű hengert és boronát használunk. Rendes körülmények között a mag 8 — 14 nap alatt kicsírázik; hűvös időben a csírázás elhúzódik. Kelés után kapáljunk. Ezzel nemcsak a gyomot irtjuk, hanem a nedvesség elpárolgását is megakadályozzuk. Amikor 3 — 4 leveles, megkezdjük az-egyelést, éspedig 15 — 20 cm-es tőtávolságra. A második kapálást a vetéstől számított 14 nap múlva végezzük 6 — 8 cm mélyen. Azután minden kiadós eső után kapálunk, hogy a talaj ki ne cserepesedjék. Ezek a kapálások 11 — 15 cm mélyek legyenek. Betakarítás. A cikória tenyészideje tovább tart, mint a cukorrépáé. A cukorrépa vetésétől a betakarításig 180 nap, a cikória betakarításáig pedig 150 — 160 nap telik el. Ugyanúgy takarítjuk be, mint a cukorrépát, tehát szeptember végén vagy október elején. Kártevők. Kisebb kárt a levéltetvek okoznak benne, nagyobbat pedig az öszszes csigafélék és a hernyók egyes fajtái. További kártevői a drótférgek. Legjobban jó agrotechnikával védekezhetünk ellenük. A vegyszerek közül pedig a HCH-t, Dinolt és a Ciklot használjuk. Mihálka Dezső (Oroszvár) IHeBBI9BBNBRaeSgiBHBUH A te lapod, a y/íraUae/ Földműves
