Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-20 / 23. szám
A könyvek ünnepén Már hagyományossá vált, hogy a tavaszt hirdető márciusiján a könyv hónapját ünnepeljük. Ebben az időben jokozottabb jigyelemmel fordulunk az írott szó felé, gyakrabban ellátogatunk a könyvesboltokba, kiállításokra: vajon milyen újdonságokkal találkozunk? Az idei könyvhónap rendkívül gazdag. Országszerte, városokban és falvakban egyaránt könyvkiállításokat rendezünk, hogy közelebb vigyük dolgozóinkhoz az irodalom művészi alkotásait. Az írók és költők költeményeiken keresztül szólnak hozzánk, felhívják figyelmünket társadalmi életünk jelentőségeire, problémáira. A szépet, a jót, de ugyanakkor a problémát is elénk tárják és így kettős jellegű munkát végeznek: szórakoztatnak és nevelnek. Szocialista társadalmunkban a könyvnek rendkívül nagy a szerepe. A néphez közel álló író a nép problémáit, gondolatait, örömeit tárja fel. S müve csak akkor lehet igazi, realista, ha nem torzítja el a hétköznapok apró eseményeit, hanem azokat a maguk valóságában mutatja be. Ifjúságunk nevelésének egyik elengedhetetlen részét éppen a könyv képezi. Nemcsak az iskolai tankönyvet forgatják a mai fiatalok, hanem a szépirodalom berkeibe is egyre nagyobb mértékben elkalandoznak. S éppen itt kell különbséget tenni könyv és könyv között. Nyugaton egyre gyakrabban fordul elő, hogy fiatalokból álló csoport megtámadja a békés járókelőket, s ez sok esetben bűncselekménnyel végződik. Ez is a könyv „eredménye“. A ponyvaregényeké, amelyek egy-egy oldalán két-három gyilkosság vagy egyéb bűncselekmény történik. Nagy feladatok állnak előttünk. Egy új nemzedék nevelése, amelynek öntudatát és világnézetét a szocialista haza iránti szeretetnek és odaadásnak kell áthatnia. Itt várjuk a legnagyobb segítséget a könyvektől, íróink és költőink társadalmi fejlődésünk előfutárai. Az ő feladatuk, hogy a lehető legnagyobb mértékben vegyék ki részüket ebből a hatalmas munkából. Hazánk világviszonylatban is vezető helyet tölt be a könyvnyomtatásban. Szak- és szépirodalmi könyveink az ország határain túl is hirdetik népünk nagy alkotóerejét. Népgazdaságunk egyre rohamosabb gyarapodásával párhuzamosan azonban még további feladatok állnak előttünk. A felszabadulás óta évente lakosonként átlagban 2 — 3 könyvet adtunk ki. A harmadik ötéves terv éveiben pedig már 5-6 könyv jut minden lakosra. Ez az, ami az idei könyvhónapnak is ilyen nagy jelentőséget kölcsönöz. Együtt kell haladnunk a társadalmi élet többi szakaszával, derekas munkát kell vállalnunk a szocializmus és kommunizmus felépítésében. A könyv erre nagyon jó eszköz. Ezért továbbra is szeressük az írott betűt, amely boldogulásunk egyik fontos eszköze. Vítézslav Nezval A csodálatos varázsló A modern cseh irodalom egyik nagy mesterével, a „szavak csodálatos varázslójával“ ismerkedik meg ebben a versgyűjteményben a magyar olvasó. A költő és a munkásosztály, valamint az új csehszlovákiai társadalmi valóság találkozásából erőteljes költészet fakadt. S ezek a versek a mai cseh szocialista líra élvonalába emelték Nezvalt. Barsi Imre Barangolás Holnapországban Vonzó és érdekes Barsi fantáziájának szárnyalása e műben. Gazdag, színes életteljes képeiben az emberben szunnyadó nomád örök vándorkedve összpontosul. Előadásmódja szinte romantikus, lírával átmelegltett, természetes pátoszba forduló. Az emlékezés szuggesztív szavakat ad tollára, modorosság nélküli írásművészete, hangjának ritka frissesége csalhatatlan biztonsággal belopja magát az olvasó szívébe. Arkadij Pervencev Komszomolbecsüiet Pervencev könyve a szovjet ifjúság életének hű tükre a háború előtt és a háború alatt. A szovjet ifjúság, amelyet a kommunista párt nevelt és amely átment a Nagy Honvédő Háború tüzén, tisztán látta, hogy a nép sorsa egyben az ő sorsa is. Ezt az ifjúságot testesíti meg Szergej Lagunov, a regény főszereplője. A regény hősei élő emberek, szovjet emberek, akik példát mutatnak az országépítés munkájában és a harcban egyaránt. Ifjúságunk sokat tanulhat ebből a könyvből. Megtanulhatja, hogy a nép sorsát egynek érezze saját sorsával, s hogy miképp kell lelkesedéssel építeni a szocializmust, önfeláldozó odaadással harcolni hazánkért, a hpkpprt. Panova Szentimentális regény Egy fiatalember két szerelmének történetét mondja el regényében az írónő, s a történet háttere a huszas évek elejének mozgalmas kora. Panova jól érzékelteti a szocialista építés kezdeti időszakának lendülettel és lelkesedéssel teli izgalmas korát, s a főhős Szevasztjanov fejlődését, aki sok nehézséget leküzdve munkásból lesz író és újságíró. Szerelmének meghatóan költői története az elmúlt ifjúság, az emlékezés különös varázsával férkőzik közel az olvasók szívéhez. Gyurcsó István Termő időben A szerelem, a család, az emberség erőteljes, egészséges lírája szólal meg Gyurcsó István „Termő időben“ című új verseskötetében. A fiatalok, a várandós asszonyok, a gyár, a falu, a város, mind az életet szolgálja. A robusztus tehetségű Gyurcsó István munkásköltő, szókimondó, merész és bátor. Elsősorban verseinek mondanivalójával hat. A mélyből jött, a szegénységből, a nyomorból, hogy a szocializmus hajnalhasadásával megváltozott társadalomban a felszabadult ember keresetlen, közvetlen szavával formálja verssé dolgozó népünk, a proletariátus érzéseit, gondolatait. Ezzel szlovákiai magyar költészetünkben külön helyet vívott ki magának.* Gyurcsó István sorainak, verseinek a kétkezi munkásember józansága, talpraesett ötletessége adja meg a hamvát. A „Termő időben“ kötet lapozgatása közben úgy érzi az olvasó, hogy bizalmas beszélgetést folytat munkástestvérével. Bábi Tibor Vándormadár Bábi Tibor, a szlovákiai magyar irodalom jelentős költője, a magyar nyelvterület irodalmában is számottevő helyet vívott ki magának sajátosan dacos, szűkszavú, tömör nyelvezetű, szocialista lírájával, .amely napjaink problémáit a népballadák hangvételével idézi. Nemrég megjelent harmadik verskötetében, a „Vándormadár“ című új gyűjteményben Bábi a magán- és közösségi élet nehéz és sokszor kényes kérdéseinek bátor felvetője s mesteri, költői megformálója. Életérzésében most is megtalálható a reá jellemző szenvedélyes komorság, amely azonban korántsem pesszimisztikus eredetű. Bábi harcos optimista költő, aki hisz a szocializmus jövőjében és erre a hitre neveli olvasóit. Ezzel a kötettel Bábi megint újat adott s új meglátásokat nyújt olvasóinak. Nem kétséges, hogy a „Vándormadár“ nemesveretű, sajátosan szuggesztív versei nemcsak Bábi költészetében jelentenek nagy lépést előre, de az olvasóközönség körében is megint megérdemelt sikert aratnak. A kiváló tudós és békeharcos Megtört a jég Falunkban a tél folyamán lényege - en fellendült a kultúráiét. A Komáomi Területi Színház meglátogatta álunkat és nagy sikert aratott a Lehetetlen nő“ című vígjáték bemuatásával. De ebben az időszakban a :étyiek saját forrásaikból is szóra:oztatták a közönséget. A farsang foyamán először rendeztek egy jól ikerült, nagyszabású jelmezbált, ahol i legjobb jelmezeket díjazták. A leglagyobb kultúrtevékenységet a színátszó csoport fejtette ki, amely előidta „Az örök láng“ és az „Ének a romok felett“ című drámákat Lakatos Lajos tanító rendezésében. A szereplők közül Szalma István, Peszeki Erzsébet és Szalma László nyújtotta a legjobb alakítást. A fent említett rendezvények azt bizonyítják, hogy megtört a jég a kultúráiét fellendülésében. Bohák Csaba (Kéty) ★ ★ ★ • A zürichi Verlag der Arche német nyelvű kis antológiát adott ki Majakovszkij költeményeiből. A kötet címe Vers és Kalapács. Az antológiában szereplő verseket Siegfried Behrsing és Hugo Huppert fordítoták le. A kötetben Majakovszkij válogatott versein kívül a költőnek a színművészetről, a filmművészetről és a költészetről írott három tanulmánya is szerepel. FREDERIC JOLIOT-CURIE Frédéric Joliot-Curie, a nagy tudós és békeharcos, a magfizika egyik megteremtője, Nobel-díjas feltaláló, a francia, a szovjet, az angol, az olasz, a lengyel, a dán és számos más akadémia tagja, az edinburgi, a bukaresti, a delhi és a varsói egyetem díszdoktora, minden erejét, zsenialitását és szenvedélyét annak a harcnak szentelte, amely az értelem, a béke és a szabadság diadaláért folyik. Sorsa szorosan összeforrt rendkívüli és nehézkorú sorsával, azzal a korszakkal, amelyet talán a tudomány korszakának nevezhetnénk. Az atomfegyverek betiltásának következetes harcosa elsőként követelte az atomrobbantások azonnali beszüntetését: — Sokan nyugodtak — mondotta —, mert azt hiszik, hogy a távolban végzett robbantások hatása nem terjed ki rájuk. Higgyék el nekem, hogy tévednek. Az atomrobbantásoknál keletkező rádióaktív stroncium felszáll a felső légrétegekbe, s hatása mintegy harminc évig megmarad. Lassanként leereszkedik, s a porral és az esővel szüntelenül hullik a földre, beszívódik a növényekbe. Az előző atomrobbantásoknál keletkezett rádioaktív stroncium hullása még nem fejeződött be, még hosszú évekig eltart. Az emberek és a háziállatok szervezetébe a növényi táplálékkal együtt felszívódik a veszélyes rádioaktív stroncium, amely a tejbe is bekerül. Még békeidőben is fennáll a rádioaktív fertőzés veszélye. Ha nem hagynak fel az atomrobbantásokkal, a rádioaktív stroncium mennyisége az emberek, kivált a fejlődésben levő gyermekek szervezetében kétségtelenül olyan fokot ér el. hogy a csontrák és a Nobel-díjjal tüntették ki. A háború alatt mindketten résztvevői voltak az ellenállási mozgalomnak. 1941-ben egyik szervezője volt a francia nemzeti frontnak. Laboratóriumát fegyvertárrá alakította át, s lőszerre! látta el a partizánokat. Ezért a Gestapo kétszer letartóztatta. 1942-ben belépett a kommunista pártba. Joliot-Curie két háborút élt át, s gyűlölte a vérontást. 1949-től halála napjáig a békeharcnak szentelte életét. Nemcsak egyik kezdeményezője volt a békemozgalomnak: igazi humanizmussal is meg tudta tölteni. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a békemozgalom nagyarányú kibontakozása és lendülete részben Curie személyének is köszönhető. Hiszen éveken át mint a Béke-Világtanács elnöke felmérhetetlenül sokat tett a béke érdekében. Curiet nagyon lesújtotta felesége halála, aki sugárbetegségben hunyt el. De a szervezetére ható rádioaktivitás következményeképpen ő is májbajt kapott, s mivel megszokta, hogy mindent megfigyeljen és vizsgáljon, saját betegségét is tanulmányozta. Tudta, hogy nem sok ideje van hátra, s ezért még nagyobb lendülettel folytatta tudományos munkáját és békeharcát. A Saint-Antoine kórházban halt meg 1958-ban. Végül emlékezzünk meg arról is, hogy Pierre és Marie Curie helyébe Frédéric és Irene lépett, most pedig lányuk, Heléne és férje, Michel Langevin folytatják a munkát a tudománynak ugyanazon a területén. — Ha meghalok, mások lépnek a helyembe. Nincs gazdagabb a népnél — mondotta Joliot-Curie, aki a napokban ünnepelné születésének 60. évfordulóját. (bsg) fehérvérűség számtalan esetét idézi elő. Nem beszélve a korcs utódokról, sőt az élet esetleges teljes kipusztulásáról bolygónkon. Joliot-Curie egyesíteni akarta az összes békeszerető erőket, s példája nem kevés tudóst vont maga után, akik tekintélyes helyet foglalnak el az atomfegyver elleni harcban. E kitűnő ember életrajzi adataiból tudjuk, hogy apja, mint a kommün katonája, a haladásért harcolt. Nyugodtnak mondható gyermekkorában olyan nevelésben részesült, amely alapjául szolgált későbbi magatartásának. Az egyetemi tanulmányok befejezése után Curie asszony munkatársává vált, akinek lányát, Irénét feleségül vette. Irénével együtt 1935-ben felfedezték a mesterséges rádióaktivitást, s ezért a házaspárt M JrtifBa 4 Földműves I960, március 20.
