Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-16 / 22. szám
Több fehérjedús takarmányt A Zselízi Állami Gazdaság zálogosi részlegén is ismerik azt a régi közmondást: „A száján át fejik a tehenet“. Vagyis a tejhozam a takarmányozástól függ. Ezért a múlt nyáron igyekeztek, hogy minél több és minél jobb takarmányuk legyen. Igyekezetük ellenére is csak közepes eredményeket értek el. Télen a következő takarmányadagot adták tehenenként: Szárazanvaa Emészthető Keményítö, . szárazanyag fehér-e érték Takarmány _______________________:_________________ _______________________________________(kg)________________ 25 kg kukoricasiló 5 0,126 2,25 10 kg silózott répaszelet .... 1 0,03 0,6 4 kg hereszéna 3,4 0,26 1,44 6 kg árpaszalma • 5,1 0,03 1,14 1 kg melasz .$>««>■ 0,78 — 0,4 2 kg abrakkeverék .««••• 1,78 0,27 1,12 Összesen: t 17,06 0,715 6,95 Egy tehén átlagsűlya 600 kg, ilyen állatnak létfenntartási tápanyagként 0,3 kg emészthető fehérje és 3 kg keményítőérték szükséges. Az átlagos napi tejhozam 7,5 liter, s ennek a kitermeléséhez 0,375 kg emészthető fehérje és 1,875 kg keményítőérték kell. Összesen egy tehénnek a tejtermeléshez és a létfenntartáshoz 0,675 kg emészthető fehérje és 4,875 kg keményítőérték szükséges. Ha most összehasonlítjuk az adagolt takarmányt a tápanyagkészlettel, megfigyelhetjük, hogy az adagolt fehérje mennyisége megfelel a 7,5 literes tejtermelésnek, de a szárazanyag és keményítőérték sokkal magasabb, mint amennyi a 7,5 liter tej termeléshez kell. Ilyen esetben több fehérjedús takarmányt kell adagolni a tejtermelés növelése érdekében. Ehhez jó minőségű lucernaszéna és abraktakarmány szükséges. A takarmányt gondosan előkészítik füllesztéssel. A takarmányt összekeverik, halomba rakják és rétegenként meleg vízzel, hígított melasszal öntözik meg. Két nap alatt a takarmány befülled, a rostanyagok megpuhulnak és kellemes aromát vesznek föl. Az ilyen takarmányt az állatok szívesen fogyasztják. Az állatgondozók nem feledkeznek meg az ásványi anyagok pótlásáról sem, takarmánymeszet és nyalósót adnak a teheneknek. A fejést géppel végzik. A legjobb eredményeket Trgina István érte el. A gazdaságban még nem alkalmazzák a mesterséges megtermékenyítést. Két tenyészbika áll rendelkezésükre, és így a kézből végzett pároztatást alkalmaznak. A vemhesség hetedik hónapjában a teheneket átviszik az ellető istállókba, elapasztják és a szárazon állásnak megfelelően takarmányozzák. Ellés után a köldökzsinórt 2 %-os formaiinnal fertőtlenítik és — amint nagyapáink is tették — az anyja elé teszik a borjút, hogy lenyalja. A borjú az anyja tejét 7 — 10 napig szopja. Azután egy tehénhez egykét,-esetleg három borjút is beosztanak, a többi tehenet fejik. Az a tehén, amelyhez borjakat osztottak be, még három hétig marad az ellető istállóban és szoptat. Amikor a borjak egyhónaposak, elválasztják a szopástól és azután a borjúistállóban itatásos módszerrel nevelik tovább. Közben rászoktatják az abrak és szálastakarmány fogyasztására. Háromhónapos korára pedig teljesen, de fokozatosan elválasztják. A tejtermelésben elért eredmények nem kielégítők. Mivel lehetne a tejhozamot növelni? Jobb takarmányozással, a tőgymasszázs bevezetésével, jobb tenyészállatokkal és a munkafegyelem javításával. Csuka Gyula (Csiffár) Csúcseredmény a sertéshús termelésében A körtvélyesi EFSZ (galántai járás) rend és tisztaság uralkodik, s ennek meg már a harmadik ötéves terv feladatait is van az eredménye. Már az előző évekteljesíti. Ha valaki belép a szövetkezet ben is a járásunk legjobb EFSZ-ei közé Kriskó János az önetetéssel hizlalt sertések között takarmány-előkészítőjébe, az első pillanatban észreveheti, hogy mindenütt 84 1960. március 16. tartozott a körtvélyesi szövetkezet a sertéshústermelésben, a múlt évben pedig nagyon .kihúzta" magát. Hektáronként 225 mázsa sertéshúst termelt, s ez a járásunkban csúcseredményt jelent. Minek és kinek köszönhető ez a szép eredmény? Elsősorban az állatgondozóknak. Kriskó János, a hízósertések gondozója, valamint az anyakocák gondozói külön dicséretet érdemelnek jó munkájukért. A szövetkezetben mindig magas volt a súlygyarapodás és a malacállomány. Állandóan 160 — 170 sertést tartanak 100 hektárra számítva. Kétféle etetési módszert alkalmaznak, s mind a kettő (a régi is, az új is) nagyon bevált, mert a szokásos abraktakarmányon kívül elegendő lucernadarát is adnak a sertéseknek. Ezt meleg vízzel leöntik, majd 24 óráig füllesztik, s cukor- vagy takarmányrépát reszelnek hozzá. Az önetetés mellett a sertések szálastakarmányt is kapnak az említetteken kívül. Az ilyen változatos étrend eredményezte a múlt évben a napi 0,64 kg-os átlagos súlygyarapodást. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta) Egy tojásból két csibe Rendkívül ritka eset történt a pécsi keltetőállomáson, amely fennállása óta több mint hatmillió csirkét keltetett már. Most először bújt ki náluk egy tojásból két csibe. Az apró jószágok életképesek, felnevelhetők. ☆ Őriásharcsát fogtak a Felső-Tiszán Ritka szerencse kísérte a nyíregyházi Alkotmány Halászati Termelőszövetkezet tagjainak munkáját. Február utolsó hetében a Felső-Tiszán egy 117 kilós, több mint két és fél méter hosszú harcsát fogtak a halászok, a Tiszalöki Erőmű közelében pedig egy 108 kilós és egy 97 kilós harcsa akadt a hálójukba. A ritka szerencsés hét zsákmányát ezenkívül 15, egyenként 40 — 60 kilós hallal tetézték be.
