Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-03-09 / 20. szám

Kubizsnyák elvtárs és felesége már 7 éve gondozza az újpolhorai EFSZ 28 tehenét. A gondjaikra bízott állatokat lelkiismeretesen gondozzák. A műit évben 2200 liter tejet fejtek ki egy-egy tehéntől. (Mató Pál felvétele) Gazdagabbak is lehetnénk A bátkai szövetkezet tavaly egy­­egy ledolgozott munkaegységre 7 ko­rona előleget fizetett tagjainak. Saj­nos, zárszámadáskor utánfizetésre egyetlen korona sem jutott. A szö­vetkezet elnökének beszámolójából kitűnik, hogy a növénytermesztésben nem érték el a tervezett hektárhoza­mokat. Persze mindent a kedvezőtlen időjárás rovására Írnak. Pedig nem­csak az időjárásban, hanem az embe­rekben is találhatnak éppen elég hibát. A baj ott kezdődött, hogy nem volt egyéni felelősség, sem pedig anyagi érdekeltség, ami jobb mun­kára serkentette volna a tagokat. Így például igen felületesen ápolták a cukorrépát és a burgonyát. Nem csoda, ha sem a cukorrépából, sem a burgonyából nem érték el a terve­zett hektárhozamot. Hasonló volt a helyzet a gabonaneműeknél is. Egye­dül talán a szálastakarmányok ter­mesztésében értek el jobb eredmé­nyeket. A jő szálastakarmány lehe­tővé tette, hogy már ebben az évben 450 literrel emeljék a tejelékenységi átlagot. Jobb eredményeket értek el az állattenyésztésben, ahol a beadási tervet a szövetkezet 101 %-ra telje­sítette. Például egy anyakocától a tervezett 10 helyett átlagban 11 ma­lacot választottak el. Hazánk felsza­badulásának 15. évfordulója tisztele­tére ebben az évben az eddigi 10 malac helyett 14 malacot akarnak elválasztani minden anyakocától. En­nek a kötelezettségvállalásnak a tel­jesítése a szövetkezet számára 34 400 korona jövedelemtöbbletet jelent. Az évzáró közgyűlésen a tagság Púhl István személyében új elnököt választott. Reméljük, hogy az új elnök vezetésével a bátkai szövetke­zet a járás legjobb szövetkezetei közé emelkedik. Nagy Árpád (Bátka) SEGÍTETTEK MAGUKON Nagykürtösön az ács- és kőműves­ipari tanulók Spisiak Erika oktatőnő vezetése alatt szorgalmasan készül­nek a II. országos spartakiádra. A téli hónapokban azonban kényszerszünet­re kárhoztatta őket a tornaterem hiánya. Hogy segítsenek magukon, megkérték a bányásziskola igazgató­ságát, engedélyezze a tornaterem használatát, amíg nem folytathatják előkészületeiket kint a szabadban. A bányásziskola igazgatósága azzal a kikötéssel engedélyezte a torna­terem használatát, hogy az építőipari tanulók felsűrolják a helyiséget és a gyakorlatokhoz szükséges labdákat kölcsönadják a bányásztanulóknak. így most már az építőipari tanulók is kihasználhatják a téli hónapokat a II. országos spartakiádra történő felkészülésre, bár még külön munkát is vállaltak a tornaterem rendbeho­zására. Velebny Imre (Nagykürtös) A Rozsnyói Bá­nyász Sportegyesü­let labdarúgói nem­csak a zöld gyepen érnek el szép ered­ményeket, hanem a testnevelés más ágazatában is. Ed­zőjük, Hámory Jó­zsef vezetésével a 11. országos sparta­kiádra készülnek. A közel 30 labda­rúgót a járás egyik legjobb oktatója, Lentvorszky József tanítja a gyakorla­tokra. Megvalósulnak az újítások Az Uherské Hradiste-i Gépállomás szerelői élükön Josef Janco műhely­­vezetővel, a mezőgazdasági gépek legjobb újítói közé tartoznak. Az egyre nagyobb számú újítási ja­vaslat megvalósítása érdekében most Délkelet-Morvaország számára a me­zőgazdasági újítási javaslatok kísér­leti központját rendezik be Uherské Hradistén. A központ dolgozói min­den újítási javaslatot megvalósítanak és a gyakorlatban kipróbálnak. Ha be­válik, úgy országos alkalmazásra ja­vasolják. Az Uherské Hradiste-i újí­tók ebben’az évben már hat javasla­tot nyújtottak be a vetőgépek meg­javítására, ami által olcsóbbá válik üzemeltetésük, a géphibák száma csökken és a vetögépek élettartama jelentősen hosszabb. A lánctalpas traktorok egyes meg­rongálódott részeinek egyszerű ki­cserélésére benyújtott további javas­latuk mezőgazdaságunk 8000 lánctal­... hogy Svédországban az 1959. év a „tűzvészek éve“ volt? Hatvan em­berélet esett áldozatul, a kár pedig több mint 150 millió korona. ... hogy Bulgáriában már 200 000 hektárnyi földterületen segítik a re­pülőgépek a mezőgazdaság munká­ját? ... hogy a szántóföldek és kertek talajának javítása szempontjából rendkívül hasznos giliszták tíz évig is elélhetnek? ... hogy a hashájtótea főzve, az orosztea forrázva, a csipkebogyótea áztatva a legjobb, leghatásosabb? ... hogy Párizsban visszapillantó tükör helyett olyan motorvezető si­sakot hoznak forgalomba, amelynek szélében a vezető látja, mi történik mögötte az úton? ... hogy a slájhovai kolhoznak (Ukrajna) 54 traktora, 16 gabona­­kombájnja, 16 cukorrépatakarító kombájnja, 6 silókombájnja, 5 kuko­ricakombájnja, 30 tehergépkocsija és 3 személygépkocsija van? Szarvasmarhatenyésztésünk problémái pás traktoránál hatalmas idő- és költségmegtakarításokat jelent éven­te. Eddig a lánctalpak megrongálódott részének kicserélése 2 — 3 ember fá­radságos munkájába került. Most az újítók erre a műveletre alig 100 ko­rona költséget igénylő berendezést szerkesztettek, amellyel az eddiginél sokkal rövidebb idő alatt egy ember is ‘ki tudja cserélni a tönkrement láncrészt. Mezsgye Hallani sem akartak róla, hogy Sándor, a gazdagyerek elvegye Borkát feleségül, — tiltakoztak az öregek! Pedig alig tíz holdnyi föld volt az a zsarnokló hatalom, mely gonosz, sötét bálványarccal tiport szerelmen, sorsokon. Tiltakoztak! — De hirtelen mozdult a bálvány-nyomta táj, s a szívek között nem maradt sem kö, sem mezsgye, sem határ! S szereti Sándor már Borkát! — Nem ellenzik az öregek. — Mezsgyétlen szívek ölelik az eljövendő gyermeket. Csordás Nagy Dezső Több gondot a begyűjtést A kassai járásban az első rajt után lemaradás észlelhető a szarvasma'r­­hahús beadásában. Az EFSZ-ek a feladatokat csak 87 °/o-ra teljesítet­ték. Az állami gazdaságok viszont a sertéshús beadását hanyagolták el és csak 75 %-ra teljesítették a tervet. A szövetkezetek a tojásbedásnak mindössze 38,5 %-ban tettek eleget. Ha megvizsgáljuk a lemaradás okát, rájövünk, hogy a gazdálkodás­ban van a hiba. Az eszkárosi szövet­kezet például egy hónap alatt 26 mázsa sertéshúst adott be, viszont a háromszor nagyobb földterülettel ren­delkező nádasdi szövetkezet csak 24 mázsát. Azok a sertések, amelyek lecemberben 60 kg-ot nyomtak, most sem súlyosabbak. A nádasdi szövet­­íezet elmarad a tojásbeadással is. Harmadik ötéves tervünk nagy fel­adatokat ró a mezőgazdasági termelés minden ágazatára, de a döntő szerep a következő években mégis a szarvas­marhatenyésztésnek jut. Nem csoda, hiszen a szarvasmarha tenyésztésével egyrészt a hulladéktakarmányokat is piaci termékké változtatjuk át, s ez­zel lényegesen növeljük a mezőgazda­­sági üzemek jövedelmét, másrészt tej, hús, vaj stb. formájában értékes tápanyagokkal gazdagítjuk a lakosság élelmezését. A tej és a tejtermékek az emberi táplálkozás legfontosabb mészforrásai, s vitamintartalmuk is igen jelentős. A szarvasmarha az állati eredetű fehérjék legnagyobb termelője, vi­szont az állati eredetű fehérjék az emberi táplálkozás szempontjából nélkülözhetetlenek és igen fontosak például a malac- és baromfitenyész­tés szempontjából is. A tejtermelés mind a kalóriatermelés, mind a fe­hérjék termelése terén sokkal ered­ményesebb, mint a sertéshús terme­lése. Például egy hektár terület ter­ményeiből 44 mázsa tejet termelhe­tünk, amelynek kalóriaértéke 3 millió 80 ezer és 154 kg emészthető fehérjét tartalmaz. Ugyanazon terület termé­nyeiből csak 6 mázsa sertéshúst ér­hetünk el 1500 000 kalóriaértékkel és 120 kg emészthető fehérjetartalom­mal. Az sem kevésbé fontos tény, hogy a szarvasmarhatenyésztésnek döntő a befolyása a növénytermesztés nö­velésére is. A tapasztalat azt mutat­ja, hogy a nagyobb szarvasmarhaállo­mánnyal rendelkező üzemek magasabb hektárhozamokat érnek el, mint azok, amelyek a szarvasmarhatenyésztést elhanyagolják. Ennek oka a trágyá­zásban rejlik. A nálunk található ter­mőtalajok megkívánják, hogy minden hektárnyi terület négyévenként leg­alább 300 mázsa istállótrágyát kap­jon. Ezért kell hektáronként évente legalább 70 — 80 mázsa szervestrágyát kitermelnünk. A rétek és legelők trá­gyázásához ennek a mennyiségnek körülbelül a fele szükséges. Ha növelni akarjuk a hektárhoza­mokat, akkor növelnünk kell a szer­vestrágya termelését is. Ennek elle­nére sok üzemben még azt az elen­gedhetetlen mennyiségű szervestrá­gyát sem adják meg a talajnak. Hogy a hektárhozamok növelése mi­lyen szorosan összefügg a trágyázás kérdésével, azt abból is láthatjuk, hogy a belterjes gazdálkodást folyta­tó országokban a trágyaadagok elérik a nálunk szokásos adagok kétszeresét is. Hazánkban a szarvasmarhaállomány sűrűsége és eddigi fejlődése nem ki­elégítő. A háborús években és az 1947-es szárazság következtében erő­sen csökkent az állomány sűrűsége. Az állomány létszámának csökke­nése mellett nagy visszaesést tapasz­talunk a tejelékenység terén is. 1958-ban hektáronként 500,5 liter tejet termeltünk ki. A harmadik öté­ves terv szerint 1965-ig ezt a mennyi­séget 730 literre kell növelnünk. Ha figyelembe vesszük, hogy 1936-ban az akkori kedvezőtlen körülmények kö­zött egy hektárnyi területről 611 li­ter tejet termeltünk, akkor megálla­píthatjuk, hogy a kitűzött cél elér­hető. Ugyanis a háború előtti burzsoá köztársaságban a szarvasmarhate­nyésztés lényegében a kisüzemek ter­melési ágazata volt. A nagyüzemek inkább a kifizetőbb gabonatermeléssel foglalkoztak, esetleg felvásárolták a kistermelő nagytejelékenységű tehe­neit és azokat a városellátó körze­tekben tejtermelési célokra használ­ták ki. A tenyésztéssel azonban nem törődtek, s így a legtermékenyebb tehenek kiestek a további tenyész­tésből. Az állatállomány ilyen körül­mények között természetesen nem javulhatott. Most pedig a nagyüzemi gazdálkodás minden lehetőséget meg­ad az állatállomány minőségének ál­landó, tervszerű javítására. A harmadik ötéves terv által kitű­zött feladatok még reálisabbaknak mutatkoznak, ha meggondoljuk, hogy például Hollandiában a mezőgazdasá­gi terület hektáraként 2511 liter te­jet, Dániában jiedig 1626 liter tejet termelnek. ■ Célunk elérésének érdekében első­sorban' a szarvasmarhaállomány sűrű - ségét kell növelnünk. A jelenlegi ala­csony állománysűrűséget a tehenek túlzott selejtezése és azok hiányos pótlása okozta. így 1957-ben a szö­vetkezetekben a szarvasmarhaállo­mány 18,4 %-át az állami gazdasá­gokban pedig a 20,7- %-át selejtezték ki. Ezt a magas selejtezést a nagy­üzemeknél az összpontosított marha­­állomány gyenge minősége némileg A' harmadik ötéves tervben 433 000 db-bal kell gyarapítanunk marha­állományunkat. Ez azt jelenti, hogy a kiselejtezett tehenek pótlásán kí­vül évente még 86 000 szarvasmarhát kel! felnevelnünk. Ezért lényegesen meg kell javítanunk a tenyészmun­­kát. Eddig csak a tehenek 10 %-a volt termelékenységi ellenőrzés alatt, s ezek fejési átlaga 500 literrel ha­ladta meg az országos átlagot. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy az ellenőrzött állományt lényegesen ki­­bővítsük és így biztosítsuk a kitűzött feladatok teljesítését. Külön figyelmet kell szentelnünk a szlovákiai szarvasmarhatenyésztés rohamosabb fejlesztésére. Harmadik ötéves tervünk végére Szlovákia te­rületén az állománysűrűségnek el kell érnie 100 hektáronként a 71,1 darabot. Ez az 1957, évi sűrűséghez viszonyítva több mint 25%-nyi emelkedést jelent. Ez alatt a nyolc év alatt a szarvas­marhaállomány járásonként átlag 3 — 4000 darabbal, községenként átlag 100 darabbal fog növekedni. Ugyan­akkor az évi tejhozam 1965-re 2500 literre emelkedik, s az elválasztott borjak száma 100 tehéntől legalább 80 darab lesz. Nagy, de megvalósítható feladatok várnak ránk a szarvasmarhatenyész­tés-terén. Ezeknek a feladatoknak a teljesítése minden figyelmte és erő­­teljesítése minden figyelmet és erő­­marhatehv&sztés növelése nagy mér-, fékben hozzájárulhat<ejjé$z mezőgaz-, dasági termelésünk lényeges fokozá­sához. {,vMí Makrai Miklós (Ipolyság) ★ ★ ★ Televízió Bratislava Március 9., szerda: ^7,30 A legki­sebbeknek. 18,45 Reklámok. 18,55 Esti műsor-áttekintés. 19,00 Televí­zió-újság. 19,30 Mezőgazdasági dol­gozóknak. 20,00 Vita nézőink levelei­ről. 20,15 Rövid film. 20,30 Pedagógiai jelenet. 21,00 CSR —NDR kerékpár­­verseny. 22,30 A nap visszhangja. Március 10., csütörtök: 18,55 Esti műsor-áttekintés. 19,00 Televízió-új­ság. 19,30 Ifjú szemmel. 20,00 Tele­vízió-játék. 21,40 A nap visszhangja. Március 11., péntek: 17,00 Gyerme­keknek. 18,00 Készülődés a II. spar­takiádra. 18,55 Esti műsor-áttekintés. 19,00 Televízió-újság. 19,30 Tavaszi hangok (zenés kabaré-műsor). 20,00 Hannibál tanár úr (magyar film). 21,30 A nap visszhangja. Március 12., szombat: 14,50 Sport­­közvetítés. 18,00 Gyermek-híradó. 18,55 Esti műsor-áttekintés. 19,00 Te­levízió-újság. 19,30 A nemzetközi ese­ményekhez. 19,50 Dalok. 20,00 Vonós­négyes. 20,30 Film. 22,05 A nap vissz­hangja. 22,30 Sanzon-műsor. Március 13., vasárnap: 10,00 Mező­­gazdasági dolgozóknak. 10,30 Gyer­mekeknek és ifjúságunknak: „Az ódon kastélyban" (film), 14,25 Sport­­közvetítés. 18,55 Esti műsor-áttekin­tés. 19,00 Televízió-újság. 19,30 Vers. 19,45 Kultúrélet. 20,15 „Sziréna (cseh film). 21,45 Rövid film. 22,00 Televí­zió-újság. 22,10 Gólok, pontok, má­sodpercek. MegérderaeN győzelem A királyhelmeci és a szepsi járások szocialista munkaversenybe állnak egymással. A verseny legutóbbi érté­kelésekor az értékelt 25 versenypont­ból 10 esetben a királyhelmeci járás került ki győztesen, míg tíz pontban a szepsiek bizonyultak jobbnak. A királyhelmeci járás termelési ered­ményei azt bizonyítják, hogy itt a szocialista verseny jobban elmélyült, ezért az eredmények is jobbak. Pél­dául amíg a szepsiek egy hektár me­zőgazdasági területre alig 186,4 liter tejet termelnek, addig a királyhelmeci járásban elérték a 228,7 literes átla­got. A királyhelmeci járás jobbnak bizonyult a marhahús és tojás terme­lésében, valamint a tehénállomány nö­velésében is. Ugyancsak jobb ered­ményekkel dicsekedhetnek a tej és tojás felvásárlásában, a malacnevelés­ben és a 100 hektár mezőgazdasági területre eső szarvasmarha és tehén állománysürűségében is. Továbbá a királyhelmeci járásban egy hektárnyi mezőgazdasági területen 3143 korona, a szepsi járásban pedig csak 1855 ko­rona jövedelmet értek el. A királyhelmeci járásban azonban hibák mutatkoznak még a sertéshús termelésében, a málaeelhullási arány­szám viszonylag magas százalékában és a gabonafélék egy hektárra eső hozamában. A két járás között folyó szocialista munkaverseny felfedte a termelésben található hibákat és így lehetőséget adott azok eltávolítására. (kaszi) ★ * * Saját gépeikkel határidőben A szepsi szövetkezet traktorveze­tői, Bartók Gyula, Bartók Bálint, Am­­rik János és Takács István elhatároz­ták, hogy a tavaszi munkákat az agro­technikai határidők pontos betartásá­val végzik el. A traktorosok vezetője, Gáli János és Vozár Gyula mezőgaz­dász nem is kételkednek abban, hogy a traktorvezetők adott szavukat be is tartják. Személyautókat vásárolnak a szövetkezetesek lf| A Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság földművelésügyi osztályára egy­­|j|ii re-másra érkeznek a szövetkezeti dolgozók személyautó-kiutalás iránti Ujj: kérelmei. Látni, hogy ebben a kerületben is jól fizetett az elmúlt gaz­­;pf dasági év. Csak a múlt év folyamán 55 szövetkezeti dolgozó vásárolt pt személyautót és ez év januárjában további 29 szövetkezess kapta meg jf§ az autókiutalását. A földművelésügyi osztályon még Í75 autókiutalás' ." iránti kérelem vár elintézésre. A kérelmezők között van például L i p­­jjjiH csel Júlia, a battyáni szövetkezet állatgondozója, Vysoky Imrieh, a üijj; borsi szövetkezet kocsisa és Kiss Boháes István, a zétényi szövet­kezet kocsisa is. 8. H. . ...............................................nil •■■•■■■■■■ fjJJmé* a Fäldm0»M**Qg.vl Megbízott! Hivatal lapít - Kiadja a FBldmüvtlIadgyl Magbtzottl Hivatal IdadSvdllalata. - Megjelenik hetente Kttatar - SzerkaeztI a azarkeaztSbliettetg - rónar-r I I .L ' készt«: Major Sáador - SzerkesttBatg ta Irtadíhitavalt Bratlalava Sovorovovt 1« - Telefon: f«az»rkaati« 243-«. tllkiratg 338-80. - TelefonkSapont: SS»-41, SS9-42, Sffl-43, - íelaí rOlumUVcS vonalak: Mezägaxdesägl osztály «32, aglt-prop. eiztlj 834. ezakmelléklet «38. - Nyomja a Folygraflckl zivody a. p., lratteltve, Hl. Febmírovího tltazstva Vt — Tar feszti a Poata-- Hirlapezolgílata. — Megrendelhet« minden postahivatala«! éa kézheslténél —. Kifizetési dl] treat; 33,40 karoaa. A-776600 igazolja. A hiba ott van, hogy az üze­mek nem törődnek az üszők nevelé­sével, A~ Viartriarfilr fitniro c tonvKon á1? v 0(10

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents