Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-09 / 20. szám
A papírgyári lúg felhasználása a mezőgazdaságban A termelés növeléséhez istállótrágyakészletünk nem elegendő. A talaj tápanyagtartalmát más, szervetlen trágyával is ki kell egészíteni. A szervetlen, vagyis műtrágya gyártásához különböző nyersanyagok behozatala szükséges, ami ezek árát eléggé megdrágítja. Emiatt a rendelkezésre álló készlet sem mindig elegendő. Jelenlegi műtrágyaszóróink nem felelnek meg mindenben a követelményeknek. A műtrágya kiszórása vagy talajba juttatása sem mindig megfelelő. Sok esetben a talajt trágyázzuk vele, s a növény nem jut kellő időben a tápanyagokhoz. Az ilyen tápanyagok az eső hatására kimosódnak a talajból, vagy különböző vegyi reakciók folytán a talajban lekötődnek és a növény részére ielvehetetlen állapotba kerülnek. A hibák kiküszöbölésére mind jobban kezd elterjedni a cseppfolyós trágyák használata. Ilyen például a vízzel kevert ammonium, amely külföldön eléggé elterjedt. Ennek az eljárásnak egyik hátránya, hogy az ammonium vízzel elkeverten megtámadja a gép tartályát és fémalkatrészeit, ami élettartamát és üzemképességét nagyban csökkenti. Tökéletesebb megoldást keresve, a bratislavai Agrotechnológiai Kísérleti Intézet dolgozói a papírgyári lúg trágyázásra történő felhasználásával kísérleteznek. A cellulózgyártás hulladékanyagaként ugyanis nagy mennyiségű nátriumbiszulfid lúg kerül a folyókba vagy egyéb helyekre. Szennyezi a vizet és káros hatással van a vízben élő mikro- és makroorganizmusokra. A papírgyári lúg nitrogéntartalma ugyan elenyésző, de alkalmas ammóniummal végzett telítésre és így trágyázásra. Az előző években már kísérleteztek vele. Először a bratislavai kerületben kisebb kísérleti parcellákon, majd a tapasztalatok után a múlt évben a Tornaijai Állami Gazdaság beretkei részlegén és a Kövecsesi Mezőgazdasági Mesteriskola gazdaságában. A kísérletek nagyobb parcellákon történtek; összesen 60 hektáron. A termés a szélsőséges időjárás ellenére is kielégítő volt. Például a silókukoricából, amelynek az összes parcellái 280 mázsa istállótrágyát kaptak, az eredmény a következő: A terméseredmények azt mutatják, hogy a lúgos anyaggal, foszforral és káliummal trágyázott parcellák terméshozama magasabb, mint a kénsavas ammóniummal trágyázott parcelláké, bár az egyes parcellákon a talajba juttatott nitrogén egyenlő mennyiségű volt. A lúg termésfokozó hatását elősegíti az is, hogy az ammóniumon kívül más szervesanyagokat is tartalmaz. Magas hormontartalma elősegíti a talajban a biológiai életet. A papírgyártásban feldolgozásra kerülő fák szerint a növény részére szükséges mikroelemeket is tartalmazza. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal a múlt évi tapasztalatok megbeszélésére értekezletet hívott össze. A Rimaszombati Járási Nemzeti Bizottságon tartott értekezleten megjelentek a rimaszombati, tornaijai, losonci szövetkezetek, az állami gazdaságok és a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának dolgozói. Kljakic és Havalda mérnökök, a kísérleti intézet dolgozói ismertették az eddigi eredményeket és beszéltek a lúggal végzett trágyázás jelentőségéről. Bemutatták a kísérleti intézet által szerkesztett gépet, amely egyenletes elosztásban juttatja a lúgot a talajba. Kevés költséggel, kiselejtezett fogatos permetezőgépet alakítottak át erre a célra, amely az eddigi kísérletek szerint jól bevált. Idén a feledi gépállomáson 15 ilyen gépet szerkesztenek a kísérleti intézet dolgozóinak segítségével. A jövőben a rimaszombati járásban 300 hektáron, a tornaijai járásban 500 hektáron fogják a papírgyári lúgot trágyázásra felhasználni. Hogy ezt megvalósíthassák, a közeli gömörhorkai cellulózgyár elegendő mennyiségű lúgot bocsát rendelkezésükre. Az eddig csak kellemetlenséget okozó papírgyári lúgot így fogják a jövőben a mezőgazdasági termelés szolgálatába állítani. Huszti Elemér Pár héttel ezelőtt levelet kaptam a következő szöveggel: „A Szabad Földműves 2. számában megjelenő Szakmellékletben olvastam az írását. Nem értem, hogyan takaríthat meg a perényi EFSZ munkaegységet azzal, ha a trágyát mindennap a mezei trágyatelepre hordja.“ A levélről hiányzott a feladó címe, tehát ezúton válaszolok az érdeklődőnek. Tudvalevő, hogy a korszerű tehénistállőkat a munkakönnyítés és gazdaságosság szempontjából gépesítették. Ez a helyzet Perényben is. A trágyát is függövasúton szállítják ki az istállóből a trágyatelepre. Természetesen a csillékből a trágyát egyenesen pótkocsiba fordíthatnák az állatgondozók. Ezzel megmentenénk egy munkafolyamatot, mégpedig a trágyatelepen összegyűlt trágya kocsikra történő felpakolását, amivel a jelenlegi norma mellett (napi 30 mázsatrágyát számítva) évenként közel 200 munkaegységet takaríthatna meg a szövetkezet istállónként. Amennyiben két istállóból függővasúton szállítják ki a trágyát a perényiek, nincs akadálya a javaslat megvalósításának. A többi istállóban ugyan nincs függővasút, de az istálló fekvése lehe-J4> ttSdMKQ I960, március 9. tővé teszi, hogy palló segítségével azokból is egyenesen a pótkocsiba kerülhessen a trágya. Ezzel a módszerrel négy istállóból takaríthatnánk ki a trágyát, amelyet azután traktor vagy lovasfogat kivinne a mezei telepre. A fent említett norma és trágyamenynyiség mellett tehát évente (négy istálló esetén) 800 munkaegység takarítható meg. Ha munkaegységenként csak 16 koronát és 2,5 kg természetbenit számí-A csirkenevelés elég sok gonddal jár. A legelterjedtebb nevelési mód eddig a mélyalmon tartás volt. Ez a módszer azonban bizonyos hiányosságokról tanúskodik. Ugyanis a mélyalmot tőzegből, szecskából állítjuk össze, s ezt nem lehet tökéletesen tisztán tartani. A visszamaradó ürülék és 'szemét kedvező feltételeket teremt a különböző fertőző betegségek kórokozói számára. Továbbá a mélyalmozás esetén közvetlenül éri a hideg levegő a gyenge csirkéket az ajtónyitogatásnál. Tökéletesebb megoldással kísérleteztem. Magam szerkesztettem egy új berendezést, ketrecet. Ketreces neveléssel egy 500-as szabványosított tyúkólban 2 — 3000 darab csirkét nevelhetünk háromhetes korig. Az elhelyezés úgy történik, hogy az ólban kétszer 1,6 m-es tunk, akkor is 16 700 korona lenne a megtakarított összeg. Ezenkívül még figyelembe kell venni azt is, hogy a me-, zei telepeken történő trágyaerjesztés sokkal előnyösebb, mert trágyázás idején helyben van, gépek segítségével rövid idő alatt szétszórhatjuk, s úgyszólván tápanyagveszteség nélkül leszánthatjuk. Remélem, írásom érthető, s a névtelen levél íróját meggyőzi arról, hogy kifizetődik a mindennapos trágyahordás a mezei telepekre. padokat szerelünk fel. A padok 80 cm-es magas bakon feküsznek, s minden pádon négy összerakható ketrec van. A ketrecek oldalfala rámára feszített, sűrüíonatú drótból készült. Egy-egy ketrecbe 60 csirke fér. A padok alatt fekvő kéményt helyezzünk el, amelyet az előkészítő helyiségből fűtünk. így a kiscsirkék állandó, egyenletes meleghez jutnak. Három hét után a hely kicsinek bizonyul a csirkék számára. Ekkor egy másik ólban helyezzük el őket, ahol háztetőre emlékeztető ülők vannak. Itt a csirkék már szabadon mozognak. Az így nevelt csirkék egészségesebbek, jobban gyarapodnak és kevesebb belőlük az elhullás, ahogyan ezt a szepsi EFSZ-ben már 1958-ban kipróbálták. Idén pedig a makranci EFSZ-ben tovább kísérletezünk vele. Mártha Béla (Szepsi) Válasz egy érdeklődő levelére Endrödi János .(Perény) Csirkenevelési kísérletek új módszerrel Siló- Szemes-A trágyázás módja kukorica kukorica Cukorrépa hozama (q) Műtrágyával nem trágyázott . , a 280 27 100 Foszforral és kálival trágyázott . . . 296 32 240 Kénsavas ammonium, foszfor és kálium 327 61 260 Lúgos anyagok, foszfor és kálium . . 401 70,5 — SO—50 %-ban lúgos anyagok, osztravai salétrom ........ 381 65 — Lúgos anyagok ..«•««, — — 273
