Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-02 / 18. szám
A nagymegyeri járásban teljesen gépesítik a kukoricatermesztést A cím elolvasására mindjárt kétségek támadhatnak. Elképzelhdtő-e egyáltalán ilyen? A négyzetes-fészkes ültetési módszert másutt is ismerik, de ez még nem teljes megoldás. Mi történik akkor, ha hosszú esőzés miatt egy-két hétig nem lehet a földre menni? A gyom megöl mindent. Az előforduló akadályokat a nagymegyeri járásban is ismerik, sőt ennél többre kiterjedt a növénytermesztők figyelme. Már hasznos tapasztalatokat szereztek egy olyan gyomirtószerrel, amely a kukoricán, cirokon és kölesen kivtil minden sekélygyökérzetü növényt elpusztít; nemcsak a gyomot, de a kultúrnövényt is. A Nagymegyeri Állami Gazdasághoz tartozó újmajori részlegen már három éve folytatnak teljesen gépesített kukoricatermelést és nagyon szép • eredményeket értek el. A múlt évben is a legmagasabb hektárhozamot érték el a járásban. De itt meg kell említenünk azt is, hogy amíg ezt a hires gyomirtőszert nem ismerték és csak részben gépesített kukoricatermelést folytattak, addig is a legjobb eredményeket mutatták föl. A teljes gépesítést tehát nem csupán a nagyobb hozamok elérésére vezették be, hanem a minél nagyobb haszon érdekében, minél kisebb kiadás mellett. Ha ezzel a módszerrel csak olyan hektárhozamokat érnének el, mint azelőtt, akkor is lényeges változás történnék a termelésben. Kevés emberi erőre van szükség, csupán annyira, amennyi a gépeket kezeli. Az időjárás pedig ennél a módszernél nem annyira függvénye a kukoricatermesztés sikerének. De nemcsak nálunk vezetik be a teljesen gépesített kukoricatermelést, hanem a kapitalista államokban is. Hruscsov elvtárs Amerikában érdekes eszmecserét folytatott Garst íowai farmerrel. — Nem értem, miért látogat meg engem, egy egyszerű farmert, a Szovjetunió legnagyobb államférfiad — A kukorica miatt — mosolygott Hruscsov elvtárs. — Kíváncsi vagyok, milyen eredményeket ér el és milyen módszerrel. — Tizenkét perc alatt termelek egy mázsa kukoricát. Ez nem csodadolog — magyarázta a farmer —j csupán teljesen gépesített termelés, és 60 — 70 mázsás hektárhozam szükséges hozzá. Dunaivánkán a múlt évben a kutatóállomás 102 mázsás hektárhozamot ért el szemeskukoricából. De a termelésre fordított időt nem ismerjük. Hruscsov elvtárs amerikai látogatása után a Szovjetunióban több kolhozparaszt 50 — 100 hektáron teljesen gépi művelésű kukorica termelését vállalta. A nagymegyeri járás kukoricatermelői is elgondolkoztak ezen; papírt, ceruzát fogtak és számolni kezdtek; 100 hektáron 60 mázsás hektárhozam mellett 6000 mázsa termést ér el egy kolhozparaszt, s ha a 6000-et megszorozzuk 12 perccel, az 72 Ó00 percre rúg, ami 1200 órával, vagyis 150 munakanappal egyenlő. Hetven mázsás hektárhozamnál már 84 000 perc vagy 1600 óra, illetve 200 munkanap jut 100 hektárnyi kukorica teljesen gépesített termelésére. Mivel a kukoricatermclés ideje egymás után 100 nap-66 ÍHfl/fy I960, március 2. nál több nem lehet, így 100 hektáron két ember végezheti a teljesen gépesített kukoricatermelést. Az egésznek tehát az a lényege, hogy a 'kukoricatermelésre fordított kiadás a hektárhozamok és a munkatermelékenység növekedésének arányában csökken, a haszon pedig növekedik. Az pedig természetes, hogy ilyen haladó termelési módszernél Amerikában a farmer pénztárcája hízik, nálunk pedig a szövetkezeti dolgozók életszínvonala emelkedik. A legújabb vegyszeres gyomirtási módszer tehát elsősorban a teljesen gépesített kukoricatermelés kérdésének a megoldásához vezet és az önköltség csökkentését eredményezi. A Simazin nevű svájci gyomirtószert Ojmajoron vízbe keverik és vetőgépre szerelt szerkezet permetezi a földre; aztán beboronálják. Ebből a különleges gyomirtőszerből hektáronként 4 — 6 kg szükséges, amelyet 800 — 1000 liter vízbe kevernek. A Simazin igen lassan oldódik, például keveréskor körülbelül 8 milligramm vegyül 100 grammból a vízhez. A víz csak arra való, hogy egyenletesen elossza a Simazint a talaj felső rétegében. Ez a gyomirtószer, ellentétben az xeddig használtakkal, nem a gyomnövény föld feletti részét támadja meg, hanem a gyökereket. A gyomot még csírájában megöli. A kukorica, cirok és köles enzimei ellensúlyozzák a hatását, azért egyáltalán nem árt ezeknek a növényeknek. Szőlőkben, gyümölcsösökben szintén bevált gyomirtószer, mert a talaj felső rétegében 4 — 5 cm mélyen helyezkedik el és ott pusztít el minden növényt az említetteken kívül, a szőlő és a gyümölcsfa gyökerei pedig ennél mélyebbre hatolnak. Egy kg 60 — 70 koronába kerül. Sajnos, korlátlan mennyiségben még nem szerezhető be. De rövidesen sor kerül hazai gyártására is. A nagymegyeri járásban idén körülbelül 800 hektár kukoricaföldön Simazinnal végzik a gyomirtást. Ezt a gyomirtószest lehetőleg minél korábban kell a talajba juttatni, máris kipermetezhető. Májusban késó, mert oly sokáig megmarad a földben, hogy a kukorica után vetett őszieket is elpusztítaná. Szárazság esetén pedig még a tavasziakban is kárt tehet. Minél tevékenyebb a talajélet, annál rövidebb ideig tart az ereje. Természetes, hogy a legtevékenyebb talajéletnél is a februárban kipermetezett Simazin a kukorica egész tenyészidejében elpusztít minden sekély gyökérzetú gyomot. A konferencián felvetődött az a kérdés is, hogy a zsurlót (orsófü, kannamosó, síkó) is kiirtja-e a Simazin. Ahol ez a közismert növény tömegesen előfordul, magas talajvíztől és mészhiányban szenved a talaj, tehát lecsapolással és meszezéssel kell a „zsurlóirtást“ végezni, s azután kerüljön sor a Simazinra. A múlt évben a nagymegyeri járás 32,4 mázsás átlagos hektárhozamot ért el a kukoricatermelésben az 1958. évi 31,28 mázsással szemben. Ez elég szép eredmény, de a lehetőségekhez és a feladatokhoz mérten kevés. Az egész járás területe kiválóan alkalmas kukoricatermelésre; földje jó minőségű, jó fekvésű, öntözhető, az éghajlati adottságok kedvezőek, a járásban fekszik hazánk egyik leghíresebb kukoricanemesítő-állomása, a Nyárasdi Növénynemesítő Állomás, amely nagy segítséget nyújthat, és ezekhez mérten 1965-re 52 mázsás átlagos hektárhozamot kell a járásnak elérnie. Ilyen lehetőségek mellett számos hiba fordul elő, amelyek kiküszöböléséhez nem szükséges nagyobb szaktudás, csak jóakarat. A vitában Bajcsi Gyula, a szilasi EFSZ agronömusa mutatott rá erre: — Mi a tagoknak egyformán elosztottuk a kukoricát művelésre, mindenkinek 1 hektár és 18 ár jutott. Az egyenlő feltételek mellett igen nagy eltérések voltak az eredményekben. A legkevesebb 48 mázsa, a legtöbb pedig 82 mázsa volt egy parcellán. Ehhez nem szükséges külön magyarázat, de arra viszont feleletet kellene adni, hogy a járás összes kukoricájának miért csak 10 %-a került ősszel trágyázott és szántott földbe. A tavaszi trágyázottal együtt is csak körülbelül 20 — 30 %-ot tett ki. A konferencia megállapítása szerint nem használták ki kellően a trágyalevezés, műtrágyázás, öntözés lehetőségeit, valamint a kukoricának a vetésforgóba való helyezését. A járás szakemberei szerint a teljesen gépesített kukoricatermeléshez új vetésforgó szükséges, s ezt előbb meg kell vitatni. A résztvevők ezenkívül számos kérdést vitattak meg, például a hibridvetőmag alkalmazását, a golyvésüszög és drótféreg elleni védekezést; stb. Azonkívül kiállítást rendeztek a Nyárasdi Növénynemesítő Állomás kukoricájából, amely szemléltette a hibridvetőmag előállítását, egészen a származéktörzsektől kezdve. Az újmajori gazdaság pedig bemutatta a traktorvontatású Símazin-permetező vetőgépét. Csurilla József Az újmajori gazdaság Simazin permetező vetőgépje
