Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-03-02 / 18. szám
Ha pgy korszerű épületekből állő gyártelepet keresne valaki, nem találná meg. Pedig fiatal üzem. Néhány földszintes épület, amely valamikor egy szójapörkölő céljait szolgálta, majd 1956-ig az állami gazdaságok területi gépjavító műhelye volt, ez nyújt ma hajlékot a Mezőgazdasági Gépkísérleti Műhelynek Komáromban. S ebben az aránylag kis üzemben nagyszerű dolgokat müveinek. Oj, tökéletesebb gépeket és berendezéseket terveznek, készítenek, gyártanak sorozatban, hogy elősegítsék mezőgazdasági termelésünk gépesítését. Nem a legjobbkor iöttem — Az igazgató elvtárs termelési értekezletet tart. Az osztály- és műhelyvezetők mind nála vannak, de nemsokára befejeződik az értekezlet. Tessék egy kicsit várni, mindjárt bejelentem — adta megnyugtató válaszát feltett kérdéseimre a titkárnő. Nyílt és ismét bezárult az igazgatói szoba ajtaja. S hogy az értekezlet már hosszabb ideje folyt, arról az ajtónyitáskor a szobából kitóduló sűrű füstjtolhő tanúskodott. Rövid várakozás után az igazgatói szobából a titkárnő kíséretében egy munkaköpenyes elvtárs lépett ki és a kölcsönös bemutatkozás után már vitt is magával. — Az értekezlet még tart ugyan, de rám már nincs bent szükség — mondta a tervezőosztály vezetője, mialatt szobájába értünk. — Üzemünk * fejlődésben van — kezdte a beszélgetést - és főképp prototípusok, az új gépek első példányainak megtervezésével és elkészítésével foglalkozunk amellett, hogy egyes, a gyakorlatban már bevált gépek és berendezések tökéletesítésén is dolgozunk. Beszélgetésünk folyamán sorra vettük az üzem terveit és feladatait. A feladatok közöt egy 20 000 férőhelyes kacsafarm, újfajta saraboló, több célra alkalmas szárítóberendezés, komposztkészltőgép, mákarató, takarmánykeverő, önetető, kukoricamorzsoló, valamint még, sok más berendezés megtervezése és elkészítése szerepel. Az üzem többi között olyan vetőgép-kiegészítö berendezés megszerkesztésén is dolgozik, amely lehetővé teszi, hogy vetéskor a maggal együtt kömposztot is a földbe juttassanak. A távlati terv szerint a legközelebbi időben egy mozgó gabonaszárítóra benyújtott újítási javaslat gyakorlati megoldása vár az üzem dolgozóira, amely infravörös sugarakkal végezni a gabona szárítását. E gép, agaspasaagaaggaaaE ötéves tervünk feladatai voltak. A harmadik ötéves terv szarvasmarhaállományunk évi 86 000 db-os növekedését feltételezi. A tenyésztés és az istállőzás eddigi módszerei mellett ezt va feladatot lehetetlenség lenne teljesíteni. Az EFSZ-ek és az állami gazdaságok már nagy tapasztalatokkal rendelkeznek és szép eredményeket tudnak felmutatni a baromfitenyésztés Horváth Ferenc műhelyvezető az elszállításra váró szarvasmarha-önetetök mellett Közel harmadfél millió koronái takarítottak meg új technológiája terén is. E módszer szerint a tyúkokat tágas, jól szellőztethető és fűthető ólakban ketreces vagy mélyalmos rendszerrel tenyésztik. A ketreces módszernél egy dolgozó 2000—3000 tojót gondoz, s mindegyiktől helyes takarmányozás és gondozás mellett 180 — 200 tojást termelhet. A ketreceket önetetőkkel és önműködő itatókkal szerelik fel. Feleslegessé válik a kifutó, úgyhogy az így nyert területet a takarmány előkészítésére és tárolására lehet felhasználni. Kétezer tyúk számára a kifutók körülbelül 4 hektárnyi területet foglalnak el. A mélyalmozásos baromfitenyésztést aránylag könnyen lehet átalakított pajtákban, istállókban vagy fészerekben bevezetni. így jelentősen könnyebb lesz a baromfigondozók munkája és nagy megtakarításokat érhetnek el. Helyes gondozás mellett a mélyalmozás száraz meleget biztosít, ami igen hasznos a baromfinak. Az állattenyésztés új technológiájának néhány ágazatát mutattuk be. A legjobb eredményeket eddig a sertéshizlalás terén értük el, és ez az oka annak, hogy e téren az új technológia jelentősen elterjedt. Viszont ehhez hasonló eredményeket lehet, sőt kell is a legközelebbi években a szarvasmarha nyitott istállőzásában is elérnünk. O-y A lévai járásban jó eredményekkel dicsekedhetnek a talaj javítási munkálatok terén. Például a derzsenyei szövetkezetesek halastavat építettek a határban, amelynek vizét már az elmúlt évben is 60 hektárnyi földterület öntözésére használták fel. A zsemberi, bori, garamlöki és felsöbakai szövetkezetek is néhányszáz hektárt csapoltak le. A talajjavítási munkálatokra a többi községekben most folynak az előkészületek. A bagonyi parasztok ebben az évben 40 hektáron bevezetik az öntözogazdálkodást, 12 hektárt pedig lecsapolnak. A kishozamú réteket felszántják, s ezzel 12 hektárral növelik a szántóterületet. A garamkelecsényiek 380 hektár lecsapolását vették tervbe, s erre a a célra a beruházásra fordítandó öszszegből 3 800 000 koronát irányoztak elő. A talajjavitási munkálatokat már a múlt év tavaszán elkezdték. Határukban különféle gépek váltogatták egymást. A csövek lerakásában a kissé módosított egyszerű trágyarakodő is jó szolgálatot tett. A garamkelecsényi határ lecsapolását a kerületi mező- és erdőgazdasági talajjavító vállalat dolgozói új munkamódszerekkel végezték. Az eddigi 7 méter széles nyitott csatornák helyett fedett csatornákat készítettek. Ezzel lényegesen csökkentették a kiadásokat, mivel fölöslegessé tették a tervezett hidak építését és a csatornák tisztítását. Ezekben a napokban befejezik a határ lecsapolását, s az alagcsövezésre szánt 3 800 000 koronából csak egy és fél millió koronát merítettek ki. Minden feltétel megvan arra, hogy a lecsapolt földeken a garamkelecsényi szövetkezetesek már idén lényegesen gazdagabb termést érjenek el, mint az előző években. Ez az eredmény nem alapszik véletleneken. A dunaivánkai szövetkezetesek munkájuk sikerét annak köszönhetik, hogy következetesen betartják a korszerű agrotechnika követelményeit. Az sem másodrendű kérdés, hogy a kukorica mázsáját az újfajta vetőmag felhasználásával 8 koronával olcsóbban termesztették, mint azokon a parcellákon, ahol 50 mázsás hektárhozamot értek el. S éppen ez a tény ösztökélte őket további kísérletekre. Ebben az évben a kísérleti parcellát 3 hektárra növelik, s átlagban 130 mázsa szemtermést akarnak elérni hektáronként. Továbbá 5 hektáron kísérletileg silókukoricát termesztenek, s hektáronként 1000 mázsa silóanyagot akarnak betakarítani, 70 hektáron pedig 385 vagon kukoricát termesztenek ki, ami átlagban 55 mázsás hekfárhozamot jelent. Ezt Ígérik Hlasny Anton mezőgazdász és Betke Michal csoportvezető, valamint a növénytermesztésben dolgozó dunaivánkai szövetkezetesek hazánk felszabadításának 15. évfordulója tiszteletére. Jozef S 1 u k a SraM _______Földműves j I960, március 2. Korbell Tibor (Léva) Az adott szó kötelez A szesztai szövetkezet tagjai a pferovi járás felhívásának alapján tervet dolgoztak ki, amely szerint idén — az 1959-es évvel szemben — búzából 19,6 %-kaI, rozsból 62 '/«-kai, árpából 0,3 %-kal, repcéből 10 %-kal, cukorrépából 14 %kai és burgonyából 50 %-kal termesztenek többet hektáronként. Mindezt az agrotechnikai határidők pontos betartásával, az istálló- és a műtrágya gondos és szakszerű felhasználásával, a talaj jó előkészítésével biztosítják. Az idei termelési terv szerint fokozzák az állatok termelékenységét is. A múlt évben például egy-egy tehéntől átlagosan 2413 liter tejet fejtek ki. Az idén 2700 literes évi fejési átlagra számítanak. A jó gondozással és helyes takarmányozással 100 tehéntől 92 borjút akarnak felnevelni. Anyakocánként pedig 12 egészséges malacot nevelnek fel. A terv szép, megvalósítása azonban megköveteli, hogy a szesztaiak az eddiginél sokkal bátrabban alkalmazzák a haladó módszereket, az új technológiát. Andreás Sándor (Szepsi) Fiatal üzem, fiatalos lelkesedés viLaii cu, Uicuiii yyöKunau niuiiis-ajcincif megtekintésére került sor. Horváti Ferenc elvtárs, műhelyvezető kalauzolása mellett végigjártuk az égés; üzemet. Elbeszélgettünk a műhelyber és az udvaron dolgozókkal.- Sajnos, a műhelyek kicsinyei már, újabb szerszám- és fémmegmunkáló gépek is kellenének, mer: bizony a meglevők kiöregedtek. Dolgozóink nagy odaadása és önfeláldozása szükséges ahhoz, hogy munkájukat eredményesen végezhessék Nincs elegendő raktártérségünk sem s így az udvaron vagyunk kény tele nek a szállításra kész gyártmányoka elhelyezni, sőt a szerelő- és egyé! munkák némelyikét még télen is ; szabad ég alatt kell elvégeznünk. Má építjük az új szerelőcsarnokot amelynek alapjait, vasvázát dolgo zőink maguk készítették el. A további beszélgetés során meg tudtuk, hogy az üzem feladatainál elvégzéséhez másodrendű és hulla dékvasat használ fel. Ennek ellenér azonban a készítmények jó minősé güek, versenyképesek. Még nagyobi eredményeket is elérhetnének, h: tágasabb műhelyeik, korszerűbb gé peik, több és jobb minőségű anyagul lenne. Figyelemre méltó, hogy milyen sol fiatal dolgozik az üzemben, a gépel mellett, az udvaron, a műhelyekben S a fiatalos hév, mintha az idősebi korosztályhoz tartozókra is átragad na, ők is fürgén, lendületesén, fiata los lelkesedéssel végzik munkájukat sokszor igen nehéz körülmények kö zött. Bizonyára nagy része van ebben hogy Michalek elvtárs, az üzem igaz gatója és egész vezetősége szóró; kapcsolatot tart fenn a dolgozókkal Üzemnézés közben mi 1s az egyil műhelyben találkoztunk Michalel igazgatóval, aki mint gondos apa nemcsak az üzem, hanem mindet dolgozójának problémáit is szívén vi seli. S így jól összeforrt nagy család ként együtt örülnek az eredmények nek és közösen alakítják ki méi sikeresebb munkájuk feltételeit. Mi van a számok mögött? ge az immár oevan u j lecunuiu- g i á t, például a sertések szárazetetését, a fejés gépesítését, a növendékállatok nyitott istállózását, stb. Hasonló a helyzet a növénytermesztésben is. Ahol nem trágyázták eléggé a földeket, és csak az év elején végeztek a mélyszántással, ott bizony nem számíthatnak jobb eredményekre, magasabb hektárhozamokra. KOPPER JÁNOS (Nagymegyer)' Két %-a lemarad Ezekben a napokban országos méretben elkészítik szövetkezeteink a harmadik ötéves terv javaslatait. A járási nemzeti bizottságok már a köztársaságban működő szövetkezetek 90 %-ának tervjavaslatait jóváhagyták. Legsikeresebben végezték ezirányú feladataikat a Karlové Vary-i és a gottwaldovi kerület szövetkezetesei. Ezekben a kerületekben minden szövetkezet elkészítette már a tervjavaslatokat, amit az illetékesek jóvá is hagytak. Csupán két %-ot tesz ki azoknak a szövetkezeteknek a száma, amelyekben jócskán lemaradtak ezzel a munkával. (t. k.) A nagymegyeri járás szövetkezetei < az elmúlt évben 25 731000 koronával j többet bevételeztek, mint 1958-ban, i s ennek az összegnek több mint 60 i százaléka az állattenyésztésből eredt. A bevételek növekedésével párhuzamosan emelkedtek az üzemi kiadások is, mivel a szövetkezetek 4 millió ko- j rónáért különféle gépeket vettek át az állami gépállomástól. (Különben a 1 felvásárolt gépek valódi értéke 14 1 millió koronát tesz' ki.) A gépállomásnak kifizették az 1958 őszén és a múlt évben elvégzett munkálatokért járó összeget is, s így kiegyenlített számlákkal kezdhették meg az új gazdasági évet. A zárszámadások adataiból kitűnik, hogy a járás szövetkezetei gondolnak 1 a holnapra is. Ezt bizonyítja az a tény 1 is, hogy az oszthatatlan alapra - 9 301869 koronát fordítottak. A to- 1 vábbi gépesítésre szükséges összeget : így előre biztosították. De a nagymegyeri járás szövetkezeteinek az említett sikerek ellenére sincs okuk önteltségre. Igaz, hogy jóval túlszárnyalták az 1958-as év termelési eredményeit, de a terve- - zettnél mégis 3 000 000 korona értékű mezőgazdasági termékkel termeltek kevesebbet. A lemaradás legfőbb okát abban kell keresnünk, hogy a gyakorlati életben nem érvényesítették eléosikeres megoiaas eseten, sokoldalúan felhasználható és üzemköltsége igen olcsó. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Műhely fő munkatartalmát képezi a kettős fejőállás sorozatgyártása és egy új típusú ún. „halfarkú“ fejőállás első példányának elkészítése, amelyet próbaképpen a Komáromi Állami Gazdaságban helyeznek üzembe. Sorozatban gyártják a 96 férőhelyes nyitott istállók vasvázait. A múlt évben több mint 50 000 növendékmarha elhelyezésére elegendő istállóvázat készítettek. Egy-egy istálló vass2erkezete 31900 koronába kerül. így minden zövetkezet számára lehetővé válik z istállóépítés, mivel így lényegesen lcsőbb az építkezés, mint a hagyolányos istállóépítés, amely ennek az sszegnek többszörösét is meghaadja. A tervezőosztály vezetőjének érté:es tájékoztatását megköszönve, búsúzáskor megkérdeztem nevét, miéi a bemutatkozáskor nem értettem isztán. Mosolyogva, a következőképien szabadkozott: — Nem kell a nevemet közölni, nem ikarom magam reklámozni. Nevemet negmondhatom, ha megígéri, hogy lem írja ki az újságba». Az álért A kész istállövázakat Szarka József (az előtérben) él Nagy Károly festik. A dunaivánkai szövetkezet csúcshozama: hektáronként 130 mázsa szemeskukorica ez is Hlasny Anton mezőgazdász érdeme. Ugyanis 1956-ban ő volt az, aki jó kukoricafajtát választott kísérleti vetésre. A kísérleti parcellát hibridkukoricával vetették be, amely mád az első évben hektáronként 44 mázsa szemtermést hozott. A többi területet a megszokott kukoricafajtával vetették be és ugyanazon termesztési feltételek mellett átlagban csak 28 mázsa szemtermést értek el hektáronként. Ezért a következő évben már az egész vetésterületet, 45 hektárt hibridkukoricával vetették be. Szerencsétlen év volt ez az 1957-es év. Jött a jégeső és tönkretette a csövek kötésének idejében levő kukoricát. Mit lehetett tenni, felsilózták" az egészet. De ez a sikertelenség sem szegte kedvüket. A következő év némileg sikeresebb volt. Megint 46 hektárra vetettek hibridkukoricát. Átlagban 59,2 mázsa szemtermést értek el hektáronként, sőt egy 13 hektáros parcellán elérték a 74 mázsás átlagot is. S jött az 1959-es év, amikor 56 hektárnyi területen már 50,3 mázsa szemtermést értek el átlagban. Ilyen termé.ssel csak kevés mezőgazdasági üzem dicsekedhet. Sőt némelyik hektáron elérték a 60,8 mázsás szemtermést is. Ekkor történt, hogy a Nyárasdi Növénynemesítő Állomáson kitermesztették a Lednicai középkorai kétszeres keresztezésü hibridkukoricát. ^ dunaivánkai űjdonságkedvelő szövetkezetesek az új kukoricafajtával próbaképpen fél hektárnyi területet vetettek be. S november közepén kellemes meglepetés várta őket, amikor a fél hektárnyi területről 52,72 mázsa szemtermést takarítottak be, ami 105,44 mázsás hektárhozamnak felel meg. Az eset még 1950-ben kezdődött. Nem volt valami irigylésre méltó annak a 14 parasztnak a sorsa, aki az elkobzott, majd a nincstelen parasztok között szétosztott földeken gazdálkodott. Könnyű és terméketlen talaj várta őket, amely nem nyújtott sok lehetőséget a közös gazdálkodás sikeréhez. De a dunaivánkai szövetkezetesek nem ijedtek meg a nehézségektől. A minden termőerejétől megfosztott, a nagybirtokosok által kiszipolyozott földet jól műtrágyázták, majd hüvelyesek és pillangósvirágú növények termesztésével fokozták a talaj televénytartalmát. A legnagyobb fordulat 1951-ben állt be, amikor összpontosították a szarvasmarhaállományt, s szervestrágyázással, valamint helyes agrotechnikával még hatékonyabban növelték a talaj termékenységét. Hlasny Anton, a szövetkezet mezőgazdásza jól érti a mesterségét. Hosszú éveken át gürcölt az urasági földeken, s az egyházi és grófi birtokokon ellesett egyet-mást a nagyüzemi gazdálkodás fortélyaiból. így nem csoda, ha 1950-ben az elsők között szorgalmazta a szövetkezet megalakítását. S társai nem csalatkoztak benne. A ma már 59 éves Hlasny Anton jő munkájáról sok kitüntetés, dicsérő oklevél és elismerés beszél. Hiba lenne azonban azt hinni, hogy már tudása végére ért. Sőt, éppen ellenkezőleg. íme a bizonyíték: A dunaivánkai szövetkezetei mindenütt jó magtermesztési szövetkezetnek ismerik. Ehhez a névhez ma már egy másik jelzőt is hozzátehetünk: jó kukoricatermesztő szövetkezet. A kukorica termesztésében ugyanis a dunaivánkai szövetkezetben olyan magas eredményeket értek el, hogy ennek híre eljutott az ország * * * « +-*+■** + *-*+■*■*** X X ■*..*. X.X.XX.. igyeKezetuK pedig mezogazdasagi* termelésünk még gyorsabb fejlődését* segíti elő, mivel a kezük alól kikerülő! új gépek mezőgazdasági dolgozóink! munkáját könnyítik meg és teszik* eredményesebbé. Ormay Kálmán! (Peőkovsky Genadij és Ormay Kálmán! felvételei.) j eredményekben az üzem minden dolgozója kiveszi részét, s ezért nem tartom helyesnek saját személyemet előtérbe állítani. A szerénység ilyen érvei előtt fejet hajtok, s bár a nevét — nem tőle ugyan — megtudtam, mégsem írom ki. A szerzett elméleti tájékoztatás * * ‘ ‘ 1 ‘ ‘ ‘ ‘ * •- ‘ ‘ ‘ •
