Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-02-28 / 17. szám

A szocialista faluért MÁJUS 1 tiszteletére vállalták Az eszkárosi helyi nemzeti bi­zottság és az egységes földműves­­szövetkezet vezetősége a tojás­beadás teljesítése érdekében fel­­világosító munkát végzett a tagok között, fgy született meg' az a kötelezettségvállalásuk, hogy az egész évi tojásbeadást május 1-ig 100 százalékra teljesítik. Jelenleg ez a szövetkezet 600 tyúkkal rendelkezik. Az egész évi tojásbeadás pedig 64 800 darabot tesz ki. Tehát tyúkonként 108 to­jást kell beadni, ami ugyan május 1-ig nagy feladat, de elérhető. A januári beadás jól bizonyítja, hogy a vállalást komolyan vették, mert a tervet magasan, 422,8 %-ra teljesítették. Az eszkárosi EFSZ felhívással fordult a járás, valamint a kerület összes helyi nemzeti bizottságához és szövetkezetéhez, hogy folytas­sanak versenyt a tojásbeadás tel­jesítésében. Ezt sok község el is fogadta. Ennek eredményeképpen a tervet januárban Vtáckovce 388,9, Kassahámor 331,1, Kisladna 238,1, Ruzsik 261,3, Semse 227,5 %-ra teljesítette. Sajnos, nem értették meg a felhívást Baskán, Bócsárdon, Mudrovcén, Misziókán, Alsócsájon, Üjszáláson, Ösván, Felsömislyén és Felsócsájon, ahol januárban a közellátás céljára egyetlen tojást sem adtak be. Az indonéz nép szeretettel fogadja szovjet vendégeit Jól és idejében A bratislavai kerület földművesei már a téli hónapokban gondoltak arra, hogy a tavasz korábban bekö­­szönthet. Elegendő vetőmagot, mű­trágyát készítettek és a gépek is készen állnak. Egyes járásokban azonban, ki tudja miért, megkéstek az egyes munkákkal. Bizony, elaludtak a szakolcai járás gépjavítói. Megjavították ugyan a traktorhoz kapcsolható munkaeszkö­zöket, de megfeledkeztek a traktorok javításáról, s most igyekeznek a ké­sést behozni. Nagy hiba, hogy a galéntai, piesfa­­nyi és a szenei, valamint még néhány járásban nem gondoskodtak idejében a vetőmagokról, s most az állami ve­tőmagalapból akarják a szükségese­ket beszerezni. Vajon e járások szö­vetkezetei nem gondoltak arra, hogy vetőmagjukat saját termésükből biz­tosítsák? Jól felkészültek a tavaszra Felső­­szeliben. Gépeiket maguk javították meg és csak egy traktort küldtek főjavításra. Árpát 280 hektárra és tavaszi búzát 7 hektárra vetnek. Kellő készletük van műtrágyából, s a vetést 7 nap alatt akarják befejezni. A zateci járás Veletic*» községében már 1951-ben megalakították a sző* vetkezetet. Kezdetben néhány éven keresztül bizony rosszul gazdálkodott a veleticei szövetkezet, s a járásban az utolsók között szerepelt. De 1956-ban Václav Vacek, a CSKP litoméricei járási bizottságának funkcio­náriusa a szövetkezetbe lépett, s azóta itt dolgozik. Mint a falusi párt­­szervezet elnöke és .az EFSZ pártcsoportjának vezetője következetes po­litikai munkájával mind a szövetkezetben, mind a községben a párthatá­rozatok gyakorlati megvalósítására törekedett. Munkája eredményeként a még _1956-ban gyenge szövetkezet már az elkövetkező évben az utolsó helyről a járás legjobb szövetkezetei közé küzdötte fel magát, képünkön Václav Vacek (jobbról), Frantisek Hájek gépjavítóval együtt, gondosan felülvizsgálja a vetőgépet a tavaszi munkák megkezdése előtt. (CTK - Finda felvétele.)' Minden erőt a mezőgazdasági termelés fejlesztésére A legjobb dolgozók mennek a falura Napjainkban a kerületi és járási nemzeti bizottságok, valamint a járási pártbizottságok dolgozói százával mennek a falura. Lelkesedéssel ter­vezgetnek, maguk elé képzelik a jö­vőt, hogyan teremtenek még szebb életet a községben. A párt hű harco­saihoz híven, eddig a pártbizottságo­kon és a járási nemzeti bizottságokon dolgoztak, sokszor éjt nappallá téve, az ország felvirágoztatásáért. Most, közvetlen a termelésben valósítják meg a kitűzött feladatokat. örömmel állapíthatjuk meg, hogy eddig már több mint 7000 nemzeti bizottsági dolgozó foglalta el új he­lyét. A helyi nemzeti bizottságok élén és a szövetkezetekben már megkezd­ték munkájukat. Országszerte szere­tettel fogadják őket a földművesek. Már a területi átrendezés kezdetén sok szövetkezet kérte, hogy a járási nemzeti bizottság engedje haza közé­jük a politikailag képzett és szaktu­dással rendelkező tapasztalt funkcio­­nárust. Sok szövetkezet évzáró gyű­lésén már megtapsolták az új elnö­köt. A parasztok büszkék, hogy közü­lük ilyen emberek nőttek ki, s most örülnek, hogy együtt tehetik még szebbé falujukat. Van azonban a dolognak árnyoldala is. A több mint 7000 falura menő nem­zeti bizottsági dolgozó közül körül­belül csak 1000 dolgozik majd a szö­vetkezetben. Novotny elvtárs be­szédében hangsúlyozta, hogy a helyi nemzeti bizottságok élére szakmai és politikai tudással rendelkező elvtársa­kat állítsunk. Ennek így kell lennie, de nem szabad elfeledkeznünk a szö­vetkezetek megerősítéséről sem. Helytelen jelenség az is, hogy töb­ben csak a jól dolgozó szövetkeze­tekbe kívánkoznak. A területi átrendezés egyik célja, hogy megerősítsük az irányító és szer­vező munkát. Persze ez csakis akkor lehetséges, ha a helyi nemzeti bizott­ságok és a szövetkezetek élén olyan káderek dolgoznak, akik a legtöbb esetben önállóan is tudnak cselekedni. A járások számának csökkenése után nem várhatják a falvakon, hogy min­den apró-cseprő ügyben a járási nem­zeti bizottságok végezzék el a munkát az illetékes szervek helyett. Ezért szükséges, hogy mind a helyi nemzeti bizottságokat, mind a szövetkezeteket egyformán jó politikai és szaktudás­sal rendelkező káderekkel erősítsük meg, akik maguk köré képesek tö­möríteni a szövetkezeti dolgozókat és mozgósítani a mezőgazdasági terme­lés nagy feladatainak teljesítésére. Az eddigi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy azok a járási nemzeti ‘bi­zottsági dolgozók, akik a szövetkeze­tekbe mentek, hasznos munkát végez­tek. Se szeri, se száma az olyan ese­teknek, amikor a hátul kullogó szö­vetkezetből élenjáró lett. Alojz Kapsa elvtárs hosszú ideig a bánovcei járási nemzeti bizottságon dolgozott. A hor­­nanyi szövetkezet tagsága — mivel komoly nehézségekkel küzdöttek - hazahívta alelnöki funkciójából. Azon­nal megválasztották szövetkezeti el­nöknek. A jó szervező képességekkel rendelkező Kapsa elvtárs, a tagság­gal együtt, rövidesen olyan eredmé­nyeket ért el, amelyek országos mé­retekben is csodálatra méltók. A múlt évben egy hektáron már 1011 liter tejet, 124 kg marhahúst és 161 kg ser­téshúst termeltek. Az egy hektárra eső jövedelem már 6850 korona. A munkaegység értéke pedig 25 korona. A tagság rajongva szereti Kapsa elv­társat, és többé el nem engedné a szövetkezetből. Országszerte sok ilyen esettel ta­lálkozunk. Az ilyen szövetkezetek pél­dája igazolja a párt azon megállapí­tását, hogy a szövetkezetek megszi­lárdításáért folyó harcban elsősorban a politikai és szervező munka fontos, amelynek természetesen párosulnia kell a szaktudással is. Járási nemzeti bizottságaink tehát jól fontolják meg, hogy kit hova helyeznek. A nemzeti bizottságok megerősítése mellett gon­doljanak a hátul kullogó szövetkeze­tek megszilárdítására is. Teljes sikert csakis akkor érhetünk el, ha mind a két helyen megfelelő funkcionáriusok látják el majd feladatukat. Szerdán, február 24-én kezdődött meg Prágában a tudományos és ku­tatóintézetek dolgozóinak mezőgazda­ságunk kérdéseit megvitató országos értekezlete, amelyet a CSKP Központi Bizottsága hívott össze. Az értekez­leten a CSKP KB politikai irodájának tagjai és póttagjai, a Központi Bi­zottság titkárai és osztályvezetői, a CSKP kerületi vezető titkárai, a mi­niszterek, főiskolai tanárok és diákok, mezőgazdasági dolgozók, valamint a szövetkézetek és az állami gazdasá­gok termelésének szervezői vettek részt. A többnapos értekezletet A. Novotny .elvtárs nyitotta meg. Beszédében ki­hangsúlyozta, hogy hazánkban vég­érvényesen győzött a mezőgazdasági termelés szocialista formája. Ezzel megteremtettük az előfeltételét an­nak, hogy a mezőgazdaság elé még igényesebb feladatokat tűzzünk. A feladatok teljesítéséhez nagy­mértékben hozzájárulhatnak a tudo­mányos és kutatómunkát végző dol­gozók is. Novotny elvtárs öt pontba foglalta mezőgazdasági termelésünk kérdéseit, amelyek elősegíthetik, hogy döntő fordulatot és hatalmas fejlődést ér­jünk el a mezőgazdaságban. 1 Legszükségesebb az, hogy a • mezőgazdasági termelésben fő feladatunkat lássuk, amelynek meg­oldására az ötéves tervben minden erőnket és rendelkezésre álló eszkö­zünket összpontosítanunk kell. 2 A mezőgazdasági termelés fej­­■ iődésének alapja elsősorban a növénytermesztés fokozása, amelynél a legfontosabb a talaj termőerejének legnagyobbfokú értékesítése, ami ele­gendő vizet, a földalappal való he­lyes gazdálkodást és jobb trágyázást követel. 3 Meg kell javítanunk a vetés­­■ forgórendszerek megszilárdítá­sára, valamint a vető- és ültetőanya­gok minőségének megjavítására for­dított gondoskodást. Sokkal követke­zetesebben szorgalmazzuk majd a silókukorica mint főtermény termesz­tését, ami elősegíti állattenyésztésünk fejlesztését. Azt akarjuk, hogy 1965 ben a kukorica agészvetésterületf 630 000 hektár, azaz egész szántóterü létünk 12 százaléka legyen. 4 Igen fontos állattenyésztési ■ termelésünk hatékonyságának kérdése. Az állattenyésztést nagy­üzemi alapokra kell helyezni, egész­ségesebbé kell tenni az állatállományt, növelni kell a tehenek fejési átlagát és a tej zsírtartalmát. C További intézkedéseket kell **■ hoznunk mezőgazdaságunk tech­nikai alapjának kiépítése terén, fő­képp hatásosabban kell gépesítenünk a terménybetakarítást és az állat­­tenyésztési termelést. Novotny elvtárs rámutatott annak fontosságára, hogy a szakemberek a termelésbe kapcsolódjanak be. A jö­vőben a káderképzés munkáját még jobban összhangba kell hozni a ter­meléssel, hogy mezőgazdasági dolgo­zóink ismerjék a haladó mezőgazda­­sági tudomány kérdéseit és megtanul­ják a mezőgazdaságot nagyüzemi,ter­melési formákkal megszervezni. Beszédében Novotny elvtárs kiemel­te még az európai' szocialista orszá­gok moszkvai értekezletének jelentő­ségét, ami a mezőgazdasági termelés fejlesztésében szerzett tapasztalatok kicserélését illeti. A moszkvai érte­kezlet célja az volt, hogy az érdekelt brszágok szoros együttműködése mel­lett a termelés fejlődését érjék el, ami a mezőgazdasági termékek bősé­gének létrehozását segíti elő a leg­rövidebb időn belül. Az értekezlet a vitafelszólalásokkal folytatódott, s a felszólalók főleg azokkal a kérdésekkel foglalkoztak, amelyeknek helyes megoldása döntően befolyásolja mezőgazdaságunk továb­bi fejlődését. Az egyenletes begyűjtésért Alig két hónap telt ?1 a mezőgaz­dasági termékek begyűjtéséről szóló új rendszer bevezetésétől, máris azt tapasztaljuk, hogy pártunk és kor­mányunk intézkedései beváltak. Fő­leg az állattenyésztésben sikerült az eddigieknél sokkalta jobban anyagilag is érdekeltté tenni mezőgazdasági dolgozóinkat az árutermelés fokozá­sában. A vágósertések begyűjtésében értük el eddig a legszebb eredménye­ket. Ez év januárjában, a múlt év ugyanazon időszakához »viszonyítva, 11 mázsával többet adtak földműve­seink a közellátásnak. A tej begyűj­tése is megnövekedett. A tavalyi év januárjához képest 3 700 000 literrel többet gyűjtöttünk be. E sikerek ellenére azonban nem tudtuk teljes mértékben biztosítani a tojás egyenletes begyűjtését. Több mezőgazdasági üzem, főleg a kevés földterülettel rendelkező gazdák, le­maradtak a tojásbeadással. A januári tervet 67 %-ra teljesítettük. Itt leg­inkább a fél hektáron aluli földtulaj­donosok maradtak le, annak ellenére, hogy szlovákiai viszonylatban a tyúk­állomány nagyobb része az ő birto­kukban van. Szövetkezeti dolgozóinknak tudato­sítaniuk kell, hogy az idei begyűjtési szerződések összeállításakor nemcsak i közös gazdálkodásból származó ter­mékeket vettük figyelembe, hanem számítottunk a háztáji gazdaságokból kikerülő termékekre is. Ebben az esetben főleg azokban a szövetkeze­tekben van rá szükség, ahol nincs meg a kellő mennyiségű állatállo­mány. Tudnunk kell, hogy a begyűj­tési szervek szerződést kötöttek a mezőgazdasági üzemekkel, hogy biz­tosítsák a közellátás zavartalan ellá­tását. Ha tehát a szövetkezetben va­lamely termékből hiány mutatkozik, ott a tagoknak kell azt szorgalmazni, hogy saját háztáji földjükön termett áruból pótolják. Szép példát találunk erre a nagy­­kaposi járásban levő szennei szövet­kezetben, ahol a helyi pártszervezet és a nemzeti bizottság tagjaival tar­tott közös gyűlésen elhatározták, hogy á háztáji gazdaságokból segítik a szövetkezet tojásbeadási szerződé­sének teljesítését. Sok helyütt elő­fordul, hogy a szövetkezeti tagok nem értik meg a közös problémát, ilyenkor a vezetőségnek kell dönte­nie, hogy ki-ki milyen mennyiségben járuljon hozzá a szerződött mennyi­ség teljesítéséhez. A begyűjtésnek tulajdonképpen új formái alakulnak ki. A szövetkezet mintegy központja lesz a hús, tej, tojás és egyéb termékek felvásárlá­sának. A felvásárló szervek különböző anyagi segítséggel támogatják majd a szövetkezeteket — például megfe­lelő mennyiségű pénzt bocsátanak előlegként a szövetkezet részére —, hogy továbbra is biztosítsuk a zavar­talan begyűjtést. Viera Sykorová A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1960. február 28. 1 Ára 30 fill er I XI. évfolyam, 17. szám. indonéz kormány több vezető tagjá­val. A szovjet vendégek tiszteletére nagygyűlést rendeztek, amelyen Hruscsov elvtárs felszólalásában többi között kijelentette: — Az államok békés együttélése napjaink legégetőbb követelménye. Éppen ezért a Szovjetunió nemcsak erkölcsi, politikai, hanem egyre nö­vekvő anyagi segítséget is kész nyúj­tani, és ezt meg is adja a keleti or­szágoknak. Az utóbbi időben lénye­­• (Folytatás a 2. oldalon.) Az Indonéziában tartózkodó Hrus­csov elvtársat és kíséretét mindenütt, kitörő lelkesedéssel fogadják. Az in­donéz sajtó és rádió naponta részle­tesen beszámol a szovjet vendégek tartózkodásáról, valamint a szovjet és indonéz kormány vezetőinek tár­gyalásairól. Nyikita Hruscsov kíséretével együtt Báli szigetén tárgyalásokat folytatott Szukarno köztársaság elnökkel, s az <■■■■■■■■■■■■■■■■■!

Next

/
Thumbnails
Contents