Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-02-28 / 17. szám
A szocialista faluért MÁJUS 1 tiszteletére vállalták Az eszkárosi helyi nemzeti bizottság és az egységes földművesszövetkezet vezetősége a tojásbeadás teljesítése érdekében felvilágosító munkát végzett a tagok között, fgy született meg' az a kötelezettségvállalásuk, hogy az egész évi tojásbeadást május 1-ig 100 százalékra teljesítik. Jelenleg ez a szövetkezet 600 tyúkkal rendelkezik. Az egész évi tojásbeadás pedig 64 800 darabot tesz ki. Tehát tyúkonként 108 tojást kell beadni, ami ugyan május 1-ig nagy feladat, de elérhető. A januári beadás jól bizonyítja, hogy a vállalást komolyan vették, mert a tervet magasan, 422,8 %-ra teljesítették. Az eszkárosi EFSZ felhívással fordult a járás, valamint a kerület összes helyi nemzeti bizottságához és szövetkezetéhez, hogy folytassanak versenyt a tojásbeadás teljesítésében. Ezt sok község el is fogadta. Ennek eredményeképpen a tervet januárban Vtáckovce 388,9, Kassahámor 331,1, Kisladna 238,1, Ruzsik 261,3, Semse 227,5 %-ra teljesítette. Sajnos, nem értették meg a felhívást Baskán, Bócsárdon, Mudrovcén, Misziókán, Alsócsájon, Üjszáláson, Ösván, Felsömislyén és Felsócsájon, ahol januárban a közellátás céljára egyetlen tojást sem adtak be. Az indonéz nép szeretettel fogadja szovjet vendégeit Jól és idejében A bratislavai kerület földművesei már a téli hónapokban gondoltak arra, hogy a tavasz korábban beköszönthet. Elegendő vetőmagot, műtrágyát készítettek és a gépek is készen állnak. Egyes járásokban azonban, ki tudja miért, megkéstek az egyes munkákkal. Bizony, elaludtak a szakolcai járás gépjavítói. Megjavították ugyan a traktorhoz kapcsolható munkaeszközöket, de megfeledkeztek a traktorok javításáról, s most igyekeznek a késést behozni. Nagy hiba, hogy a galéntai, piesfanyi és a szenei, valamint még néhány járásban nem gondoskodtak idejében a vetőmagokról, s most az állami vetőmagalapból akarják a szükségeseket beszerezni. Vajon e járások szövetkezetei nem gondoltak arra, hogy vetőmagjukat saját termésükből biztosítsák? Jól felkészültek a tavaszra Felsőszeliben. Gépeiket maguk javították meg és csak egy traktort küldtek főjavításra. Árpát 280 hektárra és tavaszi búzát 7 hektárra vetnek. Kellő készletük van műtrágyából, s a vetést 7 nap alatt akarják befejezni. A zateci járás Veletic*» községében már 1951-ben megalakították a sző* vetkezetet. Kezdetben néhány éven keresztül bizony rosszul gazdálkodott a veleticei szövetkezet, s a járásban az utolsók között szerepelt. De 1956-ban Václav Vacek, a CSKP litoméricei járási bizottságának funkcionáriusa a szövetkezetbe lépett, s azóta itt dolgozik. Mint a falusi pártszervezet elnöke és .az EFSZ pártcsoportjának vezetője következetes politikai munkájával mind a szövetkezetben, mind a községben a párthatározatok gyakorlati megvalósítására törekedett. Munkája eredményeként a még _1956-ban gyenge szövetkezet már az elkövetkező évben az utolsó helyről a járás legjobb szövetkezetei közé küzdötte fel magát, képünkön Václav Vacek (jobbról), Frantisek Hájek gépjavítóval együtt, gondosan felülvizsgálja a vetőgépet a tavaszi munkák megkezdése előtt. (CTK - Finda felvétele.)' Minden erőt a mezőgazdasági termelés fejlesztésére A legjobb dolgozók mennek a falura Napjainkban a kerületi és járási nemzeti bizottságok, valamint a járási pártbizottságok dolgozói százával mennek a falura. Lelkesedéssel tervezgetnek, maguk elé képzelik a jövőt, hogyan teremtenek még szebb életet a községben. A párt hű harcosaihoz híven, eddig a pártbizottságokon és a járási nemzeti bizottságokon dolgoztak, sokszor éjt nappallá téve, az ország felvirágoztatásáért. Most, közvetlen a termelésben valósítják meg a kitűzött feladatokat. örömmel állapíthatjuk meg, hogy eddig már több mint 7000 nemzeti bizottsági dolgozó foglalta el új helyét. A helyi nemzeti bizottságok élén és a szövetkezetekben már megkezdték munkájukat. Országszerte szeretettel fogadják őket a földművesek. Már a területi átrendezés kezdetén sok szövetkezet kérte, hogy a járási nemzeti bizottság engedje haza közéjük a politikailag képzett és szaktudással rendelkező tapasztalt funkcionárust. Sok szövetkezet évzáró gyűlésén már megtapsolták az új elnököt. A parasztok büszkék, hogy közülük ilyen emberek nőttek ki, s most örülnek, hogy együtt tehetik még szebbé falujukat. Van azonban a dolognak árnyoldala is. A több mint 7000 falura menő nemzeti bizottsági dolgozó közül körülbelül csak 1000 dolgozik majd a szövetkezetben. Novotny elvtárs beszédében hangsúlyozta, hogy a helyi nemzeti bizottságok élére szakmai és politikai tudással rendelkező elvtársakat állítsunk. Ennek így kell lennie, de nem szabad elfeledkeznünk a szövetkezetek megerősítéséről sem. Helytelen jelenség az is, hogy többen csak a jól dolgozó szövetkezetekbe kívánkoznak. A területi átrendezés egyik célja, hogy megerősítsük az irányító és szervező munkát. Persze ez csakis akkor lehetséges, ha a helyi nemzeti bizottságok és a szövetkezetek élén olyan káderek dolgoznak, akik a legtöbb esetben önállóan is tudnak cselekedni. A járások számának csökkenése után nem várhatják a falvakon, hogy minden apró-cseprő ügyben a járási nemzeti bizottságok végezzék el a munkát az illetékes szervek helyett. Ezért szükséges, hogy mind a helyi nemzeti bizottságokat, mind a szövetkezeteket egyformán jó politikai és szaktudással rendelkező káderekkel erősítsük meg, akik maguk köré képesek tömöríteni a szövetkezeti dolgozókat és mozgósítani a mezőgazdasági termelés nagy feladatainak teljesítésére. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a járási nemzeti ‘bizottsági dolgozók, akik a szövetkezetekbe mentek, hasznos munkát végeztek. Se szeri, se száma az olyan eseteknek, amikor a hátul kullogó szövetkezetből élenjáró lett. Alojz Kapsa elvtárs hosszú ideig a bánovcei járási nemzeti bizottságon dolgozott. A hornanyi szövetkezet tagsága — mivel komoly nehézségekkel küzdöttek - hazahívta alelnöki funkciójából. Azonnal megválasztották szövetkezeti elnöknek. A jó szervező képességekkel rendelkező Kapsa elvtárs, a tagsággal együtt, rövidesen olyan eredményeket ért el, amelyek országos méretekben is csodálatra méltók. A múlt évben egy hektáron már 1011 liter tejet, 124 kg marhahúst és 161 kg sertéshúst termeltek. Az egy hektárra eső jövedelem már 6850 korona. A munkaegység értéke pedig 25 korona. A tagság rajongva szereti Kapsa elvtársat, és többé el nem engedné a szövetkezetből. Országszerte sok ilyen esettel találkozunk. Az ilyen szövetkezetek példája igazolja a párt azon megállapítását, hogy a szövetkezetek megszilárdításáért folyó harcban elsősorban a politikai és szervező munka fontos, amelynek természetesen párosulnia kell a szaktudással is. Járási nemzeti bizottságaink tehát jól fontolják meg, hogy kit hova helyeznek. A nemzeti bizottságok megerősítése mellett gondoljanak a hátul kullogó szövetkezetek megszilárdítására is. Teljes sikert csakis akkor érhetünk el, ha mind a két helyen megfelelő funkcionáriusok látják el majd feladatukat. Szerdán, február 24-én kezdődött meg Prágában a tudományos és kutatóintézetek dolgozóinak mezőgazdaságunk kérdéseit megvitató országos értekezlete, amelyet a CSKP Központi Bizottsága hívott össze. Az értekezleten a CSKP KB politikai irodájának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és osztályvezetői, a CSKP kerületi vezető titkárai, a miniszterek, főiskolai tanárok és diákok, mezőgazdasági dolgozók, valamint a szövetkézetek és az állami gazdaságok termelésének szervezői vettek részt. A többnapos értekezletet A. Novotny .elvtárs nyitotta meg. Beszédében kihangsúlyozta, hogy hazánkban végérvényesen győzött a mezőgazdasági termelés szocialista formája. Ezzel megteremtettük az előfeltételét annak, hogy a mezőgazdaság elé még igényesebb feladatokat tűzzünk. A feladatok teljesítéséhez nagymértékben hozzájárulhatnak a tudományos és kutatómunkát végző dolgozók is. Novotny elvtárs öt pontba foglalta mezőgazdasági termelésünk kérdéseit, amelyek elősegíthetik, hogy döntő fordulatot és hatalmas fejlődést érjünk el a mezőgazdaságban. 1 Legszükségesebb az, hogy a • mezőgazdasági termelésben fő feladatunkat lássuk, amelynek megoldására az ötéves tervben minden erőnket és rendelkezésre álló eszközünket összpontosítanunk kell. 2 A mezőgazdasági termelés fej■ iődésének alapja elsősorban a növénytermesztés fokozása, amelynél a legfontosabb a talaj termőerejének legnagyobbfokú értékesítése, ami elegendő vizet, a földalappal való helyes gazdálkodást és jobb trágyázást követel. 3 Meg kell javítanunk a vetés■ forgórendszerek megszilárdítására, valamint a vető- és ültetőanyagok minőségének megjavítására fordított gondoskodást. Sokkal következetesebben szorgalmazzuk majd a silókukorica mint főtermény termesztését, ami elősegíti állattenyésztésünk fejlesztését. Azt akarjuk, hogy 1965 ben a kukorica agészvetésterületf 630 000 hektár, azaz egész szántóterü létünk 12 százaléka legyen. 4 Igen fontos állattenyésztési ■ termelésünk hatékonyságának kérdése. Az állattenyésztést nagyüzemi alapokra kell helyezni, egészségesebbé kell tenni az állatállományt, növelni kell a tehenek fejési átlagát és a tej zsírtartalmát. C További intézkedéseket kell **■ hoznunk mezőgazdaságunk technikai alapjának kiépítése terén, főképp hatásosabban kell gépesítenünk a terménybetakarítást és az állattenyésztési termelést. Novotny elvtárs rámutatott annak fontosságára, hogy a szakemberek a termelésbe kapcsolódjanak be. A jövőben a káderképzés munkáját még jobban összhangba kell hozni a termeléssel, hogy mezőgazdasági dolgozóink ismerjék a haladó mezőgazdasági tudomány kérdéseit és megtanulják a mezőgazdaságot nagyüzemi,termelési formákkal megszervezni. Beszédében Novotny elvtárs kiemelte még az európai' szocialista országok moszkvai értekezletének jelentőségét, ami a mezőgazdasági termelés fejlesztésében szerzett tapasztalatok kicserélését illeti. A moszkvai értekezlet célja az volt, hogy az érdekelt brszágok szoros együttműködése mellett a termelés fejlődését érjék el, ami a mezőgazdasági termékek bőségének létrehozását segíti elő a legrövidebb időn belül. Az értekezlet a vitafelszólalásokkal folytatódott, s a felszólalók főleg azokkal a kérdésekkel foglalkoztak, amelyeknek helyes megoldása döntően befolyásolja mezőgazdaságunk további fejlődését. Az egyenletes begyűjtésért Alig két hónap telt ?1 a mezőgazdasági termékek begyűjtéséről szóló új rendszer bevezetésétől, máris azt tapasztaljuk, hogy pártunk és kormányunk intézkedései beváltak. Főleg az állattenyésztésben sikerült az eddigieknél sokkalta jobban anyagilag is érdekeltté tenni mezőgazdasági dolgozóinkat az árutermelés fokozásában. A vágósertések begyűjtésében értük el eddig a legszebb eredményeket. Ez év januárjában, a múlt év ugyanazon időszakához »viszonyítva, 11 mázsával többet adtak földműveseink a közellátásnak. A tej begyűjtése is megnövekedett. A tavalyi év januárjához képest 3 700 000 literrel többet gyűjtöttünk be. E sikerek ellenére azonban nem tudtuk teljes mértékben biztosítani a tojás egyenletes begyűjtését. Több mezőgazdasági üzem, főleg a kevés földterülettel rendelkező gazdák, lemaradtak a tojásbeadással. A januári tervet 67 %-ra teljesítettük. Itt leginkább a fél hektáron aluli földtulajdonosok maradtak le, annak ellenére, hogy szlovákiai viszonylatban a tyúkállomány nagyobb része az ő birtokukban van. Szövetkezeti dolgozóinknak tudatosítaniuk kell, hogy az idei begyűjtési szerződések összeállításakor nemcsak i közös gazdálkodásból származó termékeket vettük figyelembe, hanem számítottunk a háztáji gazdaságokból kikerülő termékekre is. Ebben az esetben főleg azokban a szövetkezetekben van rá szükség, ahol nincs meg a kellő mennyiségű állatállomány. Tudnunk kell, hogy a begyűjtési szervek szerződést kötöttek a mezőgazdasági üzemekkel, hogy biztosítsák a közellátás zavartalan ellátását. Ha tehát a szövetkezetben valamely termékből hiány mutatkozik, ott a tagoknak kell azt szorgalmazni, hogy saját háztáji földjükön termett áruból pótolják. Szép példát találunk erre a nagykaposi járásban levő szennei szövetkezetben, ahol a helyi pártszervezet és a nemzeti bizottság tagjaival tartott közös gyűlésen elhatározták, hogy á háztáji gazdaságokból segítik a szövetkezet tojásbeadási szerződésének teljesítését. Sok helyütt előfordul, hogy a szövetkezeti tagok nem értik meg a közös problémát, ilyenkor a vezetőségnek kell döntenie, hogy ki-ki milyen mennyiségben járuljon hozzá a szerződött mennyiség teljesítéséhez. A begyűjtésnek tulajdonképpen új formái alakulnak ki. A szövetkezet mintegy központja lesz a hús, tej, tojás és egyéb termékek felvásárlásának. A felvásárló szervek különböző anyagi segítséggel támogatják majd a szövetkezeteket — például megfelelő mennyiségű pénzt bocsátanak előlegként a szövetkezet részére —, hogy továbbra is biztosítsuk a zavartalan begyűjtést. Viera Sykorová A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1960. február 28. 1 Ára 30 fill er I XI. évfolyam, 17. szám. indonéz kormány több vezető tagjával. A szovjet vendégek tiszteletére nagygyűlést rendeztek, amelyen Hruscsov elvtárs felszólalásában többi között kijelentette: — Az államok békés együttélése napjaink legégetőbb követelménye. Éppen ezért a Szovjetunió nemcsak erkölcsi, politikai, hanem egyre növekvő anyagi segítséget is kész nyújtani, és ezt meg is adja a keleti országoknak. Az utóbbi időben lénye• (Folytatás a 2. oldalon.) Az Indonéziában tartózkodó Hruscsov elvtársat és kíséretét mindenütt, kitörő lelkesedéssel fogadják. Az indonéz sajtó és rádió naponta részletesen beszámol a szovjet vendégek tartózkodásáról, valamint a szovjet és indonéz kormány vezetőinek tárgyalásairól. Nyikita Hruscsov kíséretével együtt Báli szigetén tárgyalásokat folytatott Szukarno köztársaság elnökkel, s az <■■■■■■■■■■■■■■■■■!
