Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-02-24 / 16. szám
A vetőgépek helyes beállítása és a vetőmag használati értéke Télutón jól tesszük, ha gyakrabban kitekintünk a mezőre, vajon mikor lesz a talaj alkalmas arra, hogy megkezdhessük a tavaszi munkálatokat. Erre az éberségre a múltban gyakran megismétlődő kései kitavaszodás (az elmúlt esztendő kivételével) tanított meg bennünket, amikor egyszerre nagy munkatorlódás következett be. Későn beköazöntő tavasz esetén halogatnunk keil az árpa vetését, ez azután késlelteti a lucerna alávetését, s közben elérkezik az ideje a cukorrépa vetésének, de már földben kellene lennie a burgonyának is; stb. Az ilyen munkatorlódás rendszerint fogyatékosságokat hoz felszínre, ha feladatainkra nem készültünk föl idejében. A legfontosabb előkészületi munkák közé tartozik többi között a vetőmag minőségének megállapítása és a vetés technikájának kidolgozása. A helyes vetéshez nagyon fontos a vetőmag minőségének megállapítása, mert a meghatározott területegységnyi növényszámot csak ennek segítségével biztosíthatjuk a kérdéses vetésterületen. A jó vetőmaggal szemben támasztott követelmények: a csíraképesség, tisztaság, használati érték, ezermagsúly, teltség, fajtaazonosság, szín, fény és szag kifogástalansága. A vetőmag használati értékét kisebb számítással a vetőmag csíraképességének és tisztaságának adataiból kapjuk meg. Mindkettőt százalékban szoktuk kifejezni. A csíraképesség megállapításakor, amelyet szobahőmérsékleten végzünk, a 100 magból kicsírázott magvak mennyisége egyúttal a százalékot is jelenti. A vetőmag tisztaságának ellenőrzésekor viszont a 100 súlyegységben foglalt tiszta magvak súlya adja meg a tisztasági százalékot. Mind az előbbi, mind az utóbbi tulajdonság vizsgálata alkalmával akkor jutunk megbízhatóbb eredményre, ha a többszörös ismétlés átlageredményét vesszük alapul. Ezeknek a tényezőknek a százalékarányától függ a vetőmag használati értéke, amelyet úgy kapunk meg, hogy a csíraképesség és a tisztaság százalékának szorzatát lCO-zal osztjuk. Ha az egyik vagy a másik, esetleg mind a két tulajdonság százaléka kevesebb, mint 100, akkor a használati érték sem éri el a 100-at. Ebből következik, hogy ha például tavaszi árpából 100 %-os használati értékű 180 kg vetőmagot akarunk vetni, akkor a 100-nál kisebb használati értékű vetőmagból többet kell vetnünk a tervezett növénysűrűség elérése végett. Néhány növény esetében az itt következő táblázat mutatja, hogy mennyi magot kell vetnünk, ha a használati érték kisebb, mint 100. A területegységnyi növényszám biztosítása szemszögéből az ezermagsúly fontos szerepet tölt be. Megállapításával a magvak nagysága is kifejezésre jut, mivel a nagyobb magvak ezermagsúlya rendszerint nagyobb, mint az ugyanolyan növény apróbb magvainak ezermagsúlya. Ha mind az apróbb, mind a nagyobb magvú árpából ha-onként egyenlő használati érték mellett ugyanolyan súlymennyiséget vetnénk, a növényegyedek száma olyan arányban különböznék egymástól, mint amilyen a különbség az ugyanolyan növényfajták ezermagsúlya között. Az ezermagsúlyt úgy állapítjuk meg, hogy háromszoros ismétlésben 100 — 100 magot lemérünk, s ezek átlagsúlyát 10-zel megszorozzuk. A magvak megolvasását válogatásuk nélkül végezzük. Mérésre kizárólag 250 grammig terhelhető, érzékeny mérleget használjunk, hogy számításunk megbízható legyen. Kevésbé érzékeny mérlegen megbízhatóbb az eredmény, ha 2 X 500 magot mérünk le, vagy pedig a többszöri ismétlésben kiolvasott 1000 — 1000 mag itlagsúlyát vesszük. 58 'Wmtjh&iAStUj 1960. február 24. Következő két táblázatunk azt szemlélteti bizonyos növények esetében, hogy az ezermagsúly változása mellett a vetendő magmennyiség is változik a területegységre tervezett növénysörűség figyelembe vételé vet Figyelembe kell vennünk a vetőmagvak teltségét is, mivel a telt magvakban több a csírát tápláló anyag. A több tápanyagot tartalmazó telt magvakból erősebb gyökérzet és csíra fejlődik, s a csíra kedvezőtlenebb körülmények között is könnyebben előtör a talajból, életerősebb és nagyobb terméshozamra jogosít föl. Ez a tulajdonság a színhez, L ______ Vöröshere, lucerna , Z‘E 10 11 12 13 h 'ß E ------— 1 " g ói g millió csíraképes magból Wjo vetendő mennyiség ____________________ha-onként (kg)_____ 1.6 16 17,6 19,2 20,8 1.8 18 19,8 21,6 23,4 2 20 22 24 26 2,2 22 24,2 26 28,6 2,4 24 26,4 28,8 31,2 2.6 26 28,6 31,2 33,8 2.8 28 30,8 33,6 36,4 II. Zab, árpa, tavaszi búza >>"E 3,5 4 4,5 5 i! ’2 S--------------------------------------------------® ói” millió csíraképes magból w g3 vetendő mennyiség ____________________ha-onként (kg) 28 98 112 126 140 30 105 120 135 150 32 112 128 144 160 34 119 136 153 170 36 126 144 162 180 38 133 152 171 190 40 140 160 180 200 42 147 168 189 210 44 154 176 198 220 46 161 184 207 230 48 168 192 216 240 50 175 200 225 250 fényhez és szaghoz hasonlóan érzékszerveinkkel állapítható meg. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a vetőmag egyenletességének bírálatát sem, mert kizárólag egyforma nagyságú magvakkal lehet a vetés egyenletes. A vetőmag egyenletességét megfelelő osztályozőgéppel biztosíthatjuk. Ugyancsak fontos követelmény a vetőmag fajtaazonossága. Ha vegyes vetőmagot használunk, a terméshozam és a termés minősége változó, ami az értékesítés szempontjából sem előnyös. Miután a vetőmagot megbíráltuk, soron következő feladatunk: vajon milyen sortávolságot alkalmazzunk a magvak egyenletes elosztása érdekében, s miképpen állítsuk be a vetőgépet, hogy levesse a területegységre tervezett mennyiséget ? Pontos vetést csupán jó vetőgép biztosíthat, amelytől megköveteljük, hogy mind az aprómagvak, mind a nagyobb magvak vetésére egyaránt alkalmas és pontosan beállítható legyen. Csoroszlyái különböző sortávolságra legyenek beállíthatók, a csoroszlyák egyforma mélységben járjanak, s ami a legfontosabb, minden sorba egyenlő magmenynyiséget vessenek. Amint mondottuk, a vetőmag elosztásának egyenletessége igen fontos. ’ Minél szélesebb sortávolságot alkalmazunk például a gabona vagy az évelő takarmányfélék vetésekor, annál több magot sűrítünk egy-egy sorba, tehát a magvak elosztása annál egyenetlenebb. Bár a növények gyökérzetükkel így is behálózzák a talajt és a tápanyagot a sorközökből is fölveszik, de a ritkább sorba tömörített növénykék gátolják egymást már a fejlődés kezdeti szakaszában is. Ritkasoros vetés esetén területegységenként kevesebb a sor, éspedig soronként több maggal, míg sürűsoros vetéskor több sorba soronként kevesebb mag jut, tehát egyenletesebb az elosztás, s a kis növények egymás fejlődését kevésbé akadályozzák. A vetőgép pontos beállítását a következő módon végezzük: Tegyük' föl, hogy 40 grammos ezermagsúlyú árpamaggal rendelkezünk, s ha-onként 4,5 millió növényt akarunk biztosítani. Ilyen növényszámnak 100 %-os használati értékű vetőmagból 180 kg felel meg. Viszont ha vetőmagunk használati értéke csupán 94 %, akkor táblázatunk szerint 191 kg-ra kell a vetőgépet beállítanunk, hogy a tervezett 4,5 millió növényt biztosítsuk ha-onként. Az a kérdés tehát, miképpen kell eljárnunk, hogy a vetőgép pontosan 191 kg-ot vessen.Kisebb számítást kell végeznünk. Vetőmagszükséglet ha-onként (kg) *3 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ß a: S S Vöröshere Lucerna Zab, árpa vagy tavaszi búza a -s _____________________________________________________________________ 100 17 18 19 25 26 27 150 160 170 180 190 200 210 220 98 17,3 18,3 19,3 25,5 26,5 27,5 153 163 173 183 193 204 214 224* 96 17,7 18,7 19,7 26 27,1 28,1 156 166,5 177 187 197 208 219 229 94 18 19,1 20,2 26,6 27,6 28,7 159,5 170 180 191 202 213 223 234 92 18,4 19,5 20,6 27,1 28,2 29,3 163 174 184 195 206 217 228 239 90 18,8 20 21,1 27,7 28,8 30 166,5 177,5 188 200 211 222 233 244 88 19,3 20,4 21,5 28,4 29,5 30,6 170,5 182 193 204 215 227 239 250 86 19,7 20,9 22,1 29 30,2 31,3 174,5 186 197 209 221 233 244 256 84 20,2 21,4 22,6 29,7 30,9 32,1 178,5 190,5 202 214 226 238 250 262 82 20,7 21,7 23,1 30,4 31,7 32,9 162,9 195 207 219 231 244 256 268 80 21,2 22,5 23,7 31,2 32,5 33,7 187,5 200 212 225 237 250 262 275
