Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)
1960-01-06 / 2. szám
2 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1990. január 6. Gyorskomposztok a televénytartalom javítására A harmadik ötéves terv feladatai értelmében lényegesen fokoznunk kell a mezőgazdasági termelést, aminek viszont egyik alapfeltétele, hogy javítsuk talajaink termóerejét. Ennek egyik módja, hogy talajjavítás! munkálatokat végzünk, tehát a lapos területeket lecsapoljak és különböző rendszeré öntözőberendezéseket építünk. Am ez egyedül nem elegendő, mert akármennyire is egyensúlyba hozzuk a talaj vízháztartását, nem remélhetünk kielégítő terméshozamot, ha a földben nincs elég televény, amely a tápanyagok maradéktalan értékesítésének egyik legfőbb tényezője. A talaj televénytartaímának fokozására a szerves anyagok szolgálnak, amelyek közül az istáüótrágya, a zöldtrágya, a beszántott tarlómaradványok'stb. a legfontosabbak. Talajaink televénytartalma az utóbbi. Időben meglehetősen csökkent, főleg azért, mert az istállótrágya termelése nem áll a megfelelő fokon, de ugyanezt a komposztok készítéséről is elmondhatjuk. Ha megfontoljuk, hogy nagy talajterületeken a televénytartalom alig éri el az 1 %-ot, sőt Malacka és Somorja környékén még rosszabb a helyzet, bizonyéra mindnyájan átérezzük a televénytartalom gazdagításának fontosságát. Miután a rendelkezésünkre álló istáliötrágya mennyisége nem kielégítő, a hiányt tőzegkomposztok készítésével, vagy pedig olyképpen pótolhatjuk, hogy az istállótrágyába tőzeget keverünk. Sokat segít a helyzeten, ha ún. gyorskomposztokat készítünk. A gyorskomposzt alapanyagát a mezőgazdasági hulladékok, például a burgonya, mák és dohány szára, továbbá a fahamu, a gazdasági udvarok Iszapja sib. képezi. De fölhasználíiatjuk az ipari hulladékokat is, amelyek közül említsük meg a cukorgyári mésziszapot és a szeszipari melléktermékeket. Komposzt céljaira a trágyáiét, vizeletet és ürüléket szinté» fölhasználhatjuk. Ezeket az anyagokat lrl arányban tőzeggel keverjük és 1,5 méteres magasságig fölrétegezzük. A komposzttelep szélességét 2 — 3 m-re szabjuk meg. míg a különböző rétegek vastagsága 5 — 10 cm között ingadozhat. Alapként olyan nyersanyagot használjunk, amely víznemáteresztő és nagy vízfelvevö képességgel rendelkezik. Erre a célra a tőzeg felel meg leginkább. A tőzeges alaprétegre több meszet tartalmazó nyersanyagot (cukorgyári mésziszapot) rakjunk, majd fahamu. növényi szármaradványok, szerves anyagokat tartalmazó és alacsony víztartalmú hulladékok következzenek. A rétegeket trágyaléve! megöntözzük, majd további rétegként ürüléket és tőzeget rakunk föl. A komposzttrágya tápanyagtartalmának fokozására a különböző rétegeket műtrágyával szórhatjuk meg. Ha a rétegezéssel végeztünk, a komposzttelepet 3 — 4 hétig nyugton hagyjuk, majd az egészet átforgatjuk. Az átforgatás célja, hogy a lerakott anyagokat összekeverjük, átlevegősítsük, s ilyképpen biztosítsuk a baktériumok tevékenységének kedvező körülményeit. Átforgatás után visszaállítjuk a komposzttelep eredeti alakját, s az egészet 4—12 hétig érni hagyjuk. Az érlelés időtartama attól függ, hogy milyen nyersanyagokat használunk. Az érett komposzt morzsalékos szerkezetet mutat, színe szürkésbama. Tápanyagtartalmát vegyelemzéssel állapítjuk meg, s eszerint határozzuk meg a komposzttrágya ha-onkénti adagját. Ugyancsak a televénytartalom fokozását segítjük elő, ha az istállótrágyát tőzeggel keverjük. Ennek az a lényege, hogy a tőzeget és istállótrágyát váltakozó rétegekben fölrakjuk. Ezáltal nemcsak gyarapítjuk az istállótrágya tömegét. hanem maga a trágya is jobb minőségű, mert a tőzeg biztosítja a trágya egyenletes nedvességét, részint megakadályozza a tápanyagok, mindenekelőtt a nitrogén eiij^yiását. Mindenképpen kifizetődik a koniposztok készítése, s ezt a tényt a dunaszerdahelyi, nagymegyeri, őgyallai, stb. járások szövetkezeteinek egész sora igazolhatja, amelyekben a komposzttelepek létesítése már meghonosodott. Ezek a szövetkezetek a komposzt hatásának három esztendeje alatt ha-onként 2500 — 3000 koronával fokozták tiszta jövedelmüket. Aki ceruzával a kezében számvetést tesz, bizonyára elismeri, hogy minden mezőgazdasági üzem csak saját magát károsítja, ha nem használja ki a komposzttrágyák készítésében rejlő nagy lehetőségeket. A jobban trágyázott föld több terméket ad, a több termék gyarapítja a szövetkezet jövedelmeit és emeli a szövetkezeti tagság életszínvonalát. Tehát a lehetőségek nem hiányzanak, s ha a szövetkezetnek tőzegkészletek nem állnak a rendelkezésére, forduljon a Tőzegtermelési Üzemhez, amely az igényelt tőzegmennyiséget készséggel leszállítja. Ardan Mlchal Az okszerű trágyázás tényezői A CSKP XI. kongresszusa komoly feladatok elé állította mind az ipart, mind a mezőgazdaságot. A mezőgazdasági termelést az előbbi évekhez képest nagymértékben kell emelni. Hogy a kitűzött feladatoknak mezőgazdaságunk eleget tegyen, fontos, hogy jól munkáljuk meg a talajt, és helyesen végezzük el a trágyázást, mert csak így emelhetjük a főid termelékenységét. A jö trágyázás fontos feladatot hárít a mezőgazdászokra, éspedig helyesen kel! előkészíteniük a földvizsgálatra szánt talajmintát. Ez azért szükséges, mert csak így lehet megválasztani a megfelelő műtrágyát. Minden trágya a legváltozatosabb kémiai és élettani átalakulásokon megy keresztül, mielőtt a növények elérhetnék és rájuk szükségük lenne. A talajba adott tápanyagok érvényesülése tehát elsősorban a talajban bekövetkező kémiai és biológiai átalakulásoktól függ. A gyakorlati életben sohasem szabad elfelejtenünk, hogy néni a növényt, hanem a talajt trágyázzuk. Tudnunk kell, hogy a növény táplálását a talaj végzi, tehát a talaj tulajdonságait kell ismerni, ha a tápanyagot okszerűen akarjuk adagolni és Így a legjobb eredményeket biztosítani. Ezért •• trágyázás eredménye sok esetben nem volt kielégítő, sőt sokszor közvetlen károkat is okozott. Minden trágyázás érvényes illésének alapfeltétele a helyesen megválasztott trágya minősége, mennyisége és adagolásának szakszerűsége, továbbá a vetésápolás, valamint talajunk olyan kémiai és biológiai állapota, hogy abban a helyesen adagolt trágya kellő eredménynyel érvényesülhessen. Ahhoz, hogy tényleg jő eredményekkel trágyázzuk a talajt, a következő kérdésekre kell választ kapnunk: 1. Szüksége van-e a talajnak valamilyen trágyára és milyenre? 2. Milyen minőségű és milyen menynyiségü trágyát kell adagolni területegysegenként, hogy a legjobb eredményt elérhessük? * 3. Mikor és miképpen kell a trágyákat a talajba juttatni? Ha az alkalmazott műtrágya nem hatott kielégítőn, bizonyosra vehetjük, hogy nem a műtrágya a hibás, hanem mi magunk. Ott adagoltuk a műtrágyát, ahol esetleg nem lett volna szükséges, vagy pedig nem azt a tápanyagot adtuk, amelyet kellett volna. A trágyázásnak elsősorban a növények táplálkozási igényeinek kielégítése a célja. Éppen ezért nagyon fontos * helyes műtrágya megválasztása, mert a műtrágyák csak egyoldalú trágyák. Viszont a talajtermékenység biztosításának, fenntartásának leghatásosabb és legbiztosabb módja az okszerű talajművelés, valamint a jó minőségű istállótrágya is. Éppen ezért lenne helyes, ha az EFSZ-ek nagyobb gondot fordítanának az istáliötrágya gondozására. Aat is szeretném még hangsúlyozni, hogy a megfagyott földre és a hő tetejére nem ajánlatos a műtrágyát kiszórni. A fagyott földről ugyanis elhordja a szél, a hó tetejéről pedig olvadáskor a mélyebb helyek felé sodródik. ~ Ha mindezeket a rövid irányelveket tüzetesebben átgondoljuk, akkor arra a megállapításra jutunk, hogy bizony néha tévedünk az említett kérdések megoldásában. A jövő termés sikere érdekében a téli hónapokban módunkban áll áttanulmányozni azokat a problémákat, amelyek eddig nem voltak tiszták előttünk. Ottmár Lajos (Törincs) Túlszárnyalt beadási tervek Lengyelországban A lengyel dolgozó parasztok már novemberben eleget tettek az államot megillető gabonabeadásoknak. Ezenkívül 250 ezer tonnával több gabonát értékesítettek az állami felvásárlás keretében, mint tavaly. Egyébként a lengyel állami gazdaságok is 100 000 tonnával szárnyalták túl tavaly gabonabeadási kötelezettségüket. ( ák)
