Szabad Földműves, 1960. január-június (11. évfolyam, 1-52. szám)

1960-02-21 / 15. szám

A cigányok új élete Oroszka kultúrélete Oroszkán kultúrhézat építenek és a munkából tevékenyen kiveszik ré­szüket az ifjúság tagjai is. A CSE­­MADOK-szervezet ez év folyamán több előadást rendez. Az előadások keretén belül a helyi csoport tagjai sok hasznos tudnivalóval gyarapítják ismereteiket. Az első előadást már meg is tartották. Az előadó Varga Sándor élvtárs volt, aki előadásában a falu keletkezéséről beszélt. Ezenfelül a CSEMADOK tagjai színmüvet is tanulnak. Csudái László (Úrószka) ☆ Gyermekek farsangi bálja Páratlan sikér jegyében rendezte meg hagyományos gyermékbálját az oroszkai nőblzottság a cukorgyár kultúrtermében. Az óvodásoktól kezd­ve a szlovák és magyar általános iskolák diákjaiig szebbnél szebb ál­arcokban, örömteli hangulatban, szép zenekíséret mellett vonultak fel, hogy megünnepeljék félévi szünet­­jükben a farsangot. A szülők, szö­­vetkezetesek, gyári munkások mér a kora délutáni órákban zsúfoltságig megtöltötték a nagy színháztermet; mindenki gyönyörködött a színpom­pás látványban, a mókás jelenetek­ben, a pöttömnyi csöppségek táncai­ban. Külön dicséret illeti az oroszkai nőbizottságnak azokat a tagjait, akik magán szorgalomból három napon át sütöttek, főztek, hogy ellássák fino­mabbnál finomabb süteményekkel, tortákkal a kis farsangozókat. P. S. családi pótlékát is. Ő vizitéit el má­sik közös katonatársunkhoz, Janó Mihályhoz. Janó Mihály szintén a nagyszabású építkezésen dolgozik. Bár még mindig a sanyarú múltra emlékeztető, régi egészségtelen házban lakik, élete mégis lényegesen megváltozott, s ré­szére is épül már az új lakóház. Apósa, Horváth Gyula, már 62 éves. A kapitalista uralom alatt vályogott ve­tett, istállókat tapasztott egy-egy szakajtó lisztért, burgonyáért, kenyé­rért vagy egy köcsög tejért. Sokszor cukorrépa-levelet főztek, s éhségüket azzal csillapították. Télen kosarat font és seprűt kötött. Tavasszal vi­szont a mezőkön szedegette társaival együtt a megfagyott és félig rothadt burgonyát, hogy neki és gyermekei­nek legyen mit ennie. S mennyivel más ma az élete! A HrOnstavón dol­gozik és 1000 korona a fizetése. Hajdan azt vetették a cigányok sze­mére, hogy nem akarnak dolgozni, lusták. Ma sokszor rácáfolnak erre a téves felfogásra. Hiszen sokan kitün­tetést is kapnak munkájukért. A felszabadulás tehát új boldog éle­tet hozott e lakósoknak is. Különböző szaktanfolyamokat és iskolákat ren­deznek részükre, amelyeken szép számban részt is vesznek, tgy a szo­cializmus építésében cigány szárma­zású kőművesen, ácson, kovácson kívül találkozhatunk már müveit, iskolázott cigányokkal is. Ezek után nyugodtan áltithatjuk, hogy a cigá­nyok. életszinvonala, szellemi képzett­sége és életkörülményeik rendezett­sége állandóan javul. Badonics Mihály (Kassa) Néhány évvel ezelőtt Sáca környé- ■ kén hepehupás, rosszul termő földek . terültek el. Ma ezen a helyen korszerű városnegyed három-négyemeletes há­zai emelkednek a magasba. Nem is < csoda, hiszen a Kassától mindössze , IS km-nyire fekvő Sácán is épül köz- t társaságunk kelet-szlovákiai vasgyára. ; A gigászi kohómü építésében renge­teg munkaerőre van szükség. Éppen ezért érdeklődtem ottjártamkor kü­lönösebben a cigány származású mun­kások iránt, akik nagy számban dől- , goznak az építkezésen. S az életük szép bizonyságtét ele annak, hogy a szocializmusban munkájával mindenki nagyszerűen boldogulhat. M at a Fe­renc például 26 éves darukezelö, há­rom gyermek apja és havi keresete 1750 korona. Ma már modern lakás­ban lakik, amelyben központi fűtés van. Otthonát szépen berendezte: heverő, fotel, rádió és egyéb értékes bútorok teszik kedvessé, barátságossá a lakást. Nemrégen még gépgyárban dolgozott, s onnan került az építke­zéshez. Az óriás vasgyár Sácától kezdve Nagyidán, Bocsáron, Enyickén keresz­tül egészen Szokolányig terjed majd. Kíváncsiságból Nagyidára is elgyalo­goltam. Izgatta a képzeletem, vajon < hogyan élnek manapság azok a cigá­nyok, akiknek elődjeit a hires magyar költő, Arany János is megénekelte a „Nagyidai cigányok" című elbeszélő költeményében. A cigánytelepen egy ■Kuru nevezetű régi katonatársamat kerestem fel. Jelenleg betegállomány­ban van, nem dolgozik, államunk még­is gondoskodik róla-. 450 koronás se­gélyt kap, s ezenkívül még gyerekeire Kossuth ftádió Február 22., hétfő: - 8.10 Reggeli 7 hangverseny. 9.15 Filmzene. 9.45 Lá­­) nyok, asszonyok. 10.10 övódások mű­­. sora. 10.30 Szívesen hallgattuk. 12.10- Magyar nóták. 13.00 Operett-részle­­. tek. 15.10 Gyermekrádíő. 15.55 Szív j küldi. 17.15 ötórai tea. 17.45 Ifjúsági 5 őrjárat. 18.00 A Magyar Rádió népi zenekara játszik. 18.50 Operarészle­­. tek. 19.05 Ajándékmiisor. 20.30 A Rá­­) dió vüágszlnháza. ) Február 23., kedd: - 9.00 Gyermek • rádió. 9.40 Hangszerszőlők. 10.25 . Népi zenekarok és kórusok. 12.10 Ze­­) nés ajándékműsor. 13.00 Gazdatan- i folyam. 13.20 Zenekari hangverseny. 14.20 Gyermekrádió. 15.10 Két Sup- i pé-nyitány. 15.30 Ifjúsági rádiójáték. . 16.15 Egy falu, egy nóta. 17.15 Szív . küldi. 18.30 Tánczene. 20.30 Vidám . irodalmi összeállítás. 21.10 Francia . operettekből. 21.45 Gyermeknevelés. Február 24., szerda: — 9.00 Rádió­­. szabadegyetem. 9.30 Magyar nóták. ■ 10.10 Ottörő-hlradó. 10.30 Fúvószene. ■ 11.15 Ténczene. 12.10 Operarészletek. . 13.10 Népek dalai és táncai. 14.00 ■ Ajándékhangverseny nyugdíjasoknak. 15.10 Ifjúsági rádió. 16.00 Előszóval, j muzsikával. 19.00 Verbunkosok, csár­­. dások. 19.35 Operett-részletek. Február 25., csütörtök: — 8.10 Népi- muzsika. 9.00 Ifjúsági rádió. 11.20 Operett-egyvelegek. 12.10 Magyar . nóták. 13.00 Gazdatanfolyam. 14.10 . Tánczene. 15.30 Országjárás. 16.10 i Egy falu, egy nóta. 18.00 Ifjú figyelő. ) 18.15 Szív küldi. 22.15 Népdalcsokor. . 23.40 Tánczene. Február 26., péntek: — 8.10 Daljé­­) ték-részletek. 10.10 Szomszéd népek ■ zenéjéből. 11.30 Népszerű operaegyüt­­. tesek. 12.10 Tánczene. 13.00 Gazda­• szemmel. 13.15 Szimfonikus zene. ■ 15.10 Könnyű zene. 15.30 Ifjúsági rá- I dió. 16.15 Népi zene. 17.15 Szív küldi. 17.45 Rádióiskola. 20.30 Tánczene . Prágából. 21.00 Caruso énekel. 21.30 . Népdalok, virágénekek. I Február 27., szombat: — 8.10 Lá­­. nyok, asszonyok. 9.00 Rádióiskola. 10.10 Óvodások műsora. 10.30 Operett­­. részletek. 12.10 Magyar nóták. 13.00 i Operarészletek. 13.30 ,Szlv küldi. 14.40 A hamburgi rádió tánczenekara. 15.40 Élőszóval, muzsikával. 18.30 Da- i los esték a Kőrös mentén és a Sár- i réten. 19.20 Operett-részletek. 20.30 i Vidám irodalmi műsor. 22.20 Tánczene. i Február 28., vasárnap: - 8.10 Szív i küldi. 9.00 A munkásmozgalom dalai­ból. 9.10 Ifjúsági rádiójáték. 10.00 Zenés vasárnapi melléklet. 12.15 Ci­gányzene. 13.00 Tavaszvárás. 14.00 Zenekari muzsika. 15.00 Kedves le­mezeink. 16.00 Helyszíni közvetítés labdarúgó-mérkőzésekről. Televízió Bratislava Február 23., kedd: — 18.55 Esti műsor-áttekintés. 19.00 Televízió-új­ság. 19.30 Nőknek. 19.45 Rövid film. 20.05 Filmriportok. 20.40 Mindenek felett az ember (kórházi közvetítés). 21.10 Kedvelt dalok. 21.30 Ostrava jelenti. Február 24., szerda: — 17.30 Gyer­mekeknek. 18.45 Reklámok. 18.55 Esté műsor-áttetkintés. 19.00 Televízió­újság. 19.30 Zengj győzelmi dalunk. 20.00 Üj harcosok születnek (film­­közvetítés Prágából). 21.35 Szocia­lista munkabrigádok. 22.05 A nap visszhangja. Február 25., csütörtök: — 18.55 Esti műsor-áttekintés. 19.00 Televí­zió-újság. 19.30 Gyermekeknek. 20.00 Televízió-játék (Prága). 22.10 A r.ap visszhangja. Február 26., péntek: — 17.30 A leg­kisebbeknek. 18.00 Készülünk a II. spartakiádra (Prága). 18.55 Esti mű­sor-áttekintés. 19.00 Televízió-újság. 19.30 Helyszíni közvetítés a bratisla­­vai „Tesla“ üzemből. 20.00 Éjféltől reggelig (filmbemutató). Február 27., szombat: — 17.30 Gyermekeknek. 18.55 Esti műsor­áttekintés. 19.00 Televízió-újság. 19.30 Kommentár a nemzetközi ese­ményekhez. 19.50 Dalok. 20.00 Szóra­koztató műsor (Prága). 21.15 Film. 22.30 A nap visszhangja. Február 28., vasárnap: — 10.00 Gyermekeknek, majd közvetítés me­zőgazdasági dolgozóknak. 18.55 Esti műsor-áttekintés. ' 19.00 Televízió­­újság. 19.35 Elátkozottak (cseh film). 21.15 Hangverseny. 21.40 Televízió­újság. 21.50 Gólok, pontok, másod­percek. Jratoté . mm _______Földműves 3 1960. február 21. használjunk gyenge kamillafőzetei fürdővíz helyett. A kamilla ugyani! fertőtlenítő hatású és megnyugtató­ig hat az idegekre. A babát baba­­szappannal fürrösszük. A helyiség ahol fürdetünk, ne legyen hideg, sen túl fűtött. A túl fűtött helyiség majd­nem annyit árt, mint a hideg, mive a baba a túl meleg helyiségben köny­­nyen megizzad és tüdőgyulladási kaphat. A vízből kivéve a csecsemői azonnal burkoljuk be az előre elké­szített száraz törülközőbe, hogy í megfázástól óvjuk. Különösen a fejéi és hasát védjük. A fürdéshez külör kádacskát használjunk, s abban m mossuk még a baba szennyes fehér­neműjét sem. Gyakran ez az oka í csecsemő testén észlelhető bőrkiüté­seknek. Fürdetés után a csecsemő test­hajlatait ne puderozzuk be, hanerr inkább babaolajat használjunk, A hin­tőpor ugyanis eltömíti a pórusokat s megakadályozza a bőrfelület léleg­zését. Szemét bőrvízbe vagy kamilla­teába mártott tiszta vattával mos­suk. Ugyanez az eljárás az orral és füllel is. (Helytelen az orlyukakat zsebkendő vagy törülköző csücskével kitörölni.) Fürdetéskor a fülre külön vigyázzunk, nehogy viz kerüljön bele, mert könnyen középfülgyulladást kaphat a kicsi. Fürdetés után hasra fektetjük a csecsemőt, hogy köldö­kéből a fürdővíz kifolyhasson. Mi­után szárazra törültük a csecsemőt, az előre elkészített (kimosott, kifő­zött, nem keményített és forró vassal kivasalt) fehérneműbe öltöztetjük a kicsit. Fürdetés után ne tegyük ki nagy hőmérsékleti változásoknak. Jő előre gondoskodjunk róla, hogy ahova a csecsemőt éjszakára aludni tesz­­szük, jól kiszellőztessünk, s a szobát ezután megfelelő hőmérsékletre fűt­­sük télen. Ha Így látjuk el a babát, nyugodtan alszik majd, s az anya és a családtagok is nyugodtan alhatnak. MIKES ZOLTÁN Az újszülött LUKurrai ne euesiLsuim, imvei baktériumokat termelhet és bélhuru­tot okozhat. Hasfájásnál adjunk né­hány kanál gyenge kamillateát a ki­csinek, ez megnyugtatja. Orosz teát csakis hasmenés esetén adjunk. A csecsemő sir, ha kényelmetlenül fekszik, ha nem tud elaludni, vagy ha erős fény vetődik rá. Ha ezeken a bajokon igyekeztünk segíteni és a sírás mégsem szűnik, akkor a cse­csemő beteg. Ilyen esetben feltétlenül mutassuk meg orvosnak. Ne igyekezzünk dajkálással meg­nyugtatni a csecsemőt. Ezzel nem segítünk a baján, csak a ringatáshoz szoktatjuk. Később már akkor is sírni fog, ha semmi baja. Az anya magának is árt a csecsemő ringatásával, mert nem tudja magát kipihenni, s ebből kifolyólag később majd szoptatni sem tud rendesen. Egy kis sírás nem árt a csecsemőnek, mert ezáltal mélyen lélegzik és tüdeje erősödik. Viszont ha a baba sokat sír, feltét­lenül vigyük orvoshoz, mert a sírás­nak valami oka van. Igyekezzék az anya a csecsemő fürdetését is a napnak egy bizonyos órájában végezni, lehetőleg este. Ha a köldökseb begyógyult már, nyu­godtan fürdethetjük. A fürdetéshez ne használjunk túl meleg vizet. A 1 fürdővíz 36 fokos legyen, s lehetőleg cében ugyanis a csecsemő a neki szükséges tejmennyiséget csaknem teljes egészében kiszívja, s később csak dudlizik. Minden szoptatásnál csak az egyik melléből szoptasson az anya. Ezzel elősegíti a mell teljes kiürítését és a csecsemőt erőtelje­sebb szopásra kényszeríti. Szopás után a csecsemőt kissé emeljük fel, hogy felböfögjön, s csak azután fek­tessük le kicsit oldalra dűlve. A ba­bát ne hagyjuk egyedül otthon, mert ha hány, könnyen megfulladhat. Éj­szaka a csecsemő és az anya is pi­henjék. Ezt pár nap elteltével a cse­csemő megszokja és nyugodtan vé­gigalussza az éjszakát. A csecsemőt legjobb táplálás előtt tisztába tenni. Szokja meg ezen a téren is a pontosságot. Ne bolygassuk mindjárt, ha nyöszörög, mert nyű­gössé válik. Ritkán sír azért a cse­csemő, mert vizes. A sírásnak több oka lehet. Sír a csecsemő, ha éhes. Leginkább a szoptatási időpont közeledtével. De ezért ne tegye előbb mellre az anya. Ha éhes, jobban és többet szopik a baba, s ezzel elősegíti a tejtermelés fokozását is. Ha szomjúság a sírás oka, egy-két kávéskanálnyi, szacharinnal gyengén édesített kammillatea segít. (Szacha­rin minden gyógyszertárban kapható.) Az intézetből való elbocsátással a kötelességek egész sorozata hárul a fiatal, tapasztalatlan anyára. Megkez­dődik a legszebb női hivatás, az anya­ság gyakorlása, amely sok örömet, de egyben sok gondot is hoz magával. Amíg az anya a szülőotthonban volt, a csecsemőről a tápláláson kívül nem kellett gondoskodnia. Mégis minden anya alig várja, hogy maga láthassa el csecsemőjét. A csecsemő ápolásában igen fontos szerepet játszik a tisztaság és pon­tosság. A pontosság azért, mert ez­zel szoktatjuk a csecsemőt életrend­jéhez, a tisztasággal pedig óvjuk a fertőzésektől. E két szempont be­tartásával sok bajtól, kellemetlen­ségtől kíméli meg magát és gyerme­két az anya. Fő az életrend pontos betartása. Az újszülöttet a szülés után körül­belül 12 órával teszik először mellre. Ha az anya elegendő tejjel rendelke­zik, feltétlenül szoptasson, mivel az anyatej minden olyan tápanyagot tartalmaz, amelyre a csecsemőnek szüksége van. Ez a csecsemő leg­jobb, legtermészetesebb tápláléka. Az anyatej véd a betegségektől. A szo­pós csecsemő jobban fejlődik, mint a mesterségesen táplált. Az anyának is kényelmesebb a csecsemő ellátása, mivel bármikor készen áll a táplálék. Az első napokban hatszor vagy hét­szer szopjék a csecsemő három órán­ként. Később az orvos állapítja meg, hogy napi hatszori, vagy ötszöri szo­pásra van-e szüksége a csecsemőnek, valamint azt is, hogy három vagy négy óránként szoptasson-e az anya. Aki például hatszor szoptat, 6-kor, 9-kor, 12-kor, 15 órakor, 18 és 21 órakor szoptasson. Aki ötször, az pedig 6-kor, 10-kor, 14 órakor, 18 és 22 órakor. A csecsemőt addig hagyja mellen az anya, amíg szopik, de legfeljebb 20 percig. A szoptatás első tíz per-Pófoljuk a munkaerőhiányt szövetkezetben azonban munkaerő­­hiány tapasztalható, vagy pedig aránylag magas a szövetkezeti tagok átlagos életkora. A kérdést többféle­képpen is megoldhatjuk. Ismeretes, hogy faluhelyen is a legtöbb esetben az újszülött hossíú ideig kikapcsolja anyját a munkából. Ezen pedig könnyen segíthetnénk, ha a nyári csúcsmunkák idején bölcső­déket nyitnánk a szövetkezetekben. Legutóbb meglátogattuk a lévai bölcsődét, amelynek vezetője, Dohány Anna örömmel újságolta, hogy a kör­nyező állami gazdaságok és a sző-j vetkezetek vezetői egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az iránt, hogy a nyári munkák idején miképp lehet­ne elhelyezni a kisbabákat, hogy szü­leik nyugodtan dolgozhassanak. El­mondotta, hogy kellő számú jelent­kező esetében ezt könnyen megold­hatnák. Nos, itt az alkalom. Nemcsak a lévai járás szövetkezeteiben, hanem minden szövetkezetben erről a prob­lémáról minél előbb tárgyalni kel­lene. Kúcs Gyula (Alsószecse) • Harmadik ötéves tervünk irány­elvei megkövetelik földmüvesszövet­­kezeteink dolgozóitól, hogy tovább fokozzák a termelést. Nagyon sok ★ ★ ★ MADAR ÉLETÉBŐL Madáron eddig 450 m utat alapkö­veztek le, s a többi sokszáz métert néhány hónap alatt akarják rendbe­hozni a felajánlott társadalmi mun­kával. Ebben nagy érdeme van Bat­sányi Bélának és Laky Sándornak, akik a helyi nemzeti bizottságban az elnöki és a titkári tisztségét töltik be. Jó! dolgozik az ifjúsági szervezet is. A CSISZ tagjai januárban bemu­tatták a „Sógorság, komaság“ című darabot. De a Szokol-szervezet sem marad le a kultúra terjesztésében. Most tanulják „Az úri dámák és huszárok“ című darabot. Nemrégiben a női szervezet is úgy határozott, hogy színdarabot tanul be és majd a gyermeknap alkalmából előadja. A választás Móricz Zsigmond „Sári bíró“ című darabjára esett. Trenka Tibor (Madar) „BEKÖTÖTT SZEMMEL“ A szimői CSEMADOK-ban hagyo­mányossá vált, hogy községük és a környék falvainak dolgozóit nemcsak zenével, tánccal szórakoztatják, ha­nem farsang idején nevelő hatású színdarabot is bemutatnak. Ez most sem volt másként, mert Fejér István „Bekötött szemmel“ című szocialista­­realista alkotását vitték színre. A szereplők mindnyájan kitettek ma­gukért. Külön dicséretet érdemelnek Takács Marika, Gulicska István, Far­kas Pál és a két Illés kislány nagy­szerű alakításukért. A legnagyobb elismerést mégis Nagy Kató rendező érdemelte kf, aki fáradságot nem is­merve tanította be a darából. Búkor József (Szimő) Bemutató Ladnócon A szövetkezeti tagok és a helyi CSISZ-szervezet Ladnócon az „Igazi otthon" című drámát mutatta be. A színdarab betanulása és előkészí­tése során a különböző szervezetek tagjai jól együttműködtek, ami meg is hozta a várva várt sikert. Ez is bizonyítja, hogy Ladnőc kultúrélete egyre gazdagabbá válik. Trója Tibor (Ladnőc) ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a 1960 február 23-tól Bratislava Fébruár 22., hétfő: - 10.35 Oj tö­megdalok. 11.30 Jő hangulatban. 12.01 Előjátékok. 13.10 Tánczene. 13.3C A párizsi konzervatórium zenekara 14.05 Kellemes délutánra. 15.30 Da­lok. 16.15 Zene. 17.30 Csasztuskák 18.00 Kívénsághangverseny. 20.00 Jc hangulatban. 21.30 Tánczene. 22.11 Esti pihenőre. 23.20 Népdalok. Február 23., kedd: — 10.50 Hang­verseny. 11.20 Jő hangulatban. 12.4( Népdalok. 13.10 Orósz kórusok. 14.2C Kellemes délutánra. 15.00 Vonósné­gyes. 16.15 Zene. 17.00 Tánczene 16.15 Kívénsághangverseny. 20.0( Méltóságos urak (vígjáték). 22.1! Népdalok. 23.00 Dalok. Február 24., szerda: — 11,30 J< hangulatban. 12.07 A népi demokra­tikus országok dalaiból. 12.40 Ope­rett-részletek. 13.10 Szimfonikus ap­róságok. 13.30 Filmzene. 14.05 Kelle­mes délutánra. 15.30 A föld dalol 15.45 Morva népdalok. 16.15 Zene 17.30 Tánczene. 18.00 Kívánsághang­­versony. 20.20 Tánczene. 21.10 Cseh­szlovák és orosz forradalmi dalok 22.15 Örömteli az életünk. 22.50 Szim­fonikus zene. Február 25., csütörtök: — 10.0! Dalok. 10.50 Nyitány. 14.05 Kellemes délutánfa. 16.15 Zene. 17.30 A „Luc­­nica“ együttes játszik. 18.15 Klván­­sághangverseny. 22.15 Katonadalök. Február 26., péntek: — 10.25 Nép­dal-átdolgozások. 11.30 Jő hangulat­ban. 12.07 Napjaink dalai. 12.40 Nép zene. 13.10 Szovjet filmzene. 13.3C Hangverseny. 14.05 Kellemes dél­utánra. 16.15 Zene. 17.00 1948. feb­ruárja zeneszerzőink műveiben. 17.3Í Kívánsághangverseny. 20.00 Szocia­lista munkabrigádoknak játszunk 21.00 Esti zene. 21.40 Forradalmi da­lok és indulók. 22.15 A barátság da­lai. 22.50 Szórakoztató zene. 23.2C Vonósnégyes. Február 27., szombat: 11.20 Jó han­gulatban. 12.07 Népi zene. 12.40 Ope­raáriák. 13.10 Vidám hétvége. 14.0C Zenei album. 14.30 Ifjúsági játék 16.15 Szombat délutánra. 17.00 A leg­jobbaknak játszunk. 18.20 Tánczene 20.60 Kívánsághangverseny. 21.00 A mosoly brigádja. 22.15 Népi zene. Február 28., .orr;. hp...): — 9.00 Kato­násan. 10.30 Zenei apróságok. 11.00 Kívánsághangverseny. 12.05 Déli hangverseny. 12.50 A brnói rádió szórakoztató zenekara játszik. 13.30 Mezőgazdasági dolgozóknak. 14.00 ránczene. 14.30 Hazai képeslap. 15.00 Kívánsághangverseny. 16.00 Szimfo­nikus apróságok. 16.40 Tánczene. 18.20 Kívánsághangverseny. 20.00 Színházi äst. 22.15 Esti pihenőre. 22.50 A szlo­vák filharmónia külföldi karmeste­rekkel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents