Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-05 / 62. szám
1959. augusztus 5. VIRÁGZÓ MEZÖGAZDASÄG 247 Méhészeink tanulmányútja Magyarországon Régi vágyunk valósult meg, hogy hazánkból méhészcsoport utazott Magyarországra, s ott kicserélték egymás tapasztalatait. Ennek alapján szeretnék egyet-mást papírra vetni. Hogyan méhészkednek Magyarországon r A 30 000 szervezett méhész ezer csoportban működik. A szervezett méhész kevés, mert az összes méhészeknek csak hat százaléka. ~De folyamatosan minden méhészt szerveznek az egyesületbe. A szervezett méhészek előnye, hogy szakelőadásokra, gyűlésekre járhatnak, ahol a központ küldöttei érdekes előadásokat tartanak és az egyesületi életről tájékoztatják a méhészeket. Ezenkívül működik egy egyéves méhészeti szakiskola, ahol azokat tanítják, akik a szocialista nagyüzemi méhészetekben akarnak elhelyezkedni. Magyarországon a kedvezményes méhetető cukor ismeretlen. A méhek után adót nem fizetnek. Aki mézeladásra szerződést köt, előleget is kaphat és minden esetben előnyben részesítik a mézfelvásárlásnál. A méz felvásárlási ára 16 forint. A központ müléppel is ellátja azokat, akik viasztermelésre szerződtek. Minden szerződött kg viaszért egy kg műlépet adnak előre, s minden kg viasz után 5 forintot fizetnek. Az egészségügyi vizsgálatra küldött méhmintákért családonként 3 forintot kell fizetni. A vándorlási szabály csak annyiból áll, hogy a méhész bejelenti, hogy vándorolni akar, és fizet családonként 2 forintot, azután pedig egész éven vándorolhat bárhova, ahányszor csak akar. A nagyüzemi méhészetek fejlesztése alakulóban van. Minden nagyüzemi gazdaság, amely méhészetet akar létesíteni, 50 000 forint beruházást kap. A nagyüzemi gazdaságok igyekeznek, hogy a méhek irányított beporzásával minél nagyobb hektárhozamokat érjenek el a magtermelésben. Kísérletek révén megállapították, hogy a herevirág nektárképződése akkor a legnagyobb, ha káiitrágyázást alkalmaztak és a talajnedvesség 45 — 75 %. A méhek elől íátyollyal elzárt fehérhere nem termett magot, tíz fej pedig, amelyet méhek látogattak 541 magot hozott. A fátyollal takart bíborhere csak tíz magot, a szabadon hagyott 20 — 49 magot termett. Magyarországon sokféle kaptár látható. Eddig a fekvő kaptárakat kedvelték jobban, most azonban a rakodó kaptárak terjednek el. A fekvő kaptárakban főhordás előtt 14 nappal az anyát 3 — 4 keretre szűkítik. így a legelőt jól ki tudják használni. Ellenben főhordás után komoly beavatkozásra van szükség, hogy a családokat a tisztesfűre elég erősre fejlesszék. Tóth József méhésztanítö (Bély) Megjegyzés. A tanulmányúiról több hírt kaptunk, többi között egy észrevételt is: kevés nagyüzemi méhész vett rajta részt. A cikk írója azonban nem mer róla kritikát írni, attól tart, hogy Rab Ráby sorsára jut. (Jókai Mór „Rab Ráby“ című regényének főhőse, aki Magyarországon az igazság kereséséért állandóan börtönbe került, pedig a Habsburg-trón hivatalnoka volt.) Ettől ugyan nem kell félnie, meri ma a szocializmusban élünk, nem pedig a feudalizmusban. (Szerk.) Kristályos mézharmatméz kiürítése a lápból Akácméz, vegyes virágmez e's mizhar - matos méz összetétele. Víz - szőlő cu~ kot-, gydmőlcscukot - répacukor és dextrin -tattatom. jón vele. Barbier E. a következő tanácsokat gyűjtötte össze: 1. A sejtek födelét felnyitjuk, a lépeket vízbe áztatjuk, a meghígult mézet kipörgetjük. A mézes vizet a méhekkel süríttetjük meg. 2. A felnyitott lépeket a vízbe mártjuk, lyezünk, és arra állítjuk a mézharmatos mézzel telt fiókot. A méhek a hígult mézet az üres lépekbe hordják. 3. A mézes sejteket kanállal vagy késsel eltávolítjuk, úgy hogy csak a lép középfala marad meg. A méhek a műléphez hasonlóan új sejteket építenek majd a középfalakra. A leszedett mézes sejteket 40 — 50 C° meleg vízbe állított edényben addig tartják, míg a kristályos méz ki nem csurog. Ajánlatos forgatni a sejteket. A méz egy része természetesen a viaszon marad, de ezt végül vízzel le lehet áztatni és a mézes vizet etetésre használni. A sejtek lenyesésére külön kést is lehet készíttetni. Ele csak 4 — 5 cm hoszszú és merőleges a nyélre. Arról, hogy a meiezitozét meg tudják-e emészteni a méhek, nem egyezik a tudósok véleménye. Colin és Belvan szerint az élesztőkben képződött „invertaze" nevű emésztő anyag nem tudja átalakítani a meiezitozét. Gontarski újabb vizsgálata azt bizonyítja, hogy az élesztő és a méh testének invertázéja különbözik. A méh invertázéja megemészti a meiezitozét. Barbier nem tartja eldöntöttnek a kérdést. / Mióta van élet a földön? A tudósok eddig csupán hozzávetőlegesen tudták megállapítani, hogy mióta van élet a földön. Egyesek ezt az időszakot „mindössze“ 800 millió évre, mások viszont néhány milliárd esztendőre becsülték. A legutóbbi időkben A. Ronov professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia Földvegytani Intézetének dolgozója Taskend közelében üledékes rétegeket tanulmányozott, s megállapította, hogy az első zöldesszürke moszatok kora egymilhárd évre tehető. Tehát körülbelül ennyire becsülhetjük ajt az időt, amikor először jelentkezett az élet a földön. de pörgetés helyett a méhekkel hordatjuk ki a sejtekből. Evégett a rakodókaptár fészkére üres lépes mézkamrát he-A mézharmatméz hamar kristályosodik „ különleges cukra, a melezitoze miatt. Gondot okozhat a méhésznek, mit csinál-
