Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-07-26 / 59. szám

Jzaforcf Földműves 1959. július 2«. A Hruscsov elvtárs vezette szovjet párt- és kormányküldöttség lengyel­­országi látogatása az elmúlt hét egyik legkiemelkedőbb politikai eseményei közé számit. E látogatásnak kettős jellege volt: a felszabadulás 15. év­fordulóját ünneplő lengyel nép a szovjet vendégeket mindenhol kitörő lelkesedéssel fogadta, bizonyítván meggyőződését, hogy az elért sike­rekben nagy része van a Szovjet­unió önzetlen baráti segítségének, Míg másrészt e látogatás egyenes válasz volt a revizionista elemek bél­és külföldi híveinek, akik éket szeret­nének verni a lengyel és a szovjet nép közé. Egy időben a nyugati bur­­zsoá sajtó előszeretettel emlegette égy napon a lengyelországi és jugo­szláviai viszonyokat, mondván, hogy • lengyel nép „külön“ akar eljutni a szocializmushoz. A szovjet küldöttség lengyelországi diadalútja egyenesen és félreérthetetlenül leszögezte a vi­lág előtt: a szocialista tábor egysége és barátsága ma szilárdabb, mint bár-, mikor valaha. A lengyel nép jól tudja, hogy a nyugat-német revansiszta po­litika irányítói véres terveket szőnek ellene, egy új háborút szeretnének kirobbantani. Ezért szilárdan sorako­zik fel a béketábor milliós tömegei mögé, hogy időben elejét vegye a veszélynek. Hruscsov elvtárs biztosí­totta a lengyel népet, hogy ellene való támadást a Szovjetunió maga ellen való támadásnak tekintené. A baráti kapcsolatok elmélyítésének to­vábbi példája volt ez a látogatás a szocialista országok népei között. A napokban nagy port vert fel a világsajtóban a kubai események híre. Miről is volt szó? Ismeretes, hogy az amerikai kontinensen elterülő Kuba szigetén a forradalmi erők tavaly ki­űzték az országot kifosztogatő, véres­kezű Batista ditktátort. Fidél Castro, a forradalmi erők vezére vette át az ország Irányítását és a forradalmi reformok egész sorát hajtotta végre. Legjelentősebb intézkedései közé tar­tozott az új kubai földreform. A köz­­társasági székbe Urrutia került, aki­­r61 az amerikai lapok igy írtak: „Hatá­rozottan koznmunistaellenes és az Egyesült Államok barátja". Rövid ténykedése alatt ezt be is bizonyí­totta. Gátolta a Castro-kormány for­radalmi intézkedéseit és igyekezett toyábbra is az amerikai függőséget támogatni. Tiltakozásul ezen antide­mokratikus Intézkedések ellen Castro lemondott: A szigeten tüntetések és sztrájkok törtek ki, követelve Urrutia távozását és Castro hatalmának meg­erősítését. Urrutia látta, hogy hely­zete tarthatatlan, s ezért inkább tá­vozott a köztársasági székből. A reakció ellenforradalmi mester­kedéseinek hasonló tünetei kerültek felszínre az Iraki Köztársaságban is. Az ország önállóságának egyéves év­fordulója alkalmából a hazai reakció külföldi gazdáira támaszkodva zavar­gásokat próbáit előidézni. Iraki sajtó­jelentések szerint az ellenforradalmi előkészületeket sikerült időben el­fojtani. A demokratikus erők szét­szórták az összeesküvő bandák ala­kulatait. Az iraki kormány határozott intézkedéseket hozott az összeeskü­vők felszámolására. BONNI GONDOK Felix von Eckhard, a genfi tanács­kozáson részvevő nyugat-német sajtófőnök állandó összeköttetés­ben van Adenauer kancellárral, hogy tájékoztassa őt az értekezlet munkájáról. (Újsághír.) Eckhard: „Miért vagy olyan szomorú Konr&d ? — „Hogyne lennék, mikor Kozlovot Amerikában rózsákkal fogadták, Mac­millan pedig fel akar mászni a „csúcs­ra". A New York-i szovjet kiállításon nagy érdeklődést keltettek a szov­jet mesterséges holdak modelljei. Felvételünk: a lá­togatók szemlélik a kiállított model­leket. Elhalasztották Hruscsov elvtárs skandináviai látogatását A Szovjetunió kormánya emlékirat­ban értesítette Dánia, Svédország és Norvégia kormányait, hogy alkalma­sabb időre halasztja N. Sz. Hruscsov eivtárs, az SZKP KB első titkárának, a minisztertanács elnökének terve­zett skandináviai látogatását. Az em­lékirat tényeket sorol fel az említett államok szervezetei és sajtószervei­nek Szovjetunió-ellenes tevékenysé­géről, ami egyáltalában nem ad okot a tervezett állami látogatás megtar­tására. A szovjet kormány reméli — hangzik az emlékirat —, hogy egy év múlva a skandináv államokban meg­lesznek a látogatás jobb feltételei. Egyidöben értesítették a finn kor­mányt is, hogy a skandináviai látoga­tás elmaradásával Hruscsov elvtárs jelenleg Finnországba sem látogat. r A genfi külügyminiszteri értekezlet munkájából Herter benyújtotta az új nyugati javaslatot A genfi Nemzetek Palotájában fo­lyó külügyminiszteri értekezlet XXII. plenáris ülésén a tanácskozások nyu­gati résztvevőinek nevében Herter amerikai államtitkár új javaslatokat nyújtott be, amelyek a jövő tanács­kozásokra vonatkoznak a német kér­désben. Sajnos, az új nyugati javas­latban semmi konkrét lépés nincs a német probléma megoldásához, hanem azok teljesen a bonni kormány július 11-i emlékirata tartalmának másai. Amint azt Grewe, a nyugat-német küldöttség vezetője is kijelentette, ezeket a javaslatokat a bonni'kormány javaslatainak lehet tekinteni. Herter beszédében azt próbálta bizonygatni, hogy az össznémet bi­zottság munkája, — amivel már egy­szer a nyugati küldöttek maguk is egyetértettek — nem vezet semmi eredményre. Tehát saját javaslataik ellen próbálnak újra m£s érveket fel­hozni, csakhogy Adenauer óhaját be­tűről betűre teljesítsék: megakadá­lyozni minden sikeres előrehaladást. Herter után Murville francia kül­ügyminiszter mondott rövid beszédet, aki természetesen egyetértett az újonnak előterjesztett nyugati javas­lattal. Ezután Lloyd angol külügymi­niszter emelkedett szólásra és igye­kezett védelmébe venni nyugati kol­légáinak felszólalását és azt mondta, hogy a Nyugat nem kíván „új intéz­ményeket és új szövegezést“. Utána azt mondotta, hogy az értekezlet újabb kísérleteket tehet, de ugyan­akkor kétségét fejezte ki aziránt, hogy a két német küldöttség közös tárgyalása eredményhez vezetne. Vé­gül arra kérte Gromikót, hogy a Nyu­gat új javaslatát mint a vitára és a tárgyalásra irányuló készséget értel­mezze és kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy jóakarattal közös alapot lehet találni a részvevők közötti tár­gyalásra. Ezután Lothar Bolz, az NDK kül­ügyminisztere kért szót. Részletesen foglalkozott a nyugati javaslattal és kijelentette, hogy a németeket nem lehet kizárni a német kérdés megtár­gyalásának aktív részvételéből. Ne­künk, németeknek a legszentebb ügyünk, hogy egyesüljünk és békében éljünk — mondotta Bolz. Végül az elnöklő Gromikó elvtárs emelkedett szólásra és beszédében kijelentette, hogy a szovjet küldött­ség nem tekinti az össznémet bizott­ságot a németek közötti tanácskozás egyedüli lehetséges formájának. Her-A moszkvai népgazdasági kiállítás után megnyílt a New York-i szovjet kiállítás és hamarosan megnyitja ka­puit a moszkvai Szokolnyiki parkban az Egyesült Államok reprezentatív ipari kiállítása is. De a népgazdasági kiállítás a safe „konkurens“ ellenére sem veszít érdekességéből, sót... „Aki a népgazdasági kiállítást meg­nézi, elmondhatja, hogy egyetemi ké­pesítést szerzett." — így nyilatkozott Moszkvában Oscar Dodson, az Egye­sült Álamok IUinois-i egyetemének történész-professzora. „Soha és sehol sem láttam az Egye­sült Államokban ehhez a kiállításhoz hasonlót. Nemcsak a gyönyörű épüle­tek, a nagyszerű gépek, hanem főként az életvidám és tudásszomjas embe­rek ragadták meg a figyelmemet." — mondta Jack Hoffberger, az amerikai Solorin vegyigyár elnöke. Az ember járkál a hatalmas kiállí­tási területen és azt sem tudja, me­lyik pavilonba menjen be előbb. A geológia épületében óriási térkép von­ja magára a figyelmet. A térkép min­den pontján színes villanylámpák jel­zik, a Szovjetuniónak melyik részén milyen ásványokat bányásznak. — A piros lámpa a bauxitleleteket tér és Lloyd már egyébként is beis­merték a szovjet álláspont rugékony­­ságát e kérdésben. Mindenki számára elfogadható forma található, azonban csakis a két német állam közötti egyenjogúság alapján. Azonban min­den olyan forma, amely mellőzi ezt az előfeltételt, nem szolgálhat a vita alapjául. Beszédének befejező részé­ben Gromikó elvtárs kijelentette, hogy meg kell találni a két német állam közötti tárgyalások elfogadható formáját. jelzi — magyarázza egy fehérköppe­­nyes fiatalasszony. - Az a Turgáj­­medence. Én is sokat dolgoztam ott, a férjemmel együtt. Mi ugyanis bánya­mérnökök vagyunk. A férjem éppen ma repül oda. Ezt olyan természetes hangon mondja, mintha a látogatók régi is­merősei lennének.- Akkor ön együtt dolgozott Jan­­sin akadémikussal - szólal meg egy férfi a tömegből.- De mennyire. Ö volt a profesz­­szorom, meg a férjemé. £s a bátyámé és annak feleségéé. Meg a húgomé. Valamennyien geológusok vagyunk. A látogatók ott álltak a néma, nagy térkép előtt, amely íme, milyen gyö­nyörűen beszélt... Az a szerencsés kiállítás-látogató, aki elcsíp egy kisfiút és az vezeti vé­gig. Mert a gyerekek mindent tudnak, pontosan informáltak, tudják, hány órakor milyen érdekességet mutatnak be egyik vagy másik pavilonban, mi­kor lép ki sárga házából Ivan Ivano­­vics, aki az elektrifikálási pavilon mellett lakik. Ez az Ivan Ivanovics nem más, mint a robotember, „aki“ beszélget látogatóival, sétálgat, tré­fákat űz, sőt néha még virágot is sza­kít a nők számára... A. Sz.- H IR E K -| ♦ „Nem adunk el fegyvert népünk gyilkosainak!" — jelszóval hatalmas tüntetések vannak egész Izraelben, melyeken volt partizánok és gettók harcosai tiltakoznak a nyugat-német hadsereg számára irányuló fegyver­­szállítások ellen. ♦ Demokratikus reformokat hajta­nak végre Tibetben. A Tibeti Autd­­nom Terület előkészítő bizottságának jelentése szerint rövidesen államo­sítják a kolostorok és a felső rétegek földjét és termelőeszközeit. ♦ Norvég sajtójelentések szerint megkezdték az Osló közelében elhe­lyezendő amerikai rakétatámaszpon­tok építését. ♦ Az újonnan megalakult indonéz kormány élére Sukarno köztársasági elnök került, aki megtartja a kül­ügyminiszteri tárcát is. ♦ Nelson Rockefeller milliomos, New York állam kormányzója beje­lentette, hogy „bizonyos feltételek mellett“ hajlandó magát jelöltetni a jövő évi elnökválasztásra, mint a köz­­társasági párt képviselője. ♦ Riciardelli amerikai állampolgár letelepedési jogot kárt a Szovjetunió­ban. A sajtónak adott kijelentésében elmondotta, hogy sokáig gondolkozott tervén, míg elhatározta, hogy szovjet állampolgárságot kér, mivel Ameri­kában nem látja családja jövőjét biz­tosítva. ♦ Független afrikai államok szövet­ségének megalakítását javasolták a három nyugat-afrikai állam, Guinea, Ghana és Libéria államfőinek meg­tartott értekezletén. ♦ Az Osztrák Kommunista Párt nyilatkozatot adott ki, melyben meg­állapítja, hogy Raab kancellár újon­nan megalakított kormánynak pro­gramja nem veszi figyelembe az oszt­rák dolgozók követeléseit. ♦ Az Algériai Köztársaság ideigle­nes kormánya kiáltványt adott ki, melyben kéri a világ népeit, emeljék fel szavukat a francia hadsereg em­bertelen gyilkosságai ellen. „ Tudásszomjas emberek egyeteme“ 1965-ben 112 mililő tonna kőszenet, 27 millió tonna barnaszenet, 43 — 45 milliárd kW-óra villanyáramot, 9 mil­lió tonna acélt fog termelni, vegyipa­rának kapacitása pedig 73 százalékkal fog bővülni. A párthatározat foglalkozik a mező­­gazdaság helyzetével is. Az 1960 — 65. években a mezőgazdasági termelés 30 százalékos növekedését irányozza elő. Főleg az állattenyésztésnek kell rohamosan fellendülnie. Ugyanakkor további mezőgazdasági gépeket kell gyártani a nagyüzemi mezőgazdaság számára, valamint kellő mennyiségű műtrágyát kell biztosítani. A tudomány és kultúra terén is forradalmi változás állt be. A lengyel egyetemeken ma több orvos és mér­nök tanul, mint Franciaországban és Angliában együttvéve. A lengyel könyvkiadás a háború óta megnégy­szereződött. Az állami költségvetés­ben tudományos kutatási célokra majdnem többet fordítnak, mint Len­gyelország történelmében bármikor — a költségvetés közel 13 százalékát. Ez is azt bizonyítja, hogy a lengyel nép nagy jelentőséget tulajdonít az új tudományos és technikai ismeretek elsajátításának. A szocialista tábor nagy családjá­ban, a Szovjetunióval az élen, Len­gyelország nagy erőfeszítéseket tesz az európai- és világbéke megőrzésé­ért. Mindnyájunk előtt jól ismert az európai atomfegyvermentes övezetre javasolt Rapacki-terv, amely az újra éledő német militarizmus megfékezé­sét szolgálná. A lengyel népet meleg barátság fűzi a nagy szovjet néphez, amely lehetőséget adott egy új boldo­gabb társadalom felépítéséhez. Ennek jegyében ünnepelte a lengyel nép július 2-én hazája felszabadítá­sának 15-ik évfordulóját, s újra tanú­­bizonyságát adta, hogy kitartóan ha­lad a szocialista társadalmi rend megteremtése felé. 1944. július 22-én a szovjet csapatok és a lengyel ellenállási mozgalom katonái felszabadították Lengyelország népét a hitleri hprdák­­tól, melyek óriási anyagi és emberi áldozatokat okoztak. A hitleri gyilko­sok több mint 5 millió békés lengyel polgárt öltek meg. Ezenkívül majd­nem teljesen megbénították az ország gazdasági vérkeringését. Mindennek egyszer s mindenkorra véget vetett a júliusi felszabadulás, megalakult a Lengyel Népköztársa­ság, melynek munkásosztálya gazdag forradalmi hagyományaira támasz­kodva hozzálátott az ország háború okozta sebeinek begyógyításához. Tizenöt év nem nagy történelmi szakasz egy ország életében, de ha megvizsgáljuk a népi Lengyelország mai gazdasági helyzetét, népeinek életmódját, bátran elmondhatjuk, hogy a békés építő munka 15 éve alatt csodákat művelt. A nemzeti újjászü­letés másfél évtizede alatt Lengyel­­ország életében olyan korszakot te­remtett, amiről a mai nemzedék előd­jei csak álmodni mertek. A lengyel népgazdaság háború utáni rohamos fejlődését igazolja az a tény, hogy azóta 130 új üzem épült, köztük 23 új földalatti és 13 új felszíni bá­nya, 2 kőolaj finomító, 5 cementgyár, 3 hajógyár, 2 autógyár, stb. Lengyel­­ország mai összipari termelése ötszö­röse a háború előtti színvonalnak. Tavaly például 95 millió tonna szenet, 24 milliárd kW-őra villanyáramot termelt, amihez a felszabadulás előtt 4 év volt szükséges. Az elért eredmények csodálatra méltóak, de a lengyel nép még többet A Tudomány és Kultúra Palotája Varsóban, melyet a Szovjetunió ajándékba épített Lengyelországnak akar. A jövő még nagyobb távlatokat adatokat tűzött ki a lengyel nép elé. nyit a lengyel munkásosztály előtt. A Párt III. kongresszusának irány- A Lengyel Egyesült Munkáspárt, elvei az iparosítás továbi meggyorsí­­melynek nevéhez fűződik a győzelem tását irányozzák elő az 1960 — 65. és siker minden szála, további fel- évekre, mely szerint a lengyel ipar SZABAD FÖLDMŰVES - a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik hetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztő bizottság — Főszerkesztő Major Sándor - Szerkesztő­ség Bratislava, Suvorovova 16 - Telefon 359-41, 359-42, 359-43. - Főszerkesztő és titkárság: 243-46. - Mezőgazdasági osztály: 356-80. — Nyomja a Polygrafické závody. n. p„ Bratislava, uL Februárového vífazstva 6/d — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata - Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél, F-1465239 £___ Lengyelország felszabadulásának évfordulójára A békés építő munka 15 éve

Next

/
Thumbnails
Contents