Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-07-26 / 59. szám

A szocialista faluért A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Az alapoktól függ a közös gazdálkodás erősödése „ ... Napjainkban a mezőgazda­sági termelés növelésénél minden szövetkezetnek a növénytermesz­tés fokozását és a saját takar­mányalap megteremtését kell a legfontosabb láncszemnek tarta­­f ni..(Az EFSZ-ek IV. Országos f Kongresszusának határozatából.) Az EFSZ-ek IV. Országos Kongresz­­szusán fontos követelményként vető­dött fel, hogy a szövetkezeti alapokkal sokkal jobban kell törődni, ha mező­­gazdasági termelésünkben el akarjuk érni a szükséges és a tervezett emel­kedést. Már a kongresszust megelőző vitában rámutattak maguk a szövet­­kezetesek, bogy pl. a mintaalapsza­bályban foglalt évenkénti 7 százalék nem elegendő az oszthatatlan alap kiegészítésére, mert bővített újrater­meléshez nem biztosítja a termelési alapeszközök szélesebbkörű felújítá­sát. Ezek nélkül pedig lehetetlen a termelés nagyobbarányú emelése. Ugyancsak fontos a szövetkezetek szociális- és kulturális alapjának na­gyobb kiegészítése. Az előbbi azért, hogy fokozatosan eltüntesse a jelen­legi nagy különbséget a mezőgazda­ságban és egyéb munkaterületen dol­gozó szociális- és öregségi járulékai­ban, az utóbbi pedig a szakmai és politikai nevelés, továbbá a szövetke­­zetesek, főképp a fiatalok kulturális életének felemelését hivatott szolgál­ni. Sok helyen éppen ezért nem tud­ták a fiatalokat megtartani a szövet­kezetben, mert mellőzve a kulturális­­alap nyújtotta segítséget, nem fordí­tottak gondot a fiatalok szórakozási és művelődési igényeinek kielégítésé­re. Szövetkezeti gazdálkodás megszi­lárdítása szempontjából az is igen fontos, hogy megfelelő mértékben ellássuk az üzembiztosítási alapot. Például a bélai EFSZ azért fizetheti ki előlegként a tervezett 25 koronás munkaegységérték 65 százalékát, mert már az évvégi zárszámadáskor gon­doltak erre az évre. A megfelelő pénztartalék létesítése tehát megte­remtené, hogy a munkaegység terve­zett értékéből előlegként ne 50, ha­nem több százalékot fizessen a szö­vetkezet és természetesen ez a kö­rülmény minden szövetkezeti dolgo­zóban megteremti a biztonság és bizalom érzetét, amely bizonyosan megmutatkozik a termelés növelésére való törekvésben. Az említett alapok mindegyike fon­tos, együtt hozhatnak átütő sikert a szövetkezetnek. De mégsem véletlen, hogy már a kongresszuson is a saját takarmányalap biztosításáról esett legtöbb szó. A kongresszus határoza­tából fent idézett sorok mezőgazda­­sági termelésünk növelésének kulcs­kérdését sűrítik magukba. A második ötéves terv első három évében ugyan­is ezen a téren mutatkozik a legna­gyobb lemaradás. A szövetkezetek a begyűjtési rendszer és a kétféle ár következtében különösen az utóbbi években nem fordítottak gondot a növénytermesztésre, azonbelü! a ta­karmányfélék termelésére, hanem az állami felvásárlás előnyeit igyekeztek minden úton-módon kihasználni. Sok esetben vásárolt takarmányokból tar­tották el állatállományukat és figyel­men kívül hagyták a néha egészen csekély befektetésekkel járó helyi tartalékok kihasználását, elsősorban a földalap bővítését, bár ilyen lehetőség csaknem minden falu határában kí­nálkozik. A kötelező beadás megszüntetése és az új egységes árak határozott javulást ígérnek a földalap bővítése terén, ami azt jelenti, hogy országos viszonylatban kisebb talajjavítási munkálatokkal, a gyenge hozamú rétek és legelők felszántásával sok tízezer hektárral bővíthetjük a szán­tóföldalapunkat és csak természetes, hogy az így nyert területek elsősor­ban takarmánytermelésünket gyara­pítják, méghozzá nem is kevéssel, hiszen az azelőtt 60—70 mázsa zöld­anyagot, vagy 15 — 20 mázsa gyenge minőségű szénát adó terület hektárja a talajjavítás után 500 — 600 mázsa zöldanyagot, 60 — 80 mázsa kiváló mi­nőségű száraztakarmányt adhat. Ha pedig lesz jó és elegendő saját takar­mányalap, akkor az bizonyosan ked­vezően hat majd az állattenyésztés fejlesztésére, bővítésére, de a fejlet­tebb állattenyésztés, a több trágya, a nagyobb területen termesztett pil­langós virágú takarmányok a növény­­termesztés hektárhozamainak növelé­sét is magukkal hozzák. Ez a távlat. A saját takarmányalap megteremtése azonban mér ebben az évben is szükséges. Kormányunk nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy szemes­takarmányokban ne legyen hiány. Csupán Szlovákiában megközelítőleg 130 000 vagonnal több gabona marad szövetkezeteink raktáraiban, mint ahogy a beadási terv mutatta. Hatal­mas mennyiség ez, csak az a fontos, hogy arra használjuk fel, amire kor­mányunk ezt a mennyiséget a beadási kötelesség alól felszabadította — azaz a takarmányalap feltöltésére. Sokak­nak talán feltűnő lesz, hogy a takar­mányozási célokra felszabadított ga­bonamennyiséget főképp a búza ké­pezi. Ennek megértésére meg kell jegyeznünk, hogy kereskedelmi egyez­ményes partnereink közül többen szí­vesen szállítanak részünkre olcsó kenyérgabonát, azaz búzát, szemes­takarmányt azonban egyik sem. Eb­ből következik, hogy nálunk már ilyen szempontból is előnyös a búza takar­mányozása, márcsak azért is, mert a sörárpa keresett kiviteli cikkünk, amiért értékes valutát kapunk. To­vábbi felvilágosítás céljából utalunk itt a lapunk július 20-1 számában megjelent cikkre, mely világosan megmutatja, hogy a búza sokkal ér­tékesebb takarmány, mint az árpa, vagy a zab. Persze, a szemestakarmány még nem mindén. Elegendő és jóminő­­ségü száraztakarmányra elengedhe­tetlenül szükség van. Mint fentebb említettük, a jövőben ez bizonyosan megoldódik az új begyűjtési és egy­séges árrendszerrel. De hogy a saját takarmányalapot már most megte­remtsük, ahhoz minden kínálkozó lehetőséget ki kell használni. Az idő­(Folytatás a 3. oldalon) A királyhelmeci járás teljesítette a gabonabeadást A somorjai és a szenei járás után július 22-én a délutáni órák­ban, mint az országban harmadik­nak, a kassai kerületben pedig el­sőnek 100,1 százalékra teljesítette a gabonabeadást a királyhelmeci járás. A lelesziek több mint 36 vagonnal adtak be. Gazdag volt az idei termés, melynek learatásában nagy segít­séget nyújtottak a védnökségi üzemek. A csernői átrakodóállo­­más, a Szlovák Vasércbánya és a Prefa üzem dolgozóinak segítsége is nagyban elősegítette, hogy ha­táridő előtt teljesítették a gaborta­­begyüjtési tervet. TILTAKOZUNK Mély felháborodással értesültünk az athéni kator^pi bíróság döntéséről, amely Manolisz Glézoszt és többi vádlott-társát súlyos börtönbüntetésre és szabadságjogaik hosszú évekre szóló elvesztésére ítélte. Az egész világ haladó közvéleményével együtt mi is a leg­­erélvesebben követeljük, hogy semmisítsék meg az igazságta­lan ítéletet és helyezzék szabadlábra a görög hazafiakat. Az eszme, melyért Glezosz és társai harcoltak és harcolni fognak, az emberiség jövőjének győzedelmes eszméje. Aki ez ellen ítélkezik — az emberiesség ellen vét. Még egyszer kiáltjuk: Szabadságot Manolisz Glézosznak és társainak!!! A Szabad Földműves szerkesztősége, Bratislava Hét kérdés Hlavác Anton eivtárshoz, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal agronómusához Minden erőt a betakarítás gyors elvégzésére — Hla.ác elvtárs, néhány kérdé­sünk volna az aratási munkákkal kaRpsolatban. Országos méretben mi­lyen ütemben folyik az aratás? — A kedvezőtlen időjárás miatt el­maradtunk a gabonafélék kaszálásá­val. Július 21-ig a szövetkezetek a gabona 35,2, az állami gazdaságok pedig 43 százalékát aratták le. A szö­vetkezeteknek mintegy 445 518 hek­­árt kell lekaszálniok, ezzel szemben csak 156 911 hektárt kaszáltak le. Az utolsó öt napban a növekedés mind­össze 37 957 hektár. Ebből a legtöbbet a nyitrai, kassai és presovi kerületek teljesítettek. Jelentősen lemarad a Banská Bystrica-i kerület, ahol csak 1635 hektárról került keresztbe vagy magtárba a gabona. — A kerületek és járások közötti versenyben milyen eredmények szü­lettek? — A presovi kerületben a kenyér­­gabona vetésterületének 54,9 a takar­mánygabonának pedig 24,1 százalékát vágták le. Utána következik a brati­­slavai kerület. A Banská Bystrica-i kerület eddig mindössze 21,2 száza­lék kenyérgabonát és 25,6 százalék takarmánygabonát aratott le. Az utol­só öt napban a növekedés a kenyér­­gabonánál 7,2, a takarmánygabonánál pedig 2,6 százalék. — Az aratás gyors befejezésére hogyan használják ki a gépeket? — A rossz időjárás befolyásolta a kombájnok munkáját is. A tervezett 105 346 hektárból eddig csak 32 227 hektárt arattak le. A bratislavai ke­rület a kombájnaratás tervét 32,3 százalékra teljesíti. Legkevésbé hasz­nálják ki a gépeket a nyitrai kerület­ben, ahol eddig csak 448 hektárt arat­tak le, ami a tervezett feladatoknak csak a 16 százalékát teszi ki. — Hogy állunk a gabona behordá­­séval? — A lekaszált kenyérgabonának csak 17,7 százalékát hordtuk be kaz­lakba. Ez a számadat arról beszél, hogy szövetkezeteink nem biztosítják eléggé a cséplés zavartalan menetét. — Hány százalékra teljesítettük a szalmaösszehűzás tervét? — 32,7 százalékos eredménnyel di­csekedhetünk. Az utolsó ötnapi növe­kedés is 5016 hektárt tesz ki. — Hány hektár tarlókeveréket ve­tettünk ? — Az eddig lekaszált területekből 29 700 hektáron végeztük el a tarló­hántást, ami a terv 9,6 százalékát teszi ki. A lemaradás oka; nincs elég traktoros a második váltásra. Ezen a Megkezdődöt a VII. Világiffúsági Találkozó téren legrosszabb a Banská Bystrl«a-1 és a bratislavai kerület. A tarlókeve­rékeknek csak a 16,3 százalékát ve­tettük el. — Milyen eredményeket értünk el a beadásban? — Minden kerületben folyik a be­adás. A tervet eddig 9,4 százalékra teljesítettük. A begyűjtést a somor­jai, a szenei és a királyhelmeci járá­sok teljesítették és a napokban a dunaszerdahelyi, galántai és ógyallai járások is célbaérnek. A repcebe­gyűjtés tervét 102,3 százalékra telje­sítettük. B. J. 70000liter tei ----------terven felül Az első félévben elért eredmények kiértékelésekor járásunkban a buda­­méri szövetkezet került az első hely­re a beadási tervet illetően. Ezidáig a marhahúst 108, a sertéshúst 133,9, a tojást 126,1, a tejet 367, a széna­beadási tervet pedig 176,1 százalékra teljesítették. Elsősorban is a tejbegyüjtési tervet kell említeni. A félévi beadási terv szerint 25 633 liter tejet kell beadniok. Beadtak 94 086 litert, vagyis a terve­zettet csaknem 70 000 literrel lépték túl. De nemcsak a beadásnál, hanem az egy tehénre eső tejtermelésben is szép eredményeket értek el. A ter­vezett 2300 liter helyett 2900 litert fejnek ki. Iván Sándor, Kassa Bécsben, az oszt­rák fővárosban ma kezdődött meg a VII. VIT, melyen 126 országból ösz­­szesen 17 ezer kül­dött vesz részt, hogy hazájuk fia­taljai nevében tol­mácsolják egymás­nak a barátság és békés egymás mel­lett élés utáni vágyát. A hatalmas béketalálkozón, amely augusztus 4-ig tart, különböző kultúrfellépések, sportbemutatók és tudományos elő­adások lesznek. A szocialista országokból érkező Szabadságol a görög hazafiaknak ♦ Az athéni katonai bíróság meghozta az ítéletet — a haladó világ tovább tiltakozik. Az athéni katonai bíróság szerdán délután ítéletet hozott Manolisz Gle­zosz és a további 19 vádlott perében. * * ¥ | változatos párkányi vidék egyik községe Béla. Kicsiny | itt a szövetkezet, azonban az elért eredmények híre ' messze túljutott a járás ha­tárain is. Évről-évre szebb eredmé­nyeket érnek el. A falu csendes, csak itt-ott bukkan fel pár maszatos, pufók gyermekarc a kapuk rései mögül. Játszanak. Sza­badabbaknak érzik magukat, mert a mama dorgáld, jóra intó szava most nem hallatszik. A kenyércsatából ne­kik is kijutott. Ott szorgoskodnak a kattogó kévekötögépek nyomában. Rakják a gabonakereszteket. Az aratásban kombájn is segít, de a szövetkezet dombos földjein na­gyobbrészt a kévekötögépek dolgoz­nak. — Öt géppel 60 hektár árpát arat-Bélán is bőséges a gabonatermés tunk le másfél nap alatt — mondja Blahák Imre traktoros. Most a búzát aratják. A traktorosok fiatalos lendülettel lovagolják a „vas­paripákat“. A távolból cséplőgépek biígását hoz­za a hüs szellő. Az egyik gépnél Ju­hász Béla csoportvezető irányítja a munkát. Érdeklődésünkre elárulja, hogy két nap alatt öt hektárról csépel­ték ki a gabonát, 30 mázsás hozammal hektáronként. A cséplőgéptől nem hiányoznak a lányok. A kévéket adogatják az ete­tőnek, hogy az megállás nélkül töm­hesse a gép telhetetlen bendöjét. Guszti bácsi a traktorral alig győzi ap árpát a raktárba, vagy a gabonaszárí­tóba szállítani. Az utóbbiban betonon szárad az árpa, hogy utána mint ki­tűnő vetőmagárpa kerüljön az állami raktárba. — A tavalyi eredményhez viszo­nyítva jóval több gabonát tudunk az államnak adni, — dicsekszik a cso­portvezető. Jóleső örömmel búcsúzunk a szö­­vetkezetesektól. Eredményeik jövőbeli tervei arra engednek következtetni, hogy az egyetértés, a szövetkezet szakszerű vezetése egyre jobban szi­lárdítja a szocialista nagyüzemi me­zőgazdaságot s biztosítja a tagság nagyobb jövedelmét és megelégedését. Juhász Árpád, Köbölkút Glézoszt 5 évi fegyházra, 4 évi kon­centrációs táborra ítélték és 8 évre megfosztották polgári szabadságjogai­tól. Glézoszt fegyházbüntetésének letöl­tése után a hírhedt Agoisz Eftszra­­tiosz szigetre hurcolják koncentrációs táborba. Elefteriosz Vudszaszt és Georgiosz Trikaniloszt, a GKP Központi Bizott­ságának tagjait, akikre az állam­­ügyész halálbüntetést kért, életfogy­tiglani kényszermunkára ítélték. A katonai bíróság a következő ítéletet hozta a többi vádlott fölött: Szingelakiszt 15 évi fegyházra, öt­évi koncentrációs táborra és polgári szabadságjogaitól 15 évre való meg­fosztásra, Karianiszt 11 évi fegyházra, ötévi koncentrációs táborra, Ragu­­szaridiszt ötévi fegyházra és négyévi kcncentrációs táborra, Mária Grigor­­jadisz asszonyt egészségügyi okokból háromévi feltétellel egyévi fegyházra és polgári szabadságjogaitól ötévre való megfosztásra ítélte. A többi vád­lottat a bíróság felmentette. Bratislava, 1959. július 26. Ára 30 fillér X. évfolyam, 59. szám. Ümttk a mag, csépelnek a főrévi szövetkezetesek fiatalokon kívül nagy számban jöttek el a kapitalista világ haladó ifjúságá­nak képviselői is, hogy még szorosab­bá fűzzék barátságukat a világ többi fiataljaival. Legyen ez a találkozó a békére vágyó milliók nagy manifesztációja, s tiltakozás a háború hívei ellen!

Next

/
Thumbnails
Contents