Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-22 / 58. szám
228 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. július 22. 20 helyett 5 ember csépel a szecskázó-cséplőgéppel Negyven szocialista nagyüzemi gazdaságban, termelőszövetkezetben, állami gazdaságban alkalmazzák az idén Magyarországon a szecskázva cséplést. A módszer lényege az, hogy a régi módszerű cséplés 20 főnyi munkaerőszükséglete helyett 5 ember elegendő a csépléshezf De nemcsak a létszám csökken, hanem megszűnnek a rendkívül kényelmetlen, nehéz munkahelyek is. A kévés gabonát a közönséges cséplődob mellé szerelt nagy teljesítményű szecskavágó mintegy 10 cm-es darabokra aprítja. A szekérről a gabonát egy adagoló az etetőhöz adja, aki a cséplőgépen szokásos módon adagolja a kévéket a szecskavágóba. Általában két etetőt alkalmaznak, akik felváltva végzik A cséplőgép, előtte a szecskázó géppel Kazal modell ezt a munkát. A felaprított anyagot, szemes szalmát, nagy teljesítményű fúvó továbbítja, a cséplőgépbe, ahol a dobba kerül, majd a különböző rosták és szelelő-szerkezetek a magot elválasztják a szalmától, pelyvától. Ezután a tiszta mag a cséplőgép hátsó részén levő osztályozó-hengerbe, majd a zsákba kerül, míg a szecskázott szalma, pelyva, törek fúvószerkezet segítségével egy fémvázas dróthálós kazalozóba jut, ahol egy kazalozó összetapossa, s amint a 6 méter magas fémváz betelt, egy újabb szakaszt kezdenek meg. így ehhez a módszerhez mindössze 5 ember szükséges, tehát ezzel rendkívül nagy mértékű munkaerő- és cséplési megtakarítást lehet elérni. A felszecskázott szalma lényegesen jobb almozásra, mint a szálas, mert nedvszívó képessége nagyobb. Az ilyen szalmából erjesztett trágyát gépesített trágyaszóróval is könnyebb kiszórni. Az új cséplőgépet elsőnek az orosházi Dózsa Termelőszövetkezetben próbálták ki, ahol mintegy 500 hektár gabona termését csépelik el ezzel az új géppel és módszerrel. F. Gy. ötven méteres csővezeték viszi a szalmát Fordítsunk nagy gondot a vetésforgó összeállítására Gyakran halljuk, hogy egy-egy földművesszövetkezetben valamilyen növény termesztése nem sikerült. Ilyenkor azt mondják, hogy helytelenül volt összeállítva a vetésforgó. A magam részéről inkább azt mondanám, hogy egyáltalán nem is volt összeálítva, 4a sajnos, ez több szövetkezetben Így van. Sok mezőgazdász azt állítja, hogy a vetésforgót nem lehet betartani. Ez a felfogás helytelen. A vetésforgót igenis be lehet és be is kell tartani, ha korszerűen és gazdaságosan akarunk termelni. A vetésforgót nem lehet lemásolni egy másik gazdaságtól vagy földművesszövetkezettől. összeállításakor tekintetbe kell venni a talaj minőségét és összetételét. Tudjuk azt, hogy más növényeket termesztünk a homokos talajokon és más növényeket a vályogtalajokon. Tudnunk kell azt, hogy az egyes növényeket milyen eiővetemények után termesszük, és hogy melyek azok a növények, amelyek legsikeresebben termeszthetők földjeinken. Ha a takarmánynövények közül lucernát termeszthetünk, akkor termesszünk lucernát, mert ez a legértékesebb pillangósvirágú takarmánynövény. Homokos talajokon természetesen rozsos bükkönyt, vagy pannon bükkönyt fogunk termeszteni, hogy a talajt pihentessük és növeljük nitrogénkészletét. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy milyen a beadási kötelezettségünk, milyen az állatállományunk, mennyi takarmányra lesz szükségünk; stb. Gondolnunk kell a növényvédelemre is, s ehhez ismernünk kell a növények kártevőit és betegségeit. Például ne termesszünk dohányt többször ugyanazon a helyen, mert akkor fellép a nadragulya kártétele. Ne termesszünk egymás után olyan növényeket, amelyeknek közös kártevőik vannak. Számoljunk azzal is, hogy az egyes termények betakarítása ne hátráltassa a következő növény vetését (például a >répa betakarítása a búza vetését; stb.). Ha mindezekkel tisztában vagyunk, akkor vetésterületünket felosszuk táblákra a talaj összetétele alapján. Az azonos talajú dűlők egy-egy táblát alkossanak. A vetésforgó összeállítására megemlítek néhány példát szövetkezetünkből: 13 táblás vetésforgó (egy-egy tábla 19 ha): 1. takarmányrépa vagy cukorrépa (teljes trágyázás); II. tavaszi árpa alávetéssel; III. lucerna; IV. lucerna; V. lucerna; VI. burgonya (itt van a tagok burgonyája is); VII. búza; VIII. dohány; IX. búza; X. cukorrépa (teljes trágyázással); XI. tavaszi árpa; XII. dinnyés (ebből 10 ha dinnye, 3 ha mák, 3 ha fűszerpaprika, 3 ha paradicsom); XIII. rozs. 9 táblás vetésforgó (egy-egy tábla körülbelül 40 ha): I. kukorica (itt van a tagok kukoricája is) teljes trágyázással; II. búza; III. tavaszi árpa alávetéssel; IV. vöröshere; V. vöröshere; VI. kukorica (ha lehetséges féltrágyázással); VII. búza; VIII. egyéves takarmányok; IX. őszi árpa. 10 táblás vetésforgó (egy-egy tábla 30 ha): I. kukorica (teljes trágyázással); II. tavaszi árpa; III. búza alávetéssel; IV. vöröshere; V. vöröshere; VI. búza; VII. kukorica (féltrágyázással); VIII. tavaszi árpa; IX. olajos növények (napraforgó, szója, cirok stb.); X. zab. JÖBA FERENC, a martosi EFSZ mezőgazdásza ★ ★ ★ Érdekes védekezési mód a burgonyabogár ellen Szabó János írja Tiszaföldvárról a Budapesten megjelenő Szabad Föld című lapnak: Fél hold földön burgonyatermesztéssel kísérletezgetek, s a burgonyabogár ellen érdekes védekezési módra bukkantam Burgonyámat rendes sortávolságra ültettem, s közé részint hagymát, részint takarmányrépát és borsót vetettem. A burgonyabogár ellepte és lerágta a burgonyatábla nagy hányadát, s csupán a tíz sor borsóval bevetett rész maradt sértetlen. A következő évben a borsóval vetett burgonyában megint nem történt kártétel, a s burgonyabogár itt idén sem lépett föl. Virágzáskor a borsót fölszedtem, amely szántott és darált állapotban elsőrendű takarmány. Az ilyen köztestermesztés a burgonyára sem hátrányos. Helyes lenne, ha megfigyeléseimet a szakemberek is ellenőriznék kísérleteikkel.
