Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-01 / 52. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Kasza után ekét, eke után másodnövényt A betakarított növények a talajban több-kevesebb nedvességet hagynak vissza, s ezt a nedvességet a talajélet és a másodnövényként termesztett kultúrák számára meg kell mentenünk. Ezt a nedvességet tarlóhántással őrizzük meg. A tarlőhántással megporhanyított talajtakaró óvja a vízkészletet és megakadályozza a talaj mélyebb rétegeinek felmelegedését, ugyanis a laza, levegős mivel a tarlóhántással megteremtett magágyból kikelésre kényszerített gyomokat a tarlóhántást követő talajműveléssel semmisítjük meg. Aratás után közvetlenül hajtsuk végre a tarlőhántást, mert ha a tarló csupaszon marad, a napsugarak közvetlenül érik, a talaj fölmelegszik, s emiatt rövid idő alatt sok nedvesség megy veszendőbe. Tehát minél hamarabb követi a kaszát a tarlóhántó eszköz, annál több nedvestakaróréteg jó hőszigetelő, s alatta a talaj nem melegszik föl túlságosan. De a hántott tarlóról a víz sem folyik el, nem párolog haszontalanul a levegőbe, hanem a talajba szivárog. Nyirkos környezetben egész nyáron át eleven a talajélet. A tarló- és gyökérmaradványok gyorsan korhadnak, s a tarlóhántás hatására a talaj nitrogénnel gazdagszik. A megmentett nedvességtöbbletnek később is hasznát látjuk, mivel megkönnyíti a nyár végén esedékes szántást; a traktor kevesebb üzemanyagot fogyaszt, s az eke nem szakít föl élettelen, száraz rögöket, hanem porhanyítja, omlóssá teszi a földet. Ha a tarlót felhántjuk, ezzel a gyomok ellen is eredményesen védekezünk, séget menthetünk meg a talajélet részére, s a tarlóhántás előnyei annál kedvezőbben érvényesülnek. A tarlót általában sekélyen törjük föl. A 3—6 cm-es porhanyított takaróréteg rendszerint kielégítő védelmet nyújt a kiszáradás ellen. Mélyebb tarlóhántást akkor végzünk, ha másodnövényt szándékszunk vetni, mert ilyenkor a tarlótörés voltaképpen vetőszántás is. Fölmerülhet a kérdés: vajon az ekét helyettesítheti-e a másodnövények magágyának előkészítésekor a gyorsabban dolgozó tárcsa? A tapasztalat azt mutatja, hogy nem száraz talajon a ferdére állított és nehezékkel terhelt tárcsa szép munkát végez. Másodnövények alá rendszerint nem r ^ TARTALOM Kasza után ekét, eke után másodnövényt ........................................201 Megdűlt gabona aratása géppel . 202 Aratás idején se hanyagoljuk el az istállótrágyát.............................202 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Kétéves korában terem az újfajta alma..................................................203 Dr. Kaminszky János: Termeljünk szükségletnek megfelelő csemegepaprikát .... 203 TALAJERÖGAZDÄLKODÄS B á r t f a i László: Az erdő hatása a vízháztartásra.............................204 Varga József, a párkányi gépállomás dolgozója: Jól dolgozik a köbölkúti növényvédelmi brigád ..................................... . . 205 Állattenyésztés Minden építkezési dolgozó tagja az EFSZ-nek..................................20S Kaszonyi István (Királyhelmec): Tejtakarékos borjúnevelés .......................................................205 VADÄSZAT! SZEMLE Hegedűs Ferenc: A mezők lakói.......................................... . 207 Molnár Sándor (Kosút): A traktorosok is védik a vadállományt 207 Jurán Vidor: A vadászkiállítás visszhangja ..................................208 V.______________J szoktak alátrágyázni, de több nemhüvelyes másodnövény fejlődését a nitrogén kisebb-nagyobb adagja vagy a trágyalé jól előmozdíthatja. Milyen másodnövényeket vessünk? Tavaszi árpa után leginkább csak piros köles vethető, ám megpróbálkozhatunk a muhar és szudáni cirokfű vetésével is. Őszi rozsot követöleg másodterményként azokat a növényeket említjük meg, amelyek bírják a homokot; ilyenek a csibehúr, a csillagfüft zöldtrágyának, a csillagfürt édes változata szálastakarmánynak, míg jobb homokon esetleg a kék köles, a hajdina és későbbi vetésre a fehér mustár jöhet számításba. Az őszi búzát a piros és szürke köles, a kukoricacsalamádé, a cukorcirok-csalamádé, a szudáni cirokfű, az árpás borsó, a tarlórépa, a fojtott vagy tarlóburgonya, a muhar, hajdina, lóbab és zöldtrágyaként a kék csillagfürt követheti. Tavaszi búza után a tavaszi árpával kapcsolatban felsoroltak a mérvadók. Üj burgonya vagy csemegekukorica után is vethetünk; az első esetben kukorica- és cirokcsalamádét, mindkét esetben szudáni cirokfüvet, korábbi kölest, muhart, hajdinát, csibehúrt, fehér mustárt, tarlórépát és lóbabot. Az utóbbit zöldtrágyaként szántjuk majd le. A tőzeg értékesítése A Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia kutatóintézete irányelveket dolgozott ki a tőzeg értékesítésének legkülönbözőbb módjaira. Ezek az irányelvek azt is meghatározzák, hogy miképp készíthetünk jó minőségű tőzeges komposztokat. A burgonya például szokásos termesztéssel 116,42 mázsát adott hektáronként, viszont ha ilyen tőzeges komposzttal trágyázták, a hozam 263,49 mázsára emelkedett.
