Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-12-30 / 104. szám

1959. december 30. VIRÁGZÓ MEZÖGAZDASÄG 4H Miért örökzöld a fenyő? Karácsony meghitt hangulatához úgy hozzátartozik a fenyőfa, mint a szere­tettel adott ajándék. Szeretjük ezt az örökké zöld, üde fácskát, ismerjük meg hát kissé közelebbről a botanikus sze­mével is. A fenyő a növénytanban és a növény­­rendszertanban is külön helyet foglal el. A'fenyőfák a ciprus-, thuja- és a boró­­kafélékket együtt külön altörzset alkot­nak, s a rendszertan a fenyőket mint nyitvatermőket tartja nyilván. Amíg az összes többi virágos növénynél a termé­kenyülés és az embrió fejlődése mag­házban, rejtetten történik, a nyitvater­mőknek nincs magházuk. A magrügyek és a magvak szabad termőlevelek, ún. tobozpikkelyek között állanak. Nincs a fenyőnek bibéje sem. mert a terméke­nyülés nyitottan, közvetlenül a mag­rügyön történik. A virágoknak nincsen virágtakarójuk, ezért nem látunk a köznapi értelemben vett virágot. A nyitvatermők virágai mindig egy­­ivarúak. A hímvirág csak barnaszerűn összenőtt pakkból áll; s a virágra jel­lemző más vlrágrész itt sem található. A toboz pedig tulajdonképpen megfáso­­dott termőlevél, vagyis női virágzat, amelyben a mag szabadon fejlődik és A franciaországi Montluel városban nemsokára olyan rádioaktíu sugárzó-ké­szülék kezdi meg működését, amely a szántóföldi növényzetet gamma-sugarak­kal bombázza. Ezeket a sugarakat olyan „kobaltágyú“ bocsátja ki, amely üzemen kívül 5 méter mély betonaknában nyug­szik, egyébként távirányítással, egy daru segítségével 1,8 m magasságig a föld fölé emelhető. Az „ágyú" belsejében henger alakú tartó látható, amelyben — ha a kísérlet úgy kívánja — ugyancsak táv­­irányítással magvak helyezhetők el. Maga a daru egy 800 m átmérőjű, beton­­fallal körülhatárolt terület közepén mü-A Tátrai Nemzeti Park 49 257 ha-ra terjed. Ebből 33 279 ha-t az erdők, 3077 ha-t az egyéb termőterületek és 12 901 ha-t a terméketlen területek foglalnak le. — * — A szigorú természetvédelmi terület 26 894 ha-t, a részleges természetvédelmi terület 10 038 ha-t tesz ki, míg a bizo­nyos fokig kitermelésben álló erdők ter­jedelme 12 325 ha. Tíz év alatt a tönkrement tátrai erdők felújítása érdekében 6203 ha-t erdősítet­tek és összesen 28 573 000 erdei facse­metét ültettek ki. öt esztendő során a Tátrai Nemzeti Park területén 51 alkalommal pusztított tűz. Az oltási munkálatok költségei és a tűzvédelmi intézkedések kiadásai 279 382 koronára rúgtak. _ * _ Körülbelül 3000 m! tőzeget termeltek ki az Üj Csorba-tó tisztítása közben. megérve kihullik. Ez az egész virág­­szerkezet a növény alaesonyabbrendü­­ségére jellemző, míg az összes többi virágos növény a fejlődésnek egy fel­sőbbrendű szakaszát képviseli. Az örökzöldnek mondott növények levelei — tehát a fenyőfák levelei is — idővel elszáradnak és lehullanak. Egyes íenyőfélék levelei nem is hosszú életűek. Például az erdeifenyő és a kaukázusi jegenyefenyők levelei csak két. évig él­nek. Még a leghosszabb életű a kará­csonyfának használt lucfenyő, amelynek levelei 7 — 10 évenként váltódnak. A ka­rácsonyfák aránylag gyors levélhullása nem azonos jelenség az élettani levél­váltással, hanem a nedvkeringés meg­állásának és főleg a nagy hőmérséklet­változás következménye. Meleg szobában hamarabb hullik el a levél, mint hűvös helyen. Az ún. ezüstfenyő (jegenye­fenyő) a szürke fenyőnek nemesített változata, amely sokkal tetszetősebb és levéltartósabb. A természetben elég ritka, s így több helyütt kertekben ne­velik. Amikor gyönyörködünk a csillogó fá­ban, nézzük ezt úgy is, mint a természet érdekes és szép ajándékát. ködik. Tekintettel a gamma-sugarak rend­kívül veszedelmes voltára, ember csupán akkor tartózkodhat a kobaltágyú közelé­ben ,ha ez nincs működésben. Tehát a kezelés távolról történik. Két irányban hat a kobaltsugárzás: a belső hengertartályra és a megművelt kísérleti területre. Eddigi tapasztalálok szerint az erős sugáradagok megszünte­tik a növényzet fejlődését, viszont a kis adagok siettetik az élettani folyamato­kat, de főként a növekedést serkentik. A sugárkezeléssel tehát fokozható e ter­méshozam. (Bulletin de Nouvelles Bréves) Benépesedtek a tátrai hegyipatakok, ugyanis 1953-tól 1958-ig ezekbe a pata­kokba 704 000 pisztrángivadékot telepí­tettek. A legutóbbi öt év alatt a Tátrában 25 km-es hosszúságban épült új turista-út és 1154 km-es útvonalat láttak el jelzés­sel. Ez a munka 1 311 778 koronás költ­séggel járt. _ * _ A hegyi szolgálat mentőinek 1957-ben és 1958-ban 1101 alkalommal kellett be­avatkozniuk. _ * _ A tátrai sátortáborok öt év folyamán 69 562 turistának nyújtottuk éjszakai szállást. _ » _ Az erdő felső határának kiterjeszté­sére és a törpefenyők övezetének sűrű­­sítésére az évente átlagban kiültetett cirbolyafenyő-csemeték száma 50 — 70 000 db-ra, a törpefenyő-csemeték mennyi­sége 100 — 120 000 db-ra tehető. Mezőgazdasági üzemtan Ezzel a címmel rövidesen könyvpiacra kerül Vágsellyei professzor és munka­társainak több mint 40 íves műve. A könyv, amelyet a budapesti Mezőgazda­­sági Kiadó hoz könyvárusi forgalomba, aránylag fiatal tudományág ismeret­­anyagát öleli föl, amennyiben a szocia­lista mezőgazdasági üzemek szervezé­sének elméleti és gyakorlati kérdéseit taglalja. Ismerteti a termelést befolyá­soló tényezőket, a termelés irányát és szerkezetét, majd sorra veszi az üzem­típusokat és leírja jellegzetességeiket. A növénytermesztéssel, állattenyésztés­sel és gépesítéssel foglalkozó részben főként a szervezés gazdaságosságát he­lyezi előtérbe. Jelentőségüknek megfelelő terjede­lemhez jutnak a könyvben a feldolgozó üzemágak problémái is Külön fejezetek foglalkoznak a föld-, illetőleg az üzem­­rendezéssel, a szakosítással és az üzem­ágak társításával. Az anyag igen fontos része az elem­zést ismertető fejezet. Olyan módszere­ket matat be, amelyek segítségével a szakember ellenőrizheti a gazdálkodás eredményességét, s feltárhatja annak legfontosabb összefüggéseit. A szerzők a továbbiakban kitérnek a pénz- és hitelgazdálkodás, a bérezés, illetőleg a munkaegység-elszámolás kérdéseire, va­lamint a vezetés és irányítás elveire is. Kétségtelen, hogy a különböző prob­lémákkal összefüggő viták megnehezí­tették a szerzők helyzetét, akik éppen ezért már a kéziratot is igen sok tudo­mányos kutatóval és gyakorlati szak­emberrel bíráltatták meg, s a javaslato­kat a mű végleges kialakítása során érvényesítették. A könyv megjelenése elé nemcsak a magyar szakemberek tekintenek érdek­lődéssel, hanem a baráti országok kiadói, többi között a szovjet Szelhozgiz, a prá­gai Státní Zemédélské Nakladatelství és a berlini Deutscher Bauernverlag is. (y-er) Kínai vetőmag Magyarországon A magyarországi Szarvas város fiatal természetkutatói értékes ajándékot kap­tak Kínából: különleges kukorica, bab és tök vetőmagja érkezett a címükre. A szarvasi fiatalok már előre örülnek az érdekesnek ígérkező kísérletnek, amelyet a Kínából érkezett vetőmaggal kertésze­tükben akarnak elvégezni. Gyarapszik a bolgár szántóföld Bulgária mezőgazdasági dolgozói szá­mottevő feladatok megoldását tűzték ki célul az 1960-as esztendőre. Többi kö­zött elhatározták, hogy a gyakori száraz­ság által okozott károk elhárítására ki­terjesztik az öntözött területeket. Leg­közelebbi feladatuknak azt tekintik, hogy 1960-ban az öntözögazdálkodásba vont területek további 160 000 hektárral bő­vüljenek. Ugyancsak a termelés fokozását tartja szem előtt az a terv, amely szerint 1960- ban a szövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások újabb 80 000 hektárnyi parlagon heverő területet vesznek műve­lésbe. Mezőgazdasági sugárzó-készülék | :rT=|==| —I 1 ■ 1=^1=! ===== I—|=====| ===== | | A Tátari Nemzeti Park néhány érdekessége

Next

/
Thumbnails
Contents