Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-12-23 / 102-103. szám
1859. december 9. yfzabaä Földműves 5 Idősebbeknek — Aki először járt Sókszelőcén, nem Is gondolja, hogy valamikor két falu volt: Sók és Szelőce. Ma már csak az őslakók tudják megmondani, hogy hol is volt a „határ“. A község földművesei a közös gazdálkodás útját járják. Közel 3000 hektár földön gazdálkodnak. A tagság negyedét a fiatalok képezik, szám szerint mintegy 130 — 140 fiatal dolgozik a szövetkezetben. A fiatalok jól érzik magukat. Csak az a baj, hogy nincs önálló ifjúsági csoport. így munkájuk nem oly áttekintő, s nincs meg a kellő lelkesedés. Tamaskovics Károly, a szövetkezet elnöke jól megtermett ember, de még a fiatalok sorába tartozik. Szabad idejében került sor a beszélgetésre: — Elégedett vagyok a fiatalokkal. Eredményeiket felsorolni egyenként azonban nehéz lenne. Hisz szanaszéjjel dolgoznak ... — Miért nincs önálló ifjúsági munkacsoportjuk ? — Szövetkezetünk munkacsoportjai 640 — 700 hektár földterületen gazdálkodnak. Minden csoportban van fiatal. Most még ott van szükség rájuk. Két vagy esetleg egy év múlva lehet szó önálló ifjúsági csoportról. Ez, őszintén szól- A másodikosok egy csoportja va, nagy kár. Hisz bizonyítékul szolgál Benko János, - Jól érezzük magunkat a szövet- Gasparik József, Gasparik János és kezeiben, úgyhogy sehol sem jobban. Gasparik Antal, akik egy istálló nő- Az iskolában töltött időt is rendszevendékmarháinak gondozását vállal- résén fizetik. Volt úgy, hogy egy hóták. Munkájukról Zelenka Ferenc, a szövetkezet alelnöke így nyilatkozik: • , a fő: helyes vezetés és irányítás mellett megtanulnának jól gazdálkodni. Hisz ők képezik a szövetkezet aranytartalékát! Országsze.rte az ifjúsági munkacsoportok százai versenyeznek a szocialista munkabrigád büszke címének elnyeréséért. Jó példáért nem is kell messze menni, csak a szenei járás igrámi szövetkezetébe. A sókszelőcei fiatalok is szívesen versenyeznének e cím elnyeréséért. Hiszen a CS1SZ tervében szerepel a két ifjúsági csapat megalakítása. Ami a legfontosabb, vonzódnak ezek a fiatalok a közöshöz és jövőjüket látják a szövetkezetben. Brezina Ferenc másodéves tanuló örömmel dicsekszik: napra előlegként 630 koronát is kaptam. A mindennapi munka mellett a fiataloknak nagy szükségük van a szórakozásra is. A szövetkezet elnöke azonban csak annyit tud mondani: — A szövetkezeten belül nincs semmiféle szórakozási lehetőség. Jövőre azonban elkészül az új kultúra hajléka, amelyet minden lehető eszközzel támogatunk. Bencz István, a helyi CSISZ-szervezet vezetőségi tagja szinte magának mondja: — A művelődési otthon épül. Ma is egész nap ott dolgoztam. A fiatalok is 110 órát segédkeztek az alapok betonozásánál. De hát az épület legjobb esetben is csak a jövő év végére készül el. Addig sem várhatunk ölhetett kézzel. Nem is várnak. Egy színdarab bemutatására a CSEMADOK, kettőre pedig a CSISZ szervezete készül. Politikai körük is van, amelynek Bay Ferenc a vezetője. De azért ez még nem minden. A sok fiatal még sok szépet tudna alkotni! Bay Ferenc tanító bosszankodva jegyzi meg: — Egy művelődési otthonunk van, abban is péntek kivételével filmet vetítenek. A klubhelyiség meg olyan kicsi, hogy 40 — 43 személynél több nem fér benne. Televízió négy van a faluban. Legalább még egy klubhelyiség kellene! A szövetkezet irodájának környékén is akadna megfelelő helyiség. A sókszelőcei szövetkezet gazdaságilag évről évre fejlődik, s ebben nagy részük van a fiataloknak is. Közeleg az évzáró gyűlés. El kellene gondolkodniok afelett hogy nem lehetne-e egy ilyen nagy szövetkezetben fizetett kultúrfelelős, aki a kulturális munkával és a fiatalok nevelésével törődnék... S mért ne lehetne min— Rend és tisztaság uralkodik a rájuk bízott istállóban. Egyszóval férfimódra megállják a helyüket. A legnagyobb hiba ott van, hogy az egyes csoportvezetők lebecsülik a fiatalok munkáját. Példának a következőket hozza fel: — Szövetkezetünknek külön mezőgazdasági tanonciskolája van, amelyben 42 fiatal tanul. Húsz közülük már másodikos. Őket akartuk Mészáros Gyula csoportvezetőnek adni a répaszelet prizmázásához. Ö azonban erről hallani sem akart. — Én nem dolgozom gyerekekkel! — mondotta. — Mit tudnak azok? Csak a rendetlenségre van eszük. — Elmentem velük én — folytatja Zelenka Ferenc —, s bárki megmondhatja, jó munkát végeztünk! Ha a fiatalok önálló csoportban dolgoznának, sokkal jobban lelkesednének elért eredményeik láttán. Ami Az épülő művelődési otthon alapjai A szövetkezet irodája a televízió antennájával dennemű -kultúrmunkát a szövetkezeten belül megvalósítani? Ehhez csupán megértés és egy szövetkezeti klub kellene. Németh János Gyakorlat teszi az embert mesterré Amikor az ember elvégzi az iskolát, kézhez kapja érettségi bizonyítványát, önkéntelenül is ez jut az eszébe: hová menjek? Több tanulótársammel én is így voltam. A töprengés azonban nem tartott sokáig. Elhatároztuk, hogy tanulmányainkat a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán folytatjuk. A tanítás az első évfolyam számára szeptember 1-én kezdődött. Az egy hónapig tartó előadás után gyakorlatra mentünk a környező állami gazdaságokba. Megkezdődött az igazi mezőgazdasági élet. Az állami gazdaságokban különböző mezőgazdasági munkákat végzünk, nemcsak azért, hogy segítünk az illető állami gazdaságnak, hanem hogy megismerkedjünk a mezőgazdasági munkával és tapasztalatokra tegyünk szert. Jól tudjuk, hogy a gyakorlat teszi az embert mesterré. S amire véget ér a gyakorlati munka, teljesen otthoniasan érezzük majd magunkat a mezőgazdaságban. Szudi József (Nyitra) Tizenegy százalékkal növelik termelésüket az újbarsi szövetkezeti tagok — Nálunk a természet bőkezűen osztotta kincseit — mondta az egyik újbarsi bácsika, amikor munkáját félbeszakítva beszédbe elegyedtünk. £s valóban, ez így is van. Az újbars'ak bátran állíthatják, hogy áldott vidéken élnek. Van folyójuk“, a falu alatt hömpölyög a Garam, nem meszsze húzódnak az Inoveci-hegyek utolsó nyúlványai, tehát erdejük is akad. A dombok déli lejtőin jó borocska terem, és mivel a község határának nagy része síkságon fekszik, földjeik termőképességére sem panaszkodhatnak az újbarsiak. A szövetkezet ilyen feltételek mellett jől is gazdálkodhat. S ha eltűnnek az emberek gondolkodásában még ittott megmutatkozó maradi nézetek, akkor már semmi sem áll annak útjában, hogy ez a szövetkezet a lévai járás legjobbjainak egyike legyen. Erre a feltételek megvannak. Az újbarsi szövetkezeti tagok dolgos emberek, s a vezetőség is egyre azon töri a fejét, hogyan lehetne a termelést még magasabb színvonalra emelni. Ez évben a szövetkezet minden munkát agrotechnikai határidőben végzett el, s ezzel a jövő év jó termését alapozta meg. A két mezei munkacsoport — Tanasl András és Magna József vezetésével — példás munkát végzett az őszi időszakban. A jövő évben a termelést 11 százalékkal akarják növelni. Tervük részletes kidolgozása után ez nem is látszik teljesíthetetlen feladatnak. Igaz ugyan, hogy könnyű nem lesz. Az állattenyésztésben a termelés növekedése 29,4 a növénytermesztésben 7,9 százalék, de közös erővel ezzel is meg tudnak birkózni. A terv teljesítésében és valóra váltásában minden tag érdekelt. így például az állattenyésztési csoport Junas Gyula zootechnikus vezetésével gondoskodik arról, hogy 1960- ban minden anyakocától 12 élő malacot válasszon el. Feltéve, hogy lesz elég takarmány — ezt pedig a növénytermesztésben dolgozók vállalása biztosítja —, a szarvasmarhagondozók napi és darabonkénti 80 dekagrammos súlygyarapodást igyekeznek elérni, a fejési átlagot legalább 6,67 literre akarják emelni és 100 tehéntől 87 borjú felnevelését tervezik. A növénytermesztésben tett intézkedések szerint az újbarsi szövetkezeti tagok jövőre minden hektárról 26 mázsa búzát, 23,3 mázsa rozsot, 40 mázsa kukoricát és 330 mázsa cukorrépát akarnak betakarítani. Ezeknek az eredményeknek az elérését az egyes munkacsoportok között megindult szocialista verseny is segíti. Meg kell még említeni, hogy ha az újbarsi szövetkezet tagjainak sikerül elhatározásukat valóra váltani, ez a közös munka újabb sikere és annak bizonysága lesz, hogy az újbarsi földművesek helyesen határoztak, amikor a közös gazdálkodás útjára léptek. Hogy ez így is lesz, afelől nincs kétség, mert amire egyszer az újbarsiak szavukat adják, azt teljesítik is. Korbell Tibor, Léva IBBBaBBBBBBBaKBBBBEBBBBBBaBflBBBBIBBBBaBBBBBBflBBI Az állami gazdaságok a szocialista nagyüzemi termelés útját mutatják A mezőgazdaság fejlődésének biztosításánál jelentős szerepük van az állami gazdaságoknak, amelyeknek Igen belterjes termelést kell elérniük. A legújabb technika és technológia alapján biztosítaniuk kell a munka termelékenységének tartós növekedését, a termelés gazdaságosabbá tétele mellett. Az állami gazdaságok e küldetését a CSKP XI. kongresszusa által kitűzött feladatok is hangsúlyozzák, amelyeknek értelmében a termelés belterjességének növelésével biztosítaniuk kell, hogy az egy hektár mezőgazdasági földterületre eső össztermelés értéke 1957-hez viszonyítva a felével emelkedjék. Ez megköveteli, hogy a mezőgazdasági földterület minden hektárján 175-200 kg húst, 750 — 830 liter tejet, 27 — 30 mázsa gabonát és 350 — 400 mázsa cukorrépát termeljenek. Az állattenyésztés terén elsődleges figyelmet kell majd fordítani a takarmányalapra. Olyan feltételek kialakítására van szükség, hogy egy tehéntől 3000 liter tejet érjenek el, a sertéshizlalásban fél kg napi súlygyarapodást, a hízőmarháknál napi 0,80—0,90 kg súlygyarapodást és egy-egy tojóstyúktól 160 — 130 db tojást sikerüljön elérniük. Hogy a felsorolt feladatokat teljesíteni lehet, azt már ma is sok állami gazdaság bizonyítja. Például a pöstyéni gazdaság az idén gabonafélékből 29,44 mázsát, búzából 33,46 mázsát, őszi árpából 33,04 mázsát, tavaszi árpából 27 mázsát és a zabból 29,8 mázsát ért el. Az állattenyésztés feladatainak teljesíthetőségét bizonyítják a bratislayai kerület eredményei, ahol 100 hektár mezőgazdasági földterületre 62 drb. szarvasmarha jut és 1959. október 31-ig minden hektáron 614 liter tejet, 158 kg húst termeltek ki. A múlt évben sok gazdaság elérte az egy tehénre eső 3000 literes fejési átlagot; igy például Hlohovec 3299,6, Trnava 3160, Nána 3075, Dunaszerdahely 3084, Palárikovo 3014, Gomba 3007 és Senica 2927 litert ért el. Az 1958-as év eredményeiből kiindulva, valamint a CSKP XI. kongreszszusán kitűzött feladatok szellemében az állami gazdaságok tevékenységüket az idén a talaj termékenyebbé tételére, a takarmánytermesztés fokozására, a szarvasmarha-állomány növelésére, a sertéshústermelés megjavítására és az új technológia alkalmazásával a munkatermelékenység növelésére, valamint az önköltségek csökkentésére irányították. A föld termőerejének fokozására nagyobb méretű meliorációs munkákat végeztek el ez év november 1-ig 3087 ha földterületen, s így az évi tervet 106 százalékra teljesítették. E téren szép eredményeket mutathatnak fel a nyitrai és a zsolnai kerület állami gazdaságai, ahol a meliorációs munkák tervét 122 százalékra teljesítették és egyes gazdaságok, mint például Bajcs, a meliorációs szövetkezetbe való belépésével, további feltételt létesített a föld termővé tételének sikeres elvégzésére. Egyúttal 1960-ra több mint 100 trágyalevező berendezést biztosítottak, amelyek segítségével 5000 hektár földön növelhetik a takarmánytermesztést, ami a hektárhozamoknak csak 20 százalékos emelkedésénél 4000 — 5000 tonnával több szálastakarmányt (száraz állapotban) jelent. A takarmányalap megjavítása érdekében bővült az évelönövények vetésterülete és e többéves takarmánynövények helyes gondozásával sikerült minden számosállatra 6,5 mázsa szénát biztosítani. Lényegesen kibővült a silónövények vetésterülete is, főleg a viaszos-tejesérésű kukorica termesztése, ami lehetővé tette, hogy minden számosállatra 46 mázsa silót készítsenek. Kialakították az állatok jó áttelelésének előfeltételeit, valamint biztosították az 1960. év tej- és marhahúsellátását. December 1-ig a bratislavai kerületben minden szarvasmarhára 7,5 mázsa szénát és 60 mázsa silóiakarmányt biztosítottak. Jó munkát végeztek a szenei, szeredi és dunaszerdahelyi gazdaságok, ahol kellő takarmánykészletet tároltak. Ezzé: szemben a fülek:, rimaszombati, zvoleni, bardejovi és Turcianske Tepiice-i gazdaságok nem gondoskodtak megfelelő készletek biztosításáról. Ezekben a gazdaságokban a széna- és silókészlet jóval az átlagon alul maradt és így nincs iehetőságük a marhaállomány hasznosságának további emelésére. Az állattenyésztésben a gazdaságok nagy gondot fordítottak a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére. Az idei tervbevett állományukat november 1-ig 101,8 százalékra érték el, s az év folyamán 9364 darabbal növelték. A marhaállományt a nyitrai kerületben egészítették ki a legjobban, ahol ebben az időszakban az állomány feltöltésének tervét 105,9 százalékra teljesítették. Az állatállomány-fejlesztés feladatait a bratislavai kerület gazdaságai is kielégítően teljesítik és 100 ha mezőgazdasági földterületre 62 db szarvasmarhát tesz ki az állatsűrüség. Egyes gazdaságok, mint például a palárikovói, a szenei, a tervezett állat- és tehénállomány határidő előtti elérésére tett vállalásukat teljesítették. Ez év december 1-ig ugyancsak teljesítették a tejbegyüjtés egész évi tervét. Ezt az eredményt a királyhelmeci, nagymihályi, gombai, senicai, hlohoveci, nyitrai, handlovai és más gazdaságok is fel tudják mutatni. E helyeken kialakították annak feltételeit, hogy az egész évi tervet is határidő előtt teljesítik. Vannak azonban olyan gazdaságok, ahol nem fordítanak kellő figyelmet a marhaállomány fejlesztésére és elmaradnak az állatállomány feltöltésében. Főleg a Banská Bystrica-i kerületben találkozunk ilyen példákkal, ahol ez év október i-ig az állatállomány tervét csupán 95,8 százalékra teljesítették. Emellett ebben a kerületben a legnagyobb állatsűrűség 38,9 darab 100 hektárra. Az állami gazdaságokban a marhaállomány megnövekedése nagyobb igényeket támasztott az Istállóépítés terén. Ezt csak úgy lehetett elvégezni, hogy az állami gazdaságok nagy része a nyitott istállózás terén 1958-ban folytatott kísérletekből merített tapasztalatok alapján 1959-ben a növendékmarha számára kizárólag önetetőkkel ellátott nyitott istállókat épített. Eddig az állami gazdaságok 9200 darab szarvasmarha elhelyezésére építettek ilyen istállókat, ami a növendékállatállomány 48 százalékának elhelyezését jelenti. Befejezés előtt áll további 31 istálló 3800 db növendékéllat befogadására. Ilyen módon a legtöbb növendékállatot. 3760 darabot, a nyitrai kerületben helyeztek el, ami a növendékállatok kerületi állományának 57 százalékát teszi ki. Emellett meg kell jegyezni, hogy egyes gazdaságokban a nyitott istállózás gyakorlati megoldásánál, főleg a komplex technológiai megoldás szempontjából és a jó minőségű szálastakarmány, siló és alomszalma biztosításában, továbbá a nyitott istállókban elhelyezett állatok kora és egészségi állapota körül még vannak hiányosságok. A szarvasmarha-tenyésztés fejlődésének biztosításánál fokozott gondot fordítottak a tehenek borjazására és a borjúnevelésre, elsősorban az üszők és tehenek idejében való fedeztetésére. E célból az állatgondozókat érdekeltté tették a borjúnevelés eredményeiben és a gazdaságok mesterséges megtermékenyítést végző szakembereket neveltek. A borjűnevelés iránti fokozott gondoskodás abban is
