Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-12-16 / 100. szám
A szocialista faluért A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA MELIORÁCIÓ -és a kihasználatlan lehetőségek télén azonban a Sokolovói Vegyiüzem igazgatóságának eljárása, ahol már nem tudták, hogyan szabaduljanak meg a gipsz-hulladéktól és egész hegyeket hordtak össze belőle. Az idén azonban, amint érdeklődés mutatkozott e hulladék iránt ez egyszeribe számukra is értékes lett. Aki tőlük gipszhulladékot akar venni, kaphat, de 10 koronáért egy mázsát! Ez bizonyára a mezőgazdasági termelés segítésének nem éppen a leghelyesebb álláspontja. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy mezőgazdaságunknak szerves anyagokból kimeríthetetlen tartalékai vannak a városi és ipari hulladékokban. Ezeket az anyagokat azonban nem is egészen 10 százalékban, tehát elenyésző részben használjuk csak ki. Tapasztalatszerzésre szomszédainkhoz, a Szovjetunióba, vagy Magyarországra kellene mennünk, s tanulnunk kellene abból, milyen rendkívüli figyelmet fordítanak itt a városok és az ipari üzemek hulladék-trágyaanyagainak feldolgozására. Magyarországon a törvény szabja meg a trágya naponkénti kihordását, ezenkívül az ipari üzemek hulladékanyagaikat a komposztkészítő üzemekbe szállítják. A hulladékok ipari feldolgozásával találkozunk Hollandiában, ahol a legnagyobb ilyen üzem évi termelékenysége 225 000 tonna értékes trágyaanyag. Nagy komposztkészítő üzemek létesítése, — ahol ipari központjaink hulladékanyagait dolgoznák fel —, ez lenne számunkra is a megoldás. Természetesen a földek termobbé tételének leggyorsabb és legjárhatóbb módját az olyan komposztok adják meg, amelyeket maguk a szövetkezetek készítenek a helybeli szerves hulladékanyagokból. Ha mihamarább, népi akció keretében fogunk kellő figyelmet fordítani e kérdés megoldására, annál előbb tudunk majd magas hektárhozamokat elérni. Befejeződött a CSSZBSZ II. szlovákiai kongresszusa Örök időkre a Szovjetunióval Szombaton és vasárnap a csehszlovák-szovjet szerződés aláírása 16. évfordulójának, s a hagyományos barátsági hónap befejezésének alkalmából tartották meg Bratislavában a Kultúra és Pihenés Parkjában a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség II. szlovákiai kongresszusát. Szlovákia minden részéből a szövetség kiváló tagjai, kitüntetett dolgozók, a szovjet munkamódszerek úttörői, üzemi munkások és szövetkezeti tagok, az orosz nyelv példás tanítói jöttek össze, hogy értékeljék az I. kongresszus óta kifejtett tevékenységet, s meghatározzák azokat a feladatokat, amelyek teljesítésével a CSSZBSZ több mint félmillió tagsága veheti ki részét a szocialista építésünk befejezéséért folytatott harcból. A kongresszus résztvevői forró szeretettel üdvözölték az SZLKP KB küldöttségének tagjait, Pavol Dávidot, a CSKP KB politikai irodájának tagját, a küldöttség vezetőjét. A jelenlevők hosszú tapssal, a Szovjetuniót éltetve köszöntötték a szovjet nép képviselőjét, V. Sz. Medovot, a Szovjetunió bratislavai alkonzulát. Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke, a CSSZBSZ szlovákiai bizottsága elnökének megnyitó beszéde után Jozef Tokár, a bizottság vezető titkára tartott főbeszámolőt. A beszámoló részletes elemzést nyújtott a szövetség szlovákiai tevékenységéről. Hangsúlyozta, hogy pártunk vezetésével a szervezet arra törekedett, hogy kielégítse dolgozóinknak a Szovjetunió iránt tanúsított érdeklődését, s a szovjet népnek a kommunizmus építésében az élet minden szakaszán elért sikereit népszerűsítse hazánkban. Tokár elvtárs beszámolójában hangsúlyozta, mily naüy jelentőségűek gazdasági előrehaladásunkban a népgazdaság minden szakaszán hasznosított szovjet úttörő munkamódszerek. Konkrét példákkal mutatott rá, mennyire segítik építő feladataink teljesítését üzemeinkben és mezőgazdaságunkban a bevált szovjet munkamódszerek. A beszámoló, majd az ellenőrző bizottság jelentésének elhangzása után megkezdődött a vita. Pavol Dávid elvtárs, az SZLKP küldöttségének vezetője felszólalásában többi között a következőket mondotta: — Népünk sohasem feledkezhet meg a nemzeti megalázás és a borzalmas leigázás szörnyű éveiről, amikor a német fasiszták gázoltak nemzeti önállóságunkban. S ezekben a legsúlyosabb időkben nagy szovjet testvérünk segítőkezet nyújtott, s ezzel megmentett bennünket a teljes fizikai megsemmisüléstől. A Szovjetunió és a csehszlovák külföldi ellenállás képviselői között 16 esztendővel ezelőtt megkötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés újból megerősítette a csehszlovák és a szovjet nép őszinte kapcsolatait, valamint közös akaratát arra, hogy a végső győzelemig harcoljon a fasizmus ellen és felépítse a dolgozók boldog hazáját Csehszlovákia népei számára is. A vita során felszólalt Medov elvtárs is, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja. Beszédében elmondotta, hogy a Szovjetunió népei határtalan barátságot éreznek a csehszlovák nép iránt, s további sikereket kívánnak a szocializmus felépítésében. ■» m Otven, avagy nyolcvan százalék ? ★ ★ ★ A nevelésen és a műszaki képzésen a hangsúly A gépállomások küldetése A Rádió prágai palotája az elmúlt napokban jelentős értekezlet színhelye volt. Itt gyűltek össze ugyanis a gépállomások igazgatói, a járási és a kerületi nemzeti bizottságok képviselői az egész országból, hogy megvitassák a kormány ez év november 24-én hozott határozataiból reájuk háruló feladatokat. Frantisek Kord mérnök, a földművelésügyi miniszter helyettese beszámolójában foglalkozott a harmadik ötéves tervből a gépállomásokra háruló feladatokkal és hangsúlyozta, hogy tevékenységük súlypontja az EFSZ-ek gépkezelőinek képzésében, az új technika bevezetésében, az állattenyésztés gépesítésében, s az ezzel kapcsolatos gépek és berendezések szerelésében, karbantartásában, valamint a növényvédelemben lesz. A továbbiakban felsorolta a gépállomások 1960. évi konkrét feladatait. Ez év végéig a gépállomások dolgozói megtárgyalják a jövő év termelési programját, a szövetkezetekkel együtt összeállítják az EFSZ-ek gépei megjavításának tervét és megegyeznek velük a gépek téli elhelyezésének kérdésében. A vitafelszólalások tartalma a jelenlevőknek azt a szilárd elhatározását tükrözte, hogy a gépállomások új feladataikat a jövőben is idejében és lelkiismeretesen fogják teljesíteni. Szövetkezeteink az EFSZ-ek IV. országqs kongresszusa határozatainak értelmében ezekben a napokban egészítik ki alapszabályaikat. A jelentősebb módosítások közé tartozik az a határozat is, amely szerint tagjainak a munkaegységekre előlegképpen annak az összegnek 80 százalékát adhatja, amely valószínűleg egy munkaegységre jut pénzben. A felemelt előleg kifizetése — egyes kivételes esetektől eltekintve — kötve van ahhoz, hogy a tartalékalapban elegendő pénzkészlet legyen. Ennyit röviden a munkaegységekre adott felemelt előlegek jogi megalapozottságáról. Időszerű kérdés ez élenjáró szövetkezeteink számára. „Az ilyen elmefuttatásra azonban teljesen alkalmatlan a mostani időszak“ — jelentette ki nemrég az egyik répatermelő járás egy dolgozója — „alig tudjuk elérni a munkaegység tervezett értékét, hiszen tudják, az idén a répa nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket“. Igaza van ennek a dolgozónak? Nézzünk kissé a dolog mélyére. Elsősorban különbség van a munkaegység tervezett és feltételezett magassága között. Az év elején -a termelési-pénzügyi tervben a munkaegységek értékét magasabban állapítjuk meg. az előlegeket azonban a gazdálkodás havi vagy negyedévi felülvizsgálása alapján fizetjük ki. Ez a tervvel összehasonlítva figyelmezr tethet a munkaegység kisebb vagy nagyobb értékére. Ezek szerint — az alapszabályok szellemében — kellene ezután az előleg magasságát is megállapítani. A végkövetkeztetés tehát teljesen egyértelmű, — ha az év közben mindig felelősségteljesen, a munkaegységnek feltételezett és nem a tervezett magasságából fogunk kiindulni — s ez megbízható mutató — 50 százalékos, vagy még magasabb előlegeket is adhatunk, ha ezt a tagok kérik és a taggyűlés ezzel egyetért. Természetesen csakis azon feltétel mellett, hogy az elmúlt években kellő pénztartalékot létesítenek az egy munkaegységre eső feltételezett jutalom 50-80 százalékos különbözeiének fedezésére. Ismételjük — az előleg százalékarányú magassága nem függ teljesen a munkaegység tervezett értékétől. Ez az év végén magasabb vagy alacsonyabb is lehet, mint ahogy azt az év elején a termeláwi-pénzügyi tervben meghatározták — a gazdálkodás eredményeitől függően és tekintet nélkül arra, milyen százalékban fizettük ki az előleget. Végül: a mintaalapszabályoknak a magasabb előlegek lehetőségéről szóló kiegészítő része nem holt betű, nagy értelme van. Elsősorban a szövetkezeti tagok és a munkások jutalmazása közötti különbség eltávolítását tartja szem előtt. Jelentősége abban van, hogy átmenetet — mondhatnánk hidat — képez a szilárd és előre biztosított jutalmazásra való áttérésre, ahol a munkaegységeket nem számítják. E módszer bevezetését egyes szövetkezeteink már el is határozták. Ahol erre megfelelő pénzalap van — vezessék be a magasabb előlegek fizetését: ez a szövetkezeti tagok elhatározásától függ. Hiszen sok helyen azt kívánják, hogy az év végén kapjanak nagyobb elszámolást. Az óvatosság mindig helyén való. Egyúttal még azt szeretnénk megmondani: ne gátoljuk ezt az igyekezetét ott, ahol a tagok kívánják és természetesen megvan rá a szükséges pénzalap is. Első hó Nemcsak a tavasznak, nyárnak és ősznek, hanem a télriek is megvannak a maga örömei. Frissen esett hó borítja a hegyet, völgyet és helyenként a síkságot is. Képünk egy vidám gyerkőcöt mutat be ródlizás közben. 84 SZÁZALÉK A szövetkezetek és gépállomások traktorosai december 12-ig 472 219 hektáron végezték el az őszi mélyszántást. Kerületek szerint a helyzet a következő: Eperjes 93,3, Bratislava 89,5, Nyitra 83,6, Zsolna 78,1, Kassa 75,8 és Besztercebánya 73,5 százalék, úgyhogy szlovákiai átlagban a tervezett terület 84 százalékán végezték el eddig a mélyszántást. A legtöbb föld a nyitrai (27 000 ha), a besztercebányai (18 000 ha) és a bratislavai kerületben (15 000 ha) vár még szántásra. Bratislava, 1959. december 16. Af3 40 fillér x- évfolyam, 100. szám. Néhány évvel ezelőtt a Marianské Eázne-i járás Drmoul községének határában lecsapolták a réteket. Költséges beruházás volt ez és a hozamok jelentős emelkedését várták ettől az intézkedéstől. Igaz, hogy az eddiginél valamivel több szénát gyűjtöttek be erről a területről, de ez még nem volt az, amit vártak. A rétnek hiányzott még a kiadós trágyázás. Mit lehet ehhez hozzáfűzni? A föld termővé tételének akcióját nem lehet csak a lecsapolásra vagy az öntözésre korlátozni. A talaj szerkezetének megjavítását célzó intézkedések egész komplexumára van szükség, amelybe beletartozik a trágyázás, s ezzel együtt a termőtalaj televény tartalmának növelése, a gyomok és kártevők pusztítása, a jobb agrotechnika stb. Ezt a Nemzetgyűlés földművelésügyi bizottsága legutóbbi ülésén ismételten és hangsúlyozottan kiemelték. Ezért csak üdvözölni lehet azokat a vállalásokat, amelyekben a szövetkezeti tagok és az üzemek dolgozói a melioráción kívül a földterületeknek ezt követő hatékony feljavítására is gondolnak. A stétí Észak-Csehországi Papírüzem alkalmazottai a vállalásukban például azt Ígérik, hogy a roudnicei járásban levő három szövetkezetnek - Stétí, Strací és Poceplice községek szövetkezeteinek — segítenek a 115 hektár öntözését elősegítő berendezés építésében. Eddig S vállalás szövege, ezernyi más vállaláséhoz hasonló. De olvassuk tovább: „A papírüzem alkalmazottai 3000 köbméter komposzt elkészítésében segítenek. Ezekre a munkákra az üzem egy traktort és egy ürülékszállító kocsit ad vezetőjével és segédjével, valamint egy tehergépkocsit küld ki a hozzátartozó két emberrel 100 munkanapra. E segítség értéke 40 000 korona. További 75 000 korona értékben 100 hektár földet trágyáznak meg ürüléktrágyákkal.“ Helyes az, hogy a vállalásban felsorolt intézkedések mindenekelőtt a legfontosabb pontra irányulnak: segíteni a szövetkezeti tagoknak a vizenyős földek lecsapolásában, vagy a növények öntözésében. Ebből kell kiindulnunk, ha a föld termőerejét akarjuk fokozni. Ezen mélyreható intézkedések után, amelyek állandósítják a talaj nedvességtartalmát, joggal várhatjuk a hozamok növekedését. De nem szabad a félúton megállni. Igyekezzünk betartani az elvet: a lecsapoláshoz, illetve az öntözéshez szorosan hozzátartozik a trágyázás is! A föld termékenységéhez szükséges televény nálunk átlag 1,3 százalékban van meg a talajban. Ez pedig nem elegendő. A talajban legalább 2 százalék humusznak kell lennie. Hogy azonban ez meg is legyen, ezt nem elég csak kívánni. Legalább 100 millió tonna szerves anyagot kell földjeinkre juttatni. Hogy honnan vegyük az ehhez szükséges anyagot? Lehetőség van rá elég. Az istállótrágyán és a zöldtrágyázáson kívül ide sorolhatjuk a komposztot. Egyesek azt kérdezhetnék, honnan vegyék a komposzthoz szükséges „nyersanyagot“? Már a telehordott, beiszapolódott vízlevezető csatornák és halastavak tisztításakor jelentős mennyiséget nyerhetünk. Tudjuk tehát, hol találunk komposztnak való anyagot. Más kérdés azonban, hogy ezeket hogyan használjuk fel. És e kérdésben a lelkiismeretünkre kell apellálni. Szeretnénk itt megemlíteni (s erről sokan már megfeledkeztek), hogy a városi,és ipari hulladékok között is sok értékes anyagot találunk a komposzt készítéséhez, ami tőzeggel együtt nagyon jól felhasználható. A városok és üzemek 41 különféle, komposztkészítésre alkalmas hulladékát próbálták ki, de ezzel a lehetőségek még nincsenek kimerítve. Tudjuk azt, hogy a vegyipari üzemekben évente a hulladékanyagok tízezer tonnái gyűlnek össze, amit a mezőgazdaságban eredményesen fel lehet használni. A hulladék-gipszet a. gyakorlatban már eredményesen kipróbálták az 1951 —1955-ös években, de alkalmazására még nem került sor. Hely-Szocialista mezőgazdaságunk egyre újabb, nagyteljesítményű jj gépekkel gazdagodik. Képünkön is egy új réttrágyázó gépet :: mutatunk be, amellyel a meliorációs munkák elvégzése után r még jobban növelhetjük rétjeink hozamát.
