Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-12-02 / 96. szám

JzatrtHt Földműves 1959. december 2. Közös nyilatkozat A Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségei tárgyalásainak befejezése után közös nyilatkozatot írtak alá, melyből a következőket idézzük: Lépjünk előbbre Vértelen agyműtét UDOMÁN1T és technika Mi a szeplő és hogyan lehet megszüntetni? A szeplök megelőzésére szolgálnak, az úgynevezett szerek, ezekkel kell bevonni a fényérzékeny börfelületet. Ilyenek a sárga vazelin, illetve a benne 5-10°/o-ban oldott kinin vagy ultraszeptll. Jó fényvédő szerek még a csersav vagy curcuma, ezeket hin­tőporban vagy ecsetelő oldatokban (glicerinnel) alkalmazzák. A már kifejlődött szeplők ellep különféle hámlasztó fehérítő szere­ket használnak. Ilyenek a fehér hi­ganycsapadék vagy béta naftol 10 százalékos kenőcsei, esetleg a sza­licilsav vagy a rezorcin. A fehérí­tésnek közismert szere még a hidro­­gén-hiperoxid, amely ugyancsak 10 százalékos lanolin-vazelin kenőcsben használatos. A „szeplőtelenítés“ cél­ját szolgálják még a karbolos ecse­telések és a szénsavóval való fa­gyasztás is. Szeplőnek nevezzük azokat a fe­detlen, bőrfelületen - a^con. kézen, nyakon stb. — a napfény hatására fellépő kölesnyi, lencsényi elmosódó határú sárgás-barna foltokat, ame­­lyek rendszerint fiatal egyének tes­tén keletkeznek és amelyeknek az oka a bőr hámrétegében levő festék­anyag szaporodása Általában gyakrabban szőkéknél, vöröshajúaknál fordul elő, vagy ig>m gyakran családi vonásként öröklő­dik. A bőr festékanyagainak irányí­tója az ún. belsőelvélasztású mirigy­rendszer. és így érthető, hogy a szep­lök gyakorisága éppen arra az élet­korra esik, amelyben ennek a mirigy­rendszernek szerepe, működése a legnagyobb. A szeplők tavasszal újulnak ki, a napfény ibolyántúli sugarainak hatá­sára és ősszel ónmaguktól eltűnnek. zelme megszervezésének eszköze, s a tömegekkel a legszorosabb kapcso­latban szüntelenül szilárdul és erő­sebbé válik. A szocializmus felé való gyors haladás szempontjából döntő j üentőségű a szocialista tábor álla­mainak nemzetközi testvéri együtt­működése és kölcsönös segítsége. Mindkét küldöttség újból kijelenti, hogy országaik megbonthatatlan ba­rátsága a Szovjetunióval a csehszlo­vák és a népiét nép boldog jövőjének és biztonságának szilárd alapját és biztosítékát képezi. A tudományos-műszaki együttmű­ködés szakaszán megegyezés jött létre abban, hogy tovább fejlesztik a közvetlen tervszerű kapcsolatokat, a kutató, fejlesztő és tervezési in­tézmények között, valamint a két ország egyes fontos iparvállalatai között, a kutatás, a fejlesztés, a ter­vezés, a termelési technológia és az ésszerűsítés kérdéseiben. 2 érdekelt felek tárgyalása útján, a egyenjogúság alapján kell megolda ni. A mezőgazdaság terén mindkét or szágban sikeresen megvalósul a egyéni kisüzemi termelésről a szó cialista nagyüzemi termelésre val áttérés folyamata. A munkatermeié kenység és a termelés növelése i mezőgazdaságban jelentős mértékbe: hozzájárul a városi és falusi dolgo zók életszínvonalának emeléséhez. Mindkét országban a népi demo Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak és a Csehszlovák Köztársaság kormányának küldöttsége Antonín Novotny elvtársnak, a CSKP KB első titkárának, a Csehszlovák Köztársa­ság elnökének vezetésével Német­ország Szocialista Egységpártja Köz­ponti Bizottságának és az NDK kor­mányának meghívására 1959. novem­ber 19-től 25-ig látogatást tett a Né­met Demokratikus Köztársaságban. A Csehszlovák Köztársaság párt- és kormányküldöttsége az üzemek­ben, a földműves termelőszövetkeze­tekben tett látogatása’ alkalmával, a munkásokkal, parasztokkal és dol­gozó értelmiségiekkel folytatott be­szélgetései során újra meggyőződött az NDK szocialista építésének nagy sikereiről, melyeket Németország Szo­cialista Egységpártjának vezetésével elértek. A küldöttségek az őszinte és szí­vélyes légkörben lefolyt tárgyalások során eszmecserét folytattak a nem­zetközi helyzet mindkét felet érdeklő kérdésekről, a Csehszlovák Köztár­saság és az NDK baráti kapcsola­tainak és testvéri együttműködésé­nek további elmélyítéséről. A két tárgyaló fél elégedetten állapította meg, hogy a tárgyalt kérdésekben teljesen egyetértenek. A csehszlovák küldöttség abban az időben látogatott el az NDK-ba, ami­kor a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország szakadatlan igyekezeté­nek eredményeképpen enyhült a nem­zetközi kapcsolatokban észlelhető fe­szültség. Mindkét küldöttség a leg­nagyobb megelégedéssel üdvözli az általános és teljes leszerelés világ­­történelmi jelentőségű javaslatát, me­lyet a Szovjetunió 1959. szeptember 18-án az ENSZ XIV. közgyűlése elé terjesztett. Egyetértenek abban, hogy a leszerelés kérdése a legfontosabb probléma, melynek megoldása előtt áll ma az egész világ. Mindkét küldöttség úgy véli. hogy a lehetőség szerint mielőbb össze kell hívni a csúcsértekezletet, mely­nek napirendjén a béke megszilárdí­tása szempontjából elsőrendű jelen­tőségű kérdések szerepelnének. Töb­bek között halaszthatatlan a német békeszerződés megtárgyalása és a nyugat-berlini helyzet rendezése. A küldöttségek meggyőződése, hogy az összes vitás nemzetközi kérdést az KÉPEK SZOVJET-UKRAJNÄBÖL • KÉPEK SZOVJET-UKRAJNÄBÖL • KÉPEK SZOVJET-UKRAJNÄBÖL • KÉPEK SZOVJET egyik szövetkezetnek lánctalpas, a másiknak három kerekes traktora; az egyiknek vetőgépe, a másiknak pedig cséplőgépe van. Ha mindezeket a gépeket egyesítik, mennyivel job­ban lehet őket a szövetkezeti tagok és az egész társadalom előnyére fel­használni. Mindezek Igen nyomós indokok, de csak helyi jellegűek. Az egyesítéshez a szakszerűen elkészített ökonómiai elemzés és kellőképpen felkészült káderek kellenek, nagy tapasztalattal rendelkező emberek, akik az újonnan létesülő termelési egységben a dol­gozók bizalmát élvezik. Ha mindezt figyelembe veszik és a szövetkezeti tagok egyetértenek, nincs ok arra, hogy a szövetkezeteket ne egyesít­sék. Az olyan igyekezet, hogy a járások között kitűnjenek, s elsők legyenek, azok között, ahol a legtöbb szövetke­zetét egyesítették, politikailag hely­telen és káros. A döntő tényező min­den érdekelt szövetkezeti tag bele­egyezése és a lényegesen nagyobb termelés legyen. Ebben van a javaslat értelme: teljes mértékben fejleszteni a szocialista mezőgazdaság termelő­erőit, nagyban és gazdaságosan ter­melni, A nagyüzemi termelési tech­nológiával és a föld, a gépek és a tudomány tökéletesebb kihasználásá­val megkönnyíteni a szövetkezeti ta­gok munkáját, hogy életük és a mun­ka termelékenység a városi életet és termelékenységet közelítse meg, s ígv a társadalomnak évről évre több és olcsóbb mezőgazdasági terményt ad­hassanak. (Befejezés az 1. oldalról) hetjük az 500 férőhelyes mélyal­­mozásos ólat és bevezethetjük az önetetést. Hasonló a helyzet a szarvasmarhatenyésztésben. Végül az egyesített gazdaságban az állatorvos tudása is jobban érvényesül. S ha már a káderekről beszélünk, nyíltan meg kell mondanunk: három elnök, három agronómus és három könyvelő közül van mindig egy, aki a legjobb — és ennek kellene Irá­nyítani az egyesített, nagy gazdasá­got. Nézzük csak meg köezelebbről a könyvelő feladatait. Az egyesített szövetkezetnek nincs szüksége olyan könyvelőre, aki csak a ledolgozott munkaegységek nyilvántartását tudja vezetni. A nagy gazdaságoknak öko­­nómus-könyvelőre van szükségük, akik a nyilvántartásokból Idejében kihámozzák azt, hogy az egyik, vagy másik termelési egységnél egészség­­jelenül növekednek a költségek, stb. S máris a gépeknél vagyunk. Az H Nyitráról jelentették, hogy a kerület földművesei november 26-án teljesítették az évi tejfelvásárlási tervet. A múlt év ugyanezen idősza­kához viszonyítva közel 15,5 millió literrel több az idei tej, amit a köz­ellátás részére átadtak. M A preéovl kerület mezőgazda­sági üzemei 147 százalékra teljesí­tették a növendékmarha-állomány fejlesztési tervét; ami a 3. ötéves terv kezdetére való jó felkészülésről tanúskodik, (ro) kodott, majd agyműtétnek vetették alá olymódon, hogy protónbesugárzást végeztek agyának 18 négyzetmillimé­­ternyi kóros részén. A sugarak csak a beteg szövetet rombolták szét anélkül, hogy kárt okoztak volna a szomszédos, egészséges agyszövet­ben. És ami a legfontosabb, még fejbőrét sem karcolták meg, az ope­ráció vértelen és teljesen fájdalom­­mentes volt. A boldogságtól sugárzó beteg saját erejéből kelt fel a műtő­asztalról és ugyancsak saját lábán, egészségesen hagyta el a korházat. Szakkörökben nagy feltűnést kel­tett a nemrég feltalált „atomkés", amelyet a svédországi Upsala váro­sában adtak át rendeltetésének. Svéd orvosok, atomfizikusok és műszaki dolgozók két éven át szakadatlanul dolgoztak ezen az új sebészeti mű­szeren és először állatokon végeztek vele kísérleteket. Az első ember, akit az atomkéssel megoperálták egy 55 éves férfi volt. A beteg hosszú ideig heves fejfá­jásról és lelki levertségről panasz­ben, a Carnegie intézet rádiócsövé­­vel. A Jupiter rádiósugárzása jellegze­tesnek és a többi rádióforrástól el­térőnek mutatkozott. A 13,5 méterei hullámon végzett észlelések szerint a bolygó rádiósugárzását gyors, erős kitörésszerű megnövekedések jellem­zik. amelyek ugyancsak hirteler csökkennek. Az egész nagyon emlé­keztet arra a képre, amelyet a lég­köri elektromosság kisüléseiből ka­punk Növeli a hasonlatosságot, hog.\ a „kitörésekor" a hullámhossz és a; intenzitás is megváltozik. E tények­ből Burke és Franklin arra követ­keztetett, hogy e jelenség a bolygc légkörében lezajló elektromos kisü­lések eredményeként keletkezik. A Jupiter rádiósugárzására vonat­kozó vizsgálatokat az elmúlt évekber néhány országban többen is megismé­telték, a 3,6, a 7,7, a 7,8 és 16,4 mé­teres hullámhosszokon. Burke é: Franklin is folytatták kutatásaikat az általuk régebben is alkalmazott 13,5 méteres hullámhosszon, egy nag\ érzékenységű, 270 méter hosszú rá­­diótávcsösorozat segítségével. E vizsgálatok eredményeiről nem­rég Burke és Franklin érdekes köz­leményt bocsátott ki. Megállapításai! a következőkben foglalhatók össze: A Jupiter rádiózavarainak idősza­ka megegyezik a bolygó tengelykörül forgásának periódusával. Mintegy há­rom rádióforrás fedezhető fel a Ju­piteren. A rádiótávcsővel mért for­gási időtartama 9 óra 55 perc, 3í másodperc. A rádióforrások nem azo­nosíthatók a bolygó felszínén optikai úton megfigyelhető képződmények­kel, egyedül az úgynevezett „feltét fátyollal" mutat kapcsolat. A Jupiterről érkező rádióhullámot természetéből az a következtető; vonható le, hogy a Jupiter légköre rendelkezik — a Földéhez hasonlc — ionoszférával. amelyet a Nap su­gárzása hoz létre. Ugyancsak meg­állapították, hogy a Jupiternek erős mágneses tere is van, Burke és Franklin szerint a bolygó mágneses terének erőssége a légkör magassá­gában és a rádióforrások helyén kö­rülbelül hatszorosa a Föld mágneses terének a pólusokon. A rádiósugárzás oka valószínűleg a bolygó légkörében lezajló elektro­mos kísérletekkel függ össze. A Ju­piter légkörében lebeoö ammóniát és metáncseppek elektromos törlési kaphatnak, ezek kisülése alkalmas az észlelt zavarok létrehozására. A továbbiakban igen érdekes len­ne megvizsgálni, hogy a Saturnusnál is jelentkeznek-e hasonló zavarok? Ilymódon a Saturnus ionoszférájáró) és mágneses teréről is képet kap­hatnánk. A Naprendszer tagjai közül hosszú időn keresztül csak a Nap és a Hold rádiósugárzását sjkerült észlelni. A rádiótávcsövek érzékenységének és felbontó képességének növelésével azonban egymás után sikerült ki­mutatni a Vénuszról érkező rádió­hullámokat is. Különösen intenzív - és következményeiben is figyelemre méltó - a Jupiter rádióhullám-ki­bocsátása. Naprendszerünk legnagyobb boly­gójának rádiósugárzását B. F. Burke és K. L. Franklin fedezte fel 1954-A Jupiter rádiósugárzása Ezen a néhány méternyi területen tartózkodnak a tehenek reggeltől estig, a déli etetés és fejés kivéte­lével. Járkálnak. megállnak, lefeksze­nek, ahogy jól esik. Nyáron a kolhoz nyári istállójába hajtják őket — né­hány oszlopon nyugvó tető ez, mely­nek közepén vannak az etetővályúk és a takarmányszállításhoz szüksé­ges utacska. És azután jön a mindennapi rend­szeres gondozás. Marija Szmollnye­­cova, a liszovodi „Ukrajna" kolhoz fejőnője vállalta, hogy a tervezett 4060 kg tej helyett ebben az évben mind a 12 fejőstehéntől egyenként 6000 kg-ot fej ki. Szeptember 30-ig már 4540 kg-ot fejt ki, habár a kol­hoz 853 tehenénél a fejési átlag 30U kg volt. De Marija Szmolinyecovát bajosan találnád otthon. Tehénkéit (melyek nem kevésbé soványak) reg gél és este tisztítja, gondosan végzi az utófejést, tőgymasszást alkalmaz, a takarmányokat befülleszti, hogy ízletesebb legyen stb. Ekkor eszembe jutottak egyes szö­vetkezetek nálunk, ahol az egész „gondozás" abból áll, hogy reggel és este kihordják a trágyát, ia takar­mányt bedobják az etetővályúba, és bekapcsolják a fejőgépet. Hogy mi­előbb készen legyenek, naponta hat óra, esetleg még kevesebb idő alatt Ahol a tehenek friss levegőre az egész évben nem mehetnek ki; ha­bár olyan kifutókat mint amilyet :1.t láttam, mindenütt létesíthetnének, és azután ezekben a szövetkezetekben csodálkoznak azon, hogy a tejhozam nem ér egy fabatkát sem?! Sokat tanulhatunk a szovjet kolhozdolgo­zóktól. Nemcsak az új módszereket az elegendő takarmány kitermelésé nek szükségességét, de az egyéni ön feláldozást is. > Marcel Nolc, mérnök lása ismeretlen fogalom, legfeljebb a fehérjetartalmú takarmánykeveré­ket és az ásványi anyagokat vásá­rolják. Az ilyen nagy tejelékenység ban a tehéncsorda a legkülönbözőbb fajtából tevődött össze. Majd minden istállóban volt sztyeppl vörös, fekete­tarka. szimmetáli, és más fajtájú is. L. Sz. Reznylcsenkova zootechni­­kus a fajták különbözőségét így ma­gyarázta: gyorsan kellett növelni a fejőstehenek számát, ami arra veze­tett, hogy a tenyésztésre alkalmas üszőket elválasztottuk a jól tejelő tehéntől. A sztádnyicei „Ukrajna" kolhozban 1947-ben 43 tehéntől egyenként 631 kg tejet fejtek ki. Az idén már 330 fejőstehenük van és a fejési átlag a múlt évihez hasonló — 4000 kg 3,7 százalék átlagos zsírtar­talommal. Tizenegy év alatt a fejős- j tehenek számát nyolcszorosára, a fe- ' jési átlagot pedig hatszorosára emel­ték — anélkül, hogy máshonnan vá­sároltak volna teheneket — ez pedig igen figyelemreméltó eredmény. Egyik első kérdésem a takarmány­adagokra irányult. — Ahol nem etetnek, ott nem is fejhetnek — mondotta nevetve a farm vezetője. — Mindjárt elővette jegy­zetfüzetét, s onnan olvasta fel, hogy a takarmányozási terv szerint a te­henek októberben egyenként 70 kg répafejet, 10 kg répaszeletet, 5 kg hereszénát és minden kg tejre ,0,1 kg főtt borsót, 0,12 kg fehérjetartal­mú takarmánykeveréket és 0,09 kg darát kapnak. Télen 30 kg répaszele­tet, 20 kg silót, 15 kg takarmány­­répát és 10 kg szénát kapnak, mag­­takarmányból pedig az egy kg tejre eső előző mennyiséget. Lehet, hogy e takarmányadagok hallatára valaki elmosolyodik és meg­jegyzi: nálunk ilyen mennyiség két fejőstehénnek kell, hogy elég legyen. Természetesen a kolhoznak először ki kell termelnie a szükséges takar­mányokat és csak azután etetheti így a teheneket. A takarmányok vásár-A Szovjetuinó a világ tej-összterme­lésében már ma az első helyet fog­lalja el. Ennek ellenére a Szovjet­unió népgazdasága fejlesztésének 7- éves terve a tej- és vajtermeié; további nagy emelkedését feltételezi Amint grafikonunk mutatja 1965-ig a Szovjetunióban 100 — 105 millió ton­nára emelkedik a tejtermelés, am az 1058-as évvel szemben 1,7-1,8- szoros emelkedést jelent. alapja tehát a földeken és az állatok gondozásában rejlik. Emellett a pil­lanatnyi állapot 100 hektár földre* 18 tehén és 1963-ig ,ez a szám 25-re emelkedik 100 hektáronként. Már csak egy kérdésem maradt, hogyan csinálják a kolhozban azt, hogy ezek a könnyű tehenek Ilyen nagy takannányadagokat fogyaszta­nak és ez tejre, nem pedig zsírré­tegre változik. A választ részben sa­ját szemmel láttam. A tehenek na­ponta. minden időben a kifutókba mennek. Nem hatalmas „legelők" ezek. A két istálló között talán 30 vagy 50 ár van e célra elkerítve. \ mikor először láttam ezeket a ** teheneket, a koratavaszt jut­tatták eszembe égy gyengébb szö­vetkezetben. Szőrösek, soványak, minden bordájukat meg tudnád szá­molni. Emellett a mieinkkel össze­hasonlítva csak „tehénkék“ voltak: legtöbbjük átlagsúlya 350 — 400 kg. és a vágóhídon aligha vennék át őket „C“ minőségben. Csak a szfmentáli fajta tehenek voltak valamivel ne­hezebbek. 1 Ha egy ilyen csordát csupán egy kolhozban láttam volna, esetleg vé­letlenről lehetne beszélni. De a te­henek ehhez hasonlóan néztek ki a liszovodi kolhozban, a vinicai járás sztádnyicei kolhozában, valamint a krimi terület krasznogvardei „Nem­zetek Barátsága" kolhozban is. Ki­­jevben az Ukrajna népgazdasági si­kereit bemutató kiállításon sem lát­tam kihizlalt teheneket, habár ott a szimmentáli fajtájú „Csuklya“ nevű, csúcsteljesítményt nyújtó tehén a hetedik laktációs időszakban 300 nap alatt 10 955 kg tejet adott. — A teheneket tejre, és nem szem­re neveljük - mondotta 1. L. Csilij, a liszovodi „Ukrajna" kolhoz tehén­farmjának vezetője, amikor a tehe­nek soványságát említette. És való­ban, az elért tejhozam csodálatba ejtett — le a kalappal előtte! Nem is akartam elhinni, hogy ilyen könnyű tehénkék évente átlagosan 4000 kg tejet adnak, De ezeket a kilogram­mokat pontosan kimutatták az eladá­si nyilvántartások, valamint a további feldolgozás adatai. Bárminemű „szé­pítés" ki volt zárva. Nagyon érdekelt és szerettem vol­na tudni, hogyan csinálják, hogy a takarmányadag nem bőr alatti zsír­réteggé, hanem tejjé változott. Biz­tos az, hogy az eredményeknél sze­repet játszik a tehén fajtája is. A „Nemzetek Barátsága" kolhozban a Krim kimondoitan s/tyeppi feltételei között a sztycmnl vörös szarvasmar­hafajtánál 3000 kg volt a fejési át­lag. Sztádnyice és Liszovod kolhozé-

Next

/
Thumbnails
Contents