Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-11-18 / 92. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE ]ó minőségű őszi mélyszántást! Ma már a mezőgazdasági dolgozók széles rétegei ismerik az őszi mélyszántás termésfokozó hatását. A gépállomások sűrű hálózata, a traktorok és korszerű nehéz ekék ezrei lehetővé teszik ennek az egyik legfontosabb agrotechnikai eljárásnak időbeni, sikeres elvégzését. Az ősszel mélyen felszántott talaj jól fellazul. A kapilláris hézagtérfogat rovására a nagyobb hézagok térfogata is emelkedik, amelyeken keresztül az őszi és téli csapadék teljes egészében a talajba ivódik, úgyhogy a növények tenyészideje alatt még szárazságban is aránylag jól segíti fejlődésüket. A mélyszántás tehát a szárazság elleni harc egyik igen eredményes eszköze. A talaj legapróbb, igen értékes részei, az anyag- és humuszkolloidok a tenyészidő folyamán a csapadékok hatására lassanként a feltalajból a talaj mélyebb részeibe mosódnak ki. Miután a tápanyagok a kolloidokhoz kötöttek, a lemosódott kolloidokkal együtt a talaj tápanyagai is lemosódnak, s a feltalaj fokozatosan elszegényedik. Ez a folyamat azért is káros, mert a kolloidok rendszerint a barázda fenekén összetömődnek, megrekednek, s ott egy záróréteget alkotnak, amely akadályozza a növényi gyökerek fejlődését, a talaj víz- és levegőgazdálkodását. Az évenként váltakozó mélységben végzett szántással a lemosott talajkolloidokat újból felhozzuk a talaj felső szintjébe, továbbá a szántás mélységének változtatásával megakadályozzuk a barázda fenekén a kemény kéreg kialakulását. A mélyszántásnak igen nagy szerepe van még a gyomok, állati kártevők és betegségek elleni védekezésben is. Egyes igen elterjedt és káros évelő gyomok (acat, nád stb.) ellen csak mélyszántással tudunk eredményesen védekezni. Az állati kártevők elleni védekezést pedig a mélyszántás egyrészt azzal segíti elő, hogy a gyomokat irtja, s így egyes kártevők elvesztik átmeneti gazdanövényeiket, másrészt a felszíni rétegekben levő kártevőket lefordítja a talaj mélyebb részeibe, a talaj mélyebb részeiben levő kártevőket pedig felhozza a felszínre, ahol azok elpusztulnak. A betegségek ellen bizonyos mértékig a spórák leszántásávai védekezünk, de főleg azzal, hogy a mélyen megszántott talajban a növények jobban és gyorsabban fejlődnek, tehát ellenállóbbak lesznek a betegségekkel szemben. Felmerülhet még a mélyszántás korai végrehajtásával kapcsolatban a mélység és a végrehajtás idejének, valamint az eszközöknek a kérdése. A minél mélyebb feltalaj létrehozása semmi esetre sem jelenti azt, hogy a mélyítést most már azonnal, minden elővigyázatosság nélkül elvégezhetjük. A felületesség sok esetben nem termésemelkedést, hanem hosszabb évekre terméscsökkenést okozna. Mélyítés előtt több helyütt talajvizsgálatot kell végezni, s ettől függőn kell megállapítani a szántás mélységét, amely táblánként különböző lehet. Az olyan táblán ugyanis, ahol 18 — 20 cm mélységben már káros talajréteget, például kavicsot találunk, nem szabad mélyítenünk, mert ezzel csak rontanók a feltalaj szerkezetét. Ilyen táblán tehát a szántás mélysége csak 15 — 17 cm-re terjedjen, hogy a káros kavicsot az eke ne hozza föl. Ha a feltalaj közelében nincs káros talajréteg, akkor a mélyítés kétféleképpen történik: hirtelen és fokozatosan. Hirtelen mélyítjük mindazokat a talajokat, ahol 60 — 80 cm mélységig a talaj összetétele ugyanaz. Ilyen táblákon az ekét egyszerre leengedhetjük 25 — 50 cm-re. Persze nem minden növény alá, mert a növények különböző módon bírják a nyers talajt. Nem tanácsos a hirtelen mélyítés például tavaszi árpa, cukorrépa és len alá. Aránylag jól bírja a nyers talajt a kukorica, napraforgó, burgonya és a zab. Ha az alsó talajréteg összetétele nem egyforma az eddig szántott feltalaj szerkezetével, akkor fokozatosan kell kialakítanunk a kívánatos 25 — 50 cm-es feltalajmélységet. Ez esetben évente 2 — 3 cm-t mélyítünk, nehogy túl sok nyers földet hozzunk föl. Igen fontos tényező a mélyítés időpontja is. Sohasem engedhető meg, hogy a mélyszántást a tél elején, kedvezőtlen időben, sáros földön végezzék, amikor a barázdaszelet erősen kenödik. Az ilyen mélyszántást sokszor még a téli fagyok sem porlasztják szét, s minél kötöttebb a talaj, annál inkább tartanunk keli attól, hogy a mélyszántás tavaszra összetömő-TARTALOM Jó minőségű őszi mélyszántást! 361 Bártfai László: A trágyatakarékosan termesztett kultúrák betakarítási eredményei . 562 Vegyszeres gyomirtás a kukoricatáblán . . . . i . . . 362 Állattenyésztés Csűr illa József: Jól gazdálkodnak, de.....................................365 Életmentés az állatkórházban . 364 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Az őszibarackfák metszése . . 365 Ruttkay Béla: öntözés előzte meg a gyümölcsfacsemeték kiszedését ................................365 Olgyay Ede tanár: Ültessünk gyümölcsfát ....... 366 VADÄSZATI SZEMLE N. Trubin: Az utolsó farkas . 367 Eltűnt, de visszatér a Kőpatakitó vize..........................................567 A sörétes töltény újratöltése . 366 V.___________________J dik, vagy még tavasszal is erősen rögös marad. Tehát kötött talajokon a mélyszántást akkor kell elvégezni, amikor a talaj nedvességi állapota a legkedvezőbb, vagyis ha a barázdaszelet az eke nyomán szétomlik. Ez a szántás ősszel még beérik, viszont a beérett talajt a téli csapadék nem tömi össze. A vályog- és homoktalajok mélyszántása inkább maradhat későbbi időpontra. A futóhomok szántását tavaszra kell halasztanunk, ősszel azért nem szabad fölszántanunk, mert a fellazított talajt télen a szél kikezdi és elhordja. A nagy termések elérésének a korszerű őszi mélyszántás az egyik legbiztosabb eszköze, még kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén is. III. ÉVFOLYAM • 46. SZÁM 1959. november 18.
