Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-11-11 / 90. szám

4 oldmüves 1959. november 11, Hallgassunk az okos szóra A Csehszlovák Mezőgazdaságtudo­mányi Akadémia közzétette a' szak­emberek következő elvi álláspont­ját az őszi szántás jelenlegi ájla­­f1 potáról. Az elkövetkező években nagy fel­­edatok hárulnak a mezőgazdaságra, főként a mezőgazdasági terméshoza­mok növelésében. A talaj ' termé­kenysége a legnagyobb mértékben befolyásolja d hozamokat. A talaj tu­lajdonságainak megjavítását elsősor­ban a szántás, főként az őszi szántás segíti elő. Az őszi szántás jelenlegi állapota azonban nem kielégítő. Az erre felhozott okok, mint például a talaj elégtelen nedvtartalma és ennek Teljesítették vállalásukat A BAJCSI ÁLLAMI GAZDASÁG far­­kasdi részleg dolgozói említésre méltó eredményeket érnek el az állatte­nyésztésben. Galla Gyula fejőgulyás év elejétől átlagosan 13,31 liter tejet fej ki egy-egy tehéntől. Lantos Mi­hály 12,05, Nagy József 11,52 és Svec István 11,31 literes fejési átlaggal dicsekszik. Ez a szép eredmény a he­lyes takarmányozási technikának, a gondos ápolásnak köszönhető. Dicséretet érdemel Danis Ferenc, és Vizsgyák elvtárs számadó juhász is. Mindketten nagy igyekezettel és szorgalommal végzik munkájukat. Da­nis Ferenc 200 anyajuhtól 230 darab kisbárányt választott el, és kitermelt 1135 kilogramm gyapjút. Az elért szép eredményért az állami gazdaság — a fizetésen kívül — 5300 korona pré­miummal jutalmazta meg. Vizsgyák elvtárs 210 anyától 236 darab kisbá­rányt választott el és 1155 kilogramm gyapjút termelt ki. Az ő markát 5000 korona prémium ütötte. Elmondhatjuk tehát, hogy a bajcsi ÁG dolgozói becsületesen teljesítették a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 42. évfordulójára tett kötelezett­ségvállalásukat. PSENÄK JÖZSEF, Bajcs következtében az őszi szántás rosz­­szabb minősége, a szántási költségek növekedése, stb. ugyan helyesek, ám nem veszik tekintetbe a következő vegetációs időszakot. Nem veszik fi­gyelembe azokat a veszteségeket, me­lyek az őszi szántás el nem végzése következtében a jövő évi terméshoza­mokban bekövetkeznének és többszö­rösen felülmúlnák az idei őszi szántás nehezebb feltételeit. Több éves kísér­letek és tapasztalatok igazolják, hogy a tavaszi szántás az őszihez viszo­nyítva 20 százalékot meghaladóan is csökkenti a hozamokat, mivel meg­fosztja a szántóföldet a talajnedv­­tartaléktól, fokozza a talaj szellőzését és göröngyösségét. így szárazabb ta­vasz esetében a kisarjadt növények rövid időn belül vízhiányban szenved­nek, A Csehszlovák Mezőgazdaságtudo­mányi Akadémia javasolja, hogy a kö­zepes kötöttségű talajokon 20 — 22 cm, a kevésbé kötött és a kötött talajokon a talajviszonyoknak megfelelően még mélyebben kell elvégezni a tavaszi gabona alá való szántást. A kötött talajokon a mélyebb szántás a szellő­zéshez, a kevésbé kötött talajokon viszont a tápanyagok felszínre hozá­sához szükséges. A kötöttebb tala­jokon sekélyebben, kevésbé kötötte­ken mélyebben kell a trágyát alá­szántani. Előekét csak a zöldtrágya beszántására kel! alkalmazni. ¥ ¥ ¥ Kitartó kocsisok Az alsószeli szövetkezetben is igye­keznek, hogy mielőbb végezzenek a kukorica törésével. Az idő kedvező, jó az út, s így a kocsisok 18 — 20 má­zsát is felraknak egyszerre a szekér­re. De ez az út nem valami rövid. Közel 16 kilométer. Ugyanis Alsó­­hatrából egészen a felsőszeli szárító­ba szállítják a kukoricát. Azonban ez nem esik a kocsisok terhére, annak ellenére sem, hogy gyalog teszik meg ezt a távolságot. Hogy miért? Azért, hogy egy cső sem vesszen el az úton, mert azzal csak saját magukat káro­sítanák meg. Bakó János, Királyrév Már földben a mag Vállalások felszabadulásunk lő. évfordulójának tiszteletére • A nehézségek ellenére időben végezték el a vetést • A növény­­termesztésben jövőre nagyobb sikereket akarnak elérni Az előző években inkább a gyen­gébben működő szövetkezetek között emlegették a vezekényi szövetkezetei. Az utóbbi időben azonban a veze­­kényiek egyre nagyobb sikereket ér­nek el a közös gazdálkodásban. A szövetkezet tagjai nemrég válla­lásokat tettek hazánk felszabadításá­nak 15. évfordulója alkalmából. Mi­előtt vállalásaikat megtették Polák Kálmán, a szövetkezet elnöke arra figyelmeztette a tagokat, hogy válla­lásukat jól fontolják meg. S a jó ta­nácsot meg is fogadták. Vállalásaik a nagyobb termésered­mények elérését célozzák. Jól tudják, hogy a magas hektárhozamok elérésé­nek előfeltétele az, ha betartják az agrotechnikai intézkedéseket és ha­táridőket. Ez év őszén, habár a talaj előkészít tése sok nehézséggel járt, mégis idő­ben végezték el a búza vetését, az őszi árpát is időben elvetették. 21 hektár árpát vetettek be s így be-Lesz takarmány bőven A hosszúréti szövetkezeti tagok az év folyamán szép eredményeknek vol­tak megvalósítói. Idejében betakarí­tották az őszi kapásokat és október 20-ra végeztek a silózással is. Bősé­gesen biztosították az állatok téli ta­karmányozását. Több mint 60 vagony szálastakarmányt és 550 tonna silót készítettek. Rédvay Aladár, Rozsnyó tartották a vetésterület tervét. A vezekényi EFSZ tagjai vállalá­saik keretében elhatározták, hogy jö­vőre az 1959-es évhez viszonyítva 22,8 százalékkal növelik a növénytermesz­tés termelési eredményeit. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta 600 liter tej... A hidaskürti EFSZ pár évvel ezelőtt a gyengén működő szövetkezetek kö­zé tartozott. Ma már eredményesen gazdálkodik. 1957-ben például 297 li­ter, 1958-ban 497 és az idén több mint 600 liter tejet termelnek egy hektárra átszámítva. A NOSZF 42. évfordulójának tiszte­letére pedig vállalták, hogy a tehenek átlagos évi tejhozama eléri a 2600 litert, vagyis hektáronként 1960-ban 860 liter tejet termelnek ki. Sertés­húst több mint 110 kilogrammot ter­melnek ki egy hektár földre számítva. Meg kell még említenünk Dobrovszky Saroltát, a tyúkfarm vezetőjét, aki vállalta, hogy a jövő évben 4400 kis­­kakast nevel fel. K. F. • A vajáni (nagykaposi járás) szö­vetkezet a felszabadulás tiszteletére vállalta, hogy 60 000 liter tejet termel terven felül. (NC) • Nagytárkányban a felszabadulás óta eltelt 15 esztendő alatt 100 mo­dern, minden igényt kielégítő új csa­ládi ház épült. (ÄA) Felejthetetlen történet IfláE szeptember 5-én még ■****'• a győri kórházban fe­küdtem. Akkor jött értem a fele­ségem és a bátyám leánya. A bá­tyám leánya azért jött, mert férje vonatvezető volt és általa remél­tek helyet szorítani számomra az akkorában zsúfolásig telt vonat­ban. Mire az állomásra értünk, már állóhely sem akadt, pedig én olyan rossz bőrben voltam, hogy állni nem bírtam. A vonatvezető beavat­kozásával annyit sikerült elérni, hogy az utasok valami nehezen helyet szorítottak és bekerültem a kupéba. Igenám, de a lábaim ros­­kadtak és ülőhelyért már nem jár­hatott közben a vonatvezető, hi­szen még az asszonyok sem tudtak utánam felmászni, hogy támogas­sanak. Nézegettem jobbra, balra, de a beteg embert az ülő utasok nem szokták észrevenni; egyiknek sem tudtam a tekintetével talál­kozni. Pedig annyian voltunk, hogy majd agyonnyomtuk egymást. Már az ájulás környékezett, amikor az ablaknál ülő szovjet katonával észrevettük egymást. Már állt is fel és intett, hogy menjek oda le­ülni. Csakhogy messze volt, nem jutottam oda a zsúfolástól. A ka­tona átláthatta a helyzetet, hogy így nem boldogulunk. Kinyitotta az ablakot, kiugrott, hogy így vala­hogy elfoglalhassam a helyét. Ott állt az ablak alatt mindaddig, amíg a helyére nem telepedtem. Csak aztán intett mosolyogva búcsút. Azóta is az az érzésem, hogy akkor a vonat utasai közül Hálám­nál csak ö érezte magát jobban. CSADA FERENC, Csúz Egy pár szóval... nnnnnmnrinoannnDaaaaaaaaaaDaanaDoaaaaaaaaaDaaDC 500 gramm üzemanyaggal .a világ körül A legkorszerűbb repülőgépeknek is megvan a hátrányuk, hogy csak bizo­nyos mennyiségű üzemanyagot vihet­nek magukkal. Szemléletesen mutatja ezt a következő példa: 1 kg repülő­gépüzemanyag teljes elégetése révén 10-11 ezer kalória hő szabadul fel. Ha számításba vesszük, hogy a légkör határán túl a repülőgépnek vagy ra­kétának valamilyen oxidáló szerre is szüksége van (gyakran ötször több kell belőle, mint az üzemanyagból), Üitűnik, hogy 1 kg üzemanyag gya­korlatilag csak 2 — 3 ezer kalóriát képvisel. Ebből következik, hogy nagy távolságok berepülésére óriási meny­­nyiségü üzemanyagra van szükségünk. A hatótávolság és sebesség növelé­sére irányuló igyekezet egyenlőre a gép súlyának növelését eredményezi. A 150-200 tonna indulási súllyal ren­delkező repülőgépek ma már nem mennek ritkaság számba. Kevesen tudják viszont, hogy ilyen repülőgér péknél az üzemanyagok az összsúly 50 — 60 százalékát képviselik, néha 100 tonnát, esetleg még többet is, miközben ez az óriási mennyiség csak néhány órás repülésre elegendő. A fogyasztás a sebesség fokozásával párhuzamosan növekszik s egyúttal • csökken a hatósugár. Nem csoda te­hát, hogy a korszerű reaktív repülő­gépeket rosszmájúan „repülő tartá­lyoknak" nevezték el. A modern repülőgépek üzemelteté­sének tehát a nyersolaj rohamos fogyasztása a következménye, amely­nek világkészletei aggasztó mérték­ben fogynak. Egyes szakemberek sze­rint, ha kitermelése olyan iramban fpg növekedni, mint ma, fő készletei 25 — 50 éven belül teljesen kimerül­nek. Az itt vázolt nehézségeket az atom­­hajtásű repülőgépek küszöbölhetik ki, melyek már a tervező munka tárgyát képezik. A maghajtású repülőgépek­nél az üzemanyag súlya az Összsúly­nak csak elenyésző részét fogja ké­pezni. Szovjet szakemberek számításai szerint egy 100 tonna súlyú repülőgép a Földgömbnek 1000 kilométeróra sebességgel történő körülrepüléséhez kb. 500 gramm üzemanyagot (pl. 235- ös urán) fog igényelni. Ha kémiai üzemanyagot használnak, több száz tonna hajtó anyagot fogyasztana, ezenkívül 10 —15-ször le kellene szállnia a készletek feltöltése végett. Ebből a néhány számadatból is ki­tűnik, hogy az atomhajtásű repülő­gépek hatótávolságát nem korlátozza majd az üzemanyag pótlásának prob­lémája, akár százezer kilométert is repülhetnek leszállás nélkül. A NYUGAT IDEGES Az új energiaforrásnak az iparban, orvostudományban, közlekedésben s a népgazdaság más ágaiban való kihasz­nálása a modern tudomány és tech­nika egyik legbonyolultabb feladata. Aránylag legegyszerűbbnek a mag­erőművek építése mutatkozott, de ma már hajók is közlekednek mag-üzem­anyaggal. Kurcsatov akadémikus, szovjet tudós már az SZKP XX. kongresszusán ki­jelentette, hogy az elkövetkező évek­ben a Szovjetunió nagyarányú kutató és fejlesztési munkát indít meg mag­­üzemanyagú gépcsoportok előállításá­ra, amelyek nemcsak a hajózást fog­ják szolgálni, hanem alkalmasak lesznek a repülés és a szárazföldi közlekedés céljaira is. Ma már Nyu­gaton is elismerik, hogy a Szovjetunió óriási sikereket ért el a legkorsze­rűbb technika eme ágában. Sőt, egyes nyugati szakemberek feltételezik, hogy talán már repülnek is szovjet­­atomhajtású repülőgépek. Az amerikai hadügyminiszter nemrégiben kijelen­tette: „Az oroszok ezen a téren való­színűleg előbbre vannak, mint mi. Ha elsőnek jelentkeznek atomhajtású repülőgéppel, ez valóságos sokkot jelentene számunkra.“ MILYEN MOTOROKAT? A repülőgép számára szolgáló atom­motor és a mai reaktív motor között az a fő különbség, hogy a motoron áthaladó levegő melegítése nem pet­róleum vagy benzin elégetésével jön létre, hanem a reaktorban végbemenő magreakció útján. A repülőgépreak­tor berendezése és működési elve hasonló lesz az atomerőművekben vagy tengeri hajókon működő reak­torokéhoz. A szakemberek úgy vélik, hogy lehetséges lesz megszerkeszteni gáz­turbinás sugárhajtóműves, s úgyszin­tén légcsavaros-gázturbínás atommo­torokat is. Az utóbbi időben legelő­nyösebbnek látszik a mai reaktív motornak nagy teljesítményű, de kis méretű és könnyű reaktorral való ki­egészítése. Gyakorlatilag részleteiben változatlan maradna, csak a normális égési kamrák helyett speciális beren­dezéssel látnák el a hőnek a reaktor­ból való elvezetésére. HOGYAN MŰKÖDIK AZ ATOMMOTOR? A reaktorban magüzemanyag (pl. 235-ös urán) hasadása megy végbe s ezzel hő szabadul fel. Speciális, ki­tűnően vezető folyadék továbbítja a hőt a reaktorból a motoron át áramló levegőhöz. A levegő a belépő nyíláson át a kompresszorba jut, ott bizonyos nyo­másra sűrítődik, s így folytatja útját a hő kicserélő forró falai között. Ily módon nagy mértékben fokozódik a hőmérséklete. Ez után tovább áramlik a gázturbinákon át, ahol leadja hő­energiája egy részét, s végül óriási sebességgel kifolyik a reaktív fúvó­­csőből. MÉG SZÁMOS PROBLÉMA VÁR MEGOLDÁSRA A magüzemanyagú repülőgép moto­rok megépítését célzó elméleti mun­kák gyakorlatilag már 1946-ban meg­indultak. Felmerülhet tehát a kérdés: 'miért nem repülnek még ma sem ilyen repülőgépek? Az első problémát magának a reak­tornak a xkonstrukciója jelenti. Bár a technikusok ezen a téren már nagy sikereket értek el, a mai reaktorok még nem alkalmazhatók repülőgépe­ken, elsősorban nagy méreteik és tekintélyes súlyuk miatt. A legkisebb reaktorokban pedig a hő még nem ér el olyan értéket, amilyenre szükség van. Ezért speciális reaktorok fej­lesztésén dolgoznak a repülőgépek számára. További komoly probléma a sze­mélyzetnek és az utasoknak a veszé­lyes gamma-sugarakkal szembeni védelme. Ez a veszély csökkenne, ha az utasok a lehető legtávolabb lenné­­iek a reaktortól. Repülőgép esetében z persze sokkal bonyolultabb dolog, nint mondjuk a hajókon. Ismerünk már ugyan anyagokat, melyek aránylag megbízható védel­­net nyújtanak a sugárzással szemben pl. ólom és beton), ezeknek azonban agy a súlyuk. A számítások szerint „ védőfal súlya 40 — 50 vagy még több tonnát képviselne, vagyis amit az üzemanyag súlyán megtakarítanánk, rámenne erre. LEGFONTOSABB A BIZTONSÁG Ez idő szerint az a megoldás látszik a legésszerűbbnek, hogy az atom­reaktort a lehető legtávolabb helyezik el az utasoktól, vagyis a szárnyak végébe, esetleg a törzs hátsó részébe. Ez persze egészen új konstrukciót igényel. További problémák merülnek fel tehát az aerodinamika, a stabilitás stb. szempontjából. A védőfalat nyil­ván nem egyetlen vastag réteg fogja képezni, hanem néhány vékonyabb. Az atommotoroknak a repülőgépe­ken leendő alkalmazása csak abban az esetben lesz célszerű, ha összsúlyuk a védőfallal együtt ugyanolyan vagy kisebb lesar mint a mai motorok súlya teljes üzemanyag készlettel. J. Blecha A CSTSZ II. szlovákiai kongresszusa behatóan foglalkozott a testnevelés fellendítésével, sportköreink működé­sének fejlődésével és a tömegsporttal. Ennek ellenére egyes helyeken nem fellendülésről, hanem, sajnos, ellen­kezőjéről győződhettünk meg. így volt az Alsószelin is. Tavasszal a labdarúgócsapat vezetősége felosz­lott. Nem támogatta őket senki, pe­dig mint máshol, itt is van lelkes fia­talság. Egy pár lelkes sportember mégis szívén viselte csapatunk újjászerve­zését, — hiszen nagy szégyen volna, ha közel 2500 lelket számláló faluban semilyen sportot nem űznének. — Szilvássy Feri bácsival az élen meg­választották az új vezetőséget, s el­sőízben nekik köszönhető, hogy az alsószeli EFSZ labdarúgó csapata aá őszi idényben jól megállta a helyét; a járási bajnokságban a harmadik he­lyet foglalta el. Most, a szovjet barátsági kupáért küzdenek a csapatok. Alsószeli Kosút­­tal, Vezekénnyel, Nádszeggel egy se­lejtező csoportba került. De sajnos — ha a szerencse nem kedvez, to­vább nem jut. Még egy pár szót szeretnék szólni a legelterjedtebb tömegfellépésről, amely hozzájárul az ifjúság testi és esztétikai neveléséhez, a politikai je­lentőségű spartakiádról. Alsószeliben erről nem is hallani. Nem csoda. Hi­szen a galántai járásban is csak ott tesznek valamicskét ezirányban, ahol valamilyen iskola van. Azt ajánljuk az illetékes szervek­nek, hogy foglalkozzanak az előbb említett kongresszus határozataival, egyszóval a fiatalság testi, szellemi és kulturális nevelésével, mert csak így lehet eredményeket elérni, így lehet az ifjúság igényeit kielégíteni. P. L. Magyarország—NSZK 4:3 (1:0) A budapesti Népstadionban 80 ezer néző előtt került sor erre az izgalmas mérkőzésre. A magyar csapat a 3:0-ás vezetés után könnyelműen játszott és a németek 4:3-ra szépítették az ered­ményt. Ehhez még hozzá járult az is, hogy a Göröcs helyett beálló Bozsik ném találta fel magát. A két ország ifjúsági mérkőzésére Miskolcon került sor, ahol 2:2 döntet­len eredmény született. SZABAD FÖLDMŰVES - a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik hetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő Major Sándor - Szerkesztő­ség Bratislava, Suvorovova 16 - Telefon 359-41, 359-42, 359-43. - Főszerkesztő és titkárság: 243-46. - Mezőgazdasági osztály: 356-80.' - Nyomja a Polygrafické závody n p Bratislava, ul. Februárového vííazstva 6/d Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél A-654689 y&a&tHt Földműves

Next

/
Thumbnails
Contents