Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-11-11 / 90. szám
1959. november 11 VlRÄCZrt NfFZÖGAZDASÄG 355 A burgonya téli tárolása Célunk, hogy a burgonyát téli tárolás közben megvédjük a fagy és a rothadás ellen, továbbá pedig, hogy elkerüljük a súlyban és a minőségben beálló veszteségeket. A téli veszteség okai lehetnek: a) vízpárolgás, b) lélegzés, o) csírázás, d) rothadás. A burgonya nem képes a szabad levegőn annyi vizet magában tartani, mint amennyivel a talajban rendelkezett. Szabad levegőn víztartalmának egy része elpárolog és súlya csökken. Legnagyobb a párolgási veszteség a burgonya kiszedését követő 14 nap alatt. A burgonya kiszedését követő erősebb lélegzést azzal magyarázzuk, hogy a gumók a kiszedés közben sok sérülést és vágási sebet szenvednek. A burgonya párolgási vesztesége annál nagyobb, minél szárazabb a tárolóhelység. A burgonya párolgási vesztesége azonban csak súlyveszteséget jelent, nem pedig belső értékvesztést. Lélegzési veszteség A burgonyagumóban, mint minden élő Szervezetben, állandó anyagcsere játszódik le. Az amiláz enzim a kisebb mennyiségű keményítőt cukorrá változtatja át, amely ismét keményítővé változhat. Az oxidáz enzim a keletkezett cukrot hővé, vízzé és széndioxiddá alakítja át. A keményítőveszteség csökkenti a burgonya étkezési és takarmányozási értékét. A lélegzéskor keletkező hő és nedvesség káros, mert sietteti a rothadási folyamatokat. A raktár hőmérsékletének növekedésével fokozódik a lélegzés erőssége is. A tárolóhelységben 4,5 — 6 fok hőmérsékletet kell fönntartani. A csírázással járó veszteség A burgonya átteleltetését három időszakra osztjuk: Az első időszak a kiszedéstől számított 40 napig tart. Ekkor következik be a burgonya beérése, vagyis a kiszedéskor keletkezett sérülési sebek gyógyulása és a fölösleges víz elpárolgása. A második időszak a téli nyugvás időszaka. Ilyenkor a burgonya nem melegszik föl. nem csírázik és alig fejleszt nedvességet. Ez az idő 2 — 3 hónapig tart. Harmadik időszak a tavaszi, amikor a gumó nedvesedni kezd, melegszik, és — ha a raktár hőmérséklete megfelelő — megindul a csírázás. A tárolóhelységek szellőztetése Legnagyobb veszteség a rothadásból származik. A burgonya tárolásában ezeket a veszteségeket ki tudjuk küszöbölni a tárolóhelységek szellőztetésével. Szellózetéssel szabályozzuk a helyiség hőmérsékletét, eltávolítjuk a gumók lélekzésének oxidációs termékét és friss levegő bejuttatásával gondoskodunk az oxigénről, amelyet a burgonya életfolyamata közben nem nélkülözhet. A szellőzetésre különösen ősszel, a burgonya utóérésekor, valamint tavasszal, a csírázás kezdetekor van igen nagy szükség. A burgonya megédesedése A biokémiai folyamatok a környezet hőmérsékletétől függnek. Például 10 — 15 foka hőmérséklet mellett a lélegzés ugyanolyan erősségű, mint amilyen ütemben a keményítő cukorrá alakul át. Alacsonyabb hőfokon a biokémiai átalakulások már nem egyformák. Az amiláz enzim a keményítőből több cukrot termel, mint amennyit az oxidáz enzim át tud alakítani széndioxiddá, vízzé és hővé. Ennek az a következménye, hogy a burgonya a nagyobb cukorképződés miatt édessé válik. .A burgonya megédesedése nem tartós jelenség. Ha a burgonya hét napon át 17 — 25 fokos hőmérsékletre koiíil. édességét elveszti. Az édesség megszűnése alkalmával kétféle folyamat megy végbe. Első helyen áll a cukornak keményítővé történő visszaalakulása, második helyen pedig a lélegzés folyamata. Az étkezési burgonya megédesedését megelőzhetjük, ha a tárolóhelységet 7 — 8 fokos hőmérsékleten tartjuk. Ottmár Lajos, Törincs Nitrogén-műtrágya gyártása földgázból A vágsellyei műtrágyagyár építése nagy érdeklődést keltett olvasóink körében. Sokan szeretnék tudni, hogy miképp készül földgázból a nitrogén-műtrágya. A földgázból készült nitrogéntrágya nem újdonság. Már az első szovjet ótéves tervben építettek ilyen műtrágyagyárat Majkop környékén, később Németországban és Franciaországban használták föl^a földgázt ilyen célokra. Ennek a műtrágyának három fontos nyersanyaga van: a földgáz (metán), a vízgőz és a levegő. A földgázt egy ún. bontóberendezésbe vezetik (krakk), ahol igen magas hőfok és nagy nyomás hatásának teszik ki vízgőz jelenlétében. Ebben a környezetben a földgáz és a vízgőz átalakul széngázzá (szénmonoxid) ás hidrogénné. E gázok egy részét átvezetik egy másik kohóba, ahol túlhevitett vízgőz segítségével a széngáz átalakul széndioxiddá, a hidrogén pedig meggyarapszik. Ezt a hidrogént áttisztítják és katalizátorok (elősegítik a gyorsabb vegyi folyamatot) jelenlétében 175 fokon és 150 atmoszféra nyomás mellett összekeverik a levegőből nyert nitrogénnel. E két gázból, a hidrogénből és nitrogénből születik meg az ammonium. Ehhez hozzákeverik a következő tartályban a széndioxidot és így megszereztük az egyik fontos alapanyagunkat, az ammóniumkarbonátot. A földgáz felbontása után nyert hidrogén és széngáz keverékéhez hozzáadjuk a levegőből nyert oxigént, mégpedig 400 fokon és 200 atmoszféra nyomás alatt katalizátorok jelenlétében. így nyerjük a metanolt (metilalkoholt, vagy ahogyan népiesen nevezik, faszeszt). Ezt 400 fokra hevítjük és megint katalizátorok jelenlétében levegőt adagolunk hozzá, tgy kapjuk a formol nevezetű vegyületet, amely a műanyagipar egyik fontos alapanyaga. Ha már most ezt a két anyagot, a formolt és az ammóniumkarbonátot összekeverjük katalizátorok jelenlétében és besűrítjük őket, megkapjuk a műtrágyát, amely 39 % tiszta nitrogént tartalmaz. Melyek az előnyei ennek a műtrágyának, összehasonlítva a többi ammoniumalapú műtrágyával? Az ammonium, minthogy a vízben könnyen oldódik és erősen párolog a levegőn (ha szalmiákszeszt használunk a ruhatlsztitöshoz, ezt az egész környék érzi), rögtön a trágyázás után elpárolog a talajból, vagy pedig lehetőséget nyújt ahhoz, hogy egy buriet nevezetű vegyianyag termelődjék ki, amely — ahogy ezt a legutóbbi kutatások bebizonyították — mérgező és ká-Már több szövetkezet meggyőződött arról, hogy a takarmánykáposzta rendkívül értékes takarmány. Magas hektárhozamot érhetünk el belőle, ha a talajt megtrágyázzuk és idejében, szakszerűen végezzük el a növényápolást. Eddig nagyon kevés szövetkezetben foglak magot ebből a káposztából. Többen azt kérdezik, kifizetődik-e? Erre a kérdésre a nagymácsédi szövetkezetesek tudnak legjobban választ adni. Idén 0.36 hektáron termesztettek magra takarmánykáposztát. Erről a területről 3,6 mázsa jó minőségű vetomaros a növényzetre. Ez az anyag, amely „megégeti“ a növényeket a nem szakszerű műtrágyázás után. Ezzel szemben a földgázból gyártott műtrágya csak 35 % vízben oldódó anyagot tartalmaz, amely rögtön hat, de mérgező hatások nélkül, míg a többi 65 % csak vegyileg és bakteriális úton oldódik, hatása pedig három évig tart. Ezenkívül adagolását a földsav. illetőleg hidroxid jellege határozza meg. Erősen elősegíti a bakteriális fejlődést és emeli a talaj tápanyagszintjét. Tehát a vágsellyei műtrágyagyár építésé nagy jelentőségű, mert mezőgazdaságunk olcsón nyer értékes műtrágyát, amely a harmadik ötéves terv teljesítésében nagy segítséget jelent. I)r. Devínsky Ferdinánd, a Cseklészi Mezögazdasagi Technikum tanára got takarítottak be, amelyért 51200 koronái kanlak. léhát ez a válasz önmagáért beszél. Ezt az eredményt legelőször is a trágyázásnak lés a kétszeri kapálásnak köszönhetik a szüvetkezetesek. Ha a taktrmá.'. káposztából vetőmagot akarunk nyerni, akkor fontos, hogy a palánták átteleltetését rendszeresen figyelemmel kísérj ik. Az eredményt fokozza, ha tavasszal kapálás előtt bizonyos mennyiségű műtrágyát szórunk a talajra. Krajcsovlcs Ferdinánd (Guiánta) Takarmánykáposzta termesztése magra
