Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-07-12 / 55. szám

1959. július 12. Jzalmd Földműves Aratásköszöntő CSEMADOK-nap Vilkén Pártunk feladatul tűzte ki, hogy eVá kell segítenünk kulturális forradal­munk teljes kibontakoztatását, győ­zelemre jutását. A CSEMADOK, hogy ebből a munkából aktív részt vállal­jon, minden eszközt megragad, fel­használ a kultúra terjesztésére, nép­művészetünk fejlesztésére. A CSEMADOK losonci járási bizott­sága 1959. június 28-án Vilkén meg­rendezte az aratáskezdés ünnepével egybekötött járási CSEMADOK-napot. Ebben az ipolymenti kis faluban már harmadszor került sor a szép ünnep megrendezésére. Az idei ünnepélyt különösen nagy érdeklődés, készülő­idéi előzte meg nemcsak a fellépő kultúrcsoportok körében - akik a mezőről hazatérve a késó éjjeli órákig próbáltak, tanultak — hanem nagy volt a készülődés a község dolgozói körében is, hiszen kedves vendéget, Lörincz Gyula elvtársat, — a CSKP Központi Bizottságának tagját, a CSEMADOK országos elnökét — üd­vözölhették körükben. Vilke már a kora reggeli órákban díszbe öltözött. A főutca két oldalán Román vígjáték sikere szlovák színpadon A nyitrai kerületi színház szezon­záró előadásában bemutatta Michail Sebastian román író „Névtelen csil­lag“ című háromfelvonásos darabját. Sebastian műve még a fasizmus ide­jén, 1943-ban készült. Bemutatásra — bíráló mondanivalója miatt — csak 1945-ben került a bukaresti Al­hambra színházban. A fiatalon elhunyt román szerző történetében a kapitalista társadalom jellegzetes figurái vonulnak fel. Grig, az őszülő, elegáns számító pénzem­ber, s kedvese Móna, aki még meg­próbál kitörni a pénzvilág, az áruvá lett szerelem fertőjéből, s akit társa­dalma mégis visszaránt a posványba, Mirotu vidéki tr.nár, aki a minden­napi élet gonoszságaitól megundo­rodva, a tudomány világába menekül. A nyitrai előadás rendezője Ivan Lichard, neki köszönhető a zökkenő­­mentes előadás. A szereplők átáraz­ták alakításuk lényegét és kitűnően játszottak. Ez a bémutató is jelentős lépést jelent a szlovák-román kulturális kapcsolatok elmélyítése terén. A si­ker pedig azt bizonyítja, hogy közön­ségünk meleg szívvel fogadja az ilyen irányú törekvéseket. Mártonvölgyi László szépen díszített májfák köszöntötték az érkező vendégeket. Délután 2 órai kezdettel színpompás felvonulás nyi­totta meg az ünnepséget. A lovasok, kerékpáros fiatalok hosszú sora me­netelt, majd vidám énekszóval vonul­tak a fellépő kultúrcsoportok. Színes-tarka nép­viseletük virágos kertet varázsolt a nézők szeme elé. Majd az EFSZ ara­tógépei, traktorai, allegorikus kocsijai következtek, me­lyek az örömteli aratás kezdetét kö­szöntötték. Sajnos, az idő­járás nem kedve­zett a színpompás felvonulásnak, ki­adós zápor zavarta meg az ünnepsé­get. De a rossz idő ellenére is közel másfélezer ember gyűlt egybe, s hallgatta meg Lörincz elvtárs beszédét, tekintette meg a tánccsoportok fellépését. A szép mű­sor feledtette az időjárás okozta kel­lemetlen perceket. Kiemelkedő szám volt a vilkeiek „Fonóházban“ című tánckompozíciója, a jelsöciek cigány­tánca, a losonci üvegestánc és a rappi párnástánc. A rappiakat és a jelső­cieket külön dicséret illeti azért a kezdeményezésükért, hogy a kultúr munkába bekapcsolták a községükben élő cigányszármazású fiatalságot is. A CSEMADOK-napot vidám népmu­latság tette teljessé, ételről, italról a vilkei szövetkezet gondoskodott. A Amit a húsokról tudnunk kell — A mesteremhez. Ott az én he-# lyem. # — Arról tégy le! — kiáltotta anyám# jó hangosan. # — Nézd csak, Bálint — magyaráz-^ kodott nyugodtabban a szomszéd. —' A mestered nem szokik le senki ked-' véért az italról. Ő már anélkül nemj élhet. Oszt megkedveltet! a tanulójá- J vaj is. A pálinka meg szegényt csinál ( a gazdagból!... Apádat a sírba dön-. töttel ^ Mondhattak nekem akármit, rángat- # tam a vállam s nyakaskodtam min-# denféleképpen, noha mentségemre nem, a végtelennek tetsző tanács- Azért viselkedtem így, mert dühösí­­tett már a kettejük összefogása elle­nem, a végtelennek tettszö tanács­kozás s a szüntelen áradó, pirongató megjegyzés Fogadkoztam magamban, hogy visz­­szamegyek a mesteremhez, ha mind­járt belehalok is! — Éelekezdtem a tanulásba, hát befejezem! — jelentettem ki határo-i zottan. , J Anyám egy nagyon mély sóhajjal# fogadta a kijelentésemet, olyan mély# sóhajjal, hogy a szeme is könnybe# lábbadt. Könnycseppek gyülekeztek# fürgén a pilláira és mint egy hiszté-# rikás támadt a hajamnak; rángatta,, tépte, cibálta. Aztán az arcomat verte haragjának az ostorával. Néhányszor sikerült eltólnom ütő­közeiből, de aztán újra nekem ron­tott és ütött, vert, ahol ért. — Üssön agyon, nem tágítok! — kiabáltam egyre vadabbul és rémület helyett izzó dac nyomakodott a sze­membe. — Erigy hát, tirhulj! — rántotta ki sarkig az ajtót. — De vissza többé ne merészkedj a házamba! — Nem így, szomszédasszony, nem így! — hallottam még a Bogár János bácsi elégedetlenkedő hangját s ki­futottam az udvarra. A kapunkból néztem vissza utoljára és úgy vetettem magam a faluba, hogy soha többé nem teszem be a lábam a szülői házba. (Folytatjuk.) A hús: az állat izomzata. Nem tisz­tán izomrostokból áll, mindig van ben­ne kötőszövet meg zsír is. A fiatal ál­latok húsa lazább, mert szinte csupa izomrost, az idős állatoké pedig azért rágós, mert sokkal több benne a kö­tőszövet. A sovány húsban átlag 20 százalék fehérje, kevés zsír, körül­belül 75 százalék víz, szénhidrát és kevés B-vitamín van. A zsíros húsban kevesebb a fehérje és a víz. Fehérjé­ben leggazdagabbak a vadak. A kövér húsok a legtáplálóbbak, de bennünket emészthetőségük is érdekel. Legkön­nyebben emészthető a főtt hal (másfél óra), főtt csirke (2 óra), hirtelen sült borjúmáj (két és fél óra), a sovány húsok 3 óra, a kövérek 5 óra alatt emészthetők meg. Nagyon sok függ az elkészítéstől is. A sütés és a füstölés megnehezíti az emésztést. Téves hiedelem, hogy a madarak mellhúsa azért fehér, mert nincs ben­ne vér. A miokrom nevű izomfesték festi vörösre az izomrostokat, amely a főzéstől elhalványul. Ez a festék hiányzik (más izgató anyagokon kí­vül) a fehér húsokból, amelyeket a betegeknek is szabad fogyasztaniok. Általában a világos és pár napig pi­hentetett húsok könnyebben emészt­hetők. Az állott húsokat könnyebb el­készíteni, de szaporábbak is, mert nem annyira nedvdúsak. Különösen fontos ez az angolos marhaszeletnél, melynek 8—10 napi pihenés is kell. (Természetesen hideg helyen.) Bél­színt, ramszteket, roastbeefet, rosté­lyost nem szabad megmosni sütés A barátság kedvéért... A minap a szomszéd faluban jár­tam és a szerencse vagy szerencsét­lenség úgy hozta, hogy a kultúrházba is betévedtem. Éppen mulatság volt. Régi ismerős vagyok ebben a község­ben. - Jó barátok? - szintén akad­nak. Erre bizonyíték a fogadtatás.- Éppen téged vártunk te elveszett ember — üdvözöl nagy örömrivalgá­­sok közepette az egyik rendező. Köz­ben barátságból akkorát csap a vál­tamra, hogy majd a földbe süllyedek. Egy másik jóbarát máris poharat nyom a kezembe. Visszautasítani - nem lehet, el kell fogadni. — Találkozásunk örömére — koc­cint velem — és fenékig üríti poharát. Követem példáját. Ez a két deci borocska jól esett. Egészségemre vált. En is viszonzom kedvességét — gondoltam — ami ép­pen elég ahhoz, hogy mulatsági at­moszférában legyek. Csakhogy a tervekbe hiba csúszott. Jöttek az ismerősök. Öt, tíz, vagy még több is talán és a „barátság kedvéért“ egy kortyot mindenkitől el kelleit fogadni. Végül nagy okosan megállapítottam, hogy kezdem utálni, amivel a torko­mat öblögetem. Kiadtam magamnak dalmas. 18,35 A francia forradalom évfordulója. 19,15 Elégia. József At­tila verse. 20,30 Lement a hold. Rá­diójáték. 21,45 Magyar tájak. Magyar népdalok. Július 14. Kedd. — 9,00 Sivatagon és vadonban. 9,20 A VIT dalaiból. 10.10 Válaszolunk hallgatóinknak. 10,25 Kórusok és népizenekarok. 12,10 Ajándékműsor. 13,00 Versek. 14,25 Tücsök, Tintásujj meg a többiek. 15.10 Operettegyveleg. 15,30 A tűz márciusa. 16,10 Egy falu, egy nót*. 16,35 A barátság hullámhosszán . 16.45 A munkásmozgalom dalaiból. 17.15 Szív küldi... 18,00 A Szabó­­csaiád. 18,25 Népdalcsokor. 19,00 Gyá­ri sziréna. 20,30 Lili-Operett. 21,30 A világirodalom humora. 22,15 Mai szemmel... Július 15. Szerda. — 9,00 A magyar tenger élővilága. 9,30 Magyar nóták, csárdások. 10,10 Titkos pályázat. Rá­diójáték. 11,00 Pillantás a nagyvilág­ba. 11,15 Tánczene. 11,15 Szabó-csa­lád. 13,00 Kozák J. és népi zenekara játszik. 14,00 Régi dallamok. 14,30 Napirenden.... 15,10 Ifjúsági rádió­játék. 16,13 Szív küldi... 16,45 Élő­­szóval-muzsikával. 18,45 Ismerkedés a gyárral. 19,00 Honthy Hanna énekel. 19.15 Sereg a föld alatt. 20,30 Fischer Annie zongorázik. 22,20 Közvetítés a vívóvilágbajnokságról. 22,30 Az ezer­egyéjszaka meséi. Július 16, Csütörtök. — 8,10 Népi zenekarok muzsikálnak. 8,55 Édes anyenyelvünk. 9,00 Ifjúsági rádiójá­ték. 10,10 Aranygyapjú. 11,00 Keve­­háza. 11,20 Rádió operettjeiből. 12.10 Népi muzsika. 13,00 Versek. 14.00 A gyermekrádió műsora. 14,10 Tánczene. 15,30 Dutka Ákos emléke­zése Ady Endrére. 16,00 Napiren­den ... 16,05 Egy falu, egy nóta. 17,45 Lányok, asszonyok... 18,00 Szív küldi... 18,45 Csendháborító. Vidám mesejáték. 21,40 Tudományos híradó. Július 17. Péntek. — 8,10 Operett­részletek. 8,55 Ismerkedés a gyár­ral .,. 9,50 Kazinczy Ferenc versei­ből. 10,10 Nótacsokor. 12,10 Tánc­zene. 13,00 Gazdaszemmel... 14,10 Üttörö-híradó. 14,35 Napirenden ... 15.30 A tűz márciusa. 16,05 Szív kül­di... 17,15 Népdalok. 17,35 Moszkvai tudósítónk jegyzete. 17,45 A zene vi­lága. 18,10 Gyári sziréna. 19,15 Ifjú Figyelő. 20,25 Zenés riportműsor. 21,20 Prágai tavasz 1959. Július 18. Szombat. — 8,10 Lányok, asszonyok... 9,40 Óvodások műsora. 10.10 Riportműsor. 11,00 Vihar után. 12.10 Színes népi muzsika. 12,45 Mi újság a könyvesboltokban? 13,50 Szív küldi... 15,10 Fúvószene. 16,00 Élő­­szőval-muzsikával. 18,00 Gondolat. 18.30 Járóka Sándor népi zenekara játszik. 19,00 A MÁVAG Művelődési otthonában. 20,30 Vidám tarkaest. Július 19. Vasárnap. — 6,59 Kelle­mes vasárnapot! 10,00 Zenés vasár­napi melléklet. 12,15 Jó ebédhez szól a nóta. 12,50 Hétvégi jegyzetek. 13,00 Könnyű magyar muzsika. 14,45 Hét nap a külpolitikában. 15,00 Francia sanzonok. 15,30 A város művészete: A műszerész. 16,00 Móra Ferencre emlékezünk. 17,10 A denevér. 17,45 Kincses Kalendárium. 19,00 Amiről beszélni kell. 19,10 A Magyar Rádió tánczenekara játszik. 20,10 Hegedűs Géza irodalmi' levele. 20,25 A feszti­válok városai. 22,15 Közvetítés a VI- vővilágbajnokságról. A bratislavai televízió műsora Július 13. Hétfő. - 19,00 TV-hír­­adó. 19,30 Ján Kollár az irodalomban. 19.45 Rövid film. 20,00 Rejtvénymű­sor. 21,30 TV-híradó. Július 14. Kedd. — 19,00 TV-híradó. 19.30 Üzbég táncegyüttes műsora. 20.00 TV-játék. Július 15. Szerda — 17,30 Gyer­mekműsor. 19,00 TV-híradó. 20,00 A VII. VIT-ről. 21,30 A nap viszhangja. Július 16. Csütörtök. — 19,00 TV- híradó. 19,30 Üjalkotások. 19,50 Viet­nam harcol. Rövid film. 20,00 Politi­kai kommentár képekben. 21,30 A nap visszhangja. Július 17. Péntek. - 19,00 TV-hír­adó. 20,00 A főutca. Francia film. 21.40 A nap visszhangja. Július 18. Szombat. - 17,30 Pioní­rok műsora 19,00 TV-híradó. 19,30 Emlékezés. 19,45 Rövid film. 20,00 Kiránduláson. Július 19. Vasárnap. — 11,00 Gyer­mekeknek. Délután Tenis-mérkőzés­­ről közvetítünk. 19,00 TV-híradó. 19.40 Lengyel film. 21,20 Kedvelt me­lódiák. 21,45 Sportműsor. s 1959 iúlius 13-tól 20-is • nézők és szereplők egyaránt megelé- • gedetten, örömmel ropták este a tán- S cot. } Ez a vidámság és öröm serkentse a* körnvék szövetkezeteit, fiatalokat- t ireffíkst egyaránt az idei aratási lyo'rc és sikeres elvégzésére. ; Csák István, Losonc ; A jelsöciek cigánytánca CSEHSZLOVÁKIA Bratislava Állandó müsorszámok: 5.00 Hírek. 5,10 Reggeli zene. 6,00 Hírek. 6,10 Falurádió műsora. (Hétfői sportjelen­tések.) 6,15 Reggeli torna. 6,30 Reg­geli zene. (Hétfőn, szerdán és pén ; teken 6,30-6,35-ig nyelvi tanács­adó.) 7.00 Hírek. 7,10 Reggeli zene. 10.00 Hírek. 12.30 Hírek. 16,00 Hírek. 19.00 Rádióújság. 22.00 Hírek. 23,50 ; Hírek. : Július 13. Hétfő. - 10,05 Zenés Jutazás — Berlin. 11,00 Asszonyoknak. 112,40 Tréfás népdalok. 13,00 Jó szóra­kozást! 15,05 Külföldi szólisták mü­­[sora. 15,30 Részletek az ifjúsági al­­j kotóversenyből. 16,10 Színes muzsika. 117.30 Baráti országok dalaibóL 18,00 [Orvosi tanácsadó. 18,20 Klvánság­­; hangverseny. 19,50 Hallgatóinkkal be­szélgetünk. 20.00 Rádiójáték. 21,30 i Szórakoztató muzsika. 23,10 Tarka [zenés műsor. : Július 14. Kedd. - 10,45 Nyári [mulatság. 11,05 Vidám nap. 11,20 Vi­­[dáman, frissen. 12,07 Nemzetek népi táncai. 13,00 Szovjet szerzők művei­ből. 13,30 Betyárnóták. 14,05 Kellemes délutánt. 15,05 Kórusok énekelnek. 15.30 Melódiák a világ tájairól. 16,55 Beszéljünk helyesen. 17,00 Moszkva beszél. 18,00 Tudomány és technika. 19,50 Külpolitikai kommentár. 21,00 ;A könyv világából. 21,20 Nyári mulat­ság. Július 15. Szerda. — 10,05 Népda­­;lok. 10,25 A kassai rádió műsorából, i 11,00 Asszonyoknak. 11,30 Vidáman. 112,07 Híres énekesek. 13,00 Népi mu­­ízsika. 14,0§ Kellemes délutánt! 15,30 [Fiatalok műsora. 16,10 Tarka muzsi­ka. 17,00 Fiatalok hangos újságja, i 17,30 Szlovák szerzők operáiból. 18,00 [Tudományos beszámoló. 19,50 Falvaink [kultúréletéből. 20,40 Gyárakból. 21,00 [Körhinta - humoristáink műsora. [22,10 Táncdalok. 22,50 Kamarazene. ! Július 16. Csütörtök. - 11,05 Elő­­! játékok. 11,20 Vidáman. 12,07 Nép­­| dalok. 13,00 Tarka zenés műsor. 114,05 Kellemes délutánt. 15,05 Világ­ihírű operák tragikus sorsú nőalakjai. •15,30 Üttörőhlradó. 16,55 Beszéljünk • helyesen. 17,00 Asszonyoknak. 17,30 [Esteledik... fiatalok kedvelt dalai, i 18,00 Filmhíradó. 18,10 Kívánsághang­• verseny. 19,50 Testnevelés. 20,00 Rá­­ídiőjáték. 22,50 Operettekből. Július 17. Péntek. — 10,05 Fúvós­­|zene. 11,00 Hallgatóinkkal beszélge­tünk. 12,40 Napjaink dala. 13,30 Ze­• neszerzők esztrád-hangversenye. >14,05 Kellemes délutánt. 15,05 Nép­idalok énekkarok előadásában. 15,30 Szénéi album. 17,00 Moszkva beszél. >17,30 Szlovák népdalok. 18,00 Kíván- Isághang verseny. 19,50 Külpolitikai [kommentár. 20,20 Példás mezőgazda­­■sági dolgozóinknak játszunk. 20,45 [Földműveseinknek. 21,00 Miénk a [győzelem. ; Július 19. Szombat. — 10,05 Sport­­! dalok. 10,25 A kassai rádió műsorából. !12,07 Népdalok. 12,40 Vidám hétvége, i 14,00 Hat fesztivál éneke. 14,30 Wer­­ine: Két év vakáció. 16,10 Szombati [szórakozás. 16,55 Beszéljünk helye­­[ sen. 17,30 Szövetkezeti mulatság. 19,50 ! Hazai kommentár. 20,00 Fehér akác, [operett. 22,15 Szombatról vasárnapra. [ Július 20. Vasárnap. — 8,40 Fal­cainknak. 9,00 Vidám vasárnap. 10,50 [Élő szóval. 11,00 Kívánsághangver­­[seny. 12,00 A hét verse. 13,00 Föld­­[ műveseinknek. 13,30 Népi muzsika. [14,00 Zenés irodalmi műsor. 15,00 [Kívánsághangverseny, 16,30 Kirándu­lás a Tátrába. 17,00 Sport. 20,00 Nyári [mulatság. 21,35 Meséről mesére. 22,50 [Éjszakai hangverseny. i t MAGYARORSZÁG Kossuth Rádió Állandó műsorszámok: 5,00 Falu­rádió. 5,30 Hírek. 7,00 Hírek. 8,00 [ Műsorismertetés. 10,00 Hírek, lap­szemle. 12,00 Hírek. 16,00 Hírek. [18,00 Hírek. 20.00 Esti krónika. 22,00 [ Hírek. • [ Július 13. Hétfő. — Riportműsor. [ 19,15 Filmzene. 9,45 Lányok, asszo­nyok...' 10,10 Óvodások műsora. [10,30 Szívesen hallgattuk. 12,10 Népi [zenekar játszik. 12,50 Operettekből. [13,45 Válaszolunk hallgatóinknak. [14,00 Heti zenés kalendárium. 15,10 [Könnyű zene. 15,30 Fiatalok film­­[klubja. 16,00 Gyermekalbum. 16,20 • Szív küldi szívnek... 17,50 Ifjúsági [őrjárat. 18,05 Szarvasi szlovák lako­előtt, de a borjúhúst sem, mert el-: veszti eredeti zamatét, ízetlen, rágós lesz. A 250 fokra felhevíthető zsira­dék (olaj) úgyis megöli a baktériumo­kat. Ez a kívánatos hgfok^s amellett szól, hogy a hirtelenül sült húsokat olajban süssük. Az olaj erősen hozzá­tapad, nem hagyja kiszáradni sem. Marhahúsból sültnek legmegbízhatóbb a vesepecsenye. Készíthetjük egyben sütve, 20 percig magas hőfoknál a sütőben, nem túl sok zsírral állandóan öntözve. Magánháztartásban a félig véres húsok nehezen sikerülnek. A rostélyost is serpenyős rostélyosnak készítsük el; erre a .célra vehetünk ramszteket iS. Leveshúsnak legjobb az úgynevezett hivli-fartő, vagy a lábszárhús. A velős és ritkacsont a jó leves tartozéka. Szeletben felsált ve­gyünk, az úgynevezett Stefánia vagy fehérpecsenye párolva a legjobb. Mindig használ a marhahúsnak, ha szalonnával kissé megtűzdeljük. Pör­költnek, gulyáslevesnek szintén a láb­szár vagy a „pacsni“ jó: ez a vese­­pecsenye széle. A sárga, faggyús hús - öreg, azt inkább ne vegyünk. A ros­tosat viszont keresztben kell felszele­­' telni: erre ügyeljünk, ha egyben vet­tünk nagyobb darabot. Hogy bármilyen hús jól megpuhuljon, arra bő időt kell számítanunk. Marhahús-féle 3 — 4, ser­téshús 2 — 3 óra alatt készül el. A pá­rolt húshoz vizet csak apránként ad­junk, mert különben nem sült, hanem főtt ételt kapunk. Tejfelt, mustárt csak tálalás előtt adjunk az ételhez; különben könnyen odasül. F. M. a parancsot: többet nem szabad in-: nőm! Es szót fogadtam egész addig, { amíg ilyen kijelentéseket nem hallót- t tam: j — Szóval engem megvetsz. Hát így; is jó. i Az igazat megvallva nem puhultam j meg ezektől a szavaktól. : Hanem voltak a barátok között | akikbe a régi ősök vére szorult. — Iszol vagy nem?! — kérdezte at következő mintegy parancsolva, mi-1 közben mámorban úszó tekintete va- i dúl tükrözte, hogy jelleg borult aj lelkére ... -Egyszóval belém erőszakolták a; józanságot rabló folyadékot. A következő nap? Kín volt a más-l kor szeretett munka. Fejfájás, hány-1 inger, megtörtség és a létező beteg• j ségek összeg fájdalma éreztette em- J bergyötrő hatását. ; Es mindezt a barátságnak köszön-; hetem! • Legyünk barátok, jó indulatú em-: bertársak. Tartsuk meg a barátságot\ összefűző szálakat, de a barátsági kedvéért ne- veszélyeztessük egymás t egészségét. A barátság kedvéért ín-1 kább próbáljunk parancsoln, önma-l gunknak! Sz. T.;

Next

/
Thumbnails
Contents