Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-11-01 / 87. szám

1959. november 1. \frab-ad Földműves 7 Az aranyásó-tó titka Valamikor, réges-régen, amikor nagyapám nagyapja még egészen kis jiú volt, a mi falunkat lápos mocsa­rak vették körül. A lápok emlékét még ma is őrzi egy kiszáradt tómeder a falu határában. Akkoriban Aranyásó - tó volt a neve. Abban az időben élt a falunkban egy, nagyon-nagyon szegény ember feleségével egy kidőlt-bedőlt házban. Szegények voltak, mégis minden gaz­dagságnál jobban szerettek volna egy kisgyermeket, mert már majdnem megöregedtek, mégsem volt gyerme­kük. Addig - addig sóhajtoztak, vá­gyakoztak, míg született egy szép. aranyos szőke hajú gyermekük. Elne­vezték Bandikának. Már majdnem egy éves volt, amikor hirtelen meghalt az édesapja. A szegény asszony özvegyen maradt, a kis Bandika árva lett. A legnagyobb baj az volt. hogy a sze­gény özvegynek se tüzelője, se egy betevő falatja nem volt. Bandika a sok nélkül zésbe belebetegedett. Sajnálta minden falubeli az özvegy Maris nénit, de segíteni ok sem tud­tak. Mikor azonban a falu öreg kon­dása is meghallotta Maris néni nagy bánatát, hazaterelte a legelőről az állatokat, hogy elmehessen Bandiká­­hoz, megnézze - hátha ő, a sokat látott ember segíthet a bajon. Maris néni éppen a sovány vacsorát készítette, amikor az öreg kondás be­kopogtatott hozzá.- Eljöttem, hogy ahogy erőmből telik, segítsek kisfiádon. De tudd meg. hogy amit most fogsz hallani, azt még nem hallotta eddig senki, az titok. Az aranyásó titka, melynek eddig csak én voltam tudója. Most továbbadom neked, mert egyedül így lehet gyer­mekeden segíteni. Majdnem az erdő alatt van egy nagy tó, az Aranyásó. Ez a tó minden év­ben egyszer megnyílik, mégpedig pün­kösd szombatján. Ilyenkor szabad at út a tó fenekére, ahol töméntelen arany, gyémánt, briliáns és minden­féle más drágaság hever. Van ott egy gyönyörű, aranyalma is. Ennek az almának az a tulajdonsága, hogy aki ezt kezébe veszi, az minden betegség­ből kigyógyul. Vidd oda pünkösd szombatján a fiadat, várd meg még megnyílik a tó, menj le a jenekére. Add a gyermek kezébe az aranyalmát, játszón vele egy kicsit. De vigyázz, mert az ingovány gyorsan bezárul! Eszedbe ne jusson a drágaságok közt válogatni, vagy valamit elvenni, mert akkor ottvész gyermeked. A titkot ne áruld el senkinek, mert akkor nem segítesz magadon. Szerencsével járj! - mondta az öreg kondás és élbú­csúzott az Özvegytől. Amikor elérkezett pünkösd szom­batja, a szegény asszony már kora sietett a válaszával. — Nekem földem van, sok földem, termelnem kell. Ahogyan nőtt a bevonulók száma, a gazda annál emeltebb hangon haj­togatta, ismételgette a magáét: neki termelni kell. Nem szálltam perbe a nézetével. Pedig annyi eszem éppen­séggel volt, hogy tudjam, neki kellene elsősorban bevonulni. Kívánta is a behívóját minden porcikám. Mert félelmetes árnyékommá nőtt a trá­gyahordás idején. A hátam mögött settenkedett örökké s nem hagyott soha nyugodni. Ha délidőben, vagy máskor anyám­hoz ütöttem be az orrom, hát alig melegedhetett meg a helyem, jött utánam mindjárt és osztogatta a parancsait. — Húzz vizet a vályúba. — Engedd ki a borjúkat. — Vigyél fát a konyhába. — Szaladj dohányért a szövetke­zetbe. Anyám fájó szívvel nézte a loholá­­somat és nemegyszer fajult odáig a dolog, hogy szembe kellett szállnia a gazdával, de letorkolta őt is azzal, hogy mérgesítsük csak, felbontja a szerződést és szélnek ereszt vala­mennyiünket. Szélnek ereszt. Földön­futóvá tesz. Megvonja tőlünk a ke­gyét. Tudta nagyon jól, hogy mivel kell ráijeszteni az édesanyámra. Be is fogta a száját keményen és elhall­gatott ... Hogy sajnált igazán, azt onnan tud­tam, hogy esténként beszőlltott a kunyhónkba és kétségbeesetten tette fel a kérdést. — Mi lesz itt belölünk, Bálint? — Ember, meglátja! — válaszoltam neki gyorsan, mert két ember nem délelőtt az Aranyásó ingoványos part­ján állt beteg gyermekével karján. Egyszercsak megnyílott a láp. Csillo­gott, ragyogott a tó feneke, csakúgy szikráztak a drágakövek, amint rájuk vetődött a napsugár. Maris néni ölében Bandikéval leszaladt a tó aljára. Káp­­rázott a szeme a nagy fényességtől. A beteg gyermeket letette egy nagy halom drágakő mellé, nem is nézte, ott van-e az aranyalma. Fogta a kö­ténye két sarkát, telekapkodta egy csomó arany golyóval, gyémánttal, briliánssal és kivitte a partra. Fordult visza, hát uramfia! Összezárult a láp, és Bandika ottmaradt az alján! Jaj, fogta a fejét a szegény özvegy, siratta gyermekét. Tudta már, hogy hibázott! A kincsszerzésen járt az esze, nem a beteg Bandikén. Bánatában az összes gyönyörű drágaságokat visszaszórta kötényéből az Aranyásó vizébe. Hisz minek a kincs, ha legnagyobb drága­sága, gyermeke elveszett. És ekkor csodák csodája! Tizenkét meseszép tündér jelent meg a víz tükrén. — Szerencséd, asszony, hogy a kin­cseket visszadobtad oda, ahonnan el­vetted! Menj haza, várj egy évig. Ha ezalatt az idő alatt bebizonyítod, hogy nem vagy kapzsi, jobban szereted gyermekedet, mint a kincset, akkor visszakapod őt! Megfogadta Maris néni, hogyne fo­gadta volna meg! Be is tartotta fo­gadását, s egy év múlva, amikor az Aranyásó újra megnyílott, sietett a tő fenekére. Ott találta Bandikét egész­ségesen a kincsek között. Kezében volt az aranyalma, azzal játszadozott. Nem nézett az édesanya se jobbra, se balra, karjára kapta gyermekét, sie­tett ki a partra. Amikor bezárult a tó, újra megjelentek a szép tündérek, és a szegény asszonyt megjutalmazták arannyal, ezüsttel, hogy többé ne kelljen éheznie, hogy felnevelhesse Bandikét. Sokáig éltek azután öröm­ben, boldogságban. Népmese-gyűjtő pályázatunkra Leleszen jegyezte fel: K. K., Bratislava ' Irodalmi est Párkányban • Október végén szép élményben volt ■részük a párkányi irodalomkedve­lőknek. Ugyanis a párkányi CSEMA­­:DOK helyi csoportjának rendezésé­iben a csehszlovákiai magyar írók • közreműködésével nagyszabású iro­­! dalmi estet tartottak a járási nép­• könyvtárban. J Az esten megjelent Ozsvald Árpád, • Csontos Vilmos, Gyuresó István, Pet­­;rik József és Lovicsek Béla, akiket a Stizenegyéves magyar középiskola ta­• nulói köszöntöttek. Utána a CSEMA­­’DOK helyi csoportja nevében Vércse ;elvtárs üdvözölte az írókat. Az iro­• dalmi bevezetőt Gyuresó István költő »mondta el. Röviden ismertette a ícsehsziovákiai magyar irodalom je­lenlegi helyzetét, majd Csontos Vil­­■ mos olvasta fel „Hiszek az ember­iben" című versét, melynek rendkívül ■nagy sikere volt. Lovicsek Béla • „Diákszerelem“ című kisregényéből • mondott részletet. Ozsvald Árpád S„Arcok" című most készülő verscik­­•lusából idézett. Az ő felolvasásuk • után irodalmi vita következett, mely- Iben a közönség nyilvánította ki véle­­jményét az elhangzott írásokról, a ’’csehszlovákiai magyar irodalom mai helyzetéről, s arról, mit várnak ; íróinktól. ; Ez az irodalmi est alkalmat adott arra, hogy a párkányi lakosság még közelebbről megismerje csehszlová­kiai magyar irodalmunkat, íróinkat, hogy ezentúl még többet foglalkozzék irodalmi életünk kérdéseivel s ezáltal növelje kulturális tudását. Esek József, Párkány A bratislavai Komensky Egyetem a napokban ünnepelte megalapításának 40. évfordulóját. Az ünnepségen J. Lénárt, az SZLKP KB titkára vezeté­sével résztvett az S7.LKP Központi Bizottságának küldöttsége, melynek tagjai Vasll Bifak, az iskola- és kulturális ügyek megbízottja és Tornái Slouka, az-SZLKP KB osztályvezetőjének helyettese volt, továbbá a test­véri Prágai Károly Egyetem 40-tagú küldöttsége dr. Jaroslav Procházka rektor vezetésével, a Halle-Wittenberg-i Luther Márton Egyetem küldött­sége dr. Gerhardt Bondi rektor vezetésével, a csehszlovákiai főiskolák, tudományos és kulturális Intézmények, valamint azon üzemek képviselői, amelyekben a Komensky Egyetem hallgatói termelési gyakorlatot végeznek. Az államhimnu^z elhangzása után Jozef Lénárt, az SZLKP KB küldött­ségének vezetője felolvasta az SZKP KB-nak a Komensky Egyetemhez megalapítása 40. évfordulója alkalmából intézett levelét. Állandó műsorszámok: A bratislavai rádió hétköznapi rendszeres műsorszámai: 5,00 Hírek. 5,10 Reggeli zene. 6.00 Hírek. 6,10 A falurádió műsora, (hét­lön sportjelentések). 6,15 Reggeli torna. (Hétfőn, szerdán és pénteken 6,30-6,35 Nyelvi tanácsadó.) 7,00 Hírek. 7,10 Reggeli zene. 10,00 Hírek. A Csehszlovák Rádió magyar adásának állandó műsorszámai: -Hétfő-szombat: 5,15 — 5,30, 13,00- Irodalmi vitaest Vasárnap: 15.00-16,00 (havonta egyszer: 15,00-17,00 Rádiójáték). Szerda: 10,05-10,35 Gyermekrádió. 13.30, 17.30-18.00 Hírek. BRATISLAVA: élhet vigasztaló támasz nélkül, mégha édesanya is az egyik. S ha az egyik elkeseredik, bizakodóan szóljon a másik... A gazda gorombaságaival, múltak a napok, hetek. Annyira ment a ke­gyetlenkedésben, hogy már meg sem állhattam előtte, akkor voltam jő, ha mindig talpon látott. Nem is igyekez­tem én hazafelé az ökrökkel, ha nél­küle mentem a mezőre. A szekeret behúzattam az erdőbe, az ökröket pedig odakötöztem a lőcshöz és fel­kerestem Bogár bácsiékat. Hosszan elbeszélgettünk azután a gazdámról, kibírhatatlan természeté­ről. Bogár bácsi azt mondta: — Én megértem az idegességét. Kapukon, kerítéseken, falakon min­denfelé plakát. Nagy, vörös csillagos, csizmával. Ezzel ijesztgetik a kishi­­tűeket. Hogy ez a csizma majd a nyakukra hág. Én nem félek tőle, te se. Forgács ellenben retteg. Közeled­nek az oroszok. Neki ellenség, ne­künk jő barát! — Igaz! — Nem szolgálsz te soká a gazdá­nál — eresztett el jólesően bíztató szavaival. — Visszajösz közénk! — kiabált utánam Józsi. Elhittem Bogár bácsinak, hogy gazdámat a fronton beállt helyzet vadítja, ökröket hizlalt, vásárokon kupeckodott és szolgákat cserélt idáig, de hogyan lesz holnap? Közrejátszott még más is, aminek ugyancsak én ittam meg a levét. A lány végképp nem hallgatott az apjára, az őrmestert szerette, nem a gazdag Vörös Pistát. Forgács meg­kqssuth-rAdiö November 2. Hétfő. — 9.00 Riport­műsor. 9,13 Filmzene. 9,45 Lányolt, asszonyok. 10.30 Szívesen hallgattuk. 12.10 Magyar nóták. 13,00 Operett­muzsika. Í4,00 Heti zenés kalendá­rium. 15,30 Úttörő híradó. 16,15 Szív küldi. 17,45 Ifjúsági őrjárat. 18,40 Hazai körkép. 19.30 Magyar nóták. November 3. Kedd: — 9,00 Tücsök, Tintásujj meg a többiek. 10,10 Vála­szolunk hallgatóinknak. 11,00 Idegen­légió. 12,10 Zenés ajándékmüsor. 14,20 Becsületbiróság. 15,30 Az új fiú. Rádiójáték. 16,15 Egy falu, egy nóta. 17,15 Szív küldi... 18,00 A Szabó család. 19,05 Gyári sziréna. 19,54 Jó éjszakát gyerekek. 20,00 Esti krónika. November 4. Szerda: — 9,00 Rádió­­egyetem. 9,30 Népszínművek dalaiból. 10.10 Úttörő Híradó. 11,15 Tánczene. 12.10 Operarészletek. 19,50 Égi jel. 13,45 Válaszolunk hallgatóinknak. 15.10 Egri hangok. 16,00 Élő szóval, muzsikával, 18,00 Csak 18 éven alu­liaknak. 18,20 Szív küldi... 20,25 Szovjet Zenei Hét. November 5. Csütörtök: - 8,55 Édes anyanyelvűnk. 10,10 Békét, bé­két a világnak. 11,00 Idegenlégió. 12.10 Magyar nóták. 13,00 Versek. 14.10 Tánczene. 15,30 Irodalmi riport a Kazinczy ünnepségekről. 16,05 Egy falu egy nóta. 17,55 Lányok, asszo­nyok. 18,10 Szív küldi... 18,40 ifjú Figyelő. 20,25 Népdalest. 21,05 Új falu születik. November 6. Péntek: — 9,10 Ör­ményország dalai. 10,10 Magyar nó­ták. 11,00 Új hajtás. 12,10 Tánczene. 13.00 Gazdaszemmel... 14,15 A sár­kánytól az ősemberig. 15,30 Fiatalok filmklubja. 16,15 Népdalcsokor. 17,15 Szív küldi... 19,20 Szovjet Zenei Hét. November 7. Szombat: - 8,10 Lá­nyok, asszonyok. 10,10 Ünnep az óvo­dában. 10,30 Kard és szerelem. Ope­rettrészletek. 11,00 Idegenlégió. 12,10 Népdalok. 12,45 Könyvekről. 13,50 Szív küldi... 15,10 Zengjen dalunk. 15,40 Élőszóval, muzsikával. 18,00 Gondolat. 18,30 Operettrészletek. 20,30 Letűnt idők panoptikuma. Vidám iro­dalmi műsor. 22,35 Táncoljunk. November 8. Vasárnap: — 8,10 Szív küldi... 8,55 Édes anyanyelvűnk. 9.00 A népek szabadságról énekelnek. 9.10 Mesejáték. 10,00 Vasárnapi mel­léklet. 12,15 Magyar nóták. 13,00 Könnyű zene. 13,30 Közvetítés a Ma­gyarország - NSZK labdarúgó-mérkő­zésről. 17,10 Szovjet Zenei Hét. 17,45 Kincses Kalendárium. 19,00 Amiről beszélni kell. 20,10 Sporthírek. 20,25 Kalózkisasszony. Rádiójáték. Kulturális hírek □□□□□□□□□□□□□□□□□ODODÜCjC Nem engedélyezték Nvugat-Né­­metországban a Solohov világhírű regényéből.készült Csendes Don című film második és harmadik részének bemutatását annak ellenére, hogy az első rész, amelyet néhány hónappal ezelőtt mutattak be, igen nagy sikert aratott. * * * Chopin születésének 150. évfordu­lója alkalmából 1960. február 16 — 21 között Warsőöan nemzetközi zene­­tudományi kongresszust rendeznek, amelyen szovjet, angol, „német, fran­cia és magyar zenetudósok vesznek részt. , * * * Paul Robeson tíz év után újra énekelt Franciaországban, Egyetlen párizsi előadóestélyén a világ népei­­nak dalaiból összeállított műsorra! szerepelt. * * * Érdekes filmantológián dolgozik a magyarországi Filmtudományi Intézet és a Budapest Filmstúdió. Egész estét betöltő műsort készítenek elhúnyt nagy művészek filmjeiből. Az első ilyen film, Kabos Gyula művészi pá­lyafutását mutatja be. Szó van még Csortos Gyula, Somlay Artúr, Törzs Jenó és Jávor Pál művészi pályafutá­sát ismertető filmekről. November 8. Vasárnap: — 8,40 Szovjet tánczene. 9,00 Katonáink éle­téből. 10,00 Rakéta. 10,50 Élő szóval. 12,05 Déli hangverseny. 13,00 Föld­műveseknek. 13,30 Népi muzsika. 14,00 A Nagy Október fényében. 15,40 Az Ifjú Gárdáról. 16,30 Az erdők is harcról mesélnek. 17,00 A kulturális naplóból. 17,30 Sport. 19,40 Pillantás a nagyvilágba. 20,00 Operaközvetítés. 1959 november 2-tól november 8-ig November 2. Hétfő: — 10,15 A ze­néről mindenkinek. 11,00 Asszonyok­nak. 12,07 Előjátékok. 13,00 Operett­muzsika. 15,30 Szovjet dalok. 16,55 Beszéljünk helyesen. 17,50 Népdalok. 18,00 Orvosi tanácsadó. 20,40 Rádió Népiegyetem. 21,00 Emlékezés Hviez­­doslavra. November 3. Kedd: — 10,50 A távol lévő kedveshez. 11,20 Jó hangulatban. 12.40 Katonaegyüttesek < énekelnek. 15,30 Moszkva beszél. 16,45 Tanuljunk oroszul. 18,00 Technikai újdonságok. 19,50 Külpolitikai kommentár. 20,00 Az utolsó akadály. Rádiójáték. November 4. Szerda: — 11,00 Asz­­szonyoknak. 12,05 Baráti országok dalai. 12,40 Tarka muzsika. 14,05 Kel­lemes délutánt. 15,45 A Lúcnica éne­kel. 16,55 Beszéljünk helyesen. 17,30 Tánczene. 18,00 Üzemeinkből. 20,00 Beszélgetés szlovák operákról. 20,40 Szülők iskolája. November 5. Csütörtök: — 10,15 Iskolásoknak. 11,00 A nemzetközi po­litikáról. 12,07 Fúvószenekarok ját­szanak. 13,00 Népdalok. 15,30 Baráti országok zenéje. 16,45 Készülünk a spartakiádára. 17,00 Ifjúsági műsor. 19.40 Forradalmi dalok. 20,00 Vissza­térés. November 6. Péntek: — 10,15 Szü­lők iskolája. 10,35 Népi muzsika. 12,07 Napjaink dalai. 12,40 Filmzene. |l5,30 Moszkva beszél. 16,55 Beszéljünk helyesen. 18,00 Pionír-híradó. 19,45 :öt perc testnevelés. 20,00 A szocia­lista munkabrigádoknak játszunk. ,21,00 Ünnepi hangverseny a NOSZF előestéjén. , November 7. Szombat: — 10,35 ,Szovjet katonai együttesek müsóra. ,11,00 Üj elbeszélés. 12,07 Forradalmi idalok. 13,00 Vidám hétvége. 14,00 A ,barátság dalai. 14,30 Pionír műsor. |15,30 Hazánk dala. 16,15 Szombati iszórakozás. 17,00 Visszatérsz Kátya? ,18,00 Asszonyoknak. 19,45 Szocialista módon élünk. 20,00 Katonaegyüttesek ihangversenye. próbálkozott mindennel, szép szóval, fenyegetéssel, hogy a lányát betörje akaratába, s összeházasítsa a két szép birtokot. De amilyen törékenynek látszott a lány termetre, olyan aka­ratos volt kitartásban. Nem engedett a huszonegyből, dacolt, makacskodott, mert az édesanyja is pártjára állt. Hányszor hallottam az anyját pat­togni! — Ahhoz métsz majd, akit szeretsz. Bár én is ahhoz mentem volna! Napokon keresztül veszekedtek, gazda a lányával, gazda a feleségével és mindenkivel. A végén azután be­lém mártotta a legmélyebben a ful­lánkját. De én erre nem sokat hede­rítettem. Hamar megtanultam és magamévá tettem a szolgaság első törvényét, hogy a nem neked való szavakat ereszd él a füled mellett! A baj nem is ott kezdődött, hanem ott, hogy a vészes családi háborúk után kétszer-háromszor annyi mun­kát bízott rám. Észrevehette bizo­nyosan, hogy én is az asszonynéppel tartok. Hogyan is olvassa a pap a bibliából szénakaszálás, hordás és aratás ide­jén, amikor alig lézeng néhány ki­mustrált vénember, meg a presbiter — a gazdám — a szószék körül?... Hat napon át munkálkodjál és végezd minden dolgodat; de a hetedik nap az Űrnak, a te istenednek a szombat­ja: semmi dolgot ne tégy azon se magad, se fiad, se lányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belül van; mert hat napon teremté az Ür az eget és a földet, a tengert és min­dent, ami azokban» van, a hetedik napon peT'g rrrgm i.igo/ék . ..

Next

/
Thumbnails
Contents