Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-10-14 / 82. szám

Rozsvetés az ógyallai EFSZ határában Kétségkívül i.gaz, hogy az utóbbi napokban valamivel gyor­sult a szántás-vetés üteme. Ám­de, távolról sem a kihasználható lehetőségekhez mérten ... Bár nem egy szövetkezetben, — aminek éppen legfőbb ideje — a józan ész, a helyes paraszti gondolkodás lett végre úrrá. így van ez a tornaijai járásban levő rimaszécsi EFSZ-ben, ahol nemcsak a korai kalászosok zöl­dellnek, hanem a kétszáz hektár búza is csaknem mind elvan vetve. Hasonló a helyzet a ga­­lántai járás nádszegi szövetke­zetében is, ahol a hatszáz hek­tár vetnivalóból több mint öt­száz hektárba elvetették idejé­ben a magot. Mé,g tucatnyi pél­dát hozhatnánk fel, ahol már ezen a héten befejezik az őszi kalászosok vetését. Mindamellett csöppet sem megnyugtató a helyzet. Már an­nál is inkább nem, hogy a búza vetésének agrotechnikai határ­ideje néhány nap múlva lejár, s a felszántott földnek mintegy fele még magra vár... Ennek fő oka: sokhelyütt aj esőre várnak — mint például z füleki járásban levő Galsán Pelsőcön stb. — ahelyett, hogy bár nehezebb munkaviszonyok közepette, de vetnének. Mint ahogy vetnek Feketenyéken Bélvattán, Zádoron és még szá­mos helyen. Vetnek, mert — aratni akarnak a jövő nyáron Természetesen, kora reggeltől késő estébe nyúlva ,sőt az éjje­leket is felhasználva szántanak vetnek. Éppen ideje, hogy a „száraz a föld, nem lehet vetni“ elméle­tet szétzúzzuk. írmag se marad­jon belőle! Ne fékezze a szán­tás-vetés amúgyis lassú ütemét, Teljesen indokolatlan az is, hogy késlekednek mezőgazda­­sági üzemeink a kukoricatörés­sel. Erre a dologra igazán kiváló a mostani száraz időjárás, mégis nagy a lemaradás. Például a bratislavai kerületben eddig csak mintegy két és félezer hektár kukoricát törtek le, azaz, ♦ Tizenhárom nap alatt 45 hektár burgonyát takarítottak be a Rokytni­­ca-i EFSZ tagjai. Ez egyike a leg­jobb munkateljesítményeknek az őszi munkák során — a jilemnicéi járás­ban. (zn) ♦ Az ostrava-karvinái bényakörzet Dőlni Suchá bányáját fél milliárd koronás költséggel újjáépítik és a legújabb műszaki eredmények alap­ján korszerűsítik, (tk) ♦ A nyitrai kerület cukorrépater­melő üzemei eddig több mint 23 965 vagon cukorrépát adtak el a surányi-, oroszkai- és a nyitrai cukorgyárak­nak, ami 8978 vagonnal több, a múlt esztendő ugyanezen időszakához vi­szonyítva. (rn) ♦ Ez évben 8723 kis- és közép­paraszt lépett be a kassai kerület szövetkezeteibe, 37 139 hektárral nö­velte a szövetkezetek földalapját, 's 61 új szövetkezetei létesített, (bn) ♦ Hazánk a robbanómotorok kivi­telében az ötödik helyet tartja a vi­lágpiacon: villanymozdony-kivitelünk­­kel pedig a harmadikat, (tk) „Egy kis szárazság? Mit számit! Fontos, hogy mihamarabb földbe kerüljön a mag! — vélekedett Bahorecz László traktoros. Az egész határt öntözni akarják Novotny és Kim Ir-Szen elvtársak egy üzem dolgozóinak körében Az így előkészített területen azután gyorsabban haladt a munka. Ezzel a módszerrel 120 hektárról takarítot­ták be a cukorrépát, gyorsan és vesz­teség nélkül. Az öntözéses cukorré­­paszedési eljárást a következőképpen végezték: a répaföldet az első napon elárasztották, vagy műesövel a meg­kívánt mennyiségű vizet a talajba juttatták, azután egy napot vártak, hogy a nedvesség a talajba szívód­hasson, s a harmadik nap már köny­­nyen ment a répaásás ... Legeredményesebben a gyulamajori részlegen alkalmazták ezt a mód­szert. Kajal Flódián elvtárs a részleg vezetője elmondotta, hogy 20 hektár cukorrépa öntözésére mindössze 30 liter naftát használtak el, ami 800 koronába kerül, vagyis egy hektár öntözési költsége 40 koronát tesz ki, amit, ha összehasonlítunk a száraz talajból kézi munkával kiásott cu­korrépa költségével, azt látjuk,, hogy elenyésző. Sluka j. A komáromi Mező­­gazdasági Techni­kum tanulóinak ki­váló lehetőségeket nyújt az iskola tan­gazdasága a gya­korlati ismeretek megszerzésére. Képünk az iskola két elsőosztályos tanulóját — Nagy Margitot és Ferus Júliát mutatja be, amint a tangazda­ság gyönyörű ku­koricatermését gyűjtik halmokba. tárhozamokat ér el. Kukoricát 41 hek­táron fognak termelni, s hektáron­ként átlagosan 45 mázsás szemes­termést terveztek. Cukorrépából 400, lucernaszénából 65 mázsás hektár­hozamot akarnak elérni hektáron­ként. Bár a kis szövetkezet tagjai eddig is szép eredményeket értek el, mégis merészek a tervek. A megvalósítást azonban alátámasztja az a tény, hogy a munkacsoport valamennyi tagja alá­írta a vállalást. Felajánlásuk további részében azzal foglalkoznak, hogyan, milyen módsze-A felajánlás egyik legmerészebb célkitűzése, hogy 1969-ban kidolgoz­zák az egész határ öntözésére vonat­kozó terveket és fokozatosan meg­vásárolják a szükséges öntözőberen­dezést. A saját takarmányalap megterem­tését leginkább ,az segíti elő, hogy a jövő évben a szántóterület 25 szá­zalékán termelnek évelötakarmányo­­kat, s emellett növelik a silókukorica és másodnövények vetésterületét. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Bratislava, 1959. október 14. Ára 40 fillér X. évfolyam, 82. szám. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA a várható termésnek körülbelül a 7—8 százalékát. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy az említett kerületben 136 kukoricatörő kombájnból csak 30 dolgozik. Természetesen, a gépek ilyen mellőzése egyenlő a bűnös köny­­nyelműséggel. Legfőbb ideje, hogy az esőre nem várva, lehetőleg minél több rögtörő beállításával, a .gépek, lófogatok és az idő jó kihaszná­lásával, az eddiginél jobb mun­kaszervezéssel meggyorsítsuk az őszi munkák ütemét, külö­nösen a szántás-vetést. Csakis így várhatunk — a na­gyobb termelési feladatok tel­jesítésével — nagyobb termés­hozamokat, teremthetjük meg a harmadik ötéves terv sikeres megkezdéséhez a szükséges elő­feltételeket. Legfőbb ideje... A LUNYBK III. visszafordult a Föld felé és október 18-án másodpercenkénti 4 km sebességgel, körülbelül 40 000 km távolságra elhalad a Föld mellett. Az állomás ezután körülbelül 15 napos keringési idővel a Föld körül fog ke­ringeni: minden fordulata egymillió km hosszú útnak felel meg. Az első önműködő bolygóközi állo­más tehát a pontos számítások sze­rint, a megadott pályán haladva visz­­szafordult a Föld térsége felé. Neves szovjet űrhajózási szakértők vélemé­nye szerint a kozmikus laboratórium az apogeum (a Föld területétől való maximális távolság) közelében el­vesztette kozmikus sebességét, úgy­hogy a lökhajtásos repülőgépek a gyorsaság tekintetében bátran felve­hetnék vele a versenyt. Óránkénti 1400 km-es, tehát másodpercenkénti 390 m-es sebességgel repül. A bolygóközi állomás a Föld vonzó­erejének hatására azonban ismét na­gyobb kozmikus sebességet ér el. Ez csak 5 százalékkal kisebb a második kozmikus sebességnél, amely e távol­ságban bolygónktól egy másodperc alatt 4,15 km-t jelent. A szovjet tudósok legújabb nyilat­kozatai szerint a bolygóközi állomá's „élettartama“ korlátlan, hacsak nem vesszük tekintetbe a véletlen esete­ket, mint például azt, hogy össze­ütközhet meteorokkal. Időnként a Hold közelében fog elrepülni. A boly­góközi állomás elméletileg 1967 ja­­(Befejezés a 2. oldalon) A harmadik szovjet űrrakéta boly- é góközi állomása a Hold megkerülése 4 közben elhagyta a Hold vonzókörét b és tovább halad röppályáján a Földtől í legmesszebb eső pontja felé. Sebes- 1 sége szakadatlanul csökken. A továb- r biakban a bolygóközi állomás olyan 1 síkban kering, amely majdnem merő­leges a Hold pályasíkjára. r A legutóbb; leadott jelzések feldől- r gozásakor beigazolódott, hogy a boly- s góközi állomás hőszabályzó, áram- s ellátó és tudományos berendezése r kifogástalanul működik. a Az állomás október 10-én érte el r pályájának a Földtől legtávolabb eső ' pontját, ezután a Föld felé közeledik 1 c nyeit, valamint a két ország közötti kapcsolatok kérdését.“ Másnap Antonin Novotny elvtárs kíséretével együtt hivatalos látoga­tásra a Mongol Népköztársaságba utazott. A csehszlovák vendégek há­romnapos ott tartózkodásuk alatt találkoznak a Mongol Népköztársaság vezető dolgozóival, megtekintik az ország fővárosát, néhány ipari és mezőgazdasági központot. sáról kiadott hivatalos csehszlovák­­koreai közös nyilatkozatot. A nyilat­kozatban többek között a következő­ket olvassuk: Antonín Novotny, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnökünk és kí­sérete befejezte hivatalos látogatását a Koreai Népi Demokratikus Köztár-Köztársasági elnökünk Mongóliában — Aláírták a csehszlovák-koreai nyilatkozatot — Nagy gondot okozott a Bajcsi Ál­lami Gazdaságban a cukorrépa­ásás, mivel a talaj annyira kiszáradt, hogy nemcsak a répa törött bele, hanem az eke is. Nehezen, nagyon nehezen haladtak előre a begyűjtés­ben. Az idő pedig sarkalta a hajósia­kat, hisz a surányi cukorgyárral kö­tött szerződés értelmében szeptem­ber 10-től 20-ig 80 vagon cukorrépát kellett elszállítaniok ... És 25-ig a másik 80 vagonnal. Am a száraz ta­lajon lassan ment a munka. Az esőre meg hiába vártak. Hajtman János, a gazdaság agronómusa és a talajjaví­tó központ dolgozói, Ján Cist^ és Frantisek Príbelsky összedugták a fejüket, s végtére is megoldották a problémát. Összegyűjtötték a kertészetekből az öntözőberendezéseket s megkezd­ték a répatáblák öntözését, hogy a talajba megfelelő mennyiségű vizet juttassanak. untozessei a traktor naponta két es fél hektáron szántja ki a répát, míg azelőtt alig egy hektárnyit bírt ki­forgatni ... Kijátszották a szárazságot „A koreai dolgozók szívélyesen és testvériesen fogadták és a legforróbb barátság jeleivel halmozták el Cseh­szlovákia népeinek képviselőit. A két ország vezetői megtárgyalták a je­lenlegi nemzetközi helyzet fejlemé­saságban. A csehszlovák delegáció meglátogatott több földművesszövet­­kezetet, üzemet, ipari központot, is­kolát és tudományos intézetet. Vasárnap, október 11-én Phenjan­­ban aláírták a csehszlovák párt- és kormányküldöttség koreai látogatá-A galántai járásban levő körtvé­­lyesi EFSZ tagjai hazánk felszabadu­lásának 15. évfordulója tiszteletére szintén elfogadták a prerovi felhí­vást és vállalták, hogy az 1959-es évi termeléshez viszonyítva 1960-ban leg­alább 12 százalékkal növelik a mező­­gazdasági termelést. A növénytermelő csoport vállalta, hogy a jövő évben búzából átlagosan 32, őszi árpából 35, tavaszi árpából pedig 30 mázsás hek­rekkel váltják valóra a feladatokat. A kapásnövények alá már az őszön alaposan előkészítik a talajt, még­hozzá a vállalás szerint október 15-ig vetésre kerülő terület 25 százalékát istállótrágyázzák. A jövő évben be­vezetik a 13 táblás vetésforgót, s a gazdasági udvar körül 24 hektáros vetésforgót létesítenek, ahol beveze­tik a szakaszos, villanypásztoros le­geltetést. ............' ............1

Next

/
Thumbnails
Contents