Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-10-07 / 80. szám
320 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. október 7. A vadásztársaságok megalakításának és a vadászterületek bérbevételének új irányelvei A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal új irányelveket adott ki, amelyek a vadásztársaságok megalakításáról, az alapszabályok jóváhagyásáról és a vadászterületek bérbevételéről intézkednek. Az új irányelvek kiadására azért mutatkozott szükség, mivel a vadvédő egyesületektől és maguktól a vadászoktól is egyre több panasz érkezett, hogy a nagyobb ipari központok és városok vadászai kiszorulnak a hozzájuk 'egközelebb eső vadászterületekről. Ennek az egészségtelen állapotnak akarnak véget vetni az új irányelvek. Miben különböznek az új irányelvek a régiektől? Mindenekelőtt abban, hogy a vadásztársaságok megalakításának joga most már nem a helyi nemzeti bizottságokat és az egyéni vadászokat illeti meg, hanem a járási vadvédő egyesületeket. Ilyképpen a vadvédő egyesületek tagjaik számához képest határozhatják meg a vadásztársaságok összetételét, megállapíthatják a vadászok számát, vadászterületek szerint, s egyidejűleg ellenőrizhetik a különböző vadászterületeken folytatott vadgazdálkodást. Ezáltal lehetővé vált az is, hogy vadászati jogot kapjanak mindazok, akik vadászjeggyel rendelkeznek. Kétségtelen az is, hogy az új helyzetben a vadásztársaságok nagyobb gondot fordíthatnak a rájuk bízott vadászterületekre, s megerősödik a közösségi szellem a vadászok körében. De még a legjobb igyekezet is balul üthet ki, ha az adottságokkal bizonyos elemek lelkiismeretlenül visszaélnek. Tehát a járási vadvédő egyesületek és a járási npmzeti bizottságok feladata lesz, hogy a legszigorúbban ragaszkodjanak a hatályban álló törvények és kiegészítő hirdetmények rendelkezéseinek betartásához, s lépjenek föl azokkal szemben, akik bármilyen módon meg akarják szegni a szocialista törvényességet. Nem szabad előfordulnia, hogy valaki illetéktelenül a nagyobb vadállománnyal rendelkező szomszédos vadászterületekre látogasson át, jogtalanul megbontsa az érvényes bérleti szerződéseket; stb. Ez volt a helyzet például a parlizánskéi, szakolcai, aranyosmaróti, báni, liptóváraljai járásokban, ahol a vadászpknajt szintén követniük kell pártunk alapvonalát, amely szerint a munkásoknak, szövetkezeti parasztoknak és dolgozó értelmiségieknek megbonthatatlan, szilárd szövetségben kell építeniük a szocializmust. Az irányelvek egyik cikkelye a vadásztársaságok összetételéről intézkedik. Ezentúl különbséget kell tennünk a vadásztársaságok által bérelt és az önálló szövetkezeti vadászterületek, illetőleg az állami erdőgazdaságokhoz vagy állami gazdaságokhoz tartozó vadászterületeket bérlő vadásztársaságok között. Ha olyan községben alakul vadásztársaság, ahol földművesszövetkezet még nem működik, vagy pedig ha önálló szövetkezeti vadászterületről van szó, ez esetben a vadásztársaságot mindenekelőtt a szövetkezeti tagokból, munkásokból, kis- és középparasztokból, valamint a környéken dolgozó értelmiségiekből kell megalakítani, de "tagjai lehetnek a vadásztársaságnak a nagy ipari központok és városok dolgozói is, főleg azok, akik brigádmunkával segítik a szövetkezetét és hatékony védnöki segítséget nyújtanak a szövetkezeti tagoknak. Ezzel szemben ha a vadásztársaság azzal a céllal alakúi, hogy a kerületi erdőigazgatőságtól vagy az állami gazdaságtól béreljen vadászterületet, ez esetben a tagok körülbelül 30 %-át a szövetkezeti dolgozók és munkások, továbbá a kerületi erdőigazgatóságok és állami gazdaságok alkalmazottai tegyék ki. míg a tagság körülbelül 70 °/b-a az ipari központok, üzemek és hivatalok dolgozóiból, a fegyveres alakulatok tagjaiból stb. álljon. Éppen ez a társadalmi összetétel biztosítja, hogy a városok és falvak dolgozói a vadásztársaságokon belül is szilárd szövetséget alkossanak. Ami az erdészeti dolgozók tagságát illeti, ezzel kapcsolatban az irányelvek úgy intézkednek, hogje erdész csupán az illetékes kerületi erdöigazgatóság jóváhagyásával lehet a vadásztársaság tagja. Mondanunk sem kellene, hogy az új irányelvek nem léphetnek hatályba azonnal, egyik napról a másikra, Tehát nincs arról szó, hogy az új irányelvek érvényesítése érdekében egyszerre fölbontunk minden bérleti szerződést és szélnek eresztjük a meglevő vadásztársaságokat. Ennek a sietségnek fejetlenség lenne a következménye, aminek csak a vadvédelem és a vadászat látná kárát. Ez a magyarázata, hogy a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal az irányelvek helyes érvényesítésének biztosítására kötelező oktatásban részesíti a járási és kerületi nemzeti bizottságok vadászati dolgozóit, valamint a járási vadvédö egyesületek vezetőit. Nálunk az új 1 irányelvek gyakorlati érvényesítésével összefüggésben bizonyos fokig előnyben vagyunk, ugyanis a Szlovák Nemzeti Tanács a 2/58. számú' törvénnyel hatálytalanította a volt úrbéri erdőkkel megkötött bérleti szerződéseket, tehát az újonnan és nagyobb terjedelemben megalakuló vadászterületeken már érvényesíthetjük az új irányelveket. A többi vadászterület esetében az új intézkedéseket fokozatosan vezetjük be, éspedig akkor, ha a bérleti szerződések lejárnak vagy ha a vadászterületek tulajdonjogában változás következik be. A régi bérleti szerződések alapján használatban tartott vadászterületek esetében maradéktalanul érvényesítenünk kell az önkéntesség elvét, s kölcsönös egyezségekre kell törekednünk. Egyidejűleg az irányelvek arra is fölhívják a figyelmet, hogy az EFSZ-ek ne hagyják meg saját kezelésben és saját gazdálkodásukbah a vadászterületeket. Minden érdekelt szövetkezet tartsa szem előtt, hogy olyan vadásztársaságok megalakítását segítse elő, amelyek biztosítják a szövetkezeti dolgozók többségét, de ugyanakkor ipari és városi dolgozókat is fölvesznek tagjaik sorába. A szövetkezet érdeke, hogy határában a vadászok hasznos munkát végezzenek, emelkedjenek az állatállományok, főként a mezőgazdaságnak hasznot hajtó fácánok és foglyok állománya gyarapodjék. De azt a kérdést sem kezelheti a szövetkezet félvállról, vajon milyen bevételei származnak a vadászterület bérbeadásából, a vadállomány részére átadott takarmányokból; stb. A szövetkezetek kebelében működő vadásztársaságok igen sok esetben nem fizettek bérleti összeget, nem fizettek a takarmányokért sem, úgyhogy a szövetkezetnek a határában vadászgató tagok csak költséget jelentettek. Viszont most az lesz a helyzet, hogy a szövetkezeti tagok és az ipari dolgozók, mint a szövetkezeti vadászterület bérlői is, bizonyára többet törődnek majd a szövetkezet ügyeivel és segítik a szövetkezetei a termelés fokozására fordított igyekezetében. Fontos újdonság, hogy az irányelvek határozottan kimondják; a vadász csupán egy vadásztársaságnak lehet a tagja. Ezért írják, elő az irányelvek, hogy minden felvételt kérő tagnak felelőssége tudatában nyilatkozatot kell aláírnia, amely szerint más vadásztársaságnak nem tagja. Ezzel összefüggésben az illetékes szervekre az a feladat hárul, hogy a vadásztársaságok tagjairól pontos nyilvántartást vezessenek. Ha valaki az imént ismertetett rendelkezés ellen vét, ez nem marad következmények nélkül, ugyanis a vétkes vadászt fegyelmi eljárás alá vonják. Vadgazdálkodásunkra joggal vagyunk büszkék, s az ezen a téren elért magas színvonalat nemcsak meg kell őriznünk, hanem fokoznunk is kell. A hatályban álló vadásztörvény és az új irányelvek intézkedései bizonyára hozzásegítenek bennünket, hogy sikeres harcot folytassunk azok ellen, akik nem érzik át öntudatos fegyelemmel a vadgazdálkodás fontosságát. Három csallóközaranyosi halász A víz partján tölti szabad idejét a Csallóközaranyosi Állami Gazdaság három alkalmazottja is, éspedig név szerint (balról a képen) Uzola Ferenc, Kovács János és Zakal Károly. A három halász elmondotta, hogy rendszeriül# n Duna holtágában halászgatnak, s mindig szép zsákmánnyal térnek haza. Egyébként elárulhatjuk, hogy Uzola Ferenc mestere a horogvetésnek. Szemünk láttára 60 méterre, a folyam túlsó partjára dobta át a csalétekkel megterhelt horgot. (Kruzinsky felvétele) Sertéshizlalás szaharinnal Állattenyésztési kutatók megállapították, hogy szaharin hatására jobban híznak a sertések. A szaharint az állatok eleségébe keverik. Főként a zsírsertések súlygyarapodásai szembetűnők.