Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-10-07 / 80. szám

y/zatead Földműves 2 1959. október 7. er Uj technológia az állattenyésztésben A Banská Bystrica-i kerületben az új technológia egyre nagyobb teret hódít az állattentyésztésben. Ez idáig 12 nyitott istállót építettek, melyek­ben 477 szarvasmarhát helyeztek el. További 32 nyitott istálló építése van folyamatban. A baromfi és a sertéstenyésztésben is sikeresen alkalmazzák az új teeh­nológlát. Már több mint 2 ezer sertés hizik mélyalmozású istállóban, ötven­­hét szövetkezetben pedig bevezették a mélyalmozású csirkeneveléat. Ezzel a módszerrel a sásoval szövetkezet­ben 20 ezer csirkét neveltek fel. Az ocsavai, krupinai és más szövetkeze­tekben a tyúkok ketreces nevelésére fordítanak nagy gondot. — ú —ó Egy kiállítás mérlege Szeptember 26-tól október 4-ig tartott Rozsnyón a körzeti mezőgaz­dasági kiállítás, melyen résztvettek a kassai, rőcei, szépei és a rozsnyói járás szövetkezetei is. Habár a ki­állításon résztvevő járások EFSZ- einek határa dimbes-dombos, mégis örömmel állapíthatjuk meg, hogy az idei gazdasági évben szép eredmé­nyek születtek. A Krasznohorská Dlhá Lúka-i szö­vetkezetben Amb­­rús István csoport­ja a három hektá­ros cukorrépa par­cellán 430 mázsás hektárhozamot ért el. A pelsőci szö­vetkezet a kukori­catermesztésre fordított nagy gon­dot. B e c s k e An­tal csoportja pél­dául 32 hektá­ron termelt kuko­ricát, s 40 mázsás hektárhozamot ér­tek el. A Mnísany-i szövetkezet 10 ha­­ns tábláról átla­gosan 200 mázsa burgonyát takarí­tott be. A mezőgazdasági termékek növe­lése mellett az állattenyésztés fejlő­dését is hűen visszatükrözte a kiállí­tás. A kiállítás rendezői dicséretet érdemelnek, hogy az egyes állatok adatait jól szemléltették. Bárki meg­tudhatta az állatok napi súlygyarapo­dását, hasznosságát, és az állat napi takarmányadagját.' A csécsi szövetkezetben a növen­dékbikák napi súlygyarapodása 1,09 kilogramm. A makranci szövetkezet a száraz hizlalás előnyét mutatta be. Barta János például 520 sertést gon­doz, s a napi súlygyarapodás 71 deka darabonként. A kiállítás egyik szép példánya a hárskúti szövetkezet anyakocája. Még csak két éves, s jelenleg is 10 malac nyüzsög körülötte ... A kiállításról nem hiányoztak a baromfi, s a házinyúlak sem. A vadá­szok pedig egy ólő vaddisznót és egy őzikét hoztak a kiállításra. S ha a hosszú járkálás és nézelődés közben bárkinek is étvágya kerekedett, a szövetkezet lacikonyháján ízes fala­tokra talált... N. J. A hárskút) EFSB anyakocája Minden lehetőséget kihasználnak... A kassai kerületben jólhaladnak az őszi munkák. Ezidöíájt egyike a leg­fontosabb teendőinknek a silőnövé­­nyek betakarítása. Nagy segítséget nyújtanak ebben a munkában a szov­jet, magyar és a hazai gyártmányú kombájnok. A kombájnosok verseny­ben állnak egymással. A legutóbbi ki­értékeléskor Rusznyák Mihály került az élre. Egy hét alatt 25,8 hektárról 930 tonna silót vágott le. Rusznyák elvtárs ezért a kiváló teljesítményért 500 koronás pénzjutalomban része­sült. A cukorrépa betakarításában is nagy változás észlelhető azóta, hogy meg­­ázott a föld. Ezidáig már több mint 45 százalékát ásták ki az össztermés­nek. A szepsi járást itt is példaként kell említeni, hisz nem kevesebb mint 86 százalékát takarították be a répa­termésüknek. A cukorrépa betakarítása mellett nem feledkeznek meg a burgonya és a kukorica begyűjtéséről sem. Szom­baton és vasárnap közel hatezer bri­­gádos segített a burgonyaásásban. Hanem az őszi mélyszántás nem megy valami gyorsan. De remélhető, hogy a lemaradást rövid időn belül behozzák, s a kassai kerület hazánk­ban az elsők között jelentheti, hogy befejezte az őszi munkákat! Bohus Nemcek, Kassa A závodi szövetkezetben jól megszervezték az őszi munkákat. A burgonya kiásása után mindjárt a mélyszántáshoz láttak. Ján Slucik és Stefan Filipek (felvételünkön) már 43 hektáron végezték el a mélyszántást A szervezés álljon a tervfeladatok megvalósításának középpontjába^ A prerovi járás földműveseinek a mezőgazdasági termelés emelésére tett felhívása már eddig is csaknem minden szövetkezetben nemcsak he­lyeslésre, hanem komoly követésre is talált. Többezer eset, számtalan egyéni és kollektív kötelezettségvál­lalás igazolja, hogy földműveseink megértették a termelés és az élet­­színvonal emelésének összefüggéseit. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a pre­­rovi felhívásra adott válaszokban szereplő többezer mázsa terven felüli kitermelésre vállalt hús, a sokmillió liter tej, a százmilliókat kitevő tojás éppen erre a felismerésre épül. A termelés emelésére tett vállalá­sok mögött tehát ott áll a dolgozók tenniákarása. Nagy erő, még kiakná­zatlan tartalék ez a termelők részé­ről ilyen széleskörűen megnyilvánuló aktivitás, kezdeményezés. Éppen azért nagyon helytelen lenne, ha ez a tö­megmozgalom csupán az egyes EFSZ- ek bizonyos munkaszakaszain elérhető eredményekért folytatott helyi csa­tározásokban merülne ki és a jó szervezés, helyes irányítás hiánya miatt nem válna a pártunk márciusi és júniusi ülésén hozott határozatok megvalósításának kulcsfontosságú eszközévé. Azt kell elérnünk, hogy a kezdeményezések, egyéni és kollektív vállalások teljes mértékben a nagy országos ügy, a mezőgazdasági ter­melés döntő fordulatának elérését szolgálják. Ehhez alapos, minden részletre ki­terjedő szervezőmunkára van szük­ség. Nem elég az, ha az egyes mun­kaszakaszok dolgozói csak saját vál­lalásukat ismerik, és nem értik vál­lalásuk teljesítésének fontosságát a gazdálkodás egészének szempontjá­ból. Miért hangsúlyozzuk annyira a szervezőmunka fontosságát most, az őszi munkák idején? Tudvalevő dolog, hogy sok szövet­kezetünk vállalta a második ötéves terv termelési mutatóinak négy év alatti elérését. Az idei gazdag ter­més veszteségmentes betakarítása nagy szerepet játszik a vállalás telje­sítésében és túlszárnyalásában. Gabo­nafélékből még az időjárás okozta veszteségek ellenére Is legtöbb szö­vetkezetünk elérte a tervezett hek­tárhozamokat. Ahol jó szervezéssel, a gépi és emberi munkaerők helyes felhasználásával a lehető legkisebbre csökkentették a szemveszteséget, ott magasan túl is Szárnyalták a terve­zett hektárhozamokat. Nem a véletlen műve, hogy a prosenicei szövetkeze­­tesek minden hektárrról 39,4 mázsa búzát és 35,6 mázsa árpát takarítot­tak be, hanem a jó szervezés, mellyel meggátolták a szemveszteséget. A kapások betakarítása teljes ütem­ben folyik. Legtöbb szövetkezetben mind cukorrépából, mind kukoricából és burgonyából magasabb hektárho­zam mutatkozik a tervezettnél. Nem lesz ritkaság az 500 mázsás cukor­répa, 160-180 mázsás burgonya, s a 60—70 mázsás kukorica hektárhozam. Ha azonban az idén is megismétlőd­nek a múlt évi hiányosságok, az olya­nok, hogy földbe fagy a cukorrépa, és még a fagyos decemberi szél is letöretlen éri a kukoricát, akkor a jó termés ellenére is elmaradnak a ki­váló eredmények. A Földművelésügyi Megbízotti Hi­vatal és a kerületi nemzeti bizottsá­gok földművelésügyi osztálya versenyt Indítottak az őszi munkák mielőbbi elvégzésére, a burgonyabeadás telje­sítésére és a gépek jó kihasználására. A legjobb dolgozók tehát amellett, hogy többet is keresnek, rrrég értékes tárgyi, vagy pénzjutalomban is része­sülnek. Eddig rendben is lenne. Az azonban már hiba. hogy ezeket a versenyeket agyonhallgatjuk és szervezési szem­pontból alig teszünk valamit a sike­réért. Ha tennénk, akkor ma nem áll­nánk azon a ponton, hogy még az őszi keverék és rozs vetését mindmáig nem tudtuk befejezni, bár az agro­technikai határidő már elfutott felet­tünk. És hogyan várunk akkor 10-20 százalékos emelkedést a termelésben, ha a legalapvetőbb követelményeknek nem teszünk eleget? Kell tehát a jó szervezés. Az őszi munkák ideje alatt egyetlen gép sem állhat kihasználatlanul, igaz, hogy nincs elég kukoricakombájnunk, de a még mindig tartó kedvező időjárás mellett jó szervezéssel pár nap alatt befejezhetjük a kukorica betakarítá­sát. így kívánja a szükség is, mert a most felszecskázott és répaszelettel besilózott kukoricaszár még jelentő­sen növeli a takarmányalapot. A cukorrépa ásása a száras- földből ugyan nehéz, de mégis sokkal köny­­nyebb most a cukorrépabetakarítúst végezni, mint mélyen felázott talajon, vagy gémberedett ujjakkal, fagyos földön végezni a tisztítást. Éppen ezért a száraz időre való hivatkozás­sal.nem lehet megengedni azt a köny­­nyelműséget, hogy a megtisztított, de gyorsan el nem szállítható cukorré­pának nem létesítünk útménti rako­dóhelyeket. Az őszi mezei munkáknál már régi tanulság, hogy a jó idővel nem lehet szerződést kötni. S ha ez így van, nem marad más hátra, mint úgy szervezni meg a munkát, hogy a bekövetkezhető bajokat megelőzzük, a veszteséget elkerüljük. A tapasztalatok arra figyelmeztet­nek, hogy a kampánybizottságoknak sokkal tevékenyebben kell működniök, mint az elmúlt években. Számolniok kel! azzal, hogy a veszteség csökken­tése annyi, mint a termelés emelése. Ügy kell tehát megszervezni a mun­kát, hogy a gépek és-szállítóeszközök állandóan üzemben legyenek. S ha valahol lemaradás mutatkozik, akkor készenlétben álljon az előre meg­szervezett segítség, elsősorban a bri­gádok. Napjainknak égető parancsa az őszi munkák meggyorsítása. Ha megké­sünk a kapások betakarításával, ké­sőbbre húzódik a szántás és vetés is, még a tavasziak alá történő jő talaj­előkészítés is csorbát szenved. Már pedig a jövő évi gazdag termés alap­jait most kell lerakni. A talajelöké­­szítésben, vetésben tapasztalt lema­radás nem behozhatatlan. Persze, ahhoz minden lánctalpas traktornak be kell kapcsolódni a kétváltásos szántásba, mert eddig a fele sem volt bekapcsolva. És az is szükséges, hogy a helyi nemzeti bizottságok, a GTÁ- ok, az EFSZ-ek és ÁG-ok vezetői egy pillanatra se hagyják ellanyhúlni a szocialista munkaversenyt. Számolja­nak azzal, hogy a vállalások megva­lósításától nemcsak a termelés, ha­nem életszínvonalunk tervezett emel­kedése is függ. Haraszti Gyula mintegy 18 százalékkal. A marhaállo­mány száz hektár mezőgazdasági földre jutó sűrűsége ilyképpen az 1957-es évi 45,6-ról 1965-ben 61,1-re növekszik. Ez megköveteli, hogy 8 éven belül minden járásban aránylag 3-4 ezer darabbal, minden községben átlag 100 darabbal növeljük a marha­­állományt. Az irányelvek továbbá ab­ból a feltételből indulnak ki, hogy az évi téjhozam 1965-ben eléri a 2300 litert, az évi tojáshozam a 123 dara­bot, a szarvasmarha átlagos vágósúlya pedig a 400 kg-ot, hogy 100 tehéntől 80 borját, egy anyasertéstől pedig 12 malacot neveljünk fel. Az irányelvek azzal is számítanak, hogy a marha­állomány istállózását 1959-hez viszo­nyítva átlag 30 százalékkal gazdasá­gosabbá ' tesszük. A termelés ilyen irányú fejlődésé­nek, mint a mezőgazdasági termékek értékesítésének új elvei alapján lé­nyegesen növekszik a piaci termelés. Az irányelvek feltételezik, hogy a hús piaci mennyisége 60 százalékkal, a tejé 2 és félszeresére, a tojásé pedig 120 százalékkal fog növekedni. A BERUHÁZÁSI építkezés Beszédének további részében Maj­ling elvtárs beszámolója a beruházási építkezések nagyfokú növelését érin­tette. A harmadik ötéves tervben az állami beruházási építkezés keretében 72 milliárd korona összegű munkála­tokat kell elvégeznünk. Számítunk azzal - hangsúlyozta —, hogy az EFSZ-ek építményeinek felépítése egyéb szövetkezeti építésre fordítan­dó további eszközökkel együtt mint­egy 10 milliárd koronát fog kitenni. A harmadik ötéves terv nagyszabá­sú feladatainak teljesítésével — mon­dotta végezetül Majling elvtárs — 1 hozzájárulunk ahhoz a közös erőfe­szítéshez, amely a kapitalista világ gazdasági téren való utolérésére és megelőzésére irányul. Ily módon se­gítjük azon feltételek megtermetését, amely a békéért és a marxizmus­­leninizmus eszméiért vívott harc győ­­' zelmét eredményezi. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1959. október 1-én és 2-án ülést tartott, amelyre meghívták a kerületi nemzeti bizottságok elnökeit és a kerületek, valamint a megbízotti hivatalok egyes vezető pártmunkásait és gazdasági dolgozóit. Az ülésen megtárgyalták Szlovákia Kommunista Pártjának azon feladatait, amelyek Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának a harmadik ötéves terv irányelveivel kapcsolatos határozatából erednek. „Szlovákia nagyarányú felvirágzása a szocialista Csehszlovákiában a harmadik ötéves tervben" címmel Pavel Majling elvtárs mondott beszámolót. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Majling elvtárs beszámolóját. Szlovákia nagyarányú felvirágzása humusztartalma állandó növelésének útja. A föld termékenységének növe­lése terén további alapvető intézke­dést jelent, a vízgazdálkodás szabá­lyozása. Csak a mezőgazdasági talaj­javításokra és a folyóvizek szabályo­zására több mint 3 milliárd korona túlberuházást eszközlünk az 1961 — 65-ös években. A harmadik ötéves tervben négyszerannyi beruházást fordítunk a vízgazdálkodási szabályo­zásokra, mint az 1958 —60-as években. Félmilliárd korona költséggel végre­hajtjuk a keletszlovákiai síkság alap­vető szabályozását, 96 ezer hektár földet mentünk meg az áradástól és további 27 ezer hektár termőföld fel­szántását tesszük lehetővé. További alapvető vízgazdálkodási szabályozá­sokat hajtunk végre a Bodrogközben a Szepsi-rónán, a Sajó, a Nyitra folyó völgyében, a Csallóközben és Záhorie­­ban. Tovább javul szövetkezeteink és állami gazdaságaink műszaki felsze­relése. Kevés kivétellel 1965-ig telje­sen gépesítjük a szántást, a vetést és a sorközi megművelést, amit 1957-ben a földeknek csak egyharmad részén végeztünk el gépek segítségével. Ezen intézkedéseknek a hektárhozamok gyors növekedését kell eredményez­niük. Az irányelvek feladatul tűzik ki, hogy 1965-ben a gabonafélékben 23 — 26 mázsás hektárhozamot érjünk el, tehát 1957-hez viszonyítva 30 — 40 százalékkal növeljük. Beszédének további részében Maj­ling elvtárs foglalkozott az állatte­nyésztés főfeladataival. Hangsúlyozta, hogy a marhaállomány 1957-hez vi­szonyítva 1965-ig több mint egyne­gyedével növekszik, a tehénállomány Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága ez év szep­tember 23 —24-én rendkívül fontos dokumentumot tárgyalt meg és ha­gyott jóvá, a csehszlovák népgazda­ságfejlesztési harmadik ötéves terv irányelveinek főbb pontjait. A gazdaság fejlesztésének fő irá­nya - mondotta Majling elvtárs — a további iparosítás lesz. A feladat az, hogy az 1957 — 65. közötti években majdnem két és félszeresére növel­jük ez ipari termelést. Ennek meg­valósítása érdekében a harmadik öt­éves tervben 72—75 százalékkal kell növelni a termelést. Szlovákia Ipari termelése 1965-ig eléri az egész köz­társaság ipari termelésének 1948. évi szintjét. Beszédének további részében Maj­ling elvtárs foglalkozott üzemek, gyá­rak és kombinátok építésével, mint például a Podbrezovai Sverma Vas­művek, a Keletszlovákiai Kohóművek, Ki kell hangsúlyozni, — folytatta Majling elvtárs, — hogy az utóbb: hatalmas létesítményt ilyen . rövid időn belül csak a Szovjetunió óriási segítségével építhetjük fel. Beszámolójának további részeiber nagy hangsúlyt helyezett a vegyiipar kiépítésére Szlovákiában. IGÉNYES FELADATOK A MEZŐGAZDASÁGBAN A mezőgazdasági termelés nagy­arányú növekedésének és a beruhá­zási építés növekedésének biztosítást terén nagyon igényes feladatok vár­nak Szlovákia kommunistáira. Az irányelvek megszabják, hogy t mezőgazdasági termelés említett fel­adatainak teljesítése érdekében Szlo­vákiában e termelés terjedelme 1965- ig 1957-hez viszonyítva 47,2 százalék­kal növekedjen. A mezőgazdaság beruházások for­májában nagy eszközöket kap a nép­gazdaság többi ágaitól az irányelvek­ben kitűzött feladatok teljesítésére A harmadik ötéves tervben mintegy 14 milliárd koronát fognak képezni £ szlovákiai beruházások. A mezőgazdasági feladatok súly­pontját elsősorban abban látjuk, hogy gyorsan fejezzük be a mezőgazdaság szocializálását, de lényegesen nagyobt mértékben törekedjünk az EFSZ-ek politikai és szervezeti megszilárdítá­sára is. A föld termékenysége fokozásának fő feltétele az agrotechnikai intézke­dések koplexumának kidolgozása és következetes betartása, főképp a he­lyes vetésforgók, az agrotechnika határidők betartása és az istállótrá­n\rá\rn\ tralÄ triámrá vá« EV a f-alni

Next

/
Thumbnails
Contents