Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-10-04 / 79. szám
Az 1961—1965 évre szóló népgazdaságfej lesztési HARMADIK ÖTÉVES TERV alapvető irányelveinek főbb pontjai OTAKAR SIMÜNEK elvtárs beszámolója a CSKP Központi Bizottságának 1959. szeptember 23-1 ülésén .Kivonat) Elvtársak, a párt XI. kongresszusa kitűzte a szocialista építés befejezésének programját, amit határozatokban a következő fő feladatokkal jellemzett: 4 A termelési viszonyok szaka' • szán e! kell érnünk a szocialista termelési viszonyok döntő méretű győzelmét ott, ahol mind ez ideig a gazdálkodás kisüzemi módja még bizonyos szerepet tölt be. Nálunk tehát a szocialista szövetkezeti gazdálkodást kell győzelemre juttatnunk a mezőgazdaságban. T El keli távolítanunk az antagonista osztályok maradványait, vagyis fokozatosan likvidálnunk kell a kulákságot, mint osztályt, a városokban pedig a magánvállalkozói elemek maradványait a következetes korlátozás és visszaszorítás politikáját folytatva. O A legkorszerűbb technika, kü- Ionosképpen az automatizálás, a gépesítés alapján tovább kell fejlesztenünk a termelőerőket: az ipar, az építészet és a közlekedés társadalmi munkatermelékenységének lényeges emelésével, a mezőgazdasági termelés belterjességének határozott fokozásával el kéll érnünk a nép életszínvonalának további szüntelen emelkedését. 4 A társadalmi-gazdasági alap • ezen fejlesztésével párhuzamosan állandóan és sokoldalúan el keii mélyítenünk és tökéletesítenünk szocialista demokráciánkat, növelnünk a dolgozók tevékeny részvételét az állam igazgatásában és a gazdaság irányításában. 5 A marxi-lenini tanítás szelle• mében el kell mélyítenünk a nép erkölcsi-politikai egységét és be kell fejeznünk a kulturális forradalmat. A kongresszus előtti előkészületek és a kongresszus óta eltelt esztendő igazolta, hogy e program eszméi óriási szervező és mozgósító erőként hatottak. Ez a program megvalósításáért folytatott harc a párt, a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek és a gazdasági szervek — az egész Nemzeti Front munkájának középpontját képezi. A társadalmunk osztályszerkezetének megváltoztatásával kapcsolatos alapvető feladat hovatovább mindinkább megvalósul. A gazdálkodás kisüzemi módja, amely még nemrég jelentős méretekben fennállt a mezőgazdaságban, ma már a termelés szocialista formája mögött háttérbe szorul, az egyéni gazdálkodó parasztok meggyőzésének a nagyüzemi termelés előnyeiről, belépnek az egységes földművesszövetkezetekbe. A városi magánvállalkozói elemeket következetesen korlátozzuk és visszaszorítjuk, helyüket már teljes mértékben a szocialista szektor foglalta el. Az osztályerők fejlődésében alapvető szövetségének, a munkások és a szövetkezeti parasztok szövetségének további szilárdítása és fejlesztése időszakába lépünk a szocialista termelési viszonyok győzelemre juttatásának feltételei között. A munkások és a szövetkezeti parasztok a dolgozó értelmiséggel vállvetve meggyorsították a termelőerők fejlődését, jelentős előrehaladást mutatnak fel az ipar, az építészet és a közlekedés minőségi mutatóinak teljesítésében és új sikereket a szocialista mezőgazdaság szervezésében a XI. kongresszus alapvető irányelveinek teljesítése során. Dolgozó népünk Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével élő példaképe annak, milyen óriási forrásokat és erőket kötött le a kapitalizmus az emberi társadalom fejlődésének kárára, s példaképe annak; hogy ezeket az erőket csak a szocializmus szabadíthatja fel. A harmadik ötéves terv a fejlett, szocialista társadalom fellendítésének terve. Dolgozó népünk előtt így kitárjuk a gazdasági fejlődés, a tartalmas és gazdag élet még nagyobbvonalú távlatait. E célok elérése valamennyiünktől nagy erőkifejtést és kezdeményező tevékenységet kíván meg. Gazdaságunkat úgy fejlesztjük, hogy Csehszlovákia minél nagyobb mértékben hozzájáruljon a kapitalista rendszer fölötti gazdasági győzelem eléréséhez. A két világrendszer békés egymás mellett élésének aktív módon úgy járulunk hozzá, hogy tovább fejlesztjük a kapitalista országokkal a kereskedelem kapcsolatát az egyenlőség, a kölcsönös előny-nyújtás alapján és főleg a gazdaságilag kevésbé fejlett országokkal kibontakoztatjuk gazdasági kapcsolatainkat. A szocialista ipar fejlesztése A szocialista gazdaság alapja, a népgazdaság valamennyi ágazatában a munkatermelékenység növelésének döntő tényezője a szocialista ipar. A harmadik ötéves tervben sokoldalúan és hatásosan tovább fejlesztjük úgy, hogy a társadalmi termék 70 százalékában vegye ki részét. A harmadik ötéves tervben a felével növeljük az ipari termelést, úgy hogy terjedelme a háború előtti színvonalhoz viszonyítva hatszorta nagyobb lesz. Az ipar legfontosabb ágazata a gépipar, mely a harmadik ötéves tervben is a népgazdaság fejlesztésének föláncszeme lesz. A harmadik ötéves tervben több mint a felével növeljük a gépipari beruházási építkezéseket. Erre azért van szükség, mivel népgazdaságunkat a legkorszerűbb technikával kell ellátnunk. A harmadik ötéves tervben a széniparban figyelmünket továbbra is a kokszolható szén fejtésére kell összpontosítani. Ezt a második ötéves tervhez viszonyítva meggyorsítjuk és a 1960-as évhez viszonyítva mintegy 36 százalékkal növeljük. A tüzelőanyag-alap fejlesztésének összhangban kell állnia az energetika fellendülésével is. A harmadik ötéves tervben 56 százalékkal kell növelnünk a villanyáram termelését. Feltétlenül kísérleti üzembe kell helyeznünk az első villamos turbógépcsoportot, amelynek kapacitása 200 MW lesz és az első 640 hő/óra teljesítményű kazán. Az ötéves terv során fokozatosan korszerűsítjük a papír- és celulózeipart. Annak ellenére, hogy 1965-ben a papír termelése több mint a felével lesz nagyobb, mint 1957-ben, továbbra is a lehető legnagyobb gazdaságosságot kell érvényesítenünk fogyasztásában. A szocialista mezőgazdaság fejlődése A párt az utóbbi időben igen behatóan foglalkozott a mezőgazdasági termelés kérdésével. A Központi Bizottság márciusi és júniusi ülésén elemezte az eddigi helyzetet és intézkedéseket foganatosított a mezőgazdaság továbbfejlesztésére. újból meg kell vizsgálnunk annak lehetőségét, hogy tovább növeljük a nagyolvasztókban nyert salak trágyázási célokra való felhasználását. Az egy hektár földre jutó átlagos műtrágyaadagok növelését 1965-ig annyira biztosítottuk, hogy eléri a jelenlegi kétszeresét. A legkomolyabb feladat azonban a szerves- és istállőtrágyával való hatékony gazdálkodás. Jól tudjuk, hogy úgyszólván tízezer tonna számra vész kárba a nitrogén annak következtében, hogy az istállótrágyát nem gondozzák és használják fel kellőképpen. A vetőmagszaporítás és nemesítés megjavítása is fontos feladat. így például a takarmány céljaira vetett búza vetőmagtermesztő alapjának megteremtésével a búza vetésterületének egy ötödén a termelés 180 ezer tonnás növekedését tudjuk biztosítani. A nagyobbfokú talajgondozás, a helyes agrotechnikai elvek betartása és a nagyobbhozamű nemesített vetőmag és ültetőanyag alkalmazása a harmadik ötéves terv idején a hektárhozamok további növekedésében fogja éreztetni hatását. Az alapvető mezei munkák teljes gépesítése összefügg a növénytermelés nagyobb intenzitásával. Ogv tervezzük a gépi eszközök juttatását, hogy pl. 1965-ben egy traktorra 36 hektár szántóföld, egy gabonakombájnra 158 hektár gabona, egy silókombájnra pedig 13 hektár silótermény jusson. Az 1959 —65-ös években összesen több mint 124 ezer traktort szállítunk és ezzel több mint 24 ezer darabbal teljesítjük túl a CSKP XI. kongresszusának irányelveiben kitűzött számot. A növénytermesztésben törekednünk kell a takarmányalap fejlesztésére. A harmadik ötéves terv folyamán teljes mértékben érvényesülnek az új begyűjtési intézkedések. A takarmánytermelés növelése az állattenyésztés növekedésének fő feltétele. Fontos, hogy a szocialista mezőgazdasági üzemek nemcsak a teljes üzemeltetéshez szükséges értékes takarmányt, hanem a beadási feladatok teljesítése mellett az évi szükséglet legalább 15 százalékának megfelelő takarmánytartalékot is saját forrásainkból biztosítsák. Rendkívül fontos feladat ez, mely nélkül nem vezethetjük be az új technológiát az állattenyésztésben. Az állattenyésztési feladatok biztosítása érdekében elsősorban évente 86 ezer darabbal kell növelnünk a marhaállományt. Ez a növekedés, 40 százalékkal nagyobb, mint a második ötéves tervben. Ez megköveteli az állattenyésztés színvonalának lényeges emelését. Eddig például csak a tehenek körülbelül 10 százalékának hasznosságát ellenőrizzük. Viszont az ellenőrzött tehéntenyészetekben az országos átlagnál 500 literrel nagyobb átlagos tejhozamot mutatnak ki. A sertéstenyésztésben gazdaságosabban kell felhasználnunk a takarmánynövényeket és a könnyebb sertések hizlalására való áttéréssel több kevésbé zsíros húst kell termelni. Fontos a malacok súlygyarapodásának növelése és az állomány gyorsabb kicserélődése is. 1965-ig minden szarvasmarhát és sertést megfelelő közös istállókban helyezzünk el, ami nemcsak az istállómunkák lényeges jobb gépesítését teszi lehetővé, hanem a marhatenyésztés javulását is elősegíti. A növénytermesztés és állattenyésztés fejlesztésében kitűzött feladatok nagyon mozgósítók. Ennek ellenére már ma sok olyan szövetkezetünk van, melyek a globálisan vett mutatókban elérik, vagy túlszárnyalják az 1965- re tervezett termelési színvonalat. Már 1957-ben a szövetkezetek 23 százaléka ilyen volt. E szempontból figyelmünket mind a mezőgazdasági termelés jövő évi tervezett fejlődésének biztosítására, mind a még hátralévő termésbetakarítás biztosítására, valamint az idei őszi munkák idejekorán történő jó elvégzésének biztosítására kell összpontosítanunk. Látnunk kell, hogy a mezőgazdasági termelés növelésének főűtja belterjességének lényeges növelése, a munka termelékenység párhuzamos emelkedése mellett, továbbá a mezőgazdasági termelésre fordított költségek csökkenése. Erre megfelelő anyagi termelési alapot teremtünk, amit főképpen az ötéves terv éveiben a mezőgazdaságban eszközlendő beruházások 40 milliárd korona összegű általános terjedelme fejez ki. A .mezőgazdaságban javasolt feladatok biztosítása és a mezőgazdasági szektorok további szilárdítása érdekében állandóan előtérbe kell helyeznünk a gazdasági szervezőmunkát és emelnünk kell mind az irányítószervek, — a minisztériumtól egészen a nemzeti bizottságokig — mind a szövetkezetesek, az állami gazdaságok, gép- és traktorállomások dolgozóinak politikai és szakmai színvonalát. A harmadik ötéves tervben fontos az EF5Z-ek és állami gazdaságok belső megszilárdulása és továbbfejlődése. A mezőgazdasági termelésnek olyan színvonalat kell elérnie, hogy teljes mértékben biztosítsa a lakosság él'elmiszerfogyasztásának feltételezett növekedését, ugyanakkor lehetővé tegye a mezőgazdasági termékbehozatal eddigi terjedelmének csökkentését. A mezőgazdasági termelésben döntő kérdés a talajgondozás lényeges fokozása, aminek nemcsak a mezei munkák gondosabb elvégzésében kell megnyilvánulnia, annak eredményeképpen, hogy betartják az agrotechnikai határidőket, helyesen váltják az egyes termékeket, hanem abban is, hogy célszerű talajberuházásokat eszközölnek. Főként a talajjavítási intézkedések nagyszabású megvalósítása fontos. E célra körülbelül 8 milliárd koronát fordítunk, ebből közvetlenül a mezőgazdaságban több mint 4 milliárd koronát. Ez lehetővé teszi körülbelül 190 ezer hektár föld lecsapolását, 164 ezer hektár föld öntözését. Az ötéves terv végéig a mezőgazdasági földek 18 százalékán végzik el a talajjavítást. Természetesen ennek feltétele, hogy a talajjavítási munkálatok eddigi elhanyagolásával felhagyjunk és a talajjavításra előirányzott eszközöket célszerűen felhasználjuk. A vegyi ipar eddigi lemaradása abban is megnyilvánult, hogy nem tudtunk mezőgazdaságunknak annyi műtrágyát adni, mint például az NDK- ban használnak hektáronként. A vegyiipar gyors fejlődése 1965-ig hivatva van bizonyos mértékben csökkenteni ezt az elmaradást. Tervbe vettük 1965-ben mintegy 300 ezer tonna nitrogéntrágya és 285 ezer tonna foszfortrágya termelését. A Német Demokratikus Köztársasággal való együttműködésünk ezenkívül 1965-ben 396 ezer tonna káliumtrágya felhasználását fogja biztosítani. A további munkálatok folyamán is A közlekedés és távösszeköttetés továbbfejlesztése és korszerűsítése Csehszlovákia termelőerőinek fejlődése és a nagyszabású nemzetközi munkamegosztás alapján növekvő árúcsere a közlekedéssel szemben is fontos és fokozott követelményeket támaszt. Ez irányban 1965-ig az eddigi túlsúlyban lévő gőzvontatást az eddigi teljesítmény negyedére kell korlátoznunk és gyakorlatban csak a mellékvonalakon használnunk. Annyira biztosítjuk a fő vasútvonalak villamosítását, hogy 1965-ben a vasútvonalak 15 százaléka villamosítva legyen, éppen azok a vasútvonalak, amelyekre a forgalom döntő része összpontosul. 1965-ben villanymozdonyok bonyolítják le a forgalmi teljesítményeknek több mint a felét, míg körülbelül egynegyedét Diesel-mozdonyok teljesítik. hoz. A harmadik ötéves tervben lényegesen nagyobb lesz a gazdasági együttműködés terjedelme, mint eddig. A szocialista tábor országaival való árúcsere feltételezett jelentős fejlődése a nemzetközi munkamegosztás alapján nem jelenti azt, mintha nem akarnánk vagy nem kereskedhetnénk a kapitalista országokká]. Ellenkezőleg, Csehszlovákia harmadik ötéves tervében készen áll tovább fejleszteni kereskedelmét a kapitalista államokkal az egyenlőség és kölcsönös előnyök elvei alapján. A tudomány és a technika feladatai A tudományos kutatást úgy kell irányítanunk, hogy elsősorban a természettudományok és a műszaki tudományok fejlődjenek, főként az atomenergia békés felhasználása. E feladatoknak megfelelően fejleszteni kell a tudományos kutatás alapját is. Folytatni kell a munkafolyamat gépesítését,. főleg azokon a szakaszokon, ahol eddig sok volt a kézi munka. A XI. pártkongresszus alapján 1965-ig fokozatosan le kell rövidíteni a munkaidőt. A munkaidő lerövidítését a harmadik ötéves terv fontos célkitűzésének tartjuk és ennek megvalósítása attól függ majd, hogyan alakítják ki ehhez a feltételeket az egyes üzemek. Az életszínvonal A harmadik ötéves tervben javasolt valamennyi törekvés megvalósításának eredményeképpen tovább emelkedik a dolgozók életszínvonala, ami pártunk minden tevékenységének legfőbb célja. A CSKP XI. kongreszszusa irányelveiben feladatul tűzte ki, hogy lakosságunk személyes fogyasztása további, általános növelése mellett az egy családtagra eső alacsonyabb jövedelmű psaládok, elsősorban a több gyermekes családok személyes fogyasztása gyors növelésére fordítsuk figyelmünket. A lakosság életszínvonalának emeléséhez nagy mértékben hozzájárul a lakosság villanyáram fogyasztása is, amely az 1960-as évhez viszonyítva 74 százalékkal fog növekedni. Az egészségügyi gondoskodást a harmadik ötéves tervben az eddiginél még nagyobb mértékben a betegség megelőzésére irányítjuk. Az egészségügyi káderek jobb elhelyezésével és az egészségügyi berendezések hálózatának kibővítésével érjük el ezt. A járadékbiztosítás terén a harmadik ötéves tervben a régi járadékosok problémájának fokozatos megoldására és a szociális biztosítás további javítására számítunk. Fontos feladatok megoldása vár ránk az iskolarendszer fejlesztésében. Iskolapolitikánknak elsősorban a tanítás és a termelési gyakorlat szerves kapcsolatára kell irányulnia, valamint a kötelező alapműveltség megszerzése 9 évre való meghosszabbításának. A kulturális élet és a testnevelés továbbfejlesztésének kérdéseit hazánkban tovább kell fejleszteni. A kulturális forradalom befejezésének szakaszán ezért nagy gondot kell fordítanunk a kulturális nevelőmunka színvonalának emelésére. Az életszínvonal, amelyet a felsorolt intézkedések következtében lakosságunk 1965-ig elér, a szocialista rendszer előnyeinek további bizonyítéka lesz. A harmadik #*éves terv irányelveinek összeállítása, a kitűzött feladatok teljesítése hazánk valamennyi polgárának becsületbeli ügye, s közös nagy kötelezettsége Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által való felszabadulása 15. évfordulójának tiszteletére. A harmadik ötéves terv céljai lelkesedéssel és büszkeséggel töltenek el bennünket A fejlett szocialista társadalom fejlődésének merész távlata munkásosztályunkat, a szövetkezeti parasztságot és a szocialista értelmiséget olyan alkotó, gyümölcsöző munkára ihleti, amely közelebb hozza pártunk és Csehszlovákia egész népének végső célját — a kommunista társadalom felépítését. termelési feladatok teljesítéáének feltételeit teremtsék meg, hanem egyúttal létrehozzák a társadalmi munkatermelékenység gyors és állandó emelésének feltételeit is. Az 1961 — 65. években az iskola építésre előirányzott eszközöket eddigi elgondolásaink szerint a második ötéves tervhez viszonyítva 70 százalékkal növelhetjük. Az 1961-től 65-ig nagyarányú beruházási építést akarunk eszközölni Javasoljuk, hogy a harmadik ötéves tervben az egész népgazdaságban 312 milliárd korona összegű beruházási építkezést végezzünk. A mező- és erdőgazdaság fejlesztésére körülbelül 40 milliárd korona beruházás előirányzását javasoljuk. Meg kell követelnünk, hogy ezek az óriási beruházási eszközök necsak a nagy Népgazdasági beruházások, az építészet és az építőanyagtermelés fejlesztése mélyítjük kölcsönös, önzetlen tudományos, műszaki együttműködésünket és ezzel hozzájárulunk hazánk és a szocialista tábor többi országai gazdasági fejlődésének meggyorsításá-Gazdaságunk a szocialista táboi többi országaival folytatott testvér együttműködésben a lehető legkedvezőbb feltételeket leli további gyor: fejlődésére. Tovább fejlesztjük és el-Szlovákia ipari termelése a harmadik ötéves tervben mintegy háromnegyedével növekszik, s az általános ipari termelés ily módon az 1960. évi 17,7 százalékról 1965-ben 20,4 százalékra növekszik. Szlovákia mezőgazdasági nyerstermelésének 1957-hez viszonyítva 47,2 százalékkal kell növekedni. A termelőerők elhelyezése és a területek gazdasági fejlesztése terén jelenleg a következőket tartjuk a legfontosabb feladatoknak: Szlovákia és a cseh országrészek gazdasági színvonalának további kiegyenlítését; a határvidéki járások ipari és mezőgazdasági termelése fejlesztésének biztosítását. Az egyes területek fejlesztése Gazdasági együttműködés, nemzetközi szocialista munkamegosztás és a külkereskedelem fejlődése
