Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-09-30 / 78. szám

1959. szeptember 30. Földműves 3 Járásunk 62 EFSZ-ének tagjai i prerovi kezdeményezésre olyan vál lalást tettek, hogy hazánk Szovje Hadsereg által való felszabadításánál 15. évfordulója tiszteletére az 1959-e: tényleges állapottal szentben 1960-bai átlagosan 26,4 %-kal emelik a mező­gazdasági termelést. Vagyis az 1959- es évhez viszonyítva 1960-ban 5101 mázsa hússal, 1 millió 52 ezer litei tejjel és 650 ezer darab tojással töb­bet adunk közellátásunknak. A növénytermesztés növekedést főképp a takarmánytermelésben mu­tatkozik majd meg. Szántóföldi ta­karmányokból 67százalékkal többe termelnek majd a járás EFSZ-ei, mint 1959-ben. De emel­lett a cukorrépa­termelés is növek­szik, méghozzá 63 százalékkal, az ár­páé pedig 21,5 szá­zalékkal. Gabona­félékből a jövó év­ben 11 205, burgo­nyából 1000 és cu­korrépából 84 180 mázsával többet adunk el, mint eb­­, ben az évben. • Az állattenyész­tésben főképp a szarvas marhaállo­mány létszámának és hasznosságának növelésére fordít­juk a legnagyobb gondot. 100 hektá­ron a jövő évben 45 darab szarvas­­marhát tartunk, egy tehén tejhozamát A dús növényzet betakarításában nagy segítséget nurjjt a silókombájn Mi a helyzet a hegyvidéki járásokban? Szép jutalom Y 'Erről a kérdésről beszélgettünk a Gajdoi elvtárssal, a késmárki járási ij párbizottság vezetötitkárával. Elő- i szőr arról számolt be, hogy járásuk - a ban az összes földterületnek már a több, mint 81 százalékán folyik i nagyüzemi gazdálkodás. — Miben látják járásukban a me­zőgazdasági termelés emelésének le­hetőségeit? — kérdeztük. — Elsősorban abban az aktivitás­ban, mellyel járásunk földművesei a párt márciusi és júniusi ülésének határozata, valamint a prerovi fel­hívás után megkezdték keresni a me­zőgazdasági termelés fejlesztésének rejtett tartalékait, amelyből aztán kialakult a pferovi felhívás és hazánk felszabadításának 15. évfordulójára adott szocialista vállalásunk. — Az 1959-es feltételezett terme­léshez viszonyítva milyen mértékben növekszik majd az 1960-as termelés? — Az 1960-as termelési és begyűj­tési tervet a szövetkezetek, valamint az EFSZ-ekben az egyes munkaszaka­szokon dolgozó tagok egyéni kötele­zettségvállalása alapján állítjuk esszé. Ezek alapján a kerületen járásunkra előirányzott termeléstől, illetve el­adástól 270 mázsa hússal. 425 000 liter tejjel és 220 ezer tojással többet adunk közellátásunknak. Ez azt je­lenti, hogy 1960-ban a mezőgazdasági termelést átlagosan 11,17 százalékkal emeljük. — És hogyan akarják ezt megvaló­sítani? — Kezdjem talán a növényterme­lésnél. A gabonafélék vetésterületét 111 hektárral csökkentjük, a hektár­hozamok fokozásával mégis elérjük, hogy az össztermelés 3269 mázsával emelkedik. Gabonaféléket a földterü­letnek csupán 46 százalékán terme­lünk, (ennek is fele sörárpa lesz). A jövő évben a 3228 hektár vizenyős területből a meliorációs szövetkezetek keretén beiül 2582,5 hektár területet lecsapolunk, 375 ha kevéshozamú ré­tet és legelőt pedig felszántunk. így jelentősen növelhetjük a szántóföldi takarmányok vetésterületét és a rétek hektárhozamát, vagyis itt a hegyvi­déken is belterjesebben fogunk gaz­dálkodni. — Mennyi lesz a többéves takar­mány ? — Az idei 18 százalékról a jövö évben 20 százalékra növekszik. Per­sze, itt is számolunk a hektárhoza­mok fokozásával. Pl. a késmárki EFSZ már a múlt évben is 70 mázsás hek­tárhozamot ért el a 24 hektáros here­­tábiáról. Az ilyen eredményeket szak­szerű gondozással, trágyaleves öntö­zéssel általánosítani akarjuk. S mivel nálunk kevés a szemestakarmány, azért a burgonyára helyezzük a fö súlyt, melyből 155 mázsás hektár­hozamot tervezünk. így csupán az EFSZ-ek 526 vagon burgonyával töb­bet termelnek 1960-ban, mint ebben az évben. — Az állattenyésztésben milyen változásokat terveznek? — A takarmányalap bővítésére ala­pozva elsősorban az állomány szám­beli növelésére törekszünk. Ugyanis a százalékban nagyarányú, de kevés­hozamú rétek és legelők miatt az állatsúrüséggcl eddig hadilábon áll­tunk. Az EFSZ-ekben 100 hektár me­zőgazdasági területre 1959-ben 43,6 szarvasmarha, ebből 21,2 tehén Jut. A jövő évben 49,2 lesz a szarvasmar­hák, 25,9 a tehenek száma. A serté­sek számát szintén növeljük, bár a fő súlyt a szarvasmarhatenyésztés képezi majd.- A termelési folyamatokban mi­lyen változásokat eszközölnek?- A jövő évben 80 vlllanypásztor alkalmazását tervezzük. A járási ta­karmánykeverő üzem életbeléptetésé­vel elérjük, hogy a sertések híszalési idejét 6,5 hónapra lerövidítjük. Ter­mészetesen előhízlalással és önete­téssel. Már ebben az évben 740 növen­dékszarvasmarha részére elkészül az önetetéscs, mélyalmozásos istálló. A jövó évben további 1520 növendékállat lázható, hiszen még rengeteg siló­zásra alkalmas takarmányuk van. Jól halad a silózás a bélai, bényi, búcsi, kisújfalusi, szőgyéni és bátor­­keszi szövetkezetben is. Ha a mun­kát hasonló szorgalommal folytatjuk szövetkezeteinkben, akkor a télen nem lesz takarmánygond és minden eddiginél jobbak lesznek az állat­­tenyésztési eredmények. VARGA JÓZSEF, Párkány Jól bevállt a silózógép 54 hektárról 2500 tonna kukoricát silóztak le tejesérésben, ezzel 5000 köbméter űrtartalmú silógödröt meg­töltöttek. A jó munkájért különösen Mészáros Imre traktoros és Árendás Imre kombájnkezelő érdemel dicsé­retet. Ismert dolog, hogy a muzslai szövetkezetben, különösen a munka­­szervezés terén eddig sok hiányos­sággal találkoztunk. A silózásban most példának állíthatjuk őket a töb­bi szövetkezet elé. Már eddig is 36 mázsa silótakarmány jut minden szarvasmarhára, de ez még megdup­Az idei csapadékos nyár nagyot ; kedvező volt a silótakarmányokra | Ahol rendesen gondozták, kapálták • 500 mázsás hozamot is megadott s | tejesérésben silózásra szánt kukori­­;ca. Pár évvel ezelőtt a szecskavágó­­> val végzett silózás egyike volt a leg | fárasztóbb munkáknak és mind a vá i gás, mind a behordás sok munkaerő | lekötött. Az idén ezt a fontos mun­­] kát teljesen gépesítettük és hláb: ! sokkal több a termés, mégis hama­­; rabb elvégzük a silótakarmányok be­­; takarítását. Eddig a hazai SRZ-42-et I és a magyar SJZ­­! 1,8 jelzésű kom­­; bajnokkal végeztük i a silózást. Ezek is ! bevált gépek, de ; az idei nagynövésű csalamádékban gyakori volt az : üzemzavar, ezáltal ; a teljesítményük is ; csökkent. Szeren­­j cséré öt darab SK­­: 2,6 jelzésű, nagy­teljesítményű szov­­: jet silókombájnt is kaptunk. Ezek óránkénti teljesít­ménye 100 — 150 mázsa. Üzemélte­tésükhöz DT-54-es lánctalpas traktor szükséges, s a silóanyag elfuvarozá­­sához 6-8 pótkocsi kell. Egy 250 köbméteres sllógödröt két nap alatt megtelít, ezáltal az erjedés tökéle­tesebb, a veszteség kevesebb. Szö­vetkezeteinkben az eddig lesilózott 36 000 köbméternyi silótakarmánynak j nagy részét ezzel az öt géppel taka­rítottuk be. Legjobban haladt a mun­ka a muzslai szövetkezetben, ahol Munkaversennyel a többtermelésért i ^ ^ ^ « A . É 1-1 A. 1 . » --* » » • - - - - - • ■ - A A ............................................................................ . 2 Röcei tervek A röcei járás egyike azoknak, me­lyek az utolsók között indultak el a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útján. Természetes, hogy ez a hátrány: még most is ott kísért a szövetkezeti ] gazdálkodásban. Alacsony a száz hek- j tárra esó állatsűrüség, mert az EFSZ- ] ek alakulásakor kevés állatot össz- ] pontosítottak a belépőktől. A kevés] állománytól a trágya is kevés és en- ] nck hatása megmutatkozik az ala-j csony hektárhozamokban. Ha tehát | valahol igen, akkor a röcei járásban; elsődlegesen fontos a mezőgazdasági; termelés emelése, hogy azzal együtt] a szövetkezeti tagok életszínvonala] is emelkedhessen, ] I A járás szövetkezeteinek a gaz- ! dálkodás mérlegelése folytán arra,] a megállapításra jutottak, hogy álta- | Iában legalább 15 százalékkal növel-] hetik 1960-ban az 1959-es évhez] viszonyított mezőgazdasági termelést. ] Már az ősszel megkezdik a tervek j megvalósítását. 110 hektár kevésho- j zamú rétet és legelőt felszántanak,] 160 hektáron pedig vízlevezetéssel ] növelik a termelést. 1960-ban minden ] számosállatra 60 mázsa silótakar-! mányt, 17 mázsa szénát, 30 mázsa j kapástakarmányt és 80 mázsa zöld- ] anyagot biztosítanak. A szarvasmar-] hák számát 21,1, ezenbelül a tehene- ] két 36,7 százalékkal növelik. A ser- j tésállománynál az önetetés bevezető- ] sével járási átlagban el akarják érni ] a napi 65 dekagrammos súlygyarapo- ] dást. ] A jövő évben a prerovi felhívásra ] adott válasz szerint tehát náluk is ] jelentősen kibővül a termelés. Az 1 1960-as piaci termelésben a kerületi; kerettervben előírt mennyiséghez J viszonyítva az egyéni és kollektív! vállalások alapján cukorrépából 5120,! burgonyából 3740, őszi repcéből 155,! húsból 803 mázsával, tejből 161 ezer! 928 literrel, tojásból 347 ezer 393 da- j rabbal adnak többet. Vagyis marha- ! húsból az egy hektárra eső termelés! eléri a 41,3, sertéshúsból (ez csupán! szántóterületre számítva) a 121 kg-ot.! • Számokban még nehéz lenne meg-! iiatározni, hogy a termelés emelése • nilyen mértékben járul majd hozzá • a szövetkezetek gazdasági megszi-! árdításához, a tagok jövedelmének! ?s életszínvonalának növekedéséhez, j Annyi azonban bizonyos, hogy a tér- ! vek megvalósításával a röcei járás! földművesei is rátérnek a belterje-1 sebb gazdálkodásra és az már csak. ;olük függ, hogy a helyi lehetőségek J kihasználásával és a szocialista mun-1 kaversenv mozgósító erejével még aj tervezettnél is magasabbra emeljék* járásukban a mezőgazdasági terme-} lést. • Kulik flí»11£rí. Kasc* t Az 1200 hektáros Troubky-i EFSZ a prerovi járás leg­nagyobb szövetke­zete. Még 1950- ben alakult, de az elmúlt években nem nagy gondot fordítottak a férő­helykérdésre, mivel az állatokat a még használható régeb­bi istállókban he­lyezték el. Az ál­lattenyésztésben az új technológia be­vezetésével párhu­zamosan azonban megkezdődött a korszerű istállók építése is. A képen látható 50 és 70férőhelyes kifutás szabadistállók elké-szításét 260 ezer koronára terveztékie önsegélyezéssel mindössze 100 ezerkoronába került. Az istállók körüllátható karámokon túl müveit és ön-tözött legelő van, ahol villanypászto-ros legeltetés fo­lyik. A prerovi járás felhívására indult országos mozgalomból a szlovákig szövetkezetek közül (beleszámítva a közelmúltban alakultakat is), már csak minden hetedik EFSZ marad ki. De ezek nagyrésze is készíti a mezőgaz­dasági termelés emelését célzó választ a prerovi felhívásra. A nagy mozgalom tehát elindult. Látnunk kell azonban, hogy ezzel még csak a kezdet kezdetén vagyunk. Sok szövetkezetünk vállalta, hogy a má­sodik ötéves terv termelési mutatóit már ebben az évben eléri. A felszaba­dulásunk 15. évfordulójára tett vállalásokban szintén a termelés emelést szerepel. De ehhez szükséges, hogy az egyéni és a kollektív vállalásokból olyan hatékonyan bontakoztassuk ki a szocialista munkaversenyt, hogy necsak elérjük, de túl is szárnyaljuk a tervezett feladatokat. Rimaszombat válaszol pedig az idei 1700 literről 2050 literre növeljük. Az említett termelésemeléssel a mezőgazdasági termékek új felvásár­lási ára nyomán szövetkezeteink 5 millió 571 ezer 873 koronával lesznek gazdagabbak. Tehát több jut majd az újabb befektetésekre, több az oszt­hatatlan, szociális és kultúralapra, de a mellékelt képen látható számvetés­nél az élenjáró szövetkezetekben több jut majd a ledolgozott munkaegysé­gekre is. Ha tehát a szövetkezeti tagok szorgalmas munkájával a ki­tűzőt terv valósággá válik, akkor a Dorog Jánosok, Gábor Pálok, Bódi Lászlók és a hozzájuk hasonló szor­galmas emberek, minden eddiginél gazdagabb eredményekkel zárják második ötéves tervük utolsó évét. NAGY ÄRPÄD, Bátka számára készül hasonló istálló. Az EFSZ-ek tehénállományának 40 szá­zalékát géppel fogjuk fejni. A kés­márki EFSZ-ben rövidesen befejezzük a 4250 tyúk számára épülő tojatóket­­receket. — Milyen szervezési intézkedése­ket foganatosítottak, hogy a szép tervek valóra is váljanak? — A termelést jól megszerveztük. De most inkább arról beszélek, hogy széleskörű iskolázással akarjuk biz­tosítani a tervezett termelés elérését. A szövetkezetek vezetőinek téli benn­lakásos iskolázásokat szervezünk, ahol a szakmájukat érintő kérdéseket a vállalások megvalósításának szem­pontjából érintik majd. A szövetke­zeti tagoknak legkevesebb 85 száza­lékát beszervezzük a szövetkezeti munkaiskolákba. A járásból legkeve­sebb 80 fiatalt megnyerünk a kétéves mezőgazdasági tanonciskola látogatá­sára. És hogy a legfontosabbat el ne feledjem — a szocialista munkaver­senyt a mezőgazdasági termelés min­den szakaszára kiszélesítjük és re­méljük, hogy az állandóan felszínen tartott egyének, csapatok, csoportok és EFSZ-ek közötti párosverseny a mi' hegyvidéki gazdálkodásunkban is! eredményes lesz s még a tervezett- ] nél is szebb eredményeket hoz.-ti i úszori tyúktenyésztés, amely a szö­vetkezetnek már ma is meglehetős hasznot biztosít, az évi Összjövede­lemnek negyedrészét. Tavaly például közel 500 000 koronát hozott a tyúk­tenyésztés. A szövetkezet zootechnikusa, Trn­­csík Károly elmondja, hogy 1952 óta náluk még nem volt baromfivész. Ez egyrészt a gondos tisztogatásnak, he­­tenkinti fertőtlenítésnek, másrészt a csirkefarmon dolgozók jó munkájá­nak köszönhető. A tyúkokat, csirkéket napközben a tarlókon legeltetik, amely kifizetendő, mivel nem vész kárba az elhullott gabona, és a tyúkok, csirkék állandó zöldhöz jutnak. Az úszori tyúktenyésztés évról­­évre rohamosan fejlődik, amit a be­vétel Is hűen igazol. Mert, amíg az •Imúlt évben közel 500 000 korona volt 3 jövedelem, az idén már az első fél­év biztosította ezt az összeget. Az úszori szövetkezet tyúkfarmjá­­nak dolgozói, Vida Júlia, Verényi Vlária, Zelenák Vilma és a többiek nlnden dicséretet megérdemelnek Jdaadó munkájukért. gy-Az úszori tyúkfarmról az úszori nataman, a iám szeiso házai mellett, különös, köralakú épü­letek vonják magukra a figyelmet. Az ember csodálkozva torpan meg a bástyaszerü építményeknél, amelye­ken most végzik az utolsó simításo­kat. Ezek az épületek híresek az egész környéken, sőt Szlovákiában is pár­jukat ritkítják. Egy-egy épület 6000 csirke, illetve 5000 tojőstyúk lakó­helyéül szolgál a jövőben. A csirkéket 5 napos koruktól másfél hónapig ne­velik ebben a korszerűen felszerelt helyiségben, ahol az etetés, itatás, levegöcsere automatikusan történik. Külön érdekessége lesz az új épület­ben való tyúktenyésztésnek az úgy­nevezett mélyalmozás, mely alulról melegíti a tyúkketrecet. A mélyalmo­­zással nemcsak a mesterséges fűtés kiadásait takarítják meg, de egyúttal a tyúkállományt is megvédik a be- ■ tegségtöl, mert a felmelegedett alom megöli a bacillusokat. A tenyésztés­nél használatos almot három részből keverik: tőzegből, gyaluforgácsből, és törekből vagy pelyvából. i Az épületek üzembehelyezése után 1 még erőteljesebben bontakozik ki az * I • A Kassai Járási Nemzeti Bizottság 1 értékelte a nyári munkák credmé­­inyeit. S ha bér már teljes ütemben ] folynak az őszi munkák, mégis érde­• mes szólni a bárcai GTÄ kombájno- Isainak sikeréről. — Ugyanis Janitor ] Mihály kombájnos 211 hektárról arat­­] ta és csépelte ki a gabonát, s így ] nemcsak a járás, de az ország leg­­ijobb kombájnosai közé tartozik. Be­csületes és szorgalmas munkájáért ]két hétre a Szovjetunióba látogat! ! Jó munkát végzett Demko János • is, aki 190, Kis "György 188, Tóth [Sándor 163, Krehlik János 129, Ora- Ivecz Károly 119, Varga László 115, ÍAvuk János 112 hektárról aratta le [a gabonát. A szép jutalom mellett elismerést ;és dicséretet érdemelnek a példás kombájnosok! M. P. A földművesek „rakétája“ Az ágói szövetkezet néhány nappal ezelőtt alakult, amikor kilőtték az első mesterséges-bolygót. Azóta két év telt el. A szövetkezet gyors tem­póban erősödött. Amikor a szövetke­­zetesek meghallották, hogy a leg­újabb szovjet Rakéta elérte a Holdat, még nagyobb szorgalommal dolgoz­tak. 14 hektárról a burgonyát nem egész három nap alatt szedték Össze. A hektárhozam 120 mázsa. Október 5-én már egy répa se lesz a földe­ken. A holdrakéta tiszteletére ötvén mázsa sertéshúst adnak terven felül. Vladimír Fapso, Zselíz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents