Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-09-27 / 77. szám

1959. szeptember 27. Jralmci Földműves 3 Budapesti levél Viharszárnyon száll a jó hlr„, Győr megye határa közvetlenül érintkezik a baráti Csehszlová­kia területével. A Duna nem választja szét, hanem össze­fűzi a két népet. De még in­kább az hozza közelebb egy­máshoz parasztságunkat, hogy közös célért, a szocialista me­zőgazdaság megteremtéséért dolgoznak. Az embert mindig érdekli, kik a szomszédai. Mi tudjuk jól, hogy Cseh­szlovákia előbb van a szocializmus építésében a mezőgazdaság területén is és ennek úgy örülünk, mint egy családban a testvérek, ha látják, hogy előbbre haladnak, munkájukkal jól boldogulnak az életben. A győrmegyel parasztok nálunk különösen jól haladnak előre ebben az évben. Űj életet teremtenek és ez az új élet a szocialista mezőgazdaság térhódításának ékes példája és ezért kedves és fontos dolog nálunk min­den. ami Győr megyében az idén történt. Győr megye az ország első szocia­lista megyéje. Az év elején sokan emlegettek valami csodákat mind­­ar:ól, ami itt történt. Nálunk nin­csen k csodák, hanem teremtő, alko­tó munka van és ez az, ami az első helyre emelte ezt a megyét. A párt és a kormány következetes marxista­­leninista politikája itt hozott leggaz­dagabb termést. Ez szorosan össze­függ azzal, hogy a megyei párt- és állami szervezetek munkásai a leg­haladóbb paraszti erők, valóságos népmozgalmat indítottak itt a szocia­lista mezőgazdaság megteremtéséért. A jó emberi szó nyomán egész köz­ségek léptek a szövetkezeti gazdál­kodás útjára. Míg két évvel ezelőtt a földterület 25 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz, addig ma már a megye mezőgazdasága 90 szá­zalékban a közös gazdálkodás útját járja. A párt és a kormány megígérte a megye dolgozó parasztságának, hogy mindenben támogatja munkájukat. Az ígéret mér ebben az évben valóra vált. Vonatszerelvények százai futot­tak be a megye helységeinek állomá­saira. fbbb mint 1100 "töálítór, 115 kombájn," 112 aratógép és többezer munkagép segítette az idén a Kis­alföld parasztjainak munkáját. A gép­gyárak, vasipari üzemek, tégla- és cementgyárak százaiban lelkes han­gulatú gyűléseken ajánlották fel se­gítségüket az ipari dolgozók, hogy legyen elegendő gép, építőanyag a TSZ-ekben. Megindult az .építómun-Közös munka — nagy eredmények Ezt a jelszót olvashatjuk falraga­szokon, újságokban és másutt is. S mindjárt elöljáróban leszögezhet­jük, hogy sokatmondó szavak. Arról pedig igazán örömmé! számolok be, hogy nálunk, Ga­­ramvezekényen e szavaknak megvan az értelme. Alig végeztük el az ara­tási és cséplési munkákat, máris hozzáláttunk az őszi munkálatok­hoz. Az ősziek ve­tése mellett a cu­korrépa betakarí­tása is gyors ütem­ben halad. Császár Ottó traktoros a kemény, száraz talaj ellenére Is normáját 200 százalékra teljesíti! A cukorrépa betakarítását nagyban elősegíti egy jől bevált módszer Például 4 — 5 család együtt, közös erő­vel dolgozik a cukorrépa mielőbbi betakarítása érdekében. Tisztítás után a cukorrépát azonnal az oroszkai cukorgyárba szállítjuk. Naponta 5 — 6 vagont. Szövetkezetünkben a trágyahordás is jól halad. A jövő évre tervezett 40 hektár cukorrépa alá hektáronként 500 mázsa istállótrágyát adunk. Di­cséretet érdemel Kovács Ernő trak­toros, aki trágyarakó gépével na­ponta 1000 mázsát is felrak. A szán­tás éjjel-nappal folyik. Kohút Mihály és Gazsó Pál traktorosok felváltva ülnek a traktor nyergében. A kukoricatörést Kovács András naponta 3 — 4 hektárról — kombájn­nal — takarítja be. A kukoricaszárat pedig azonnal lesllőzzuk. A jől meg­szervezett és a közös munka tehát valóban nagy eredményeket szül! Verebes Lajos, az EFSZ agronőmusa, Garamvezekény ka! Még a tél beállta előtt 162 közös istállót adnak át a szövetkezeteknek. Csaknem 14 000 marhának jelent ez elhelyezési lehetőséget. A győri Szer­számgyár munkásai például másfél­millió forintot érő istállót építettek társadalmi munkában a téti Kisfalud! TSZ-nek. A megye parasztsága kora tavasz­tól kint volt a földeken. Ott szor­goskodott, hogy jő munkával alapoz­za meg az első évben a jövőjét. Az első közös aratásnál mér gazdag ter­mést takaríthattak be. Őszi árpából holdanként átlagosan több mint 13 mázsát, búzából 12 mázsás termést értek el. A Farádi Felszabadulás TSZ rozsdamentes fertőd! 293-as búzája 90 holdon átlagban 20 mázsát ter­melt. Jő termést fgérnek a kapások is. A kukoricaföldek 90 százalékán már az idén hibridkukoricát termel­nek, 13 ezer holdat pedig silókuko­ricával vetettek be. És van már-mi­­vel dicsekedniök az ország előtt is, hiszen a megyéből 33 TSZ küldött állatot, növényt és gyümölcsöt a 63. Országos Mezőgazdasági Kiállításra. A győrmegyel parasztok bizakodással tekintenek a jövő elé, hiszen gazda­gabb az életük és könnyebb a mun­kájuk. Az átállás egyik gazdasági formáról a másikra, mindig zökke­nőkkel, nehézségekkel jár. tudja ezt minden parasztember, aki egy évve! ezelőtt még csak a maga néhány hold földjének keretei között gazdál­kodott, most meg ezer holdakat A düiőúton dörmögve fut a trak­tor, s ide-oda himbálja a humuszos trágyával megrakott pótkocsit. Por száll fel az útról és lassan aláülep­­szik a frissen szántott 'földekre. A traktoros füttyörészve kémleli a ha­tárt, s ahogy egyenletesebbé lesz a Duna felé kanyargó út, nagyobb se­bességre kapcsolja a motort, hiába, sok még a dolga és már dél felé jár az idő... Három évvel ezelőtt kezdték meg a keszölcésiek a talajjavítási mun­kálatokat, s ma is kitartóan végzik, szállítják a humuszos trágyát, s fel­hizlalják a Duna mentén elterülő sovány földjeiket, hogy szebb legyen a jövő évi termés, többet fizessen az elvetett mag. Munkájuknak meg is mutatkozott a haszna, hiszen ez a somorjai járásbeli kis falu már tavaly az élre került s elnyerte a járási vörös vándorzászlőt. A szövetkezet elnökével. Bors Já­nossal és Pénzes Titusz agronőmus­­sal beszélgettünk a~ talajjavító mun­kái: menetéről. AZ IDEI TAKARMÁNYTERMÉS olyan lehetőségeket nyújt az állat­tenyésztés fejlesztésére és az állati termékek növelésére, amelyre alig van példa. Ma megvan a mód, hogy minden szövetkezet realizálja a ter­vezett állatsűrűséget és ezáltal meg­szilárdítsa gazdasági helyzetét. Ez vonatkozik a csallóközcsütörtöki szövetkezetre is. Amint a somorjai JNB-on megtudtam, ez a szövetkezet pár évvel ezelőtt bizony egyike volt a leggyöngébbeknek a járásban. Ott­­jértamkor azonban meglepett az a közösségi szellem, amelyet a dolgozók körében tapasztaltam. Az egész szö­vetkezet ma már azon az úton halad, amelyen két-három év múlva a járás legjobbjai közé juthat. S az általános javulás főleg és elsősorban az állat­­tenyésztés fejlesztésének köszönhető. S ha az idei takarmánytermésük ada­tait vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy Mint mondották, a három elmúlt esztendő alatt mintegy 38 hektárnyi szántóföldet javftotta!: fel, ami egy­­hatoda az összszántőföld területének. A három és alatt nem kevesebb mint 800 vagon humuszos trágyát, istállőtrágyát hordtak ki a földekre. — A dunamenti kavicsos talajban ha kevés a humusz - jegyezte meg az agronómus - a táptalaj leszáll az alsó rétegekbe, így a növény nem kaphatja meg a kellő táplálékát. — A mi dunamenti földjeink is ilye­nek voltak, míg meg nem kezdtük a humuszos trágyával való feljaví­tást. Nos, az eredmény mindjárt megmutatkozott, mert a javított ta­lajon hektáronként 3 — 4 mázsával nagyobb terméshozamot értünk el. Most már ott tartunk, hogy a fel­javított földterületek jobb termést hoznak, mint az úgynevezett kövér földek. Ennek köszönhetjük, hogy a hektáronkénti pénzügyi bevétel mint­egy 800 koronával emelkedett...! A keszölcésiek tovább folytatják a talajjavltési munkálatokat, hiszen Jól felkészülnek ♦ Több mint fél év van még hátra a II. Országos Spar­­takiád bemutatójá­ig. Azonban, hogy a járási bemuta­tóknál nagyobb si­kerrel szerepel­jünk, jobban fel kell készülnünk. Az iskolások, a CSISZ- és HESZ- tagok eredménye­sen dolgoznak ezen a téren. A kato­nák sem maradnak le. Például a Kostelec sporttelepén nap mint nap gyakorlatoznak. Jelenleg 25 ki­képzett oktató irányítja a gyakorla­tot. Reméljük, hogy a strahovi sta­dionban gazdagon fog gyümölcsözni az oktatók munkája. FEKE SÁNDOR. Segítenek a gépek 31 darab növendékállatot gondoz özv. Marci Józsefné a perbenyíki szö­vetkezetben. Az istállóban mindig rend és tisztaság fogadja a látogatót. — Sokat segítenek ma az embernek a gépek — mondja. — Régen a fér­fiaknak is nehéz volt ez a munka, ma pedig, a gépek segítségével az asszonyok is könnyen elvégzik. így beszél Matci Józsefné, akinek nagy érdeme van abban, hogy a szö­vetkezet idejében teljesíti a marha­hús beadást. TÓTH GYULA, Bratislava A füleki járás mezőgazdasági kiállításáról Szeptember 20-án zárta be kapuit a Füleki Járási Mezőgazdasági Kiállí­jól tudják, hogy csak az alaposan előkészített, trágyadús föld adhat kövérebb magot. A hasznos, szorgal­mas munka eredményeként a szövet­­kezetesek pénztárcája is tele van. A munkaegység értéke 20 korona Keszölcésen a természetbeni járulé­kon kívül. A tavalyi évvégi elszámo­lásnál ezért kapott 17 000 koronát a Sárközi család, ezért részesültek ha­sonló jövedelemben Siposék, Mészá­rosék, Nagy Antalék és a többiek. Kis, törpe falu Keszölcés a somor­jai járásban, de annál nagyobb a hí­re. Mert a keszölcés! szövetkezete­­sek nemcsak szorgalmasan, hanem okosan is dolgoznak, hogy több, fe­hérebb legyen mindennapi kenyerük! D. Gy. tás, mely a járás szövetkezeteseinek eddig elért eredményeit mutatta be. A várgedeiek szép cukorrépatermés­sel dicsekedtek, melyből 550 mázsát takarítanak be hektáronként. A bu­­zitkai EFSZ tagjai a gazdag árpa­termésre voltak büszkék. Ugyanis a 16 hektáron 480 mázsa árpát termel­tek. A kiállítás állattenyésztési része is sok újdonságot tartogatott a látoga­tók számára. A fülekkovácsiak már április végéig 130 kg sertéshúst ter­meltek egy hektár mezőgazdasági földterületre számítva. Ez pedig ki­váló eredmény a füleki járásban. UHRIN JÁNOS, Fülek Példás CSISZ szervezet Jól mtiködik iskolánk CSISZ szer­vezete. A tagok odaadóan dolgoznak. Az önképzőkörök munkája is dicsé­retre méltó. A tánccsoport és az énekkar már nem egyszer szerzett jó hírnevet az iskolának. Az új isko­laévben - a CSISZ szervezet vezető­ségének közreműködésével - meg­tekintettük a Brnói l. Nemzetközi Mintavásárt ás a Bratislavában meg­rendezett Mezőgazdasági és Erdészeti Iskolák 1. Országos Kiállítását. Mind­kettő nagyon tetszett. A jövőben még jobban igyekezünk, hogy továbbra is megtartsuk a járási elsőséget. Erdélyi Kornélia, MTI, Tornaija ★ ★ ★ Az idei burgonyabegyüjtés csupán a zilinai és presovi kerületben ki­elégítő. A presovi kerület már 50 százalékra teljesítette a begyűjtést. Felvételünkön a klobusicei EFSZ burgonyatermését gyűjtik össze a szövetkezetesek. Csallóközcsütörtöki látogatás van mire alapozniok. Nézzük csak kö­zelebbről: 7206 mázsa szálas, és 31210 mázsa silótakarmányuk termett. Ezen­kívül a sertések részére 200 köbmé­ter speciális silót konzerváltak. 69 vagon takarmányburgonyát és takar­mányrépát tárolnak télire. A barom­fiak részére külön 2 hektár takar­mánysárgarépát és 4 hektár takar­mány-cukorrépát termelnek. Egyedüli lemaradás az erőtakarmányoknál ész­lelhető. A tervezett mennyiségnek csak 53 százalékát biztosították. Ez azonban az egész járásban általános jelenség. S most nézzük a súlygyarapodást és a tejtermelést. A hízósertéseknél — önetetéses módszerrel — 0,66 kilő a napi súlygyarapodás, a növendék­bikáknál pedig 1,10 kilogrammot ér­nek el. A tejtermelésben az istállő­­átlag 6,6 liter. Szeszták József, az EFSZ zootechnikusa azonban egy cseppet sem elégedett ezzel az ered­ménnyel. A takarmányadag növelésé­vel és okszerűbb összeállításával egy­két literrel akarja növelni. A nyitott istállózás is remélhetőleg hozzájárul ennek a tervnek a meg­valósításához. Van a csallőközcsütör­­tökieknek egy újításuk, amit más szövetkezetek is követhetnének a ta­karmányok okszerű kihasználásának céljából. Mégpedig az, hogy az egész lucernatermésüket felőrölve etetik a tehenekkel, sertésekkel és barom­fiakkal. így egy szál sem vész kárba. Pontosan dekára kimérve adagolható. Csallóközcsütörtökiek kedvence — a kuk#ricakombájn Ennyit jegyeztünk fel a szövetkezet irodájában a takarmányokról, s a takarmányokkal való gazdálkodásról. Azután Szeszták elvtárssal elindul­tunk megnézni a határt... A SZEPTEMBERI SZÉL víg táncot járt a kukoricatábla sárgás rengete­gén, amikor kiértünk a vígan pöfögő motorkerékpáron, hogy megnézzük a két kukoricakombájnt munka közben. Kis Ernő és Mikóczy Gyula kombáj­­nosok ragyogó szemmel dicsérik a gépek jő munkáját. Be nemcsak ők, hanem a szövetkezeti tagok is, hisz kombájnok nélkül talán decemberig is eltartana a kukoricatörés. Nagy Lajos bácsinak, a szövetkezet egyik legidősebb tagjának is tetszik a kombájnok munkája. — Nemcsak a csöveket törik le s a szárat aprítják fel ezek a masinák — mondja — hanem a gyomokat is pusz­títják. Csakugyan; s ezt bizony sokan észre sem veszik. A kukoricakombájn levágja a kukoricaszárral együtt a gyomokat is s így a gyommagvak a kukoricatábláról a silóba kerülnek. Elbúcsúzom a kombájnosoktól és a szövetkezet tagjaitól. Következő meg­álló az EFSZ gazdasági udvara. Épülő nyitott istállók, silógödrök és 13 nagy szénakazal fogadja a látogatót. Sze­­metgyönyörködtető t látvány ez. Van bőven szálastakarmány az idén. A mostohább esztendőkre is lehet tar­talékolni. CSALLÖKÖZCSÜIÖRTÖKÖN JÁR­TAM. Olyan szövetkezetben, amely nemrégen a leggyengébb volt a járás­ban. Ma már fordulat állt be a szö­vetkezet gazdasági életében. Lehet, hogy a legközelebbi látogatáskor már a legjobbak között is az első lesz!... Gál Sándor Keszölcésen jobban terem a föld mondhat magáénak. Ez az átállás a megyében viszonylag simán ment végbe úgy, hogy közben a jő gaz­dálkodás feltételeit megteremtették, és így az előzetes számítások szerint minden megdolgozott munkaegység értéke meghaladja majd a 41 forin­tot. Ez országos viszonylatban is jő eredménynek számít. A szövetkezeti útra tért parasztok termelése nőtt ebben az évben. Ka­tona Lajos elvtárs, a megyei tanács elnöke egyik legutóbbi nyilatkozatá­ban elmondotta, hogy 1959 első felé­ben sertés- és marhahúsból több mint 13 ezer mázsával, baromfibői majdnem 800 mázsával, tojásból fél­millióval, tejből 3000 hektoliterrel többet adtak el a termelőszövetke­zetek az államnak, mint az elmúlt év hasonló Időszakában, és az egyé­nileg gazdálkodók együttvéve. Győr megyében a szövetkezetekbe lépett parasztság az év első felében 43 mil­lió forintot takarított meg magának, mert más adózás alá esett, mint a múlt év első felében. Az életszínvo­naluk emelkedése lemérhető a kis­kereskedelmi forgalom alakulásából is. Amíg az egész országban 8 szá­zalékkal nőtt a kiskereskedelmi for­galom, addig Győr megyében 19 szá­zalékkal. Tehát lemérhetik közvetle­nül is, mit jelem az új paraszti élet a gyakorlatban. Győr megye parasztságának új, megalapozott élete példát mutat a még egyénileg gazdálkodóknak is. Nálunk a jő hír is viharszárnyakon száll, és bizonyosak vagyunk abban, hogy ezek az eredmények a paraszt­ság ezreit segítik a döntő lépésre, a szocialista mezőgazdaság útjára való térésre. KARLENSZKY GYULA, Budapest Négy kazal a tizenhárom közül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents