Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-09-23 / 76. szám
Folytatódjék tettekben minden vállalás IBIBHR A preroviak kezdeményezésére indult mozgalomba Szlovákiában szeptember 20-ig 1709 EFSZ és 19 állami gazdaság kapcsolódott be. További 610 EFSZ és 23 ÁG most készíti válaszát, mennyivel többet termelnek majd 1960-ban, mint ebben az évben. Mezőgazdasági termelésünk emelésének ez a nagyszerű — lassan, valamennyi mezőgazdasági nagyüzemünket átfogó — mozgalma tehát földműveseink szívügyévé vált. A vállalások azonban csak akkor valósulnak meg, ha nem félve az újításoktól, a ihaladó termelési módszerek bevezetésétől, valamennyien erőnk szerint kivesszük részünket a nagy munkából. Felszabadulásunk tiszteletére Teljesítik vállalásukat? — Igen! — -mondja határozottan Csernák Matej, a növénytermelő csoport vezetője. A föld termöerejét a trágyázással és trágyalevezéssel fokozzák. Az állattenyésztésben az új technológia módszereit alkalmazzák. Például a sertéseknél bevezették a száraz hizlalást. Ennek előnye már az első hónapban megmutatkozott, amikor napi 90 dekagrammos súlygyarapodást értek el, míg a rendes hizlalásnál csak 60 dkg-ot. A fejőstehenek tejhozamát helyes takarmányozással növelik. így van ez jól! Reméljük, hogy ilyen igyekezettel rövidesen célba érnek, s az elsők között jelentik majd a pferoviaknak, hogy teljesítették vállalásukat. — VN-ban a kisújfalusi szövetlíroJtJ kezeteseknek már augusztusban „befejeződött" az év — azaz augusztustól egy fillér sem jutott a ledolgozott munkaegységek kifizetésére. Ma márt csak a tanulságot őrzik, az akkori hibákat nem nagyon emlegetik. Talán restellik is, hogy 1957- ben csak 380 szarvasmarhát, ebből 120 tehenet tartottak az akkori 1080 hektáron. Baromfit pedig egyet sem. Nem is volt jövedelem. Rá kellett jönniök — legalább a szűkebbkörű, újonnan választott vezetőségnek, — hogy addig nem is lesz, amíg a termelést nem növelik. Az említett időtől a szövetkezet 1404 hektárosra bővült. Az állomány a bővülés közben alig emelkedett valamit, mert a belépők kevés állatot hoztak magukkal. A szövetkezet gazdálkodásának megjavításához az első lépés tehát az állatállomány emelése volt. Elsősorban Kétyi István elnök és Dolny Gyula zootechnikus buzgalmának köszönhető, hogy jelenleg már 535 darab szarvasmarhájuk, ebből 179 tehenük van, és az éven több mint 4000 baromfit tenyésztettek. A tejtermelés is nagyot javult. Ebben az évben előreláthatólag 2600 liter tejet fejnek minden tehéntől. Persze még Így is csak 320 liter körül mozog majd az egy hektárra eső tejtermelés. A jövő évi terv már sokkal szebb eredményeket ígér. Az egy hektárra eső idei és jövő évi termelés összehasonlítása a következőképpen mutat: A csúzi szövetkezetesek szintén megtárgyalták a prerovi felhívást és megállapították, hogy a mezőgazdasági termelés náluk is emelhető. Már az is íjobb munkára serkenti a szövetkezet tagjait, hogy a termelési- és pénzügyi terv elkészítése után csupán a növénytermesztésből az idei feltételezett jövedelemhez viszonyítva a jövő évben 121 902 koronával nagyobb lesz a bevételünk. A jövő évben 25 darabbal növeljük a szarvasmarhák, 32-vel a tehenek számát. Az anyasertések számát is növeljük. Hogy állatállományunk számára a szükséges takarmánymennyiséget is biztosítsuk, azért a jelenlegi 306-ről 422 hektárra bővítjük az évelő takarmányok vetésterületét. Csada Ferenc, Csúz. betervezhették, hogy a jövő évben 100 hektárra 89,7 szarvasmarhát, ebből 38,1 tehenet, 189,2 sertést, ebből 24,4 anyakocát és 500 darab baromfit tartanak. Ezek után már az a tervük is reális, hogy minden hektár mezőgazdasági területre 300 kg húst, 944 liter tejet ebből 19 tehén jut. Anyasertésekből 17-et tartanak 100 hektáron, s mindegyiktől 13 malacot akarnak felnevelni. A hízósertések önetetésével elérik, az átlagos 65 dkg-os napi súlygyarapodást. A baromfitenyészetben már ebben az évben bevezették a mélyalmozásos nevelést. A jövő évben ily módon 5000 csirkét nevelnek fel. A bodrogmezői EFSZ a jövő évben minden hektár szántóterületre 70 kg marhahús, 78 kg sertéshús 357 liter tej kitermelését tervezi. A feltételezett járási tervtől 45 ezer liter tejjel és 317 mázsa hússal ad többet közellátásunknak. És bár az állatállományt jelentősen kibővíti még amellett is kb 600 00 koronával több értékű terméket termelnek, mint ebben az évben. Ilyen kilátások mellett minden munkaszakaszon érdemes szívvellélekkel dolgozni! K. F. Termék 1959 1960 Marhahús Sertéshús Tej Tojás Baromfihús 42 kg 71 kg 320 1 140 db 73,6 kg 107,1 kg 394 I 277 db 10,1 kg A prerovi járásban levő tucini EFSZ jól kihasználja a helyi adottságokat. A hektáronkénti jövedelem emelésében és a szarvasmarhaállomány létszámának növelésében a kiváló baromfitenyészet, főképp a kacsák hizlalása is nagy szerepet játszik. Helyes agrotechnikával A vezekényi szövetkezet tagjai a prerovi felhívás megtárgyalása és elfogadása után arról beszélnek, hogy jövőre lényegesen növelik a hektárhozamokat. Ezt helyes agrotechnikával és időben történő vetéssel, jó talajelőkészítéssel, stb. biztosítják. S ehhez már meg is tették az első lépést, amikor szeptember elején a galántai járásban elsőkként fejezték be az őszi árpa (30 hektár) vetését. Október elején földbe kerül az őszi búza és az őszi keverékek magja is.-csd-SES3IXC3 Kedvező előfeltételek a nagymegyeri járásban A galántai járás szövetkezetesei, — amint a mellékelt kép is mutatja — vállalták, hogy már ebben az évben teljesítik a második ötéves terv termelési mutatóit — azaz minden hektár mezőgazdasági területre kitermelnek 178 kg húst, 660 liter tejet és 470 tojást. a vanaias teijesitese az ;gyes szövetkezetekben | nem haladt egyenletesen, f Stefánikovo a legjobbak között foglal helyet. A f prerovi járás felhívására » és a hazánk felszabadu- | lása 15. évfordulójának | tiszteletére tett vállalá- | sukban az áll, hogy a | jövő évben búzából 35, | sörárpából 28, őszi ár- | pából 38, zabból 32, sze- j meskukoricából 56, cu- j korrépából 400, lucerna- s szénából 80 mázsás hek- | tárhozamot érnek el. Ta- S karmányféléket szántó- 1 területük 35,82 százaié- 1 kán termelnek, évelő- 1 takarmányokból 27,80 I százalékot tesz majd ki | a vetésterület. Gondoskodnak arról is, bogy a talaj megkapja azt, amiből viszaadhatja a magas hektárhozamokat. A földterület 25 százalékát minden évben megtrágyázzák, hektáronként 400-480 mázsa istállótrágyával és az ehhez szükséges műtrágyákkal. Egyik újdonság az lesz szövetkezetükben, hogy a gazdasági épületek mellett 39 hektárt takarmányfélékkel vetnek be. Ez a terület elegendő lesz a villanypásztoros, szakaszos legeltetés megvalósításához, sőt kasza alá is jut belőle. így közel lesz a zöldtakarmány, olcsóbb lesz a szállítás és ezzel az intézkedéssel mind a munkaerőszükségletet, mind a termelési költségeket csökkentik. , A fentiekből, főképp a vetésterület elosztásából láthatjuk, hogy takarmányuk lesz bőven. Erre, valamint a jelenlegi állatállományra nyugodtan és 680 tojást termelnek. Látszatra merésznek tűnik a terv, de minden szám mögött ott állnak a tagok — ugyanis az ő egyéni vállalásaik alapján született meg az 1960-as évi termelési és begyűjtési terv. így már csak természetes, hogy az egyes munkaszakaszon dolgozók között kialakul a páros verseny, amely még jobban segíti majd a termelés növelését. Meg kell még említeni, hogy nagy gondot fordítanak a szövetkezeti tagok iskoláztatására. Zsilincsik Márton az EFSZ fiatal elnöke, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolára iratkozott be, Michalik Antal könyvelő pedig a Skalicai Mezőgazdasági Technikai Iskolát választotta. Jurkenik zootechnikus a tél folyamán zootechnikai tanfolyamon vesz részt. A szövetkezet gépesítési munkacsoportja: Szucsík Ferenc csoportvezető, Péteri Rudolf, Pipls György, Kovács Sándor, Hanuliák Gáspár. Loucska Károly, Prokopec Jenő és Balusik István szintén komoly elhatározást tettek, bekapcsolódtak a szocialista munkabrigádja büszke cím elnyeréséért folytatott versenybe. Meg van tehát a biztosíték, a Stefanikovó-i EFSZ további megszilárdítására, amit az is elősegít, hogy a jövő évben jövedelmük 13,5 százalékát az oszthatatlan alapra helyezik. Krajcsovics F., Galánta Nehezen találunk a kassai kerületben olyan szövetkezetét, mely ne válaszolt volna a prerovi felhívásra. A sebesztaiak sem maradtak ki ebből az országos mozgalmat elindító felhívás megválaszolásából. Vállalásuk alapján a jövő évben a növénytermelést 22,6, az állati termékek termelését pedig 19,2 százalékkal emelik. Merész vállalás!, s valóban teljesíteni is tudják? A 675 hektáros málasi gazdaságban Podszenyik Lajos 90 anyakocát gondoz. Azt vállalta, hogy minden anyakocától 16 malacot nevel fel, méghozzá 25 kg-on felüli átlagsúlyban. Fordulat Kisújfaluban hisznek at. Az anyakoca állományt elsősorban a mostani 70 db átmeneti kocából töltik fel. A jövő évben 53 szarvasmarha, ebből 21 tehén, 101 sertés, 13 anyakoca jut majd 100 lektár mezőgazdasági területre. Pénzben kifejezve több mint félnillió korona értékkel gyarapítják az állományt. Erősödik a szövetkezet, nő a tágok jövedelme. 1956-ban az egymillió 800 ;zer koronás bevételi tervet is csudán 65 százalékra teljesítették. 1959- sen több mint négymillió jövedelmet :erveztek. Minden valószínűség szerint ez meg is lesz. És miből? A munkából, a termelésből. Amikor tehát a orerovi járás felhívására adott válaszuk újra és újra napirendre kerül, ikkor mindig az lebegjen szemük slőtt, hogy életszínvonaluk csakis a emelés növelésével párhuzamosan emelkedhet. (H. Gy.) területen bevezetik a szakaszos legeltetést. A sertések számára 800 mázsa tejeséréses kukoricát silóznak. A fenti intézkedésekkel elérik, hogy a jövő évben 100 hektár mezőgazdasági területre 47 szarvasmarha, elérik, hogy 1960-ban minden számosállatra 45 mázsa száraztakarmány, 2,11 mázsa emészthető fehérje és 21 mázsa keményítőérték jut. Ugyancsak az állatállomány fejlesztését szolgálja az is, hogy vetett A bodrogmezői EFSZ tagsága a prerovi felhívásra azzal válaszolt, hogy 1960-ban az idei feltételezetthez viszonyítva 17,63 százalékkal növeli a termelést. Ebből a növénytermesztés 19,87, az állattenyésztést 14,53 százalékkal. Meg kell jegyeznünk, hogy a közel 1000 hektáros Latorcamenti szövetkezet az elmúlt évben csak 571 hektár szántóföldön gazdálkodott; A sovány legelők kevés takarmányt adtak, ezért alacsony volt az állatsűrűség és természetesen az egy hektárra eső hústermelés is. Éppen az említett okok késztették arra a szövetkezet tagjait, hogy bővítsék a termőterületet. Ehhez nagy segítséget nyújtott a Latorca védőgátjának elkészülése. Az EFSZ tagsága ezért vállalhatta, hogy a jövő évig 200 hektárral bővíti a szántóterületét és így egyre fokozottabban áttérhet a belterjes gazdálkodásra. Az őszön felszántott 50 hektár legelővel együtt már 161 hektár kevéshozamú rétet és legelőt változtattak termővé. A feltört terület egy részéről (amint a képen is láthatjuk) hektáronként körülbelül 450 mázsás silókukoricatermést takarítottak be. Évelő takarmányt a földterület 20 százalékán termelnek, a jövő évben pedig már az összes földterület 25 százalékát teszik ki ezek a takarmányok. Kukoricát az ideihez viszonyítva 40 százalékkal nagyobb területen termelnek, azaz 1960-ban már 100 hektáron. A bő takarmányalappal A bodrogmezői EFSZ válasza sát vállalták. A tejtermelés terén azonban nem kielégítő a helyzet. A tanyi EFSZ ugyan már most 643, az Okánikovó-i 442, a lakszakállasi 369, a szilasi 382 liter tejet termel egyegy hektárra, de a szövetkezetek többsége még a 300, sőt egyesek, mint például a csicsói, alistáli és szapi szövetkezet még a 200 literes termelést sem érte el. Ezen a téren van tehát mit behozni. Elsősorban a tehénállomány bővítésére van szükség, ezen belül arra, hogy ne 3 — 4 éves korig tartsuk meddőn az üszőket. A vállalás teljesítéséhez arra van szükség, hogy az ne legyen csak egy ügyirat a szövetkezet könyvelőjének kezében, hanem legyen minden pártgyűlés, minden helyi nemzeti bizottsági tanácsülés és minden szövetkezeti tagsági és vezetőségi gyűlés napirendi pontja, hogy az esetleges lemaradások eltávolítása érdekében minden EFSZ-ben idejében megtehessék a szükséges intézkedéseket. Kopper János, Nagymegyer hústermelést, azaz az ideivel szemben 15 — 18 százalékos emelkedést. A hústermelés emelése természetesen attól függ, hogy a szövetkezetek az állattenyésztésben milyen mértékben alkalmazzák az új technológiát, elsősorban a sertések önetetését. A nyárasdi, fűssi, pádányi, ekecsi és kulcsodi példa mindenkit meggyőzhet, hogy ily módon a hízósertések napi súlygyarapodása lényegesen emelkedik. A másik előny pedig az, hogy a szövetkezetek 7 — 8 hónap alatt 100 kg-ra felhizlalhatják a sertéseket. Ezzel szemben a régi módon 12 hónapig is eltart a 100 kg-os élősúly elérése. A szarvasmarhatenyésztés javítása érdekében több szabad istálló építésére van szükség. Minden EFSZ-nek tudatosítani kell, hogy 1960-ban a tervezett termelés eléréséhez 19 000 darab szarvasmarhára, ebből 8500 tehénre, továbbá 3200 törzskönyvezett anyasertésre és ezenkívül 1350 átmeneti anyakocára van szükség. A járás EFSZ-ei az 1960-as évre 9 millió 100 ezer liter tej piaci eladá-A nagymegyeri járás szövetkezeteinek túlnyomó része tevékenyen bekapcsolódik abba az országos mozgalomba, mely a prerovi járás felhívására indult. Járásunkban minden előfeltétel megvan arra, hogy az 1959-ben elért termelést 1960-ban 9,75 százalékkal emelhessük. Ha tekintetbe vesszük, hogy a gabonafélék idei átlagos hektárhozama a veszteségek mellett 24 mázsa volt, akkor helyes, ha a jövő évre 28 mázsás átlaghozamra, vagyis 11,67 százalékos emelésre kötelezték magukat földműveseink. Cukorrépából 350 — 380 mázsás hektárhozamot terveztek EFSZ-eink. Az ideivel szemben itt 10,54 százalékos lesz az emelkedés. Az állattenyésztésben terv szerint 1959-ben egy hektárra 110 kg hús kitermelését terveztük. Az izsapi EFSZ már augusztus végéig (baromfin kívül) 120,3, a szilasi 112,4 kg húst termelt minden hektárra. Legtöbb EFSZ-ben már augusztus 1-ig 100 kg körül mutatkozik a hústermelés. Tehát a jövő évben könnyen elérhetjük a hektáronkénti 130 kg-os
