Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-09-16 / 74. szám
1959. szeptember 16. VIRÁGZÓ MEZÖGAZDASÄG 293 Az alma szedési ideje különböző. Az érés függ a termőhelytől, annak időjárási, talaj- és terepviszonyaitól stb. Homokon korábban, kötött talajon később érik. Az alma utóérő gyümölcs, ezért a szedés ideje is lényegesen különbözik a többi gyümülcsnem szedésének idejétől. Az almát akkor szedjük le, ha az a fajtának megfelelő nagyságot, színeződést, illatot és az egyes fajtákra jellemző viaszos bevonatát elérte, magja pedig barnult. Az előzőeken kívül, ha az almát megemeljük, és kocsánya hangtalanul, minden erőltetés nélkül elválik a termőgallytól, valamint ha a fa alatt reggelenként teljesen egészséges almát találunk, amelyet nem a szél vert le, akkor érett. Az érettségnek ezt a fokát szedési érettségnek nevezzük. Mivel a gyümölcs a fán nem egyszerre érik, a szedést sem végezhetjük egyszerre. Az első kötődésből származó és a fa koronájának szélén levő gyümölcsök korábban érettek szedésre, mint a később kötődöttek vagy a korona belsejében levők. Ezeket a gyümölcsöket szedjük le először. Ezt a szedést színelő szedésnek nevezzük. Ilyenkor általában a fán levő gyümölcs 10 — 15 %-át szedjük le. A fán maradt almát később az úgynevezett általános szedéskor szedjük le. A színelő szedés több költséget jelent, de a fán maradt gyümölcs több tápanyaghoz jutva nagyobb, s mivel több fényt kap, színesebb lesz. Nagyüzemi gyümölcsösökben nem várhatjuk meg az összes alma szedési érettségét, hanem — a termés nagyságától és a rendelkezésre, álló munkaerőtől függően — a szedést valamivel már A nyári gyümölcsök leszedés után mindjárt fogyasztásra kerülnek. Tárolásuk nem okoz gondot. Az őszi és téli almát, körtét azonban érettségi állapotuk előtt kell leszedni, amit szedésre érett álapotnak mondunk. Ezek a gyümölcsök teljes érettségüket csak a raktárban kapják meg, ott utóérnek, s így lesznek étkezésre alkalmasak. Ezeknek a gyümölcsöknek az eltartására megfelelő helyiségről kell gondoskodni. A téli gyümölcs raktározására természetesen legjobban az erre a célra épült tárolók, hűtőházak felelnek meg. Ezek nagy tömegű gyümölcs tárolására alkalmasak. A házikert gyümölcsösében termett gyümölcsöt is megfelelő helyen kell elraktározni, a ház valamelyik helyiségében, pincében, kamrában stb. Erre vonatkozólag az alábbiakban néhány tanácsot adunk. Raktározásra csakis kifogástalan minőségű, hibátlan, egészséges alma és körte való. Az eltartó helyiségek fagymentesek, állandó alacsony hőmérsékletűek, sötétek, könnyen szellőztethetők legyenek, s levegőjük ne legyen se túl száraz, se túl nyinkos. A tárolóhelyiség^ ben más erős szagú anyagot, például hagymát, savanyú káposztát, karbolineumot stb. nem szabad tartani, mert különösen az alma veszi át könnyen az idegen szagot, s az ilyen gyümölcs majdnem értéktelen. A gyümölcs eltarthatóságára a túlságosan magas vagy a túlságosan alacsony korábban meg kell kezdeni. A szedésre nem teljesen érett almákat utóérleljük. A téli almafajtáink közül legkorábban érik a Téli aranyparmen. Ezt követi a Parker pepin, a Batul, a Londoni pepin, a Jonathán, a Sárga szépvirágú és a Húsvéti rozmaring. Az egyes fajták szedési idejét befolyásolja az időjárás és a fa kezelése. A szedés megkezdése előtt a fa alatt levő hullott almát szedjük és azonnali fogyasztásra értékesítjük. A szedést úgy végezzük, hogy a gyümölcsöt alulról megfogva könnyű csavarással kocsányát leválasztjuk a termőgallyról. A szedést a fa koronájának alsó részén kezdjük meg és ágcsoportonként fokozatosan haladunk fölfelé. Vigyázunk arra, hogy a termőrészeket ne szakítsuk le vagy a szedéshez használt létrával ne tördeljük le. Ha a növény levelei idő előtt sárgulnak, ennek többnyire kezelési hiba az oka. Megsárgul a levél, ha hirtelen hőváltozás éri a növényt,' ha a gyökerek megsérülnek, ha a fény- és páraviszonyok megváltoznak, ha a talaj tápanyagokban szegény, vagy ha az öntözővíz mennyisége nem felel meg a növény természetének. Ilyen esetekben a gyógyítás alapja, hogy megszüntetjük a sárgulást előidéző okokat. Sápadt akkor lesz a‘ levél, ha a növény vashiányban szenved. Ennek következményeként a levélben olyan változások következnek be, amelyek az élő anyag rendes működését megakadályozzék. Bár a vas nem alkotóeleme a levélzöldnek, hőmérséklet egyformán káros. Legjobban a 3 — 5 fok közötti állandó hőmérséklet felel meg. A világosság az érést fölöslegesen sietteti, tehát a tárolóhelyiségnek homályosnak kell lennie. A gyümölcs tárolás közben vizet párologtat, egyik-másik fajta meg is fonnyad. A fonnyadás annál nagyobb mértékű, minél éretlenebb állapotban szedtük le a gyümölcsöt. Száraz levegőjű helyiségben természetesen a gyümölcs hamarabb és nagyobb mértékben fonnyad. Legjobban megfelelnek a föld- vagy homokpadozatú helyiségek, pincék, kamrák, amelyeknek levegője kellőképpen nyirkos. Persze dohos ne legyen a levegő, ezért szükség szerint szellőztessük. A fagypont körüli vagy alatti hőmérséklet káros. A helyiség belső berendezése különféle lehet. A gyümölcsöt polcokon, rekeszekben, ládákban stb. helyezzük el. Egészséges, hibátlan gyümölcs egymásra rakott csomagolóládákban is jól eltartható. A tárolás fontos követelménye, hogy három rétegnél több gyümölcsöt ne rakjunk egymás fölé. A raktározott gyümölcsöt egy-két hetenként át kell vizsgálói, s az esetleges romlókat el kell távolítani. Legtovább tárolható almák a Jonathán, Londoni pepin, Húsvéti rozmaring. Nemes sóvári, Sárga szépvirágú, Parker pepin, Kanadai ranett, Batul stb. Újévig jól eltarthatok az Ananász ranett, Cox narancsranett, Téli aranyparmen. Nagyüzemi gyümölcsösökben a szedést a gyümölcs mennyiségétől függően 5 — 7 tagú munkacsapatokkal végeztessük: egy ember a földön állva, két ember létrán állva szedi a gyümölcsöt, egy ember a teleszedett edényeket a szedés helyétől 40 — 50 méter távolságra levő durva válogatóhelyre hordja, egy ember a kihordott almát kirakja a szedőedényböl és egyúttal elvégzi a durva válogatást is. A szedés megkezdése előtt magyarázzuk meg a dolgozóknak a szedési érettség jeleit, ismertessük a szedőeszközök használatát és a szedés módszerét. képződésében mégis fontos szerepet tölt be. Tehát a sápadtságot az okozza, hogy a növény nem képes fölvenni a vasat, mert talaja lúgos, vagy pedig a gyökerek, a szár, ágak és hajtások nedvfelvevő, illetőleg nedvtovábbító részeiben valamilyen rendellenesség keletkezett. A sápadtság, amely voltaképpen hiánybetegség, úgy gyógyítható, hogy a 3-4 literes edényben tenyésző növény földjét 2 — 3 ujjnyi vastagságban kiszedjük, ezután az edényben maradt földre vékonyan egy kevés durva szemcséjű vasgálicot hintünk, majd ezt a kiszedett földdel betakarjuk, s a növényt a szükséghez mérten öntözzük. Ennek hatására a sápadt levelek egy-két héten belül megzöldülhetnek, ha még nem nagyon öregek. Kisebb cserepekben tenyésző növények sápadtságának meggyógyítására a leveleket hígított vasgálicoldattal permetezzük (egy liter vízre egy gramm vasgálic). A permetezést este végezzük, hogy a permet ne párologjon gyorsan, s alaposabban fölszívódjék. Részleges sápadtságot egyéb nyomelemek, például a magnézium, kén stb. hiánya is okozhat. A fakóság főleg a sötét helyeken tartott növények hajtásain vagy levelein jelentkezik. Oka a fényhiány. Ha a fakóságban szenvedő növények fényre kerülnek, fehéres-sárgás száruk és levelük fokozatosan megzöldül. Szőlészeti tanácsok Penészes és dohos hordónkat, miután hideg és szódás forró vízzel kimostuk, tanácsos közvetlenül szüret előtt cefrével is kimosnunk. így a hordó kellemes szagot vesz föl. * * * Nem virágosodik a bor, ha a hordót időnként feltöltögetjük. Ha nincs töltögetésre alkalmas borunk vagy kisebb hordónk, s a hiány kisebb, alaposan megmosott és leforrázott folyami kavicsot is tölthetünk a hordóba. Annyi kavicsot szórjunk a hordóba, amíg a bor felszíne eléri az akonanyílást. » * * * Könnyen megóvhatjuk a szétfagyástól a szőlőkben permetezési és vízgyűjtési céllal felállított betonkádakat, ha beléjük néhány szőlőkarót vagy pár kéve venyigét helyezünk. A gyümölcs eltartása Mi okozza a levelek idő előtti sárgulását? Az alma szedése