Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-09-16 / 74. szám
2 Jratnid Földműves TANYAI ÉLET Ua kezünkbe veszünk egy * * piros almát, először szemlélgetjük, csodáljuk szépségét, élvezzük illatát, s csak aztán kóstolunk bele. Valahogy fgy voltam a Lévai Állami Gazdaság löki részlegével is. Megálltam egy lombos fa árnyékában, s távolról, kívülről ízlelgettem a nyüzsgő, változó életet. Hogy miért tettem ezt? Talán a kastély, a régi viskók öreg falai keltették fel bennem a kíváncsiságot? Vagy a pufók arcú gyerekek játszadozására lettem figyelmes? Elég abból annyi, jó ideig nézelődtem ... Aztán egy pirospozsgás menyecske invitálására a részleg kellős közepébe toppantam... AZ ELSŐ KÉP Tágas és tiszta a gazdaság irodája. Az asztalon papírcsomók pihennek. Egy idősebb férfi mezőgazdasági újságot, szaklapot olvas, lapozgat. Érkezésem megzavarja, leteszi az újságot s ismerkedünk. — Sándor Pál vagyok, a részleg vezetője! Hellyel kínál, majd ismét Ő veszi át a szót.- Ügy gondoltam, hogy ebéd után nyelek egy kicsit a tudományból .., Kell a betű, anélkül gyönge az ember... Mert hiába van itt — mutatja, izmos karját — ha nincs a koponyában!..^ Magas, szélesvállú ember ’a gazdaság vezetője. Erős és edzett is. S hogy még erősebb legyen; olvas, tanul. Mint mondja, a tudományt kóstolgatja!.,. Kell ez, nagy szükség van rá. A 850 hektár föld szakszerű megművelése, a gazdaság ésszerű vezetése parancsolja az olvasást, tanulást. És még valami: a'tenniakarás! Az, hogy a gyönge részleg erős, a föld ura pedig gazdag legyen! MÚLT ÉS JELEN Hogy is volt tegnap? Ogy is mondhatnánk; féllábon állt a löki részleg. A dolgozók veszekedtek, elégedetlenkedtek, s csak ímmelámmal dolgoztak. Így magától érthető, hogy túlságosan költséges volt a termelés. Egy tizennégy kilós malac felnevelése például több mint 400 koronába került. Egy liter tej kitermelése pedig 6,20 koronába! Mi okozta mindezt? A válasz a következő: felelőtlen emberek vezették a gazdaságot, rossz volt a munkaszervezés! Ma már más a helyzet. Sándor elvtárs szaktudása, jó szervezőképessége egy év alatt nagyot lendített a gazdaság menetén, helyes mederbe terelte a tanyai életet. Mindez persze nem lett volna lehetséges a kommunisták, a szakszervezet tagjainak jó munkája nélkül. Főleg nekik kellett változtatni a siralmas helyzeten, nekik kellett — többszőr még éjjel is — megfogni a dolog végét!.., A harc eredményes volt. Ezt az elért munkasikerek igazolják. Mielőtt azonban rátérnénk a számok felsorolására, áruljuk el azt is, hogy az idei gazdasági évet 47 000 korona ráfizetéssel kezdte meg a löki részleg. Marhaállományuk pedig egy jó szót sem ért. Januárban 2,91 liter volt a tehenek napi fejési átlaga. Jelenleg 9 liter körül mozog. A termelési költségek csökkentése terén is nagy változás történt. Az előbb említett malacnevelést már a felére, vagyis 200 koronára csökkentették. Egy liter tejet 1,65, 1 kg disznóhúst 8, a marhahús kilóját pedig 12 koronáért termelik ki! BIZTATÓ JÖVŐ A fellendülésnek, a tanyai élet újjászületésének számtalan példáját említhetnénk meg. A legjobb példa, a legörömteljesebb jelenség azonban az, hogy mér nem ráfizetéssel, hanem nyereséggel gazdálkodik a löki részleg. S ez csakis a jó és időben végzett munkának köszönhető. Az aratást, cséplést augusztus 6-án fejezték be. A kicsépelt magot a cséplőgéptől az állam raktárába szállították. A kombájnnal aratott gabona szalmáját is azonnal kazlakba rakták. Arról pedig a legnagyobb elismeréssel kell szólnunk, hogy a tar- £ lóhántást mindjárt aratás után, • a keverőszántást pedig idejében l elvégezték. — Gazdaságunkban nincs egy J talpalatnyi föld sem elhanyagol- S va, megműveletlenül! — mondja : Sándor elvtárs. Az első pillanatban túlzásként | hat a gazdaság vezetőjének J megjegyzése. Határjárás után | azonban hinnünk kell a kimon- | dett szóban. Hiszen az őszi repce | már zöldéi. Az őszi árpa is már : a földbe került. Búza alá 100 ! hektár föld van fölszántva. A na- | pókban pedig 20 hektáron a ro- ! zsot is elvetik! Elvetik? Bátran * mondhatjuk, hogy igen, mivel a j tervek mögött olyan emberek, ! traktorosok vannak, mint Kom- 5 pan Vilmos, Petes András, Pálin- £ kás József és a 62 éves Kiss La- j jós bácsi, akiknek két műszakban ] éjjel-nappal zenél a traktor, a • rögtörő gép!... Azt is meg kell említenünk, S hogy mér szeptember 7-én hoz- £ ráláttak a cukorrépa betakarítá- | sához. A termés Jő, 300 - 350 | mázsát ígér egy-egy hektár föld. • Terv szerint szeptember 20-ig | végeznek a cukorrépa betakar!- | tásával. KÖVETENDŐ PÉLDA A „Tanyai élet“ címet adtam | írásomnak. S ezt azért tettem, : mivel Sehöller földbirtokos űr £ idejében valóban csak tanya volt | a löki részleg. Ma már másabb, í szebb az élet. Oj házak épültek, £ új emberek nevelkednek a ta- • nyán! S mit hoz még a holnap? S Szebb, boldogabb életet, hiszen £ a jövő évben már önellátó lesz * az említett részleg; nem szorul- $ nak állami segítségre. így az őszí 5 árpa vetésterületét 40 hektárral f bővítik! Ügy gazdálkodunk, annyit £ termelünk majd, hogy £ állatállományunk saját termé- t síinkből hízzon, gömbölyödjön! £ — mondotta határozott hangon * Sándor Pál, a részleg vezetője. Amint tehát látjuk, még fé- í nyesebben süt majd a nap a volt £ tanya, a löki részleg felett!.., f Zatykó József £ Ä somorjai járásban növelik a lucerna vetésterületét A somorjai járás szövetkezetesei előtt nem vitás, hogy a 'lucerna az a takarmány, amelyet a legsokoldalúbban fel lehet használni. Tudják, hogy növelni kell a vetésterületét, ha elegendő mennyiséget akarnak termelni. Ezen okoknál fogva a magra termesztett lucerna területét is növelni kell, hogy elegendő magot nyerhessenek a telepítéshez. A lucernavetömag biztosításával nemcsak a takarmányalapot növelhetik, hanem a szövetkezet bevételét is. A somorjai járásban a legjobb termésre a féli szövetkezetesek számítanak. Előreláthatólag elérik a 3 mázsás hektárhozamot. Az ilyen eredményes magtermesztés lehetővé teszi a lucerna vetésterületének növelését, ami a szövetkezetek takarmányalapjának a megszilárdítását eredményezi. -ic-1959. szeptember 16. Használjuk ki jobban a gépeket Régi bevált közmondás: ki mint vet úgy arat. J6 termést csak akkor várhatunk, ha idejében földbe kerül a mag. Az eddigi országos eredmények azonban nem megnyugtatók. Míg tavaly ilyenkor a szántóföld 52 százaléka volt előkészítve vetés alá, ez évben csak 15,2 százaléka. Mindez azért van, mert későn kezdtünk a vetéshez és a gépek nincsenek kellően kihasználva. A besztercebányai kerületben 215 lánctalpas traktor közül csak 45 traktoron dolgoznak két műszakban. Ennek következtében lemarad a szántás, vetés és a silózás Is. A kerületben a tervezett 300 000 tonna silótakarmányból még csak 70 000-et silóztak be. Az elmúlt napokban ellátogattunk a feledi GTA-ra, (rimaszombati járás), hogy az őszi munkák menetéről érdeklődjünk. Torna Gyula diszpécsertől bíz’ nem a legjobbakat hallhattuk. Szeptember 7-ig 26 hektár őszi árpa, 16 hektár rozs, s alig pár hektár őszi keverék volt elvetve a járás szövetkezeteiben. Mi ennek az oka ? — Száraz a föld... — mondogatják — majd azt is hozzáteszik, hogy ilyenkor nem jó vetni, mert kárbavész a mag. Az ilyen érvelésekkel nem elégedhetünk meg. Lemaradást a gépek elégtelen kihasználásában keressük. A GTÄ 93 traktora közül 71 dolgozik a szövetkezetek, földjein, ezek is csupán egy műszakban (15 pedig fuvarozni jár). Az őszi kalászosok vetésének agrotechnikai határideje rohamosan közeledik. Hogy a lemaradásból minél többet behozzanak, a GTÁ-nak meg kell szervezni, hogy a talaj előkészítését két műszakban végezzék. A meglévő 18 silókombájn közül 14 dolgozott 4 pedig javításban volt. A feledi GTÁ legjobb brigádközpontja Gortván van. Pósa Dezső szakaszagronómus sem elégedett a vetés menetével. Hisz ebben a körzetben is alig 10 hektár őszi árpa, 3 hektár rozs és ugyancsak 3 hektár őszi keverék volt elvetve. A silózás? A tervezett 1944 tonnából az elmúlt hét végéig 720 tonnát silóztak be.- Ha így megy a silózás, bíz á hónap végéig is eltart, — mondottá Pósa Dezső. — Legalább egy héttel hamarabb kellett volna kezdenünk. A silókombájnok egy előre meghatározott időt töltenek egy-egy szövetkezetben. Ez arra ösztönzi a szövetkezeteket, hogy a lehető legjobban használják ki, segítsenek saját traktoraikkal a zöld-tömeg elszállításánál. Követésre méltó a felediek példája, akik a silókukorica egy részét (250 tonna) a mezőn sliózták le. Ezzel sok időt megtakarítottak. A silókombájnokat is jobban ki lehet használni hosszabbított műszakban, s ne reggel 8-től este 6-ig Az sem elfogadható, hogy a jelenlegi szárazság miatt nem lehet vetni az őszi árpát. Jó pár év tapasztalata azt mutatja, hogy az őszi árpa nem annyira érzékeny a száraz időjárásra. Őszi árpát vetni érdemesebb mint tavaszit. Míg az őszi árpánál 30 — 55 mázsás hektárhozamot lehet elérni, addig a tavaszi árpánál 20-25 mázsát. A silózás menetével sem lehetünk megélégedve. A tervezett 400 hektárból csupán 168 hektárt silóztak le. dolgozzanak vélük. Minél tovább lesz kint a silókukorica, annál többet veszít a tápértékéből, ez pedig kevesebb tejet jelent. A cukorrépa és a burgonya kiásását is megkezdték az elmúlt hét végén. E munkákat még jobban meg kell szervezni, mert még sok a tennivaló. A kapások betakarítása után szántani és vetni kell. Ki kell használni minden percet, ha szükséges, még az éjszakát is. Németh János A harmadik ötéves terv javaslata meghatározza, hogy a mezőgazdasági termelésnek 1965-ig — az 1957-es esztendőhöz képest — körülbelül 40 °/o-kal kell emelkednie, tehát a mezőgazdasági termelés belterjességének és a mezőgazdasági munka termelékenységének lényegesen fokozódnia kell. A CSKP XI. kongresszusának határozata szerint a mezőgazdaságban a munka termelékenységének legalább kétharmaddal kell emelkednie, s minden lehetőség felhasználásával rövid időn belül el kell érnünk a vezető kapitalista államok színvonalát. Nem kis feladatok ezek, amelyek azonban hiánytalanul megoldhatók, mivel a szocialista termelési kapcsolatok kialakítják erre a feltételeket. Ez — főként az utóbbi időben — a prerovi felhívás nyomán megindult szocialista munkaversenyekben nyilvánul meg. Ezeket a feladatokat, valamint teljesítésük legfőbb módozatait a CSKP Központi Bizottságának márciusi és különösen júniusi határozatai szögezték le. Mindenekelőtt a növénytermesztés jelentőségének hangsúlyozásáról van sző, éspedig külön tekintettel a takarmánytermesztésre, aminek eredményeként gyorsabban fejlődhet az állattenyésztés, főként a szarvasmarhatenyésztés, s általában is jobban kihasználhatjuk lehetőségeinket. A szövetkezeti dolgozók kezdeményezésének fokozása és az a tény, hogy az EFSZ-ek a terv keretében nagyobb önállóságot kapnak, mindez az anyagi érdekeltség elve alapján lendületet ad a termelés szakosításának és 'meghatározza a helyes termelési irányt. De ezt az anyagi érdekeltséget nemcsak a mennyiségi, hanem elsősorban a terIBBBBBBBBBBBBBBBBBBBflBBBBBBflBBBBBBBBflflBflBBBBflBBBBBBSBBBBiSETiaBSBBBBSBBBBBBBSBBBBflBBBBflBflflSiSBBBBBflBB A mezőgazdasági munka termelékenységének tényezői melés 'és a munka minőségi 'mutatóira is ki kell terjeszteni. A tervezés és a begyűjtés rendszerének egyszerűsítése lehetőséget nyújt mind a természeti, mind a gazdasági körülmények következetesebb kihasználására, valamint a szövetkezeti nagyüzemi termelési formák érvényesítésére. Ezáltal kialakulnak la gépesítés és új technológia széleskörű rendszeresítésének 1 feltételei, főleg az állattenyésztésben, ami elősegíti a munka termelékenységének és a termelés belterjességének lényeges fokozását. A végrehajtott intézkedések, mindenekelőtt az egységes árak bevezetése, helyesen szabályozzák majd az EFSZ-ek jövedelmét, mégpedig a termelés és a munkatermelékenység növelésével összhangban. Célunk, hogy a termelés gyarapodásával és gazdaságosságával fölkeltsük a szövetkezeti dolgozók érdeklődését a közös gazdálkodásból származó jövedelmek emelése iránt, s ilyképpen kialakuljanak a szövetkezeti munka céltudatos szervezésének, a szövetkezeti tagok nagyobb kezdeményezésének és a szocialista munkaversenyek kiszélesedésének adottságai. Viszont az új begyűjtési rendszernek a mezőgazdasági termelés emelkedésére gyakorolt hatását — amint erre a CSKP Központi Bizottságának határozata figyelmeztet — nem szabad túlbecsülnünk. A munka termelékenységének és a termelés belterjességének fokozását, főként pedig a földalap kihasználásának kérdését összefüggő egészként kell kezelnünk. A mezőgazdasági munka termelékenységének sajátosságai A munka termelékenysége alatt a mezőgazdaságban — akárcsak az anyagi termelés egyéb ágazataiban is — az időegység folyamán előállított értékek mennyiségét értjük, vagy pedig fordítva: azt a munkamenyíséget vesszük figyelembe, amelyet a ‘ termékegység előállítása igénybe vett. A munkatermelékenység fokozásának történelmi jellemvonása, hogy - a mechanikai munka növekszik, iaz élő munka pedig 'kisebb, ugyanakkor az egész munkamennyiség együtt, amelyet a termék testesít meg, szemlátomást csökken. Ezenkívül a ,mezőgazdaságot ilyen vonatkozásban egész sor sajátosság jellemzi. Ennek az a magyarázata, hogy a mezőgazdSságban a természeti körülmények sokkal nagyobb szerepet játszanak. A földnek mint a mezőgazdaság termelési alapeszközének különböző a minősége, ráadásul a mezőgazdasági termelésre alkalmas földterületek terjedelme nálunk korlátozott. Továbbmenőleg a , mezőgazdasági munka termelékenységének fejlődését az is befolyásolja, hogy az élettani folyamatok ugyanolyan termelőeszközök és munka esetén is eltérő termelési eredményeket hozhatnak létre. Ezért fontos, hogy a növénytermesztésben jó minőségű munkát végezzünk, mégpedig a megállapított agrotechnikai határidőkben, míg az állattenyésztésben sok függ a jő teli, yészmunká tói, takarmányozástól stb. Minél tökéletesebben végzi az ember ezeket a munkálatokat, annál sikeresebben használhatja ki a lehetőségeket, sőt a termékek javítására és tökéletesítésére is hatást gyakorolhat. A mezőgazdasági földterületek terjedelmének korlátozottsága következtében a munka termelékenységének fokozását föltétlenül össze kell kapcsolnunk a termelés belterjességének emelésével. A termelés belterjességének növelésekor több termelőeszközt és munkát kell egyesítenünk az ugyanolyan földterület megművelésére, hogy több terméket állíthassuk elő. De a termelés belterjessége és a munka termelékenysége csupán azzal az előfeltétellel emelkedik, hogyha az egységnyi földterületen előállított termékek mennyisége gyorsabban gyarapszik, mint a föld megművelésére fordított termelőeszközök és munka mennyisége. A termelésben a munka termelékenységének emelkedéséit az fejezi ki, hogy fokozódik azoknak a termelőeszközöknek a használata, amelyek lehetővé teszik, hogy ugyanannyi vagy kevesebb dolgozó ugyanolyan idő alatt több terméket állítson elő. Ez azt jelenti, hogy a termelőeszközök változatlan mennyisége esetén egyre kevesebb élő munkára mutatkozik szükség. Sajátossága a mezőgazdasági munka termelékenységének az is, hogy nem mérhetjük és nem ítélhetjük meg rövid időszakokban, az egyes munkafolyamatok alapján. Erre 'csupán akkor kerülhet sor, amikor az egész termelési folyamat véget ér. A mezőgazdaságban ugyanis a termelési folyamat jellemzője, hogy például a vetőmagvak, takarmányfélék stb. felhasználásának eredménye csak később mutatkozik meg, sőt a termékek némelyikét (abraktakarmányok, takarmányozásra szánt tej stb.) további termékek előállítására fordítjuk. Mindez megnehezíti a mezőgazdasági 1 munka termelékenységének kifejezését, s egész sor problémával állunk szemközt, hogy milyen formában rögzítsük a költségeket, hogyan osszuk meg helyesen a különböző termékek között, miképp ítéljük meg a különböző termékekre fordított munka hatását, stb. A talaj termelőerejének fokozása A munka termelékenységének emelkedését befolyásoló egyik alaptényező: a talaj termöerejének szüntelen javítása. A CSKP Központi Bizottságának márciusi ülése külön is hangsúlyozta ennek a kérdésnek a fontosságát, s kitűzte a talajjavítást feladatok mielőbbi végrehajtásának és a talajra fordított beruházások fokozásának irányelveit. Ha nem gondoskodunk nagyobb mértékben a talajról, nem hajthatjuk végre a munka és a belterjesség fokozására irányuló szélesebb körű intézkedéseket. A múltban a talajjavítással nem törődtek kellőképpen, így például 1956-ban a szövetkezetek 11 561000 koronás költséggel csupán 3681 ha-on végeztek talajjavítási munkálatokat, 1957-ben 16 554 ha-on végeztek ilyen munkát 123 694 000
