Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-09-09 / 72. szám

284 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG

1959. szeptember 9.

Új agrotechnikával nagyobb hozamok

A nagy hozamok mestereinek mozgalma keretében a Komáromi Mezőgazdasági Technikum tangazdaságában több kísérletét folytattak. A munkát Rosenberg elvtárs, a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia fiókjának dolgozója, Kollárik Pál, a tangazdaság vezetője és Mikulás mérnök, a szabadalmi hivatal dolgozója irányította. A kísérlet a következőkre terjedt ki:

1. Gabonafélék termesztése sorközi sarabolással és trágyázással.

2. Kukorica és takarmányrépa termesztése Kolbay-/éle elvek szerint.

3. Silónövények termesztése.

AZ ÚJ AGROTECHNIKA ÉRTÉKELÉSE

Gabonafélék termesztése sorközi sarabolással és trágyázással:

Zab. A zabot cukorrépa után illesztették a vetésforgóba. A zab fajtája: Aranyeső. Ősszel november 5-ig elvégezték a mélyszántást. Tavasszal, március 2-án DT —54-es traktor segítségével simítóztak, s ezzel a munkával egyidejűleg boronáltak is. Hektáronként 100 kg kálisót, 100 kg szuperfoszfátot és 50 kg kénsavas ammóniumot szórtak ki. A vetést március 6 — 7. napjain hajtották végre, mégpedig a Rosenberg-féle vetőgép mintapéldányával. A tervezett ha-onkénti 150 kg-os vetőmagmennyiség helyett csupán 57 kg-ot adagoltak. A vetés ikersoros módszerrel történt, mégpedig két sor 12 cm-re húzódott egymástól, s a kettős sorok között 56 cm-es távolságot hagytak. A vetőmaggal egyszerre ha-onként 10 mázsa komposztot

— Három burgonyatermést értünk el egy év alatt és ugyanazon területen — írja G. F. Szanaurin, aki ötödik éve működik a Moszkva környéki Burgonyagazdálkodási Tudományos Kutatóintézet kísérleti telepén. A. G. Lorh vezetése mellett. Erről a híres tanárról nevezték el az egyik legkedveltebb burgonyafajtát.

— Moszkva vidékén a nyár aránylag rövid, s ezért a meleg időszakot a lehető leggazdaságosabban kell kihasználni. Pontosan kell kiszámítani az ültetés időpontját, valamint a trágya adagolását. Az első ültetést április 20. és 25. között végezzük el — állapítja meg a továbbiakban Szanarin. — Az első termés betakarítása előtt 12 nappal azonban már elültetjük a további, tavaszított gumókat a következő termés számára, mégpedig 4-es fészkekben a sorok közé. Az első burgonyaszedéssel kihányt földet a második ültetés csíráinak beföldelésére használjuk. Hatvan nap múlva kiszedjük a második burgonyatermést. Rövidesen ezelőtt az első ültetés után maradt régi gödrökbe helyezzük a gumókat a harmadik termés számára.

A fenti eljárás lehetővé teszi az első burgonyatermés korai kiszedését, július első felében. A második termést augusztusban, a harmadikat pedig szeptember végén vagy október elején szedik, mielőtt az őszi fagyok beköszöntenek. (Az említett időpontok eltérnek a mi viszonyainktól, mert Moszkva környékén más az éghajlat.)

is kiszórtak. A vetést könnyű boronával dolgozták el. A növényzet március 15 —

16. napjain kelt ki. Az első sarabolást április 18-án és 19-én végezték, majd a második sarabolásra május 10 — 12 között került sor. A bokrosodás május 10-én kezdődött. Eredetileg úgy tervezték, hogy a zabot majd öntözik, de mivel esősre fordult az idő, az öntözésre nem mutatkozott szükség. Tenyészidőben a növényzet sötétzöld volt, buján nőtt, erős szalmát és széles leveleket hozott, amelyek sásra emlékeztettek. Nyáron két vihar vonult végig a gazdaság fölött, éspedig hatalmas felhőszakadás kíséretében, úgyhogy emiatt a régimódon vetett zab egészen megdült, viszont az új agrotechnikával termesztett növényzet csupán enyhén hajlott meg. A cséplést bizottság jelenlétében végezték, s a hektárhozam 40,5 mázsát tett ki.

Tavaszi búza. Ugyanazt az agrotechnikát alkalmazták, mint a zabtáblán. Vetésre a nemesített Niva magját használták. Hektáronként 100 kg vetőmagot adagoltak, s a hozam 30,05 mázsásnak bizonyult.

Tavaszi árpa. Itt is ugyanaz volt az agrotechnika. A Szlovák Dunavásárfajtájú árpából ha-onként 90 kg-ot vetettek. Az elért hozam: 38,27 mázsa.

Mázsálási eredmények szerint a szalma és a szemtermés aránya a zabtáblán 1 : 2,2, a tavaszi búza tábláján 1 : 2 és a tavaszi árpa tábláján 1 :1,9 volt.

Kukorica és takarmányrépa termesztése Kolbay-féle elvek szerint:

Tekintettel arra, hogy a kukorica és takarmányrépa betakarítása még nem

Mihd a három ültetésre csak korai, nagy hozamú burgonyafajtákat szabad használni, ami lehetővé teszi az első termés mielőbbi beérését és a talaj felszabadulását a következő ültetés számára. Tanácsos csak egész, előzőleg tavaszított gumókat ültetni, ami legalább egy héttel rövidíti meg a tenyészidőt.

Nagy jelentőségű az elültetés körül kifejtett, tudományosan megindokolt gondoskodás, valamint áz agrotechnika összes szabályainak pontos betartása. Ha jó termést akarunk elérni, biztosítanunk kell a növények részére elengedhetetlen táplálékot és nedvességet. Különösen fontos a mély barázdák elkészítése, mert a fiatal gumók rendszerint csak porhanyós talajban fejlődnek jól, amely elég levegős és kellő nedvességet tartalmaz. A nem elég mélyen szántott talajrétegben kevesebb a nedvességtartalom, nem elegendő tehát arra, hogy egy és ugyanazon idényben három egyenértékű termést eredményezzen.

Miért számítják ki olyan pontosan a burgonya alá helyezett trágya mennyiségét? A válasz egyszerű: az ásványi trágyaanyagok nagyban befolyásolják a termés mennyisé'*? Ha a föld sovány, egy árra fél to"1 "Uállótrágyát, 2 kg ammónsalétromo? , ;y 4 kg kénsavas ammóniumot kell számítani. A jól előkészített földnek azonban csak a felére van szüksége, A trágyafölösleg ugyanis többet árthat, mint hiánya. A nitrogéntöbblet meggyorsítja a levélzet fejlődését, amely gyorsan kimeríti a talaj nedtörténhetett meg, az értékelés eredményéről később számolunk be.

Silónövények termesztése:

Egy 12 hektáros, parlagon heverő talajra 8 összetevőből álló silókeveréket vetettek, amelynek 50 %-a kukorica, míg a többi összetevő a következő volt: szója, napraforgó, tavaszi bükköny, őszi bükköny, szudáni fű, óriás muhar (csumiz) és somkóró.

A vetést 6 ha-ra szélesen és 100 kg-os vetőmagmennyiséggel, míg a többi 6 hara a gabonafélékhez hasonló módon, 50 kg-os vetőmagmennyiséggel végezték.

A keverékek jól záródtak, a fehérjés összetevők teljes levélzetben, szépen fejlődtek, A betakarítás és silózás a következő eredménnyel járt: az ikersorosan vetett silónövények ha-onként 803 mázsát, a szélesen vetett növények pedig 471 mázsát adtak.

Az elért eredmények és a szerzett tapasztalatok alapján ősszel új agrotechnikával vetik az őszi kalászosok 50 %-át. Az új módszer iránt a komáromi járás EFSZ-ei is érdeklődést mutatnak, s az őszi gabonát — az eddigiek szerint — legalább 50 ha-on akarják ilyen módon termeszteni. Ahol nincs elegendő, a komposzt kiszórására is alkalmas vetőgép, ott a vetést közönséges vetőgéppel is végrehajthatják, s a komposzttal ősszel fejtrágyázhatnak, tavasszal pedig a komposztot vagy sarabolókkal, vagy boronákkal dolgozhatják be. Őszi búzából a tervezett 200 — 220 kg-os ha-onkénti vetőmagmennyiség helyett csupán 140 — 150 kg elegendő.

vességtartalékát. Ez viszont késlelteti a gumók növekedését.

Ha tenyészidőben aszály áll be, a burgonyát néhányszor meg kell öntözni, gnnek döntő kihatása lehet a terméshozamra. Meg kell jegyeznünk, hogy előnyösebb a természetes csapadék, amely tavasszal, nyáron és ősszel többnyire egyenletes. A burgonya termése ilyen módon függetlenné válik az időjárás szeszélyeitől, a gumók minősége pedig nem satnyul el. Ha évenként három terméssel számolunk, akkor egy a három közül bizonyára — kedvező természeti feltételek mellett — sikeres lesz, hiszen természetes, hogy a burgonya háromszori ültetése föltétlenül nagyobb hozamot eredményez, mint az egyszeri ültetés. Vagyis ha a három termés egyike nem hozná meg a kívánt eredményt, megtérül a hiány a másik kettő sikere révén. Ez a feltevés általában helyesnek bizonyult, mivel 1958-ban a kísérleti telepen 960 mázsa válogatott burgonyát takarítottak be egyetlen hektárról. Az egyik korai Prijekulszkijfajtájú, második termésbeli burgonya súlya elérte a 600 grammot.

Ha nagy területen csak két termést akarunk évente elérni, burgonyaültető gépet is használhatunk. Ebben az esetben a második ültetéshez csak az első termés betakarítása után fogunk. A gumók kiszedése előtt a levélzetet lekaszálhatjuk és takarmánynak silózhatjuk.

A mezőgazdasági termelés további gépesítése tehát lehetővé tette a Szovjetunióban a három burgonyatermés betakarítását évente, éspedig nemcsak a kertekben, hanem a kolhozok és szovhozok kiterjedt földjein is. (K.)

Három burgonyatermés 1 év alatt