Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-09-06 / 71. szám

1359. szeptember 6. \JxaU-ad Földműves 3 Sq/ót érdekünkben kÖVeSSÜk 8 jÓ példát HENCLOV tipikus hanai falu. Ha­tára kicsi, csupán 303 hektár. De ebből 298 hektár a szántó, vagyis az összes megművelhető terület. A bel­terjes gazdálkodásnak náluk tehát múltja van — bár Jaroslav Kar­­han, a szövetkezet elnöke szerint nagyobb a jövője, mert a jó gazdál­kodás sok titkos zárának kulcsa még­­csak most, a közös gazdálkodás közel tízéves tapasztalatai után jut birto­kukba. Günther László minden tyúktól De ez az ország sok szövetkezeté­ben így van, nézzünk inkább olyan eseteket, mélyek náluk már jobbak az országos átlagnál. Például a prerovi járás felhívásában az áll, hogy 1960- ban minden hektárra 847 tojást ter­melnek. Azonban nem lenne gazdasá-i gos, ha ezt a mennyiséget csupán a tyúkállomány túlzott elszaporításáva! akarnák elérni. Nem is azt teszik, mert a vállalásban azt is ott találjuk, hogy járási átlagban minden tyúktól 140 tojást termelnek. Henclovban pe­dig 200-at. Günther László baromfi­gondozó ennyit vállalt. így Henclov­ban nem 847, hanem több mint 1000 tojás jut majd minden hektárra. Ki ne lenne kíváncsi egy ilyen tyúkfarmra? 'Megriéztük. Már' sókkal ideálisabb fekvésű, jobban berende­zett tyúkfarmot is láttam. Hogy mégis mi volt a különös?... Az ember. Az, ahogyan Günthner László viszonyul neveltjeihez. Amikor elmagyarázta a keresztezés (ugyanis ők is fajtake­resztezéssel nyerik a legkiválóbb ho­zamú tyúkokat) részleteit, s azt, hogy a keveréktakarmányok összeállításá­nál mi mindent kell figyelembe venni, akkor már nem kételkedhetünk ab­ban, hogy a 200-as vállalás alapos szakismeretekre és szakmaszeretetre épül - éppen ezért még több is lehet belőle. Régi mondás: mutasd meg a trágya­teleped, megmondom, milyen gazda vagy. Ha ez így van, akkor a henclo­­viakról könnyű véleményt mondani. Igaz, annyi különbséget láttunk, hogy ők nem mezei trágyatelepeket létesí­tenek (a kis határban minden talp­alatnyi földre vigyáznak), hanem az istálló végén betonalapon formásra kirakva áll a magas hektárhozamokat* jelentő nagy vagyon. Már félévkor 90,4 szarvasmarha jutott 100 hektárra. Képzeljük el, mit jelent ott a jól gondozott trágya. Régen tudjuk, hogy a cseh ország­részekben egy hektárra számítva jó­val több műtrágyát használnak (fő­képp használtak) fel, mint Szlovákiá­ban. Használhattak, mert istállótrá­­gyából is többet kapott a föld. így aztán nem csodálkozhatunk rajta; hogy búzából és árpából 35, rozsból és zabból 30 mázsát termelnek egy­­egy hektáron. 100 km távolságra, a határmenti terü­leten legeltetik őket. A hathónapos korban odaszállított borjak ott is telelnek, ott van nyitott istállójuk. Itt 30 hektárt müveinek, hogy télire is biztosítsák a takarmányt. Csak 5—6 hónapos vemhes állapotban hozzák be őket. Tichácek zootechnikus éppen ottjártunkkor érkezett meg egy szál­lítmánnyal, az említett öt üszővel. A zootechnikus is, a szövetkezet el­nöke is azt állítják, hogy ha ezekkel 200 tojás kitermelését vállalta az üszőkkel fokozatosan az egész állomány kicserélődik, el lehet érni a tehenenként! 5000 literes fejési át­lagot, hiszen az ott eddig felnevelt üszők között már az első borjazás után egy sem akad, melynél 13 literen aluli lenne a napi fejési átlag. Persze sok minden függ a takarmánytól. Ők pedig törődnek azzal, hogy abból ne legyen hiány. S hogy amellett a szük­séges ipari növényeket is termelhes­sék, 62 hektárba vetnek cukorrépát. Ezért van' sok silójuk. Lelkemre kötötték, hogy ha már írok róluk, akkor ki ne felejtsem Spisák Andrást, a Csallóközből ide­vetődött magyar embert, aki a határ­mentén legelteti és gondozza a 85 darab üszőt. A zootechnikus így nyi­latkozik róla: — Az az ember a szemevilágánál is jobban őrzi az állatokat. Még tán be­szélni is tud velük. Született pásztor­ember-Sokat köszönhet neki szövet­kezetünk. A hústermelésben is kiváló a henö­­lovi EFSZ. A jövő évben a járásról kapott irányszámok szerint csak 150 kg húst kellett volna termelniük, de ők az állatgondozók vállalása alapján 270 kg húst akarnak kitermelni. Eh­hez már nem elég a közönséges súly­­gyarapodás. A sertéseknél eddig is volt ugyan mélyalomzásos nyitott is­tállózás, de a komplex önetetésre csak szeptember 1-től tértek át. így remélik, hogy az eddigi 65 dkg-os napi súlygyarapodás jelentősen meg­emelkedik. Hiszen megjavul a takar­mányösszetétel is. Burgonyát és ku­koricát silóznak a sertések részére. A Cechy-i szövetkezet példáját akar­ják követni, akik 2,20 kg-os abrakta­karmány, valamint az ehhez szüksé­ges különböző siló és keverékek fel­etetésével napi 1,13 kg-os súlygyara­podást értek el. A prerovi járásban nem félnek az újításoktól, a haladó termelési mód­szerektől. Ez az elsődleges titka sikereiknek. Ne higyjük, hogy a pre­­rovi járás eredményei a különleges adottságokon múlnak. Az országos termelési eredményeket figyelve már­­már ők is azt hitték. De mivel az utóbbi időben gyakran látogatják a komáromi járás Szövetkezeteit, meg­változott a véleményük. Hallgassuk csak meg, mit mond erről Petrzalka elvtárs, a prosenicei szövetkezet el­nöke. • — Mi az ifjúságfalvi szövetkezettel vagyunk baráti kapcsolatban és ver­senyben. Szeretnénk mi abból a ku­korica- meg dohánytermő földből legalább 100 hektárt, amilyen nekik van. Akkor még jobban állnánk. Másoknak is .az a véleménye, hogy minden az ember­től függ. Sok szép dolgot lehet tenni, ha jó a szervezés, jó az irányítás, a szakmai hozzáér­tés és jó vala­mennyi földm .velő viszonya a földhöz, a közöshöz. A le­maradások behozá­sa csak idő kérdé­se. Hereféléket vetni, sok takar­mányt termelni mi is tudunk. A mi földünkben is ben­ne van a 200 má­zsa burgonya, a 90 mázsa hereszéna, a 35 — 40 mázsa búza, csak meg kell adni a földnek, ami jár, hogy tudjon miből visszaadni. Például a hencloyi szövetkezetben a közeljövő­ben a földterület 25 százalékán öntö­zéses növénytermelésre térnek át. Nálunk még rengeteg a tartalék, hiszen az anyakocák ott sem külön­bek, mégis 18 malacot választanak el évente: s az sem a teheneken múlik, hogy 100 darabtól 97 borjút választa­nak el, egy-egy tehéntől 3100 liter tejet fejnek. Ha pedig már mindez az emberen múlik, akkor rajtunk ne múljon a siker, — kövessük a jó példát! Haraszti Gyula Hogy több legyen o termőtalaj... A korszerű tehénistállóból futószalag szállítja a trágyát a jól gondozott trágyatelepre. Tejhozamot 3500 litereset tervez­tek. Az idén sem sokkal lesz keve­sebb. Hogy miért? Egy tehénre 80 mázsa jo minőségű silót számítanak. A napi takarmányadag pedig a követ­kező: télen 40 kg siló, 4 kg szálas­takarmány, 1,5 kg abraktakarmány, melyet a járási takarmánykeverő üzem állít össze a szövetkezet nyers­anyagából. Nyáron 50 kg zöldanyag Spezi a takarmányt, ehhez jön a fent említett 1,5 kg abrakmennyiség. Ennyi takarmány kitermeléséhez ter­mészetesen az kell, hogy a vetésterü­letet főképp a takarmánytermelésre állítsák be. Náluk pedig ez már évek óta így van, amit éppen a hektárho­zamok emelésével tudtak elérni. Az említett takarmányoktól már a közepes minőségű tehenek is jól te­jelhetnének. Az övék pedig nem kö­zepesek, hanem kiválóak. De még szebb a távlat. Ugyanis 85 üszőt már a legkorszerűbb módon nevelnek. Azokból ugyan csak ötöt láthattam, mert nem itt helyben, hanem a falutól Számos iskola tanulói a kéthónapos szünidőt a gabonaföldeken és Szlo­vákia meliorációs építkezésein töltöt­ték. A dunaszerdahelyi XI. éves ma­gyar középiskola tanulói sem pihen­tek ez idő alatt. A X. osztály tanulói a csallőközkürti határt átszelő csa­torna tisztításán dolgoztak 14 napon át fáradságot nem ismerve, hogy többszáz hektár földet tehessenek termővé a lecsapolás útján. A 45 diák közel 7000 brigádórát dolgozott le. Ezenkívül segítettek az említett szö­vetkezetnek az aratási- és cséplési munkák mielőbbi befejezésében. 351 órán át szorgalmazták a gabonabeta­karítást. Agócs Zoltán csoportvezető meg­elégedéssel beszélt munkájukról: — Nagy igyekezetét tanúsítottak a diákok. Az előző csoporttól 200 mé­terrel többet tisztítottak ki. Összesen 550 méter hosszúságban. A csoportok közötti versenyből Ozorai Katalin csoportja került ki győztesen. — Milyen volt a szórakozási lehe­tőségük? — Reggel 6-tól 2-ig a csatornát tisztítottuk, szürkületig pedig a szö­vetkezetnek segítettünk. Az esti szó­rakozási lehetőségről a helyi CSISZ és az EFSZ vezetősége gondoskodott. Filmeket vetítettek, a televíziót ad­ták rendelkezésünkre: egyesek a szellemi öttusát űzték, mások a sakk­tábla felett töltötték el az estéket. A munkában Vörös Gizella, Antal Pi­roska, Ozorai Katalin, Orosz Tibor, Dudás Pál és Pőthe Marika jártak az élen. Odaadó munkájukért a CSISZ járási bizottságától kitüntetést kap­tak. A búcsúesten a szövetkezet tagjai azzal engedték el a fiatalokat, hogy továbbra is fenntartják a kapcsola­tot és az ősziek betakarításában is segítenek. A diákok örömmel fogad­ták ezt a meghívást és reméljük, hegy a meliorációs munkákhoz és a gabonabetakarításhoz hasonlóan az ősziek betakarításából is becsülettel kiveszik a részüket. Orbán Erzsébet, Tornaija Bajta lesz az első ? A mezőgazdasági termelés tervezésében és az 1960. évre megállapított felvásárlási árakban bekövetkezett változások a legszélesebb vonalon felkeltették a szövetkezetesek érdeklődését abban az irányban, hogy a termelés hatékonyságának és belterjességének kérdését állandóan szem előtt tartsák. Ezentúl tehát eggyel több ok lesz arra, hogy ceru­zával a kézben vizsgáljuk azokat a költségeket, melyek kialakulására a tervezés, a munkaszervezés és gazdaságos megoldások révén való­ban hatni is tudunk. Az állattenyésztésnél a vásárolt takarmányok ki­szorítása mellett a másik legnagyobb tétel az egy darab állatra eső férőhely-költség. Itt a megtakarítást szövetkezeteseink az önsegélyes építkezések megvalósításával érhetik el, mert saját erő- és anyagforrá­sokat használnak. így a tervezett költséghez viszonyítva lényeges meg­takarítások születhetnek anyagban és pénzösszegben egyaránt. Ezért államunk a fejlődés kulcskérdését elősegítő építkezéseknél a megtakarítások mértéke szerint további segélyt nyújt a szövetkezetek­nek a kölcsönből való leírások formájában. Az önsegélyes építkezések másik előnye abban áll, hogy a munka ütemét maguk a szövetkezete­sek szabják meg, így a gyorsan elkészült istállókban hamarabb megin­dulhat a termelőmunka. Nem egy szövetkezetben a tagoknak az építke­zési idő megrövidítésére tett vállalását a vezetőség külön prémiummal is serkenti. :; Ahol megértették az idő szavát Bajtán 1958. áprilisában alakult ■ ’ meg a szövetkezet, mely esztendő i; végére már a község valamennyi föld­­;; művesét magához vonzotta. Jól gon­­■■ dolkodott a szövetkezet vezetősége, "mikor célul tűzte ki: venni a szö­;; vetkezetek eddig bevált termelési '' módszereit és úgy dolgozni mindjárt 1 ’ a kezdettől, hogy behozzák a többi a EFSZ-el szembeni lemaradást... A 16 T hónapos szövetkezet szép eredmé­♦ nyékét ért el a beruházási építkezé- I sek terén. Megfelelő istállót biz^osí­♦ tottak az álaltoknak. A illamosítást | sem hagyták ki. t Az építőcsoport munkája 1 megérdemli, hogy aprólékosan is pa­pírra vessük eredményeiket. Jelentős megtakarításokat értek el a borjú­istállónál; a 370 000 korona várható . végső összeget 220 000 koronára csök­­t kentették, vagyis egy állat férőhelyé- I nek költsége 2700 koronáról 1600 ko­­t rónára apadt. A bajtai szövetkezete­­t seket a költségek csökkentésén kívül ♦ más is sarkalja: szeretnék elnyerni £ azt a Praga típusú teherautót, melyet I versenydíjul a járás tűzött ki a leg­­♦ sikeresebben végrehajtott beruházási X feladatok elvégzéésért. I Az építkezésen az asszonyok seré­f Garamvezekényi levél ? A zselízi járásban levő garamveze- X kényi szövetkezet az idén alakult * egészfalusivá. A tagság szorgalmának köszönhető, hogy már az őszieket vetik és a takarmányféléket takarít­ják be. E héten 30 hektáron gyűjtöt­ték össze a sarjút. Ez utóbbi munkából derekasan ki­vette részét Fabó bácsi, aki példaké­pül szolgálhat a szövetkezeti tagok­nak. Verebes Lajos, Garamvezekény nyen dolgoznak a férfiakkal vállvet­ve. Kovács Gizella, Havan Ágnes, Izrael Ilona és a többiek érdeme, hogy a borjúistálló építése az aratási mun­kálatok időszakában sem szünetelt, s így határidő előtt elkészül, ha a vas-tetőszerkezetet szállító vállalat is igyekszik, ha nem „faragja“ le a szövetkezetesek által kiharcolt előnyt. Az asszonyok jó munkáját dicséri az is, hogy a kacsafarmon — ahol éppen 370 darab kövérre hízott há­pogó jószágot búcsúztattak ottjár­tunkkor — Baka Flóriánná közel 18 ezer koronával gyarapította az EFSZ bevételét. Haraszti Emerencia viszont a tojástermelésben ért el szép ered­ményt. Július végéig átlagosan tyú­konként 90 darab tojást ért el, ami bizony sikernek számít egy kezdő szövetkezetnél. — Az idén szeretnénk a tojókénti 120 darab tojást elérni - mondja a lelkiismeretes gondozónő. Végezetül elmondhatjuk, hogy a bajtaiak nemcsak az építkezések te­rén az elsők, de rövidesen a termelési eredmények is azt mutatják náluk, hogy ha későn is, de jól kezdtek, és beleszólásuk lesz a járási elsőség kérdésébe. Gábris József, Párkány Legkorszerűbb takarmánykeverő-üzemünk A Szlovák Nemzeti Felkelés 15. év­fordulójának tiszteletére Zavaron üzembe helyezték a köztársaság leg­modernebb takarmánykeverő-üzemét. A régi malom átalakítása a CSKP XI. kongresszusa után vette kezdetét, a kongresszus határozatának alapján. Az új takarmánykeverő korszerű darálóval és keverővei van ellátva, mely lehetővé teszi az antibiotiku­mok keverését és több fajta takar­mány darálását. Mindezek mellett még melasztakarmányt és vérlisztet állítanak elő, mely félkész árúként szolgál a kombinált takarmányok ké­szítéséhez. Feldolgozzák a halhulla­dékokat is, melyből tápdús anyagot nyernek. A munkálatok teljesen gépesítettek. Köztársaságunk legmodernebb ta­karmánykeverő üzemében naponta 18 vagon kombinált takarmányt állítanak elő. Gábrik Lajos [ Hiányos gépesítéssel is — jó eredmények A jó súlygyarapodásra nagy hatással van a fölözött tej is, amihez rendsze­resen hozzájutnak a hízók. Az ilyen körülmények között elért eredmé­nyekre méltán büszkék a zsípi rész­leg dolgozói... Barczi István, Rimaszombat ★ ★ ★ Alsószecse a fejlődés útján A Lévától hat kilométerre fekvő Alsószecse főútvonala meglepő képet nyújt a járókelőknek: befejezett, fé­lig kész, vagy kezdő építkezések hirdetik, hogy itt is nagy változás történt. A 32 új, piroscserepes családi ház, mely a falu dísze, azt bizonyítja, hogy az egy évtizede működő szövet­kezeti gazdálkodás, az összefogás, dolgozó parasztságunk kulturális fel­­emelkedésének egyetlen útja. Nem túlzók, ha azt állítom, hogy azelőtt 100 év leforgása alatt sem építettek annyi új házat, iskolát, vagy egyéb középületet, mint ma egy évtized alatt. • Alsószecsén tovább épülnek az új házak, tovább hirdetik a mai új élet, a boldogabb kor örömét. Kűcs Gyula, Alsószecse Vitathatatlan tény, hogy a gépesítés és az új takarmányozási technológia mind nagyobb teret hódít. Ez azonban nem jelenti azt, hogy olyan gazdasá­gokban, ahol még a gépesítés szín­vonala alacsony, vagy hiányos, nem lehet jó eredményeket. elérni. Ezt példázza a bátkai ÄG zsípi részlege, ahol a gondozók szorgalmas munkája nyomán, a hiányos gépesítés mellett is 0,5 kilós a napi súlygyarapodás a hízósertéseknél. Komlös János az elválasztott mala­cokat 40 kilós súlyig rendszeresen legelteti A 40 kilón felüli süldők szecskázott zöld lucernát kapnak. Felvételünkön: Az üzem látható

Next

/
Thumbnails
Contents