Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-26 / 68. szám
270 VIRÄGZÖ MEZŐGAZDASÁG 1959. augusztus 26. Újítások mezőgazdasági gépek módosítására Gépek nélkül ma mär el sem tudjuk képzelni a mezőgazdasági termelést, s ha a termelés fokozásáról beszélünk, mindig elsősorban a gépek segítségére számítunk. Gépeink jók, az iparunk által előállított gépek kitűnő minőségét kül-Pagác Richard mérnök a vetőgép módosítására benyújtott újítási javaslatot ellenőrzi földön is elismerik. Ám az idő halad, a tapasztalatok gyarapszanak, s azok a körülmények sem egyformák, amelyek között a gépek egyikét-másikát munkába állítjuk, tehát a gépek módosítására, tökéletesítésére sokszor szükség mu-Ez a magyarázata, hogy az újítási mozgalom a mezőgazdasági dolgozók körében is egyre jobban terjed. így merült föl valamilyen központi szerv létesítésének szükségessége, s 1957-ben megkezdte működését a bratislavai ún. gépfejlesztési központ, amely mindenekelőtt a gépállomásoknak igyekezett segítséget nyújtani. A gépfejlesztési központ jelentősége mind nagyobbra nőtt, úgyhogy idén január 1-től már az újítók és feltalálók központja működik Bratislavában (közelebbi cím: Prístavná cesta). Ennek az új intézménynek főképp az a célja, hogy megvalósítsa, majd a gyakorlatban értékesítse az újítási javaslatokat és a találmányokat. De ez az intézmény törődik a műszaki dolgozók nevelésével, valamint a mezőgazdasági gépek tényanyagának gyűjtésével is. Ezt a központot Pagác Richard mérnök alapította, akinek Tencer Ervin a segítőtársa. A gépfejlesztési központ, illetőleg az új intézmény fokozódó jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy amíg 1957-ben csak 7 és 1958-ban mindössze 11 újítási javaslat érkezett be, ez esztendő közepéig a beérkezett újítási javaslatok száma rohamosan 104 db-ra emelkedett. Eleinte csupán a gépállomások dolgozói jelentkeztek a maguk újításaival, de idén már az állami gazdaságok és szövetkezetek dolgozói is előállnak újításokkal Az újítók és feltalálók központjában alapos munkát végeznek. A beérkezett újítási javaslatot kiosztják a műszaki dolgozók valamelyikére, aki az újítóval elutazik a helyszínre, gondoskodik a műszaki tervekről, felülvizsgálja a javasolt módosítás céltudatosságát és gazdasági előnyeit, esetleg az új gép mintapéldányának elkészítését is biztosítja. Húsz ilyen szakember áll az intézmény szolgálatában, akik jól fölszerelt műhelyben dolgozhatnak. A megvizsgált és jóváhagyott újításokról a központ 14 naponként saját értesítőt ad ki, amelyet megküld minden állami gazdaságnak, gépállomásnak és körülbelül 150 élenjáró szlovákiai szövetkezetnek. Ez az értesítő részletesen, az újítás aprólékos technikai leírásával tájékoztatja a mezőgazdasági dolgozókat az újdonságról, s felszólítja őket, hogy a javaslatot egészítsék ki vagy tegyenek egyéb észrevételt. Sajnos, a visszhang egyelőre nagyon gyönge. A válaszok szerint a mezőgazdasági územek közül csupán 7,4 °/o veszi tudomásul az újítást, ugyanakkor az sem biztos, hogy ezek az üzemek is hasznosítják-e az újítást. Idén a központ 45 újításra hívta föl a figyelmet az általa kiadott értesítő útján. Ha ezeket az újításokat megvalósítanák és rendszeresítenék a gyakorlatban, számítások szerint a mezőgazdasági üzemek évente több mint 16 000 000 koronát takarítanának meg. Említsük meg az újítások közül a KD —35-ös traktor módosítását rakodógép üzemeltetésére, a DT-54-es traktor kerekének újjászerkesztését, amelynek révén évente 400 tonna jó minőségű acélt takaríthatnánk meg, továbbá szóljunk a vágógerenda kezelésére szolgáló folyadéknyomásos szerkezetről: stb. Ezek gyakorlati alkalmazása bizonyára elősegítené a termelés fokozását és mindenekelőtt a munka termelékenységének emelkedését. Milyen időszerű például az a fémabroncs, amely a kombájn gumikerekére szerelhető? Az így ellátott kombájn nedves, ázott és homokos tere-Tencer Ervin egy félautomata szerkezetet vizsgál, amely elektródok segítségével edzi az eke kormányiemezét. Ezáltal a kormánylemez élettartama háromnégyszerte hosszabb pen is dolgozhat. Ezt az újítást még tavaly októberben hozták nyilvánosságra, azóta senki sem érdeklődik utána, ma pedig mezőgazdasági dolgozóink panaszkodnak, hogy az állandó esőzés miatt átázott földekre nem vihetik ki a kombájnt, mert besüpped. Fölhívjuk mezőgazdasági dolgozóink figyelmét, hogy már csak a saját érdekükben is méltányolják az újítók fáradozását és ötletességét, hiszen tökéletesebb gépekkel jobb munkát végezhetnek, s nagyobb ütemben emelhetik a hektárhozamokat. Jozef Sluka Segít a szakirodalom A mezőgazdaságban dolgozó munkásokat nagyban kisegíti a szakirodalom, ami által megismerkednek a tudomány új vívmányaival és ezt saját szükségleteik szerint alkalmazhatják. Mivel a falusi és a szövetkezeti könyvtárakban kevés szakkönyv áll rendelkezésre, az alábbiakban felsorolunk néhányat, amelyek olvasásával bővíthetjük tudásunkat mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés terén. A legfontosabbak közül a következőket ajánljuk:Katona József: Kertészek kézikönyve (400 oldal ára 36 Kcs). Aki kertészettel foglalkozik, nagy segítséget talál ebben a könyvben, mert a kertészet minden ágával megismerteti az olvasót. A dísznövények, zöldség, faiskola, gyümölcs és a szőlő valamennyi tudnivalóit megtaláljuk benne. Augeti Lambert: Paprikatermesztés (160 oldal, ára 8,30 Kcs). Megtaláljuk benne a,z étkezési paprika termesztésének legjobb módszereit, amelyeket a szerző saját kísérletei alapján írt meg. Jeszenszky Árpád: Zöldségfélék korai termesztése (190 oldal, ára 9,75 Kis). Választ ad a zöldségfélék hajtatásának és korai szabadföldi termesztésének kérdéseire. Jó útmutató a háztáji kertek művelőinek. Mohácsy Mátyás —Maliga Pál: Az őszibarack (397 oldal, ára 27 Kcs). Nagy segítség a nemesítőknek, kutatóknak, valamint a gyakorlati termesztőknek is. L. Horváth László: Vidám rajzos szarvasmarhatenyésztés (323 oldal, ára 16,60 Kcs). A szerző szórakoztató módon, de mégis szakszerűen elmondja mindazokat a tudnivalókat, amelyeket a borjúnevelőknek tudniuk kell. Faluda Zoltán: Gyakorlati méhészkönyv (270 oldal, ára 12,50 Kcs). Egyszerű, könnyen megvalósítható méhészeti módszereket ismertet. Haraszti —Bokovi: Mérgező és szenynyező növények a takarmányban (270 oldal, ára 39 Kés). Ismerteti a mérgező és a takarmányt szennyező növényeket, főleg állatorvosi szempontból. Kemenesy Ernő: Talajerőgazdálkodás (340 oldal, ára 37,50 Kcs). Foglalkozik a szerves- és műtrágyázással, a növények gyökérzetével, valamint a vetésforgó üzemgazdasági és gyakorlati kérdéseivel. A feltüntetett mezőgazdasági könyvek szövetkezeti parasztságunknak hasznos útmutatást nyújtanak, tehát nem hiányozhatnak egy szövetkezet könyvtárából sem. Megrendelhető a következő címen utánvéttel: Mad'arská Kultúra, Praha 2. Václavské námestie 2. Juhász Árpád
