Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-08-23 / 67. szám

■JraO-ad Földműves 3 1959. augusztus 23. Szorgalmas bálványiak Két szövetkezet válasza a prerovi felhívásra Szinte hihetetlen, hogy a Komáromi Állami Gazdaság igazgatóságához tar­tozó Bálványi részlegen már augusz­tus 5-én végeztek az aratási és csép­­lési munkálatokkal. És mégis hiteles ez a szenzációszámba menő rövid hír, amely nagy kitüntetést és elismerést jelent a gazdaság minden dolgozó­jának. — Az elmúlt évek jól bevált mód­szereire támaszkodva kezdtük meg a nyári munkák legfontosabbiát — a ga­bonabetakarítást — nyújt felvilágosí­tást a részletfolyamatokról Virág Fe­renc, a gazdaság vezetője Majd tovább folytatja: — Mint minden évben, most is el­beszélgettünk a dolgozókkal. Közös eszmecserét folytattunk. Rávilágítot­tunk a nehézségekre, ugyanakkor megtaláltuk a kivezető utat. Aratás előtt az volt a célunk, hogy a gabona minél rövidebb idő alatt a raktárba kerüljön. De hogyan? — Mint vízből a levegőbuborék, úgy törtek felszínre az ajánlatok: egyéni és a csoportos munkaverseny kiszélesítése: hosszab­bított és vasárnapi műszak bevezeté­se stb. Persze — amint már az előzőekben megtudtuk — az ajánlatokat felhasz­nálva az eredmény sem maradt el. Összesen 360 ha gabonájuk volt Ebből 220 hektárt három aratóq éppel vágtak le. Lázár János traktoros 77.5 hektáros teljesítményével első lett, túlszárnyalva Szabados János 70 hek­táros és ifj. Kertész Miklós hasonló szinten mozgó eredményeit. X többit kombájnnal és kézikaszával tették rendbe. — Büszkék lehetünK a kézierövel dolgozó idős és fiatal alkalmazottaink­­ra is — veszi át a szót Molnár Károly, a növénytermelési csoport vezetője. — Az előzőekre azért, mert példát mutatnak és tanácsot adnak, az utób­biakra — a fiatalokra, akik gazdasá­gunk alkalmazottjainak 30 százalékát teszik ki - pedig ezért, mert mindig szívesen fogadják a jóindulatú kezde­ményezést. Amit Molnár elvtárs mond, erről meg is győződhetünk. A sok bizonyí­ték közül említsünk meg egyet mely most történt, 1959 nyarán. Nem öltöztek páncélba. Még védő­pajzsot sem tartottak maguk elé Kürti Béla és Kertész bácsi csoportvezetők „katonái“. A kard helyett inkább a munka végét fogták meg. A sorra­­kerülö tábla mindkét szélére leállítot­ták az 1200-as — tehát egyforma nagyságú — cséplőgépet. A hasonló minőségű gabona cséplésekor — mon­.. .hogy Helmut Linde 28 esztendős hamburgi lakos körül akarja gyalo­golni a Földet? Öt és fél év alatt 100 ezer kilométert szándékszik megten­ni. A kezdetén már túl van. mert Nyu­­gat-Németországon, Franciaországon és Svájcon át 2570 kilométert tett meg. Naponta 50 kilométert gyalogol.. .. .hogy a dél-afrikai mocsaras er­dőkben tenyészik egy ritka kaktusz­fajta: az Éj királynője. Nevét onnan kapta, hogy évenként csak egyszer virágzik, mégpedig naplementétől haj­nalhasadásig. ... hogy a városi lakosok réme, a poloska hat évig is elél minden táp­lálék nélkül? ... hogy a keleti népeknél még né­hány évtizeddel ezelőtt is vendég­­barátság megsértésének számított, ha valaki cipőben lépett be a házba? A vendégnek előbb le kellett húznia a cipőjét és papucsot kapott hel/ette. ... hogy a növények megbetegedé­sét is láz kíséri? Ha például az egész­séges burgonyagumöt állandó hőmér­sékletű és állandó megvilágítású tar­tályba helyezik, kereken 5 ezred Cel­­zius-fokkal melegebbnek bizonyul, mint az őt körülvevő levegő. Ez a bur­gonya saját hőmérséklete. Ha azonban a gumót körömheggyel vagy máskép­pen megsértik, a seb tájékán a követ­kező órákban 6-7 század fckra emel­kedik a hőmérséklet mindaddig, amíg a seb széleinek megkérgesedésével gyógyulni nem kezd. Vagyis a „seb­­iáz“ a burgonya hőmérsékletét 12-14- szeresére szökteti fel. .. .hogy Olaszországban Giannutri sziget közelében körülbelül 50 méter mélységben kétezer évvel ezelőtt épült római hajó1 roncsaira bukkantak? ...hogy a Kínai Népköztársaságban 66,6 niilli hektárra növekedett az ön­tözött terület, ami a megművelt föld­területeknek mintegy hatvan százalé­kát teszi ki? dogatták az emberek — majd kiderül, hogy melyik csoport az erősebb. És a legnagyobb meglepetésre rtem mutat­kozott formakülönbség. 10 — 15 mázsa napi eltérésekkel az egész cséplés ideje alatt 150 — 230 mázsa volt az egyes csoportok napi átlag-teljesítmé­nye. Tehát győzött az idősek mindkét csoportja. Diadalt arattak a munka fölött és példamutatásukkal, elnyerték Gombos Erzsébet, Tóth Ilona, Varga Margit, Lencse Teréz és a gazdaság többi fia­taljainak tetszését, akik szintén ver­senyre kelve serénykedtek a kitűzött cél elérésében. A hatalmas munkaláz magával ra­gadta még a brigádosokat, a Komáromi Mezőgazdasági Technikum harmadik osztályos tanulóit is. Hodek György, Béres Károly, Paló János, Török Lász­ló és a többi iskolás neve ma már ugyanolyan megtisztelésnek örvend, mint a gazdaság bármelyik dolgozójáé. Ők szintén részesei annak, hogy a bál­ványi részleg elsők között végzett a csépléssei. Főleg akkor jelent ez szép ered­ményt, ha figyelembe vesszük a fia­talok túlnyomó többségét, mert lénye­gében ők képezik a gazdaság magvát. Vegyük csak a kertészeti csoportot, amely tisztán fiatalokból áll, és mégis Olyan munkát végeznek, hogy az egész Czakó Géza is erről tudósít. Mint írja, a kalászi szövetkezet állatgon­dozói fáradságot nem kímélve a ta­karmányok gazdaságos felhasználá­sával igyekeznek növelni a tejelé­­kenységet. Az elért eredményeik azt bizonyítják, hogy munkájukat siker koronázza, mert ez évi tervüket már 120 százalékra teljesítették. A levél írója szerint ez a kiváló eredmény főleg a legelő helyes, célszerű ki­használásának a gyümölcse. Az állatállomány gyarapítása a szö­vetkezeteink egyik alapvetően fontos feladata. A sádkai szövetkezet veze­tősége tisztában van ezzel, s igyek­szik az egy hektárra tervezett állat­sűrűséget elérni. Buda Ferenc leve­léből kitűnik, hogy az említett szö­vetkezet 100 hektár mezőgazdasági területére 55,3 szarvasmarha jut a tervezett 53 helyett. Ez helyénvaló és szép eredmény, a hiba azonban a fejőstehenek alacsony számában mu­tatkozik meg. Ugyanis a tervezett 26 tehén helyett 100 hektárra csak 20 jut. Ezt azonban rövidesen pótolni lehet jó minőségű, fiatal állatok te­nyészetbevételével. A rychnovi járás jesteticei szövet­kezetének nagy segítséget nyújtottak a bő termés betakarításában néphad­seregünk katonái. írja levelében Feke Sándor közkatona. — E nagy segít­ségért a szövetkezet tagjai ezúton mondanak köszönetét. Szeretettel köszöntjük levelezőink nagy táborában Jakus Vincét, aki a terbegeci első közös aratás zökkenő­­mentes lefolyásáról ír. Megemlíti, hogy a sikeres aratás főleg az EFSZ, a HNB és a helyi pártszervezet jó szervezőmunkájának az eredménye. A továbbiakban arról ír, hogy az aratási és cséplési munkákból a falu minden lakója derekasan kivette a részét. A csicseri szövetkezet határában elcsendesedtek a cséplőgépei;, és már a silózási és a talajelőkészítési mun­kálatokat végzik az EFSZ tagjai — írja Bodnár Ferenc. — Bizony igye­kezni kell. hogy télire az állatok részére megfelelő mennyiségű, és jó minőségű silót tároljunk, mert enél­­kül az állattenyésztésben nem várha­tók jó eredmények. Sürgősen el kell készíteni a magágyat is az őszi ga­bonák vetéséhez, mert bő termés csak akkor lesz, ha minden magot agrotechnikai időben a földbe teszünk. Ugyartésak a talajelőkészítésről ír Hogya Ottó, Igfályhelmeci tudósítónk is:- A szentesi EFSZ-ben az aratás és a cséplés befejezte után nagy súlyt fektetnek a tarló mielőbbi fel­környék csodálatukra jár. Vagy néz­zük a növénytermelés más szakaszán dolgozó fiatalokat, akik a cséplés be­fejezése után önkéntesen vállaltak egy másik olyan munkát, mely bizony nem sokkal könnyebb, mint az előző volt: Reggel öt órától este hétig kitartó szorgalommal silózzák azt a 450—500 mázsa takarmányt, amit Szabó Béla traktoros silókombájnja segítségével minden napra biztosít. / Bohony Géza 50-éves bácsika - aki most Kukán Ilonka, Bese Júlia, Lő­­rincz Erzsébet, Kovács Lajos, Zsolnai József és Varga János CSISZ tagokkal dolgozik — olyan elismerően beszél róluk, — a 23 éven aluliakról — mint­ha mindnyájan saját gyermekei volná­nak. Lehet is, mert nekik köszönhető, hogy a 26 hektárba vetett cukorcirok és csalamádé már majdnem az utolsó szálig biztos helyen konzerválva ké­pezi a téli takarmányalapot. Ilyen és ehhez hasonló eredmények­nek lehetünk tanúi a Komáromi Álla­mi Gazdaság bálványi részlegén, ahol a régi dolgozók példái nyomán új, be­csületes, munkaszerető emberekké formálódnak a fiatalok. Mindkét korosztály képviselői meg­érdemlik a dicséretet, mert bebizo­nyították, hogy a szorgos kéz, — me­lyet feltört a munkaszerszám nyele — milliókat ér. Szuh Kálmán hántására. Hajdók Vince és Mihalik Béni traktorosok két műszakban — 12 órás váltásban — éjjel nappal dol­goznak, hogy az időjárás okozta le­maradásokat minél hamarabb pótol­hassák. DT —54-es lánctalpas trakto­rukkal így naponta 1.2-15 hektár tarlót hántanak fel. A kalászi EFSZ-ben a gabonacsép­­lés még mindig folyik. A szövetkezet tagjai minden igyekezetüket latba­­vetik, hogy mielőbb végezzenek, mert az elhúzódó cséplés már az ősziek vetését hátráltatja, ami bizony nem üdvös dolog. Dó a kalásziak igyeke­zetükkel, akarásukkal bizonyára „utólérik magukat“ és a lemaradást hamarosan pótolják majd, hisz a tar­lóhántásnak már úgyis a végéhez érnek. „Gyakorlat teszi az ember“ — tartja a szólásmondás. Ennek a régi igaz­ságnak az alapján végzik gyakorlati munkájukat a szőlőskei mezőgazda­­sági iskola növendékei. Igyekeznek a gyakorlati munkákból minél többet elsajátítani, mert csakis annak alap­ján válhatnak kiváló szakemberekké az iskola elvégzése után. Hogy mi­lyen komolyan végzik gyakorlati fel­adataikat, az legjobban kitűnik abból, hogy tavasszal 3500 szőlővesszőt ol­tottak be, amelynek 70 — 80 százaléka megfogant. Postánk utolsó levelében Orbán Er­zsébet a Tornaaljai Mezőgazdasági Technikum tanulóinak a nyári szün­időben végzett munkájáról ír. El­mondja, hogy közel 7 ezer órát dol­goztak le az aratás és cséplés idején társadalmi munka címén. Segítettek a lennyűvésben is: 4,4 hektár lent nyűttek ki, Jó munkájukért dicsére­tet érdemelnek: Szabó Ilona, Tóth Gizella, Varga Etel, Adorján Kató és Takács János. * * * Idáig a levelek. Mennyi-mennyi nagyszerűség, lelkesedés, és segíte­­niakarás árad belőlük. Minden levél azt a célt szolgálja, hogy minél ha­marabb, s minél jobban végezzék szövetkezeteseink a még hátralévő munkákat. A levelek mondanivalója bizonyára célbatalál, és ösztönző erő­vel hat az emberekre, a gyorsabb és jobb munkára, mert társadalmunk mai termelési feladatai ezt kívánják. A munka üteme az aratás és cséplés befejeztével nem csökken, sőt az ősziek betakarításában, s az őszi ka­lászosok vetésében csúcsosodik majd ki. Ezért ki kell használni minden percet a nyárutói, illetve koraőszi mezőgazdasági munkák időbeni elvég­zése érdekében. g. — Az utóbbi napokban levelezőink arról számolnak be leveleikben, hogy a cséplés már a végéhez közeleg. A tág rónákon az aranyló búzatáblák helyén traktorok zakatolnak, folyik a tarlóhántás, készül a porhanyó magágy a koraöszi kalászosok alá. Ám nem feledkeznek meg szövetke­zeteseink az állattenyésztési teendőkről sem. Minden tudásukat latba­­vetlk a magasabb tejelékenység, a súlygyarapodás növelése érdekében. ALSÖLÄNC. A szepsl járásban az alsólánci EFSZ volt az első, amely az új terv elkészítése után jelentette, hogy a mezőgazdasági termelés szín­vonalának emelése érdekében elfo­gadja a prerovi járás szövetkezetei­nek versenyfelhívását. Tervük szerint például a jövő esz­tendőben 23 százalékkal növelik a növénytermesztést. A legfontosabb teendő ezek szerint az, hogy a ha­szonállatok részére elegendő meny­­nyiségű és jó minőségű takarmányt termesszenek. így az árpa hektár­hozamát az idei 24 mázsa helyett 27 mázsára, a kukoricáét pedig 25 he­lyett 30 mázsára. Cukorrépából hek­táronként 90 mázsával akarnak töb­bet termelni, mint tavaly (a múlt évben 260 mázsát takarítottak be cukorrépából, hektáronként). A jövő évi tervük egy hektár me­zőgazdasági földterületre tejből 602 liter, húsból 148 kiló, s tojásból 670 darabot ír elő. Hogy ez valóra is vál­­hassék, bevezetik a szarvasmarhák nyitott istállózását, s baromfiaknál pedig a mélyalmozásos nevelést. Tinka Ferenc és Nagy Dezső, a szepsi JNB dolgozói Kenyheci tervek A kassai járásból elsőként a kenyheci EFSZ válaszolt a prerovi ver­senyfelhívásra. A nemzeti bizottsággal karöltve a többi szövetkezet tagjai is latolgatják, hogyan termelhetnének többet és miképpen csökkenthetnék a termelési költségeket. Az alábbi táblázatokban bemutatjuk a kenyheci EFSZ eredményeit és terveit. A NÖVÉNYTERMELÉSBEN: Emelkedés Terményfajta ha-hozam Várható Vállalás az 1959-es 1958-ban 1959-ben 1960-ra évhez viszonyítva Búza s . | j . . 20,9 q 28 q 30 q 7,1 °/o Rozs . . . i . . 20,3 q 21,5 q 24 q 11,6 °/ó Árpa i . , 21,5 q 24 q 27 q 12,5 % Zab .... i | 20,3 q 22,5 q 25 q 11,1 % Kukorica . > , , , 28 q 28 q 32 q 14,2 % Cukorrépa........................... 382 q 385 q 400 q 3,8 °/o Burgonya . . * 100 q 120 q 150 q 25 % Többéves takarmány . . 55 q 65 q 80 q 23 °/o az Állattenyésztésben a következőket vállalták: 1Q-o Várható Vállalás Em®lkedé£ 1958-ban 195g.ben 1960_ra a jovo évben Tejtermelés tehenenként , 2395 lit 2630 lit 2800 lit 6,4 °/o malacelválasztás kocánként 13,5 db 14,5 db 15 db 3,41o Egy hektárra eső hústermelés ossz.: $ . 140,8 kg 159 kg 183,6 kg 15,4 % ebből marhahús . . 56,4 kg 62,8 Kg 75,8 kg 20,7 °/ó sertéshús . 79,5 kg 81,8 kg 103 kg 25,9 °'b Tejtermelés . , . . 399,7 lit 461,9 lit 571,9 lit 23,8 % Tojás 56,5 db 68,1 402,9 491,1 °/o A táblázathoz meg kell még jegyeznünk, hogy 1960-ban a földterület 29,6 százalékán fognak takarmányféléket termelni. Az évelő takarmányok területe 21,8 százalékot tesz ki. Több silótakarmányt, főképp tejesérésben silózásra szánt kukoricát termelnek, s ezzel elérik, hogy minden számos­állatra 45 mázsa siló és 15 mázsa jó minőségű szálastakarmány jut. A kenyheciek vállalása feltételeikhez viszonyítva dicséretet érdemlő tett és követésre méltó példa a kassai járás minden szövetkezetének. Iván Sándor, Kassa Lesz bőven takarmány a komáromi járásban lévő nagykeszi EFSZ-ben RÖVIDEN — a frencséni járásból A trencséni járás 46 községe közül 43-ban már a földművesek a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek, s a földterület 75 százalékát vitték a közösbe, melyből 18 198 hek­tár a szántó. A kollektivizálás eszméje azonban további kis- és középparasztokat győz meg a közös gazdálkodás előnyéről. Előreláthatólag az ősz folyamán a még hátralevő három község földmű­vesei is szövetkezetei alakítanak. Annak ellenére, hogy a járás terü­letét túlnyomórészt hegyes-dombos vidékek képezik, a szövetkezetesek így is szép eredményekről adnak számot. Például a Vlcice-i 363 hektá­ros EFSZ-ben az állattenyésztésre fektetnek nagy súlyt. Egy fejőstehén napi tejhozama eléri a 10 litert. A növénytermesztésben sem rosszabbak az elért eredmények. Az idén búzából 25, rozsból 29, árpából pedig 26 má­zsás hektárhozamot értek el. Cukor­répából 315 mázsás hektárhozamokra számítanak. Hasonló szép eredményekről be­szélnek a trencséni EFSZ tagjai is. 220 hektáron gazdálkodnak. A gabo­­naneműek hektárhozama 26-27 má­zsa körül mozog. A gazdaság jó me­netét bizonyítja még az is, hogy 24 koronát fizetnek munkaegységenként. Meg kell még említeni a Zemianské Liehov-i EFSZ-et is, ahol 21 korona a munkaegység értéke. Búzából, rozs­ból és árpából 25—25 mázsás hektár­hozamot értek el. Azonban az említett szövetkezetek tagjai , nincsenek megelégedve az eddigi eredményekkel Minden igye­kezettel azon vannak, hogy közel 10 százalékkal emeljék ezt a termelési átlagot. Szabó Lajos, a KNB dolgozója, Bratislava

Next

/
Thumbnails
Contents