Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-23 / 67. szám
■JraO-ad Földműves 3 1959. augusztus 23. Szorgalmas bálványiak Két szövetkezet válasza a prerovi felhívásra Szinte hihetetlen, hogy a Komáromi Állami Gazdaság igazgatóságához tartozó Bálványi részlegen már augusztus 5-én végeztek az aratási és cséplési munkálatokkal. És mégis hiteles ez a szenzációszámba menő rövid hír, amely nagy kitüntetést és elismerést jelent a gazdaság minden dolgozójának. — Az elmúlt évek jól bevált módszereire támaszkodva kezdtük meg a nyári munkák legfontosabbiát — a gabonabetakarítást — nyújt felvilágosítást a részletfolyamatokról Virág Ferenc, a gazdaság vezetője Majd tovább folytatja: — Mint minden évben, most is elbeszélgettünk a dolgozókkal. Közös eszmecserét folytattunk. Rávilágítottunk a nehézségekre, ugyanakkor megtaláltuk a kivezető utat. Aratás előtt az volt a célunk, hogy a gabona minél rövidebb idő alatt a raktárba kerüljön. De hogyan? — Mint vízből a levegőbuborék, úgy törtek felszínre az ajánlatok: egyéni és a csoportos munkaverseny kiszélesítése: hosszabbított és vasárnapi műszak bevezetése stb. Persze — amint már az előzőekben megtudtuk — az ajánlatokat felhasználva az eredmény sem maradt el. Összesen 360 ha gabonájuk volt Ebből 220 hektárt három aratóq éppel vágtak le. Lázár János traktoros 77.5 hektáros teljesítményével első lett, túlszárnyalva Szabados János 70 hektáros és ifj. Kertész Miklós hasonló szinten mozgó eredményeit. X többit kombájnnal és kézikaszával tették rendbe. — Büszkék lehetünK a kézierövel dolgozó idős és fiatal alkalmazottainkra is — veszi át a szót Molnár Károly, a növénytermelési csoport vezetője. — Az előzőekre azért, mert példát mutatnak és tanácsot adnak, az utóbbiakra — a fiatalokra, akik gazdaságunk alkalmazottjainak 30 százalékát teszik ki - pedig ezért, mert mindig szívesen fogadják a jóindulatú kezdeményezést. Amit Molnár elvtárs mond, erről meg is győződhetünk. A sok bizonyíték közül említsünk meg egyet mely most történt, 1959 nyarán. Nem öltöztek páncélba. Még védőpajzsot sem tartottak maguk elé Kürti Béla és Kertész bácsi csoportvezetők „katonái“. A kard helyett inkább a munka végét fogták meg. A sorrakerülö tábla mindkét szélére leállították az 1200-as — tehát egyforma nagyságú — cséplőgépet. A hasonló minőségű gabona cséplésekor — mon.. .hogy Helmut Linde 28 esztendős hamburgi lakos körül akarja gyalogolni a Földet? Öt és fél év alatt 100 ezer kilométert szándékszik megtenni. A kezdetén már túl van. mert Nyugat-Németországon, Franciaországon és Svájcon át 2570 kilométert tett meg. Naponta 50 kilométert gyalogol.. .. .hogy a dél-afrikai mocsaras erdőkben tenyészik egy ritka kaktuszfajta: az Éj királynője. Nevét onnan kapta, hogy évenként csak egyszer virágzik, mégpedig naplementétől hajnalhasadásig. ... hogy a városi lakosok réme, a poloska hat évig is elél minden táplálék nélkül? ... hogy a keleti népeknél még néhány évtizeddel ezelőtt is vendégbarátság megsértésének számított, ha valaki cipőben lépett be a házba? A vendégnek előbb le kellett húznia a cipőjét és papucsot kapott hel/ette. ... hogy a növények megbetegedését is láz kíséri? Ha például az egészséges burgonyagumöt állandó hőmérsékletű és állandó megvilágítású tartályba helyezik, kereken 5 ezred Celzius-fokkal melegebbnek bizonyul, mint az őt körülvevő levegő. Ez a burgonya saját hőmérséklete. Ha azonban a gumót körömheggyel vagy másképpen megsértik, a seb tájékán a következő órákban 6-7 század fckra emelkedik a hőmérséklet mindaddig, amíg a seb széleinek megkérgesedésével gyógyulni nem kezd. Vagyis a „sebiáz“ a burgonya hőmérsékletét 12-14- szeresére szökteti fel. .. .hogy Olaszországban Giannutri sziget közelében körülbelül 50 méter mélységben kétezer évvel ezelőtt épült római hajó1 roncsaira bukkantak? ...hogy a Kínai Népköztársaságban 66,6 niilli hektárra növekedett az öntözött terület, ami a megművelt földterületeknek mintegy hatvan százalékát teszi ki? dogatták az emberek — majd kiderül, hogy melyik csoport az erősebb. És a legnagyobb meglepetésre rtem mutatkozott formakülönbség. 10 — 15 mázsa napi eltérésekkel az egész cséplés ideje alatt 150 — 230 mázsa volt az egyes csoportok napi átlag-teljesítménye. Tehát győzött az idősek mindkét csoportja. Diadalt arattak a munka fölött és példamutatásukkal, elnyerték Gombos Erzsébet, Tóth Ilona, Varga Margit, Lencse Teréz és a gazdaság többi fiataljainak tetszését, akik szintén versenyre kelve serénykedtek a kitűzött cél elérésében. A hatalmas munkaláz magával ragadta még a brigádosokat, a Komáromi Mezőgazdasági Technikum harmadik osztályos tanulóit is. Hodek György, Béres Károly, Paló János, Török László és a többi iskolás neve ma már ugyanolyan megtisztelésnek örvend, mint a gazdaság bármelyik dolgozójáé. Ők szintén részesei annak, hogy a bálványi részleg elsők között végzett a csépléssei. Főleg akkor jelent ez szép eredményt, ha figyelembe vesszük a fiatalok túlnyomó többségét, mert lényegében ők képezik a gazdaság magvát. Vegyük csak a kertészeti csoportot, amely tisztán fiatalokból áll, és mégis Olyan munkát végeznek, hogy az egész Czakó Géza is erről tudósít. Mint írja, a kalászi szövetkezet állatgondozói fáradságot nem kímélve a takarmányok gazdaságos felhasználásával igyekeznek növelni a tejelékenységet. Az elért eredményeik azt bizonyítják, hogy munkájukat siker koronázza, mert ez évi tervüket már 120 százalékra teljesítették. A levél írója szerint ez a kiváló eredmény főleg a legelő helyes, célszerű kihasználásának a gyümölcse. Az állatállomány gyarapítása a szövetkezeteink egyik alapvetően fontos feladata. A sádkai szövetkezet vezetősége tisztában van ezzel, s igyekszik az egy hektárra tervezett állatsűrűséget elérni. Buda Ferenc leveléből kitűnik, hogy az említett szövetkezet 100 hektár mezőgazdasági területére 55,3 szarvasmarha jut a tervezett 53 helyett. Ez helyénvaló és szép eredmény, a hiba azonban a fejőstehenek alacsony számában mutatkozik meg. Ugyanis a tervezett 26 tehén helyett 100 hektárra csak 20 jut. Ezt azonban rövidesen pótolni lehet jó minőségű, fiatal állatok tenyészetbevételével. A rychnovi járás jesteticei szövetkezetének nagy segítséget nyújtottak a bő termés betakarításában néphadseregünk katonái. írja levelében Feke Sándor közkatona. — E nagy segítségért a szövetkezet tagjai ezúton mondanak köszönetét. Szeretettel köszöntjük levelezőink nagy táborában Jakus Vincét, aki a terbegeci első közös aratás zökkenőmentes lefolyásáról ír. Megemlíti, hogy a sikeres aratás főleg az EFSZ, a HNB és a helyi pártszervezet jó szervezőmunkájának az eredménye. A továbbiakban arról ír, hogy az aratási és cséplési munkákból a falu minden lakója derekasan kivette a részét. A csicseri szövetkezet határában elcsendesedtek a cséplőgépei;, és már a silózási és a talajelőkészítési munkálatokat végzik az EFSZ tagjai — írja Bodnár Ferenc. — Bizony igyekezni kell. hogy télire az állatok részére megfelelő mennyiségű, és jó minőségű silót tároljunk, mert enélkül az állattenyésztésben nem várhatók jó eredmények. Sürgősen el kell készíteni a magágyat is az őszi gabonák vetéséhez, mert bő termés csak akkor lesz, ha minden magot agrotechnikai időben a földbe teszünk. Ugyartésak a talajelőkészítésről ír Hogya Ottó, Igfályhelmeci tudósítónk is:- A szentesi EFSZ-ben az aratás és a cséplés befejezte után nagy súlyt fektetnek a tarló mielőbbi felkörnyék csodálatukra jár. Vagy nézzük a növénytermelés más szakaszán dolgozó fiatalokat, akik a cséplés befejezése után önkéntesen vállaltak egy másik olyan munkát, mely bizony nem sokkal könnyebb, mint az előző volt: Reggel öt órától este hétig kitartó szorgalommal silózzák azt a 450—500 mázsa takarmányt, amit Szabó Béla traktoros silókombájnja segítségével minden napra biztosít. / Bohony Géza 50-éves bácsika - aki most Kukán Ilonka, Bese Júlia, Lőrincz Erzsébet, Kovács Lajos, Zsolnai József és Varga János CSISZ tagokkal dolgozik — olyan elismerően beszél róluk, — a 23 éven aluliakról — mintha mindnyájan saját gyermekei volnának. Lehet is, mert nekik köszönhető, hogy a 26 hektárba vetett cukorcirok és csalamádé már majdnem az utolsó szálig biztos helyen konzerválva képezi a téli takarmányalapot. Ilyen és ehhez hasonló eredményeknek lehetünk tanúi a Komáromi Állami Gazdaság bálványi részlegén, ahol a régi dolgozók példái nyomán új, becsületes, munkaszerető emberekké formálódnak a fiatalok. Mindkét korosztály képviselői megérdemlik a dicséretet, mert bebizonyították, hogy a szorgos kéz, — melyet feltört a munkaszerszám nyele — milliókat ér. Szuh Kálmán hántására. Hajdók Vince és Mihalik Béni traktorosok két műszakban — 12 órás váltásban — éjjel nappal dolgoznak, hogy az időjárás okozta lemaradásokat minél hamarabb pótolhassák. DT —54-es lánctalpas traktorukkal így naponta 1.2-15 hektár tarlót hántanak fel. A kalászi EFSZ-ben a gabonacséplés még mindig folyik. A szövetkezet tagjai minden igyekezetüket latbavetik, hogy mielőbb végezzenek, mert az elhúzódó cséplés már az ősziek vetését hátráltatja, ami bizony nem üdvös dolog. Dó a kalásziak igyekezetükkel, akarásukkal bizonyára „utólérik magukat“ és a lemaradást hamarosan pótolják majd, hisz a tarlóhántásnak már úgyis a végéhez érnek. „Gyakorlat teszi az ember“ — tartja a szólásmondás. Ennek a régi igazságnak az alapján végzik gyakorlati munkájukat a szőlőskei mezőgazdasági iskola növendékei. Igyekeznek a gyakorlati munkákból minél többet elsajátítani, mert csakis annak alapján válhatnak kiváló szakemberekké az iskola elvégzése után. Hogy milyen komolyan végzik gyakorlati feladataikat, az legjobban kitűnik abból, hogy tavasszal 3500 szőlővesszőt oltottak be, amelynek 70 — 80 százaléka megfogant. Postánk utolsó levelében Orbán Erzsébet a Tornaaljai Mezőgazdasági Technikum tanulóinak a nyári szünidőben végzett munkájáról ír. Elmondja, hogy közel 7 ezer órát dolgoztak le az aratás és cséplés idején társadalmi munka címén. Segítettek a lennyűvésben is: 4,4 hektár lent nyűttek ki, Jó munkájukért dicséretet érdemelnek: Szabó Ilona, Tóth Gizella, Varga Etel, Adorján Kató és Takács János. * * * Idáig a levelek. Mennyi-mennyi nagyszerűség, lelkesedés, és segíteniakarás árad belőlük. Minden levél azt a célt szolgálja, hogy minél hamarabb, s minél jobban végezzék szövetkezeteseink a még hátralévő munkákat. A levelek mondanivalója bizonyára célbatalál, és ösztönző erővel hat az emberekre, a gyorsabb és jobb munkára, mert társadalmunk mai termelési feladatai ezt kívánják. A munka üteme az aratás és cséplés befejeztével nem csökken, sőt az ősziek betakarításában, s az őszi kalászosok vetésében csúcsosodik majd ki. Ezért ki kell használni minden percet a nyárutói, illetve koraőszi mezőgazdasági munkák időbeni elvégzése érdekében. g. — Az utóbbi napokban levelezőink arról számolnak be leveleikben, hogy a cséplés már a végéhez közeleg. A tág rónákon az aranyló búzatáblák helyén traktorok zakatolnak, folyik a tarlóhántás, készül a porhanyó magágy a koraöszi kalászosok alá. Ám nem feledkeznek meg szövetkezeteseink az állattenyésztési teendőkről sem. Minden tudásukat latbavetlk a magasabb tejelékenység, a súlygyarapodás növelése érdekében. ALSÖLÄNC. A szepsl járásban az alsólánci EFSZ volt az első, amely az új terv elkészítése után jelentette, hogy a mezőgazdasági termelés színvonalának emelése érdekében elfogadja a prerovi járás szövetkezeteinek versenyfelhívását. Tervük szerint például a jövő esztendőben 23 százalékkal növelik a növénytermesztést. A legfontosabb teendő ezek szerint az, hogy a haszonállatok részére elegendő menynyiségű és jó minőségű takarmányt termesszenek. így az árpa hektárhozamát az idei 24 mázsa helyett 27 mázsára, a kukoricáét pedig 25 helyett 30 mázsára. Cukorrépából hektáronként 90 mázsával akarnak többet termelni, mint tavaly (a múlt évben 260 mázsát takarítottak be cukorrépából, hektáronként). A jövő évi tervük egy hektár mezőgazdasági földterületre tejből 602 liter, húsból 148 kiló, s tojásból 670 darabot ír elő. Hogy ez valóra is válhassék, bevezetik a szarvasmarhák nyitott istállózását, s baromfiaknál pedig a mélyalmozásos nevelést. Tinka Ferenc és Nagy Dezső, a szepsi JNB dolgozói Kenyheci tervek A kassai járásból elsőként a kenyheci EFSZ válaszolt a prerovi versenyfelhívásra. A nemzeti bizottsággal karöltve a többi szövetkezet tagjai is latolgatják, hogyan termelhetnének többet és miképpen csökkenthetnék a termelési költségeket. Az alábbi táblázatokban bemutatjuk a kenyheci EFSZ eredményeit és terveit. A NÖVÉNYTERMELÉSBEN: Emelkedés Terményfajta ha-hozam Várható Vállalás az 1959-es 1958-ban 1959-ben 1960-ra évhez viszonyítva Búza s . | j . . 20,9 q 28 q 30 q 7,1 °/o Rozs . . . i . . 20,3 q 21,5 q 24 q 11,6 °/ó Árpa i . , 21,5 q 24 q 27 q 12,5 % Zab .... i | 20,3 q 22,5 q 25 q 11,1 % Kukorica . > , , , 28 q 28 q 32 q 14,2 % Cukorrépa........................... 382 q 385 q 400 q 3,8 °/o Burgonya . . * 100 q 120 q 150 q 25 % Többéves takarmány . . 55 q 65 q 80 q 23 °/o az Állattenyésztésben a következőket vállalták: 1Q-o Várható Vállalás Em®lkedé£ 1958-ban 195g.ben 1960_ra a jovo évben Tejtermelés tehenenként , 2395 lit 2630 lit 2800 lit 6,4 °/o malacelválasztás kocánként 13,5 db 14,5 db 15 db 3,41o Egy hektárra eső hústermelés ossz.: $ . 140,8 kg 159 kg 183,6 kg 15,4 % ebből marhahús . . 56,4 kg 62,8 Kg 75,8 kg 20,7 °/ó sertéshús . 79,5 kg 81,8 kg 103 kg 25,9 °'b Tejtermelés . , . . 399,7 lit 461,9 lit 571,9 lit 23,8 % Tojás 56,5 db 68,1 402,9 491,1 °/o A táblázathoz meg kell még jegyeznünk, hogy 1960-ban a földterület 29,6 százalékán fognak takarmányféléket termelni. Az évelő takarmányok területe 21,8 százalékot tesz ki. Több silótakarmányt, főképp tejesérésben silózásra szánt kukoricát termelnek, s ezzel elérik, hogy minden számosállatra 45 mázsa siló és 15 mázsa jó minőségű szálastakarmány jut. A kenyheciek vállalása feltételeikhez viszonyítva dicséretet érdemlő tett és követésre méltó példa a kassai járás minden szövetkezetének. Iván Sándor, Kassa Lesz bőven takarmány a komáromi járásban lévő nagykeszi EFSZ-ben RÖVIDEN — a frencséni járásból A trencséni járás 46 községe közül 43-ban már a földművesek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek, s a földterület 75 százalékát vitték a közösbe, melyből 18 198 hektár a szántó. A kollektivizálás eszméje azonban további kis- és középparasztokat győz meg a közös gazdálkodás előnyéről. Előreláthatólag az ősz folyamán a még hátralevő három község földművesei is szövetkezetei alakítanak. Annak ellenére, hogy a járás területét túlnyomórészt hegyes-dombos vidékek képezik, a szövetkezetesek így is szép eredményekről adnak számot. Például a Vlcice-i 363 hektáros EFSZ-ben az állattenyésztésre fektetnek nagy súlyt. Egy fejőstehén napi tejhozama eléri a 10 litert. A növénytermesztésben sem rosszabbak az elért eredmények. Az idén búzából 25, rozsból 29, árpából pedig 26 mázsás hektárhozamot értek el. Cukorrépából 315 mázsás hektárhozamokra számítanak. Hasonló szép eredményekről beszélnek a trencséni EFSZ tagjai is. 220 hektáron gazdálkodnak. A gabonaneműek hektárhozama 26-27 mázsa körül mozog. A gazdaság jó menetét bizonyítja még az is, hogy 24 koronát fizetnek munkaegységenként. Meg kell még említeni a Zemianské Liehov-i EFSZ-et is, ahol 21 korona a munkaegység értéke. Búzából, rozsból és árpából 25—25 mázsás hektárhozamot értek el. Azonban az említett szövetkezetek tagjai , nincsenek megelégedve az eddigi eredményekkel Minden igyekezettel azon vannak, hogy közel 10 százalékkal emeljék ezt a termelési átlagot. Szabó Lajos, a KNB dolgozója, Bratislava
