Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-19 / 66. szám
258 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. augusztus 19. zöm marad, akkor egészen kiszárad és • tápanyagok nagy hányada is kilúgozódik belőle. A kukoricaszárat cukorcirokkal, répafejjel vagy nyers cukorgyári répaszelettel keverten a legalkalmasabb siléznunk. Ilyen esetben nincs szükség melasz hozzákeverésére. Jobban becsüljük meg a répaszeletet. Ne forduljon elő, hogy a répaszeletet lefordítják a kocsiról, azután szabadon hagyják, s silózásra már csak félig rothadt állapotban kerül. A répaszelet silózása is száraz takarmányokkal (például kukoricaszárral, gabonafélék pelyvájával) keverten a legjobb. Nagyon értékes takarmány a répafej, a jobban meg kellene becsülnünk. Az a leggazdaságosabb felhasználási módja, ha frissen etetjük, mivel azonban nagy tömeget szoktunk belőle betakarítani, az egészet nem etethetjük föl zölden. Tehát a fennmaradó mennyiséget tartósítanunk kell. Okvetlenül fontos azonban, hogy a répafejek közül a földet rázzuk ki (legjobb lenne a répafejet megmosni), mert ellenkező esetben a föld sokat árt az állati szervezetnek, súlyos bélhurutot és különböző emésztési zavarokat okozhat. A répafejet szintén a répa felszedésével párhuzamosan silózzuk le, tehát ne várjuk meg a répa betakarításának a végét, mert addigra a répafej télig megrothad és elveszti tápanyagainak komoly részét. A répafej esetében ts jobb, ha más takarmányokkal keverten silózzuk, mivel így az előállított siló minősége kifogástalanabb, s a tápanyag- Veszteségek is kisebbek. A silózás sikere jórészt a cukorminimum biztosításától függ. Minél több fehérjét tartalmaz a silózásra szánt növény, annál több cukorról kell gondoskodnunk, hogy biztosítsuk a tejsavas •rjedést A magas fehérjetartalmú növényekben részint kevés a cukor, részint éppen nagy fehérjetartalmuk erősen tompítja a savasságot, tehát ezeknek a növényeknek a silózásakor több cukorra van szükség, hogy jó silótakarmány váljék belőlük. Ilyen nehezen silózható növények az évelő pillangósok, az őszi és tavaszi keverékek (a bükkönyös és borsós keverékek), az egyéves pillangósok éa a füvek. Ez az oka, hogy ezeket a növényeket mindig sok szénhidrátot tartalmazó, könnyen silózható növényekkel keverten, például kukoricacsalamádéval, silókukoricával, cukorcirokkal stb. együtt silózzuk. A tápanyagveszteségeket a silózás műveletének időtartama jelentős mértékben befolyásolja. Tudjuk, hogy legjobb a hidegerjesztéses silózás, mert ilyenkor a legalacsonyabbak a veszteségek. Ha azt akarjuk, hogy silótakarmányunk hidegen erjedjen, akkor a silótérség megtöltésének nem szabad egykét napnál tovább tartania, mert ha ez a művelet elhúzódik és a takarmányt nem döngöltük le alaposan, ez esetben a silótakarmány fölmelegszik és emiatt sok tápanyag megy veszendőbe. Zubrilyin szovjet tudós könyvében olvashatjuk, hogy mialatt a silótakarmány 20 fokról 50 fokra fölmelegszik, keményítőértékének 17 °/o-a tönkremegy. A hoszszabb ideig tartó silózási munka közben sokszor 60 — 70 fokra is fölmelegszik a takarmány, aminek következményeként a tápanyagok harmada is elveszhet. A fölmelegedett takarmányban a tejsavas erjedés baktériumai is háttérbe szorulnak, s inkább a rothadás és a penészedés okozói kerülnek előtérbe. Tehát a silózás ütemét mindig a silótérség terjedelméhez képest határozzuk meg, éspedig olyképpen, hogy egy-egy silótérség megtöltése két napnál tovább ne tartson. Nagyon fontos a silózott takarmány tömítése, amivel kiszorítjuk a levegőt a takarmány közül. Ezzel mérsékeljük a felmelegedés veszedelmét és kedvező feltételeket alakítunk ki a tejsavas erjedés részére. Köralakúi süllyesztett silógödrökben, amíg kevés bennük a takarmány, emberi erővel, tiprással történik a tömítés. Ha a takarmány szintje magasabb, a tömítést állatokkal, rendszerint ökrökkel végeztetjük. A tömítést faiközi silótérségekben oldhatjuk meg a legtökéletesebben, ugyanis ezekben a silógödrökben a tömítésre lánctalpas traktorokat használhatunk, amelyek a takarmányt alaposan ledöngölik. Főként nehezen silózható növények silózásakor fontos, hogy a takarmányt fölaprózzuk. Minél nehezebben silózható a kérdéses növény, annál apróbbra kell szecskáznunk. A felaprózással ugyanis sejtnedveket szabadítunk föl, amelyek kitöltik a takarmány közötti hézagokat, s ezáltal az erjedés meggyorsul. De a felaprózott takarmány tömítése is sokkal könnyebb, s több is fér belőle a silótérségbe". A silótérség befödése azonnal történjék meg, mihelyt a silózás véget ért. A földet ne dobáljuk közvetlenül a takarmányra, hanem közben szalmát vagy pelyvát rétegezzünk. Ezáltal is sok takarmányt mentünk meg a rothadástól. A silótérség tetejét úgy képezzük ki, hogy a takarmány közé esővíz ne csuroghasson. A könnyen erjedő takarmányt rendszerint a silózástói számított 6 hét elteltével, a nehezebben erjedőt 8 hét múltán etethetjük. A jő silótakarmány szaga kellemesen savanykás, színe zöldessárga vagy világosbarna, tapintása nedves, s benne az eredeti növényrészeket könnyen fölismerhetjük. A romlott silótakarmány sötét, rothadásra emlékeztető" szagot áraszt, kémhatása pedig semleges vagy lúgos. A kifogástalan silőtajcarmány kémhatása savanyú, savtartalmának nagyobb részét tejsav alkotja, és vajsav nincs benne. Most pedig egy gyors és könnyű módszert ismertetünk, amelynek segítségével minden különösebb felszerelés nélkül megállapíthatjuk a silótakarmány minőségét. A vizsgálandó silótakarmányból 50 gr-nyit egy szélesnyakú, egyliteres ürtartalmű befőttes üvegbe teszünk, erre 0,5 liter desztillált vizet öntünk, majd 0,5 cm3 formaldehiddel egészítjük ki. Az üveget lefödjük, egy napig állni hagyjuk, de közben többször fölrázzuk. Egy nap múltán tölcsérbe tett vattán át az egészet átszűrjük. A fennmaradó takarmányt újabb 0,5 liternyi desztilált vízzel öntjük le és hozzácsurgatjuk az előző silókivonathoz, majd az egészet desztilált vízzel pontosan 1 literre feltöltjük, s jól összerázzuk. Ezután a silókivonatba egyetemes indikátor-papírt helyezünk fél percre. Benedvesités után az indikátor-papír megszíneződik. A színeződött papirt összehasonlítjuk egy színképpel, amelyről leolvassuk a silótakarmány kémhatásának fokát. Az indikátor-papírt egyetemes indikátor-folyadékkal is helyettesíthetjük. A kifogástalan minőségű silótakarmány kémhatása savanyú: 4 pH körül mozog. Ha a kémhatás 6 pH-nál magasabb, akkor silőtakarmányt ne adjunk állatainknak, mert romlott és káros a szervezetre. RÁKÓCZI LAJOS A gabona tárolása es kezelése A kitermelt gabona nem kerül azonnali felhasználásra, ezért azt tárolni kell. Tárolás közben azonban ügyelni kell, különösen most, a csapadékos időjárás után, hogy minél kisebb legyen a menynyiségi és minőségi veszteség. Ezért a gabona szárogatása, tárolás alatti kezelése fokozottabb gondosságot kíván. A gabonaszemek az ez évi aratás idején a szokottnál magasabb nedvességet tartalmaztak. Az utószárítást pedig megnehezítette a csapadékos időjárás és. a levegő szinte állandóan magas páratartalma. Ebből kifolyólag vigyáznunk keli a gabona utóérésénél, amelyen a magvak a tárolás első szakaszán mennek át. Az utóérés alatt a mag oxigént fogyaszt és szénsavat termel, tehát vízpára és fölös hőmennyiség távozik el. Ha a vízpára és a hőmennyiség a magból nem távozik el, hanem felhalmozódik, a mag felmelegedését idézi elő. A mag dohos, penészes lesz és csökken a csírázóképessége. Látjuk, hogy tárolás kezdetén szükséges a tökéletes szellőzés, ezért gondoskodnunk kell a friss, száraz levegő állandó áramlásáról. Helyes, ha a gabonát olyan magas garmadában tároljuk, hogy állandóan figyelemmel kísérhessük, nehogy bemelegedés, befülledés álljon elő. Abban az esetben, ha a legcsekélyebb melegedést is tapasztaljuk, azonnal szellőztessük a terményt átlapátolássaL Ezt annyiszor ismételjük meg, ahányszor szükséges a megfelelő hőmérséklet eléréséhez. Vigyázzunk, hogy 14—14,5 %osnál nedvesebb terményt Ve szállítsunk magtárba, hanem napon szárítsuk, mert a szabadban egynapi szárítás eredményesebb, mint ha a magtárban hetekig forgatjuk. Az így kezelt gabona ellenáll a nagyobb hőmérsékleti Ingadozásnak és a penészgombának, amely a bemelegedett gabona dohosságát okozza. Újfajta műtrágya Egy konsztantinovi műtrágyagyárban újfajta anyagot gyártanak, amely molibdén, cink, mangán, bór stb. hozzáadásával ún. porított üvegből készül. A mütrágyaújdonság gyorsítja a paradicsom érését és fokozza a cukorrépa cukortartalmát. ★ ★ ★ Több mint 10 000 gabonakeresztezés Magyarországon Magyarországon a Duna —Tisza-közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatói most takarítják be a nemesített kísérleti gabonák termékét. Nagy munka ez, mert a több mint 10 000 keresztezésből származó gabonafajták termését különkülön kell összegyűjteni. Minden parcellán különleges kisgéppel egyenként csépelik ki a kalászokat. A munka végeztével a kísérleti parcellákról betakarított és nagy gonddal kicsépelt fajták közül válogatják ki a következő évben nemesítésre szánt fajtákat.
