Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-08-16 / 65. szám

A szocialista faluért Mezőgazdasági termelésünk döntő fordulatának sikeréért Még el sem ült a nyári munkák zaja, már előttünk az őszi munkák sokasága, de a sürgős munkák köze­pette is egy halaszthatatlan feladat áll nemzeti bizottságaink és földmű­veseink előtt — az 1960. évi termelési és begyűjtési terv elkészítése. Egye­sek szemében a látszat szerin talán korainak tűnik nyár derekán a kö­vetkező évi termelési terv készítése. Ha azonban azt a valóságot vesszük figyelembe, hogy az őszi vetések ide­je immár az ajtón kopogtat, akkor azt kell mondanunk, hogy a tervké­szítés nagyon is a körmünkre égett. Mert ha mezőgazdasági termelésünk­ben mielőbb el akarjuk érni az élet­színvonalunk emelését célzó döntő fordulatot, akkor ennek egyik fontos pillére, a vetésterület legcélszerűbb elosztása, nagyonis sürget. Napjainkban országos méretben fo­lyik a tervkészítés, mely egybeesik azzal az igyekezettel, hogy járásaink, mezőgazdasági üzemeink méltó vá­laszt adjanak a prerovi felhívásra. Arról van szó, hogy EFSZ-eink 1960- as évi termelési és begyűjtési terve már azokból a fő irányelvekből indul­jon ki, melyekkel mezőgazdasági ter­melésünkben elérhetjük a pártunk Központi Bizottságának március 4 — S-i ülésén kitűzött döntő fordulatot. A prerovi járás ezen a téren jó pél­dát mutatott, mert mint a felhívásból kitűnik, a termelés emelését a nép­­gazdasági szükségletek legfontosabb pontjainak figyelembevételével való­sítják meg. Vagyis olymódon, hogy csökkentik a kenyérgabona vetéste­rületét anélkül, hogy a termelés mennyisége csorbát szenvedne, ugyanis növelik a hektárhozamokat. A sörárpa és takarmányféléknek mind a vetésterületét, mind a hektárhoza­mát növelik és így tűzhettek ki olyan merész célokat, hogy már az 1960. évben minden főbb mutatóban túl­szárnyalják az országos átlagban 1965-re tervezett termelési mutató­kat. A prerovi példa nyomán a tervké­szítéssel kapcsolatban sok jó példát említhetünk. Hiszen eddig csupán Szlovákiában több mint 300 mező­­gazdasági üzem és néhány járás tett jelentős vállalást a termelés emelé­sére. Általában azok a járások és szö­vetkezetek válaszoltak elsőnek a fel­hívásra, ahol a tervkészítésben a nemzeti bizottságok jó munkát vé­geznek. A Xrnavai Járási Nemzeti Bizottság dolgozói ezen a téren céltudatos munkát végeznek, mert az 1960. évi termelési és begyűjtési tervet a szö­vetkezetek képviselőivel közösen ké­szítik. Hasonló jó példával találko­zunk a nyitrai kerület bánovcei járá­sában, ahol a tervkészítést megelő­zően a JNB dolgozói alaposan meg­vizsgálták a helyi termelési lehető­ségeket és az instruktorok segítsé­gével közvetlen kapcsolatot terem­tettek a szövetkezetekkel. Dícsérőleg kell szólni a somorjai, királyhelmeci és zselízi járásban észlelt jó szervező munkáról is. A párkányi JNB-on szintén jó szer­vezéssel találkoztunk. A JNB dolgo­zóiból és szakemberekből négyes csoportokat szerveztek. A hét csoport mindegyikét úgy állították össze, hogy a vezetőn kívül legyen benne egy agronómus, egy zootechnikus és egy olyan szakember, aki a pénzügyi tervezés terén tud segítséget és szakmai tanácsokat adni. Nagyon he­lyesnek, könnyen áttekinthetönek bi­zonyultak a Jancsa elvtárs által ké­szített tervpapírok is, és ez nemcsak megkönnyítette, de meg is gyorsítot­ta a munkát. Az alapos szervezésnek és a fáradságot nem ismerő éjszaká­kat is felhasználó csoportok tagjai­nak köszönhetik, hogy ők már a szö­vetkezetekben kidolgozott tervek alapján adhatnak választ a prerovi felhívásra. És ez azt jelenti, hogy a helyszínen készült, a termelőkkel alaposan megvitatott tervekben a hozzávetőleges járási tervhez viszo­nyítva sok a nem várt javulás. Pél­dául a kisújfalusi EFSZ-nek a járási előjegyzés alapján 15 vagon húst kellett volna termelni, ők azonban 21 vagonnal akarnak a dolgozók aszta­lára adni. A tej- és tojástermelésből szintén jóval többet vállaltak az elő­jegyzettnél. És a kisújfalusi, sem a párkányi járásban, sem országos mé­retben nem egyedüli példa. A tornaijai és ipolysági járásból is jó hírek érkeznek. Kevésbé kielégítő a helyzet a rozsnyói járásban, ahol néhány nappal ezelőtt a JNB-on csak egy ember dolgozott a tervekkel. Ez pedig két szempontból is kifogásol­ható, mert előszöris egy személy képtelen olyan sokoldalúan átlátni a dolgokat, mintha többen végeznék ezt a fontos munkát, és az idő is sürget, hiszen a következő napokban a járási nemzeti bizotságokon már az egyes gazdaságokban megtárgyalt és elfo­gadott terveket kell összesíteni. A termelési és begyűjtési terv ké­szítéséből a JNB és HNB dolgozóira s a szövetkezetek vezetőire váró feladatok nagyok. Megkövetelik a dolgozók gyors és helyes tájékozta­tását, a tervfeladatok pontjainak egyénekkel történő megvitatását, a megvalósítás sikereiért fel keli hasz­nálni minden ésszerű javaslatot, kez­deményezést és el kell érni azt, hogy a terv teljesítését a dolgozók egyéni és kollektív vállalásai biztosítsák. Már a terv megbeszéléseknél ki kell ala­kítani a szocialista munkaversenyt az egyének, csapatok, csoportok és szö­vetkezetek között. Az egyéni kezde­ményezésre elsősorban azért szüksé­(Folytatás a 2. oldalon.) Földbe kerül az ősszi repce A nyitrai kerületben befejezték a 210 000 hektár gabona aratását, s most minden szükséges emberi- és gépi erőt a cséplés gyors befe­jezésére összpontosítanak. Emel­lett azonban már teljes mérték­ben folynak az őszi vetések talaj­­előkészítési munkálatai. Augusztus 11-ig a kerület EFSZ-ei az őszi repce vetéséhez 250, a bajcsi, lé­vai és nánai ÁG-ok pedig 150 hek­tár földet készítettek elő. A mun­ka azóta is tovább folyik és a zse­lízi, párkányi, nyitrai, őgyallai, valamint a lévai járásban a legkö­zelebbi napokban 2800 hektár jól előkészített fölbe vetik el az őszi repcét. -tk Hárítani, bántani a tarlót Segítenek a gönyűieknek Augusztus 6-án a kenyheci szövet­kezet tagjai is befejezték a cséplést. Búzából 32, rozsból 30, árpából és zab­ból 28 — 28 mázsás hektárhozamokat értünk el. A felszabadult cséplőkkel a szom­szédos gönyűi EFSZ-nek segítünk, hogy ott is, mihamarabb végezzenek a gabonanemúek cséplésével. Ezen­kívül jól felkészültünk a tarlókeve­rékek siiózására és a koraösziek ve­tésére is. KORÁN JÓZSEF, Kenyhec Köszöntjük a kékhadsereg bátor katonáit Ma ünnepeljük az országot vasutasnapol Országszerte nagyarányú előkészü­letek folytak az elmúlt hetekben, ami­kor vasúti dolgozóink újabb kötele­zettségvállalásokkal köszöntöttek az V. csehszlovák vasutasnapot. Ebből az alkalomból egész dolgozó népünk ne­vében szívből köszöntünk benneteket, csehszlovák vasutasok, hogy a szocia­lizmus befejezéséért küzdő nagy erő­feszítéseitekben még nagyobb sikere­ket érjetek el. Soraitok között bát­rabbnál bátrabb hazafiak állnak, akik történelmünk során már többször ta­núbizonyságot tettek népünk és1 ha­zánk iránti odaadásuknak. A Szlovák Nemzeti Felkelés dicső partizánharco­sai bővítik soraitokat, akik szintén most emlékeznek vissza a nehéz har­cok utáni felszabadulás 15-ik évfordu­lójára. Pavol Mát ás, köztársasági érdem­renddel kitüntetett zvoleni mozdony­­vezető, aki annak idején életét koc­kára téve szállította az utánpótlást a felkelők részére, mint képünkön lát­ható, idézve a múltat, de a mai bol-. dog jelennek örülve mondja el a tör­ténetet. Ma 15 év elteltével sem lan­kadt bátorsága és harci szelleme. Az ő nevéhez fűződik a zvoleni vasútállo­más dolgozóinak szocialista munka­felajánlása, melyben az elmúlt félév­ben 3777 tonna szenet takarították meg — félmillió korona értékben —. 83 kollektíva vállalta, hogy tízezer kilométer utat tesznek meg baleset nélkül. Öt legjobb kollektíva pedig a szocialista munkabrigád címért ver­senyez. Ez a legszebb hozzájárulás vasutasaink ünnepéhez, melyhez még további példákat sorolhatnánk... Mire figyelmeztet az Ústí-i példa A beadást 23 nappal előbb teljesítették Az elmúlt napokban nem kis meg­lepetéssel tanulmányoztuk a begyúj­­tíésről szóló napi táblázatot. A szlo­vákiai kerületekkel szemben az Űstí-i keHilet került az élre. Sőt a Hradec Králové-i kerület is a harmadik he­lyen volt. A legújabb jelentés arról számolt be, hogy az ústí-i kerület 23 nappal előbb 101,1 százalékra telje­sítette a beádást. Elgondolkoztató, hogyan érhetett előbb a célba egy csehországi kerület. Elsősorban is a járási nemzeti bi­zottságok jó szervező munkája volt a döntő tényező. Szombaton és va­sárnap például 38 000 ember dolgo­zott a mezőkön, 10 500-an az aratási brigádok keretében tevékenykedtek. A JNB-ok megszervezték a szövet­kezetek közötti páros versenyt. A gé­peket tökéletesen kihasználták. Nem egy esetben nappal arattak, az éjjeli órákban pedig csépeltek. A kedvező­tlen időjárás miatt a gabona nem volt elég száraz. Ez sem volt akadály. A begyűjtési üzem dolgozói mintegy 200 vagon gabonát szárítottak meg. Az Ostí-i példa rácáfol minden olyan „objektív“ akadályokra, melye­ket szívesen emlegetnek. Később érik a gabona, mégis előbb teljesítették a beadást. Bizony nem a legjobb bizo­nyítvány, hogy egyes szlovákiai EFSZ- ekben még mindig aratnak és csé­pelnek. Rossz volt az időjárás. De kezdhettük volna előbb is. Nádsze­gen például jó ideig azon vitatkoztak, hogy kézzel, vagy pedig géppel aras­­sanak-& Szebellai János, az ipolysági JNB elnöke is beismerte, hogy egy héttel előbb kezdhették volna az ara­tást, Most ráadásul nem használjuk ki eléggé a gépeket. Még sok élen­járó szövetkezetek sem fejezik be a cséplést időben. Még mindig barnult félkeresztektől „tarka a határ". Ke­vés helyen csépelnek éjszaka és va­sárnap. Jó szervezéssel még sokat behoz­hatunk. A Szlovák Nemzeti Felkelés 15-ik évfordulóját úgy ünnepelhetjük meg méltóan, ha tiszta lesz a határ a gabona terméstől és minden kerület rövidesen teljesíti beadási kötelezett­ségét. (b) Nyári burgonyából 66000 Kcs jövedelem A kisújfalusi szövetkezetesek a sür­gős nyári munkák alatt arra is talál­tak időt, hogy kiássák és piacra szál­lítsák a bevallásuk szerint nem egész négy hektáros táblából a félkorai bur­gonyát. A nem nagy területről 684,5 mázsa burgonyát adtak át a felvásárló üzemnek, ezzel teljesítették burgo­nyabeadásukat és több mint 66 ezer korona jövedelemhez jutott a szövet­kezet. Kifizetődő volt a fáradozás.-ti 300 VÁLASZ felhívásra A prerovi felhívás országos mozgalommá szélesedett. Csupán Szlo­vákiában eddig több mint 300 mezőgazdasági üzem, s ezenkívül már néhány járás is értékes felajánlással válaszolt a preroviak kezdemé­nyezésére. A legtöbb vállalást eddig a kassai kerület szövetkezetei tették. 117 EFSZ, valamint a szepsi, királyhelmeci és a rozsnyói járás tett vállalást a termelés növelésére. Augusztus 12-ig a nyitrai kerü­letből 95 EFSZ fogadta el a preroviak felhívását, további 130 EFSZ-ben pedig e napokban készítik a választ. Szövetkezeteink mellett az állami gazdaságok is csatlakoztak a preroviak versenyfelhívásához. A Szenei Állami Gazdaság dolgozói a második negyedévi terv túlteljesítéséért elnyerték a KNB és a Kerületi Szakszervezeti Tanács vörös zászlaját. Eddigi eredményeik tehát szépek és ezek alapján dol­gozták ki válaszukat a preroviak felhívására. 1960-ban általában 10,23 százalékkal emelik a termelést. Ennek eléréséhez a következő in­tézkedéseket foganatosítják: Komposzttal és istállótrágyával 1039, zöldtrágyával 292 hektárt trá­gyáznak meg. Meliorációs munkákkal még ez évben 300 hektár szántóföldet nyer­nek, s a jövő évben 80 hektár eddig terméketlen területet lecsapolnak. Gazdaságuk területén további ku­takat létesítenek, így az öntözött terület 480 hektárra szélesedik. Hogy a gazdaság a takarmányo­zásban önellátóvá válljon, minden számosállatra 105 mázsa jő minő­ségű silót és 14 mázsa szénát bizto­sítanak. A baromfiak és sertések részére (számosállategységenként számítva) 5 mázsa speciális silót készítenek. Szántóterületük 33,1 százalékán takarmányokat termelnek, ennek 22,54 százaléka évelőtakarmány, 5,5 százaléka pedig silókukorica, ame­lyet majd tejesérésben silóznak. Nagy súlyt helyeznek az új tech­nológiai eljárások bevezetésére. A jövő évben a szarvasmarhaállomány 46 százalékát mélyalmozasú szabad­istállókban helyezik el. Ezzel a munka termelékenysége 100 °/o-kal emelkedik. A jelenlegi szarvasmar­haállományt még 50 százalékkal nö­velik (ennek 42 százaléka fejős te­hén lesz) s ezzel biztosítják a gaz­daság istállótrágya-szükségletét. A legeltetésnél 20 villanypásztort al­kalmaznak. A hústermelésnél elő­térbe helyezik a sertések hizlalását, amely az összes hústermelés 71 százalékát képezi majd. A hizlalási idő lerövidítése érde­kében 100 százalékos automatizá­lással előhizlalást alkalmaznak, s ez a munka termelékenységének 200 százalékos emelkedését jelenti.-P~ 9 százalékkal A pelhrimovi ÁG alkalmazottai hazánk felszabadulása 15. évfordu­lójának tiszteletére, valamint a prerovi felhívásra elhatározták, hogy 1960-ban az ideihez viszonyít­va 9 százalékkal emelik a termelést. Hogy ezt elérhessék, nagy gondot fordítanak a legelők javítására és általában a talajjavításra. A jövő évben legalább a széna egyharma­­dát múszárítókon szárítják. Bővítik a kukorica és a silókukorica vetés­­területét. A burgonya nagyobb ré­szét géppel ültetik, s géppel végzik a növényápolást is. A hízósertése­ket kizárólag önetetéssel hizlalják majd, a szarvasmarhák legeltetésé­nél pedig mindenhol villanypásztort alkalmaznak. A dolgozók szaktudá­sának bővítése érdekében a tél fo­lyamán üzemi munkaiskolákban elő­adásokat tartanak. Z. N. Bratislava második A bratisiavai kerület Szlovákiában az első, a köztársaságban pedig a második helyre kerülve, augusztus 12-én 11 órakor 100,1 százalékra teljesítette a gabonabegyűjtés tervét. Ez a siker különösen a somorjai, a malackai, a senicai és a trnavai járás érdeme, mely utóbbi terven felül 200 vagon gabonát adott be. A gabonabe­gyűjtés tervét 34 nappal a kerületi tervben előirányzott határidőnél előbb és hét nappal hamarább teljesítették, mint tavaly. A határidő előtti telje­sítéshez különösen a meghosszabbí­tott és éjjeli műszakok jó munka­­szervezése, valamint 10 — 12 ezer bri­gádmunkás, üzemi, hivatali és iskolai dolgozó kiadós segítsége járult hozzá. A bratisiavai kerület földművesei a begyűjtési terv határidő előtti telje­sítésével egyidejűleg gondoskodtak egyéb mezőgazdasági munkák elvég­zéséről is, mint a második kaszálás­ból nyert takarmányfélék betakarítá­sáról s a keverékek vetési tervének teljesítéséről. A kerületben folytatják a gabona begyűjtését, s még e hét folyamán megbirkóznak a beadást feladatokkal a kerület valamennyi járásában, ki­véve a myjavai járást. Bratislava, 1959. augusztus 16. | Ára 30 fillér I X. évfolyam, 65. szám. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents