Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-09 / 63. szám
1959. augusztus 9. yfzalHui Földműves Versenyben a szeszélyes időjárásai.;; Legények a gáton Befejezéshez közeledik a gabona betakarítása. A la vagy holnap a zsemlének is végeznek vele. A község apraja-nagyja kint szorgoskodik a határban. Itt találjuk llormják Andrást, Juhász Lászlót, Kotrusz Pétert, Szabd Józsefet és Bóna Andrást is, akik már közel SO nyarat értek meg. Azonban munkájukon nem látszik meg ez a kor. Egyvonalban dolgoznak a fiatalokkal, akik szinten igyekeznek, hogy mielőbb befejezzék mz aratási és cséplési munkát, A megnevezett szövetkezeti tagokra még ma is ráillik az a mondás, hogy „legények a gáton"! KOTRUSZ LAJOS, Zsemlér Talán így jellemezhetnénk az idei aratási és cséplési munkák menetét. Szövetkezeteseink teljes erőbeadással, minden percet alaposan kihasználva, igyekeztek, hogy mielőbb raktárba jusson a gazdag termés. Így volt ez nálunk is, Kéménden. A község apraja nagyja bekapcsolódott a munkába. Naponta 500—600 ember szorgoskodott a gabonaföldeken. A kombájnnal aratott gabonát két váltásban: éjjelnappal tisztítottuk. Mindez pedig a jó politikai- és szervező-munka eredménye. Ezt a megmozdulást a járási nemzeti bizottság példaképül állította a járás többi szövetkezetesei elé. A jó eredmények elérésben nagy részük van a fiataloknak is, akik egyvonalban dolgoztak a szövetkezet tagjaival. Szombaton délután és vasárnap is üzemben voltak a kévekötőgépek és a cséplők. A jó munka bizonyítéka: 27 mázsás hektárhozamot értünk e! árpából a tervezett 22-vel szemben. A búza hektárhozama is jóval több lesz a tervezettnél. Győztek a bolykiak 14 napra tervezték a gabno learatását a bolyki szövetkezet tagjai. Azonban ezt a batáridőt a fáradságot nem ismerő munka árán 5 nappal lerövidítették. Amikor még a losonci járás szövetkezeteseire közel 2000 hektár gabona várt Ieratásra, a bolykiak már jelentették: — Befejeztük az aratást! Minek köszönhető ez az eredmény? Elsősorban is a jő szervező munkának, amit a szövetkezet és a HNB vezetői végeztek, no meg a község lakosainak — kivétel nélkül — aktív bekapcsolódása ebbe a munkába. Az aratók között ott szorgoskodott a közel 76 éves Ferenc Józsi bácsi is, aki nem maradt le a többiek mögött. A traktorosok közül Bize József került az első helyre. Munkájuk után nem szégyenkeztek az asszonyok sem. Ferenc Mária, Vargáné és a többiek odaadő munkája is nagyban hozzájárult az aratási és cséplési munkák sikeres befejezéséhez. A szorgalom eredményezte azt is, hogy augusztus 6-ig 100 százalékra teljesítették a gabonabegyüjtési tervet. Lám a szorgalmas munka gazdagon gyümölcsözik! KONCZ JÁNOS, Losonc A helyes dologszervezés gazdagon gyümölcsözik a kertészeti- és dohánytermelő csoport tagjainak keze nyomán is. Reméljük, hogy községünkben is a megelégedés és a jólét költözik minden szövetkezeti család otthonába. Bertók János, segédkönyvelő, Kéménd A M A T E S Z augusztus 3-tól 23-lg nyári szünetet tart. Az augusztus 23 — 31-ig szóló játéktervet lapunk későbbi számában közöljük. HAJDO ZOLTÁN: Daloló gőzmalom Lenn a völgyben Őröl már a gőzmalom, fenn a dombon ülök, innen hallgatom dohogását, csupa ritmus, úgy zenél, azt pufogja: most készül az új kenyér. Lakodalmi bőgő szava, az se szebb, brumma-brumma, tele szórja az eget, eluralja a határt, mint valami nagyzenekar, mást se lehet hallani. Pedig itt a körtefán egy vadgalamb úgy turbékol, hogy a begye feldagad; fölöttem meg pacsirta szót, de nagyon, ■ mégis azt a malom-zúgást hallgatom. Brumma-brumma, ez a kedves, ez a szép, nem kívánok magamnak én más zenét, mert népi ez, nem amolyan müzene, népemről vall minden egyes üteme. <s> A többmilliárdos illami befektetésből a radslavicei EFSZ-ben is folynak a meliorációs munkálatok. Ehhez önsegélyezéssel és társadalmi munkával a szövetkezet tagjai is nagyban hozzájárulnak, hogy a befektetett tőke mihamarabb gazdagon gyümölcsözhessen. Foto: Svrőek Szövetkezeti faluvá válik Nagycsalomija kékkői járás déli részén fekszik Nagycsalomija. A múlt társadalmi rendszerben nehéz sorsa volt itt a falu parasztságának. A felszabadulás után — mint annyi más faluban — Nagycsalomiján is megváltozott az ölet. A falu felvilágosult parasztjai megértették, hogy nem lehet a régi módon gazdálkodni, s megalakították a szövetkezetét. Ám a falu lakóinak nagyobbik fele továbbra is egyénileg gazdálkodott. Azonban ez év október elsejétől az egész falu a közös gazdálkodás útjára lép... Már most megkezdték a takarmányalap biztosítását, összpontosítják a szénát, mert tudják, hogy az állattenyésztésben enélkül nem várhatnak jó eredményeket. Az aratást befejezték. Javában folyik a cséplés. Telnek, hasasodnak a zsákok. Árpából előreláthatólag elérik a 30 mázsás hektárhozamot, ami bizonyára nagyot lendít a szövetkezet gazdasági helyzetén. Ez azt a lehetőséget tárja a tagok elé, hogy szövetkezetük az utolsók közül az élenjárók közé küzdje fel magát járási viszonylatban. S hogy ez valóra váljon, ahhoz még az kell, hogy a tömegszerve★ ★ ★ Igyekvő fejszésiek Teljes lendülettel aratták a gabonát a Királyhelmeci Állami Gazdaság fejszési részlegének dolgozói. A jó időt kihasználva szép eredményeket értek el. Kora reggeltől késő estig dolgoztak. A fiataloknak is nagy érdeme van a termés mielőbbi betakarításában. Dorkó elvtárs, a gazdaság vezetője elmondotta, hogy a tarlóba azonnal ekét akasztottak, s 50 hektárba másodnövényt vetettek. Jő ütemben halad a dohány törésé. Ebből is bő termésre számítanak. Tóth Gyula, Perbenyik zetek Is bekapcsolódjanak a szövetkezet munkájába. Ez főleg a CSISZ szervezetre vonatkozik. Az elkövetkezőkben a CSISZ szervezet vezetőségének oda kell hatnia, hogy a fiatalságot megnyerje a szövetkezet részére, mert tény, hogy az olyan szövetkezetek, amelyekben sok a fiatal, jobb eredményeket érnek el minden téren, s ezt a nagycsalomija! EFSZ vezetőinek szem előtt kell tartani! S végezetül: a most még egyénileg gazdálkodó földművesek szintén iparkodnak beadási kötelezettségtik teljesítésével, hogy október elsejétől „tiszta lappal" kezdhessék boldogabb, örömteljesebb jövőjük építését - a szövetkezetben. Górász Ernő, Nagycsalomija ★ ★ ★ Ä szorgalom eredménye 270 hektár gabona leratása várt a kistárkányi Szabadság EFSZ tagjaira. Jól indult a munka, s a kezdeti hajrá végig megmaradt, melynek az eredménye: az elmúlt hét végén befejezték az aratást. Bálint István, a szövetkezet könyvelője, elmondotta, hogy a napokban a csépliést is befejezik. A gabona sikeres learatásában nagy részűik van a traktorosoknak és kombájnosoknak, akik jól kijavított gépekkel láttak munkához. A közöttük fennálló versenyből Putik József került az első helyre, aki közel 90 hektár gabonát aratott le. Szép számban dolgoznak fiatalok Is a szövetkezetben, összesen nyolcvanhármán. Mindenütt becsülettel megállják a helyüket. Molnár János, Boly ☆ 15 792 brigádos Az oszthatatlan alap és a munkaegységek értéke Nálunk, a libereci kerületben még gyakran találkozunk azzal a nézettel, hogy a szövetkezet oszthatatlan alapjára adott nagyobb összeg a munkaegység értékének rovására megy. A szövetkezeti tagok ilyen gondolkodásmódja az oszthatatlan alap növelésének ökonómiai szükségességével kerül ellentétbe. A mezőgazdasági termelés lényeges emelkedését ugyanis további új gépek beszerzése, az állattenyésztésben szükséges berendezések létesítése és a melioráció, főleg a talaj termővé tétele segíti elő. Az ehhez szükséges anyagi eszközöket éppen az oszthatatlan alapból meríthetik, amely a szövetkezetnek az elhasznált termelőeszközök felújítását és a termelés kibővítését teszi lehetővé. Ebből a szemszögből nézzük meg, hogyan alakult a helyzet a libereci kerületben. Az egyes években az oszthatatlan alap feltöltése a következő volt: 1956-ban 6,40 százalékot, 1957-ben 7,37 százalékot. 1958- ban 7,80 százalékot tett ki és 1959- re a szövetkezetek kerületi méretben tervbevették, hogy az oszthatatlan alapot az ossz-jövedelem 9 százalékával fogják feltölteni. MAGASABB ALAPOK - NAGYOBB JUTALMAK Természetesen sok szövetkezetben az oszthatatlan alap feltöltése lényegesen magasabb, egyes esetekben eléri a jövedelem 16 százalékát. Az ilyen szövetkezetekben az oszthatatlan alap jelentőségét nem kell különösebben kihangsúlyozni. Azonban még mindig sok olyan szövetkezet van, ahol az oszthatatlan alapot jövedelmüknek 9-10 százalékával fogják feltölteni, de találunk olyan szövetkezeteket is, ahol ezt a határt el sem érik. Ha ezeknek a szövetkezeteknek helyzetéből indulunk ki, a fentebb említett ellenvetésekkel kell számolnunk. Az azonban, hogy számolunk ilyen ellenvetéssel, még nem jelenti az ilyen érvelés elfogadását vagy helyeslését. Ugyanis az oszthatatlan alapnak a tervezettnél magasabb feltöltésénél a munkaegység értéke nem csökken. Csökkenés csak abban az esetben lehetséges, ha a termelés nem érné el a tervezett színvonalat. Tapasztalatból tudjuk azonban, hogy a tervben jelentős tartalékokkal is számítanak, amelyeknek egy részét az év folyamán ténylegesen ki is merítik. A szövetkezet évi termelési tervének elbírálásakor valóban megállapíthatjuk, hogy az 1959-es év termelésének terve nem merít ki minden lehetőséget. Tartalékok azonban nemcsak a termelés növelésének további . lehetőségeiben, hanem annak az útnak keresésében is rejlenek, hogyan csökkenthetők a termelési költségek. A szövetkezeti tagok jól tudják, hogy a vetőmag és ültetőanyag feleslegesen nagy készleteinek vásárlása csökkenti a munkaegység értékét, míg a szövetkezeti vetőmag és takarmányalap lehetővé teszi, hogy nagyobb nehézségek nélkül betartsák az EFSZ-ek IV. országos kongreszszusának irányelveit és az oszthatatlan alapot a teljes pénzbevételeknek legalább 10 -12 százalékával feltölthessék. De nemcsak ez az igazi jó gazdákra valló eljárás teszi lehetővé a szövetkezeti tagok egyéni jutalmának növelését, jól végzett munkájuk után, MI A HELYZET AZ ÖNKÖLTSÉGEK KÖRÜL? Ezzel ellentétben a libereci kerületben azt a káros jelenséget is megfigyelhetjük, hogy a termelési költségek 1958 óta 4 százalékkal emelkedtek az 1957-es évihez viszonyítva. Például a takarmányvásárlásnál felmerült költségek 280 koronáról 290-re emelkedtek 1 hektár mezőgazdasági földterületre átszámítva. A brigádokra fordított kiadások is 52-ről 64 koronára emelkedtek hektáronként. Már magában ez a két kis példa is megmutatja, hol lehetne az olyan megtakarítások lehetőségét keresni, amelyek jelentősen elősegítenék a tiszta pénzbevételek emelkedését, — anélkül, hogy ez a munka jutalmazásának rovására menne — növelni lehet az oszthatatlan alap feltöltésére szánt összeget. Ez az út, a termelési önköltségek csökkentésének útja, különösen a jövő évben életbelépő új felvásárlási rendszer bevezetésével kapcsolatban lép előtérbe. Ezáltal valóban megszűnnek mindazok az ellenvetések, hogy az oszthatatlan alap feltöltése a munkaegység értékének rovására megy, mert az új árakba országos átlagban 11,4 százalék magasságban beleszámították az oszthatatlan alapok feltöltését is. Az oszthatatlan alap iránti nagyobb érdeklődést további új ökonómiai intézkedés is igyekszik felkelteni, mint például az új mezőgazdasági adó rendszer (az oszthatatlan alap feltöltésére fordított összeget leszámítják az adó kivetési alapjából és ha az oszthatatlan alapba adott összeg meghaladja a tiszta pénzbevétel 12 százalékát, ügy ennek az összegnek 10 — 50 százalékát leírják az adóból). Ezenkívül már egyedül az az elv, hogy az új begyűjtési árak mellett, amelyekbe belefoglalták az oszthatatlan alapra adandó összeget, s a munkaegységek tervezett értékét nem lesz lehetséges emelni, mindez közvetlenül is a szövetkezeti újratermelés ezen fontos alapjának megerősítéséhez és megszilárdításához vezet. A szövetkezetek nem téveszthetik szem elöl, hogy az oszthatatlan alap ilyen feltöltésénél is további alapjaikat saját eszközeikből csupán 33,7 százalékra tudják majd feltölteni (eddig 19,6 százalék volt) és hogy 1965-ig saját eszközeikből e kötelezettségek 75,4 százalékát fog kelleft'i fedezniök. Mindabból, amit az előbbiekben felsoroltunk, talán eléggé világossá válik, hogy egyes szövetkezeti tagok aggályai, mintha az oszthatatlan alap nagyobbmérvü emelése csökkentené személyes jutalmukat az elvégzett munka után, — teljesen alaptalanok. Éppen ellenkezőleg, sok szövetkezet a termelés rejtett tartalékainak feltárásával bizonyítja, hogy az oszthatatlan alap nagyobb feltöltése a közös gazdálkodás további fejlődéséhez vezet, ami nemcsak záloga, hanem a szövetkezeti tagok egyéni jövedelmének további emelését elősegítő feltétel is. V. Dobiái», mérnök — V. Paírny, a libereci KNB mezőgazdasági ügyosztályának dolgozói Igen, ennyi dolgozott az elmúlt vasárnap a kassai kerület szövetkezeteiben. Az üzemekből 6355-en segédkeztek a betakarításban. 420 autó, 42 traktor, 188 szekér, 6 kombájn és 50 kévekötőgép dolgozott, annak ellenére, hogy a kerület nagyobb részében már a délelőtti órákban is esett az eső. A királyhelmeci és a szepsi járásban főképp a hordás és a cséplés folyt, a többi járásban pedig az aratást szorgalmazták. A kerületben összesen 931 hektáron aratták le a gabonát, 951 hektárról behordták a terményt és kicsépeltek 9243 mázsa gabonát. 1960 első hónapjaiban új iskola építését kezdik meg Horná Breznicán (puchovl járás). A község lakosai önkéntes társadalmi munka keretében készítik a téglát. A munkából bőven kiveszik részüket a fiatalok is _3
