Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-05 / 62. szám
1959. augusztus 5. y/zaUad Földműves 3 V A ír A v A 1 ahol a szocialista munkaverseny w Jí w I U 1/ a termelés lendítőkereke Még fél éve sincs, hogy Tóth István, a vékei EFSZ elnöke, a királyhelmecl járás szövetkezeteinek konferenciáján a járás minden EFSZ-ét versenyre hívta az egy hektárra eső mezőgazdasági termelésben. Versenyfelhívásában lényegében arról volt szó, hogy a tervezett idő előtt teljesítsék a második ötéves terv termelési mutatóit. Elöljáróban el kell mondanom, hogy Véke nem tartozik, (illetve nem tartozott) az élenjárók közé. Legalábbis pénzügyileg nem. A jobb közepesek között foglalt helyet. A közös gazdálkodáshoz való helyes viszony s a jó munkaerkölcs kialakításában azonban az elsők között menetelnek. Ezt már maga az a tény is igazolja, hogy az 584 hektáros mezőgazdasági területen közepes eredményekkel gazdálkodó EFSZ merte összemérni erejét a legjobbakkal. * * * RÖTTUK A KILOMÉTEREKET az apostolok szekerén, mert Vékére hamarabb ér az ember gyalogosan, mint ha az autóbuszra vár. Ilyen dologidőben pedig minden percért kár. Bizonyosan ezt gondolták útitársaim is, mert nem törődve a meleggel, ugyancsak nyakukba szedték a lábukat. Hamarosan el is értük a falu szélét. Épp ott álldogáltak a cséplőgépek. A kocsma felől egészen odáig hozta a szél az erőteljes danolászást. — Ejnye, azok ott bent nagyon ráérhetnek — szólítom Boda Mikit, aztán a békésen pihenő cséplők felé lesek. Ő mosolyog előbb, s csak aztán válaszol. — Megy ám Itt azért a munka is. Ott bent is munkát ünnepelnek. — Már azért csak jobb lenne tán, ha itt kívül a cséplő mellett „ünnepelnének“ — vélekedem. — Éjjel bőséges zápor esett — magyarázza — ebédig azért állnak a cséplők. Délután már rájuk is sor kerül. A nótázás éppen alábbhagyott, amikor odaértünk a kocsma előtti kanyarhoz. Az emberek nagy zsivalylyal tódultak kifelé az udvarból. — Ti többen voltatok, mégis egyszerre végeztünk. vény megállapítja, — a polgári törvényektől eltérően —, hogy a szövetkezeti tag nemtörődömsége által okozott kárt csupán a tényleges kár magasságáig köteles megérteni. Tehát nem kötelezhető annak megtérítésére, amivel a szövetkezet teljes egészében megkárosodott. A törvény meghatározza, hogy a kár jóvátétele nem haladhatja meg a szövetkezeti tagnak a szövetkezetből kapott évi jövedelmének felét. A szövetkezet egyes esetekben, amelyeket a törvény felsorol, a kár jóvátételét bizonyos mértékben csökkentheti is. Hogy azonban ok nélkül ne csökkentsék a károk jóvátételét, esetleg teljesen ne töröljék, a törvény meghatározza, hogy az 500 koronát, meghaladó kártérítési csökkentés vagy törlés a JNB végrehajtó szervének beleegyezését követeli meg. Az EFSZ és az állam közötti kapcsolat. A törvény kilencedik cikkelyében körülhatárolták a szövetkezet és az állam közötti kapcsolatokat. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás szocialista gazdasági rendszerünk oszthatatlan részét képezi. Ez okból a szövetkezet a népgazdaság tervszerű fejlődésének szükségleteihez alkalmazza saját termelési-gazdasági tevékenységét, amelyet előre jól megtervez, s kötelessége a bővített újratermelés érdekében kihasználni minden természeti-, anyagi- és pénzforrását. A szövetkezetek kötelessége termelésük növelése és a rnezőgazdasági termékek fokozott szállítása által egyre nagyobb mértékben ellátni a dolgozókat élelmiszerekkel és az ipart nyersanyagokkal. A szövetkezet legelsősorban az állam iránti kötelezettségének tesz eleget, főleg a beadás, az adók, illetékek, kölcsöntörlesztések és biztosítási dijak kiegyenlítésével. Dr. Ladislav Skotta, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal dolgozója. — Nem igaz. Ti a tavalyi kazal helyén is otthagytátok, mégis lemaradtatok két perccel, — fogom el az első szóváltást. — Mi volt? Hogy volt? - húzódom közelebb. EGYMÁS SZAVAIT KEREKlTGETVE adják tudtomra a tizennyolc hektár borsó kaszálásának történetét. Előző napon délután kezdték kézi kaszával. Számoltak rá jó két napot, mert a hosszú, kusza növény alaposan leheveredett a földre. De a versenyben álló két csoport tagjai olyannyira „húzták" egymást, hogy még egy teljes napig sem tartott. — Erre volt hát a danolászás? — Nem. Az másra volt — büszkélkedik egy füstösképű fiatalember — új kaszásokat avattunk. Egy litert fizetett minden új kaszás. (Csak később tudtam meg, hogy ő, a cigányszármazású Balogh Pista is az avatottak közül való.) így kezdődött ismeretségem a vékei szövetkezetesekkel, s a csoportok és egyének közötti szocialista munkaversennyel. Délután a két cséplőgépnél szemtanúja is lehettem a nagy csatározásnak. De hát mi mindenen meg nem-akad az ember szeme.- Ezek a cséplők nem egyformák, — vetem közba — így az egyiknek könnyű előzni.- Az igaz, mert az egyik gép 1200- as, a másik csak 800-as. Csakhogy ... Juhász elvtárs, a második csoport vezetője előbb megigazítja a zsákot a cséplő alatt, megnézegeti a kövér, hektáronként 27 mázsát Ígérő búzaszemeket, s csak azután folytatja.- Csakhogy cserélgetjük ám a cséplőt a csoportok között. Persze mindig olyan időben, amikor nem akadályozza a munkát. A FÉRFIAK INKÁBB CSAK olyan posztokon foglalnak állást, ahova erősebb kéz vagy pedig a kazalozás tudománya szükséges. Nagyobbára aszszonyok. lányok sürögnek a cséplők mellett. De Takács Mária, Boda Zoltánná, Szabó Évi, Leho Mária, Balogh Jánosné, Szabó Anci, meg a másik cséplőnél, az első csoportban dolgozó fehércselédek nem szégyenkezhetnek szorgalomban, helytállásban a férfinép előtt. így született (már a cséplést is befejezték) a nagyobbik cséplőnél naponta 170 — 180, a kicsinél 130 — 140 mázsa. Meg úgy, hogy a vezetők részéről is kifogástalan a szervezés. A heti munkaértekezletekre minden tömegszervezet képviselőjét meghívják. A nyári munkákra minden erőt mozgósítottak. Nem maradt el Boda elvtárs, a HNB titkára sem, ő gépészkedett a második csoport cséplője mellett. A HNB, a pártszervezet és az EFSZ jó együttműködését már az is biztosítja, hogy mind a HNB, mind a pártszervezet tagjai valamennyien a szövetkezetben dolgoznak. Ezért is alakulhatott ki a helyes versenyszellem a termelés minden szakaszán. Mert a két csoporton kívül versenyben állanak az állatgondozók, zöldségesek, meg a többiek is. Az év élőjén több mint 30 egyéni kötelezettségvállalás született és valamennyi a tervezett termelés túlszárnyalásának érdekében. Továbbá Üj Tóth István zootechnikus ^s az EFSZ elnöke vállalást tettek, hogy az új technológia bevezetése nyomán növelik és olcsóbbá teszik a termelést, és ilymódon az állattenyésztésben 150 ezer koronával — Ezek már csak vízből és lucernából fogyasztanak többet, szemesből legalább azt a félkilót megtakarítják, amit a régi módon a közös vályúból kiszórtak — magyarázza Oj Tóth István az önetetők gazdaságosságát. növelik a bevételt. Persze ez a vállalás az alulról jövő kezdeményezésre, az egyénenként tett felajánlásokra és a szocialista munkaversenyre épült. MINDJÁRT MEG IS TUDHATTAM, hogy a felajánlás teljesítése nem maradt papíron. Ahogy a sertésól felé közeledünk, szokatlan zajra, csattogásra figyelek, — Zabáinak a hízók — mondja Oj Tóth István, aztán mindjárt magam is megláthatom a nagy csattogás okát. Néhány hete már az önetetőkből táplálkoznak a hízók. Most ugyan még csak a nagyobbak, de rövidesen valamennyi, mert a rövid idő alatt is kiszámították, hogy így kifizetődőbb. Az önetetősöknél a napi súlygyarapodás megközelíti a kilót, s ha az elfogyasztott takarmánymennyiség és a súlygyarapodás arányát vesszük alapul, akkor még szebb az eredmény, mert a naponként elfogyasztott nem egészen 3 kg takarmányra 1 kg súlygyarapodás esik. Igaz, így több víz, na és több szecskázott zöldlucema fogy, de ezek az önetetésnél megtakarított ezresekkel szemben csak fillérekkel emelik a termelési költséget. A tehenészetben szintén ez évben kaptak helyet a fejőgépek. Eleinte többen attól féltek, hogy ezáltal majd csökken a tejhozam. De mihamar kiderült, hogy ilyenről szó sem lehet. Bár a tehénállomány még nem a legjobb fajtákból tevődik össze, a fejési átlag mégis 7,4, csupán a fejősökre számítva pedig 9 liter. A KÖZELJÖVŐBEN A TYÜKFARMON IS újítást akarnak. Eddig az volt az elsődleges feladatuk, hogy növeljék a tyúkállományt. Jelenleg már minden hektár szántóterületre három tyúk jut. A létszámot még tovább növelik és bevezetik a ketreces tyúknevelést, hogy itt is olcsóbbá, gazdaságosabbá tegyék a termelést. A fentebb említetteknek köszönhetik, hogy a járási versenyben a félévi értékelésnél ők lettek az elsők. Hogy miért? A versenyben elsősorban az egy hektárra eső termelést, valamint a termelési költségek és a jövedelem arányát vették figyelembe. A véklek pedig ebből a szempontból járási méretben jól állnak. A félévi beadásra tervezett mennyiséget — különösen tojásból és sertéshúsból — magasan túlszárnyalták. Tojásból hektáronként az egészévi-terv 182 darab, félévig eladtak 157 darabot. Sertéshúsból félévig 48,6 kg jut egy-egy hektárra s így a húsfélékből tervezett 146 kg-ot év végére bizonyosan túlszárnyalják. Hiszen mind sertésből, mind szarvasmarhából már most többet tartanak az év végére tervezettnél. Szarvasmarhából 100 hektáronként 48 darab a terv, s már 56,5 darab esik. És mind a szarvasmarha, mind a sertésállomány tovább bővül, mert az anyakocánként tervezett 12 malac helyett a kilátások szerint 14-et választanak el, száztehenenként pedig a 94 helyett 95 borjút nevelnek fel. Tehát jövőre rohamosan megnövekszik majd az 1 hektárra eső termelés. A szövetkezet elnöke erről a következőképpen foglalja össze véleményét: — Kalászosokból már az idén elérjük az 1965-re tervezett hektárhozamokat. Takarmányterületünket az idén jelentősen kibővítettük. Erre alapozzuk az állatállomány számbeli — Jövőre a drótketrecekben már az 1800 tyúkkal sem lesz annyi baj, mint most az ötszázzal — mondja Kopasz Emma gondozónő növelését. Több állat pedig több trágya, ennek alapján több a gabona és főképp több a takarmány és már csak természetes, hogy így jelentősen emelkedik majd minden szakaszon az egy hektárra eső termelés. Két három év múlva talán az ország legjobbjai mellett sem érezzük magunkat lemaradottnak. AZ ELNÖK BIZAKODÁSA nem valószerűtlen, mert amikor belepillantottunk a nagykönyvbe, azt láttuk, hogy már ebben az évben 12 százalékot tesznek az oszthatatlan alapra. Üzembiztosltási alapra 40 ezer koronát terveznek, de jóval többet adnak. Takarmányokból is tartalékalapot létesítenek. A már működő szövetkezeti klub és a jövőben induló gyermekpótlék és öregségi segély is bizonyosan nagy mozgósító erőként hat majd a termelés növelésére. És a bizakodó emberekben még az eddiginél is nagyobb lesz a versenyszellem. A II. ötéves terv termelési mutatóit ebben az évben elérik. Reális tehát az a tervük, hogy a III. ötéves terv mutatóit nem egy, hanem minden szakaszon legalább két évvel hamarabb elérjék, hiszen életszínvonaluk emelésének is ez a legfontosabb kulcsa. Haraszti Gyula Segítenek A füleki szövetkezetnek a termés mielőbbi betakarításában nagy segítséget nyújtanak a helyi tűzoltószervezet tagjai. Az itt nyújtott segítségen kívül még a tűzvész elleni védekezésre is jól felkészültek. Szem előtt tartják, hogy könnyebb a tüzet megelőzni, mint azt eloltani. A járás nyugdíjasai és rokkantjai 28 ezer brigádóra ledolgozását vállalták könnyebb munkálatoknál. Munkájuk után nem vallanak szégyent. Ezidáig közel 62 ezer brigádórát dolgoztak le. A járás szövetkezetesei fáradságot nem ismerve, kora reggeltől késő estig dolgoznak a gabona betakarításán. Még vasárnap sem pihennek. Talán a mezőn esik legjobban egykét pohár sör. A járási Jédnota vezetősége gondoskodott arról, hogy az üdítő italokat eljuttassák a munka mezejére, a dolgozókhoz. Hogy csak egy napot említsek, július 24-én jó gulyás-levest főztek az aratóknak, mellé pedig hideg sört csapoltak. De így van ez más napokon is. Természetes, hogy ilyen gondoskodás után, jobban is megy a munka. Gibula Árpád, Fülek Elsők ár számos szövetkezetben és állami gazdaságban befejezték az aratást. Ezek közé tartozik a Bodrog balpartján meghúzódó bodrogvécsi EFSZ is, ahol a királyhelmeci járásban, de a kassai kerületben is elsőnek kezdték meg és fejezték be az aratást, s elsőnek teljesítették a gabonabegyűjtési tervet. 135 hektár gabona vannak ennyi ideig?“ — gyötrik gondgjatai. Nem sokáig kellett várnia, megérkeztek. Örömmel jelentette: . — A járásban és a kerületben elsőnek teljesítettük a gabonabeadást, 100,5 százalékra! ... Három hét telt el azóta s utánuk a járás többi szövetkezetei is teljesítették a beadást. Országos viszonylatban pedig a harmadiknak ért célba a királyhelmeci járás. Kasza után ekét, eke után másodnövényt learatása várt a vécsiekre. Jól indult a munka, s a kezdeti hajrá végig megmaradt, melynek az eredménye a termés időben és kis szemveszteség-Kiss Sándor traktoros boszankodva jár lánctalpas traktora körül: „Éppen most kellett leállnia.“ Azonban Bordás Gábor, a szövetkezet ezermestere A napokban a cséplést is befejezik gél való betakarítása volt. Ehhez azonban nem kevésbé járult hozzá a traktorosok jó felkészülése, s a tagok odaadó munkája. „Ki mint vet, úgy arat“ — tartja a közmondás. Az említett EFSZ tagjai ezt tartották szem előtt a vetés idején. Jő zsíros földbe és agrotechnikai határidőben tették földbe a magot. Azonban a learatott és keresztberakott kévék még nem jelentik azt, hogy biztonságba helyeztük a termést. Legfontosabb most annak a cséplése. A gazdasági udvaron megállás nélkül nyeli a kévéket a gép, s egymás után hasasodnak a zsákok. Közel 200 mázsát csépel ki naponta Guzi István csoportja. Azonban — amint elmondották — ezt nem lehet napi teljesítménynek venni, mert még ezidáig csaknem minden kora délután az eső miatt félbe kellett szakítani a munkát. Pedig minden igyekezettel azon vannak, hogy a napokban befejezzék a cséplést. Szombaton is — ha az idő engedi — késő estig? s vasárnap is dolgoznak. Ez az igyekezet hozta magával az aratás sikeres befejezését, s a gabonabeadás teljesítését Is. 1959 július 12 Kora reggel van, a nap még fel sem kelt álmából, de a szövetkezet tagjak már hangos kiáltásokkal elevenítik meg a gazdasági udvart. — Indulás! — adja ki az engedélyt Hornyák elvtérs, a szövetkezet elnöke. Majd ő is motorkerékpárjára ül, s robog a betonúton a megrakott autó után. Az irány: a begyűjtőhely!... Kilenc felé jár. Az elnök izgatottan jár-kel a begyüjtőhely előtt. - „Hol rövid idő alatt életre kelti, s az nagy csörömpöléssel siet a tarló felé ...- Elsők vagyunk a tarlóhántásban és a másodnövények vetésében is - mondja az agronómus. - 25 hektáron vetettünk másodnövényt, 5 hektáron pedig zöldtrágyának szánt keveréket. Ugyanis a talaj termőképességét zöld-A csoportvezető és az agronómus a napi teljesítményt számolják. trágyával Is növelik. Ennek fontosságát Bajo Laci, a Leleszi Mezőgazdasági Technikum tanulója is megerősíti, aki termelési gyakorlaton van Vécsen. Ha továbbra is ilyen szorgalommal dolgoznak akkor biztosra vehetik, hogy az ősziek betakarításában is elsők lesznek mind a járásban, mind pedig a kerületben. Horosz Árpád
